Népszava, 1905. február (33. évfolyam, 14–25. sz.)
1905-02-02 / 14. szám
1905. feebruár 2. JEF 9 55 AVA kásainak, hogy ő szívén viseli nagyon embertársainak érdekét, de egy hatossal nagyobb munkabért nem adhat nekik, mert tönkremegy a magyar ipar? Ismeritek a budai várpalota vállalkozóit? ők a hazafias és istenfélő, szóval nemesebb érelemben vett szoczialisták . . . Az „Iparegészségügy" legutóbbi számának vezérczikke miniszteri talpak áhítatos nyalogatására volt szánva, azonban csak volt miniszterek talpa van már érdekelve a sors egy végzetes csapása folytán. A választások előtt megirt czikk Tisza és Hieronymi kortesbeszeinek dicséretét zengi, majd egy meglepő fordulattal így folytatja: „Felvilágosítjuk a nemesebb értelmeket her szoczialista is, gondolatban is, hogy szt felforgatókhoz sorozzuk erőszakkal, femétlenül minden józan és béke, akik csak a rombolásra alik az elégedetlenség és publikumot, hogy a szó minden intelligensemersze távol de tőlünk még ziáldemokratákhz, a rendagunkat, akik tisztel-vassal, gátnak a haza és annak irányú intézmény« ellen, gondolnak, akik hazátlanok, a „ engedetlenség magját szórják riton-ulfélen, akik hantatos frázisaikkal valósággal megfertőzik a dolgos keset. De szocialisták vagyunk olyképpen, hogy azt várjuk, miszerint munkánkat aszerint fizessék, mint azt mi hűségünk, odaadásunk, buzgóságunk szerint megérdemeljük, hogy a dologban t öltött életünk becsülésben részesüljön ; hogy emléktársainkkal jogtalanság ne történjék, hogy azok, akik önhibájukon kívül szükségbe, betegségbe munkaképtelenségbe vagy egyéb szerencsétlenségbe juttnak, segítés történjék." Óh, óh !... Tisztelt publikum, tessék felvilágosodni afelől, hogy minden intelligens ember nemesebb értelemben vett szoczialista és hogy a szoczialisták lelketlenül izgatnak a haza és hasonló jók ellen. Különben nem is olyan buta ez a czikkíró, amilyennek látszik. A kis hamis ugyanis így folytatja: „Minderre először is az intelligens közönséget kell megtanítani. És ha ezt a tanítást a jószívű társadalom megértet®, megkezdheti tüstént áldásos munkáját. Álljon sza a munkással. Beszélgessen vele ügyes-bajos dolgairól. Igazítsa útba. Világosítsa fel. Az ilyen elbezás feltétlenül részünkre fogja hódítani a munkást. Az az ember, akivel mi szeretettel, s igazi emberbaráti érzéssel, szívvel bánnunk, az i, jövőben már sohase fog felülni a szoczialista agíátorok hangzatos frázisainak." Végül pedig az"ipariskolák növendékeinek hazafias nevelését sürgeti, mert az ő módszere szerint nevelt inas „hűséges munkatársa lesz gazdájának". Soha világosabban ki nem mondták, hogy a „nemesebb értelemben vett szoczializmus" szoczialistafaló kapitalistavédelem. Soha arczátlanabb nyíltsággal nem hirdették a mozgalmunk nevével űzött svindli szükségességét. Fifikus volta daczára sem nevezhetjük különben a czikkírót a szó nemesebb értelmében vett szoczialistának. Ehhez — saját meghatározása szerint — intelligenczia is kellene. Aladár függetlenségi egyedül állott A kormánypárt azonban, egyhangú válaszást megakadályozandó, hirtelen Tardos Jakab szoczialittőitéetette fel Rajkkal szemben. Kardos tegnap mondotta el programmbeszédét alig harmincz főnyi hallgatóság előtt, ma azonban ő is visszalépett a jelöltségtől, úgy, hogy Rajk Aladárt egyhangúlag képviselőnek választották. " Konstatáljuk, hogy az agrárius lap nemcsak szennyes módon rágalmaz, hanem — hogy ezt könnyebben megtehesse — tudatosan hazudik is. Kardos elvtárs előbb volt a jelen választás alkalmával bajai képviselőjelölt, mint Rajk. Budapest, febr. 1. A kormánypárt buizi vereségével teljes ősi eredmény most már kifejezve így Állanak Választási eredményei kása a Tisza István miskol betetőzést nyert. A választó csaknem teljes. Számokb az egyes pártok: Függetlenségi Néppárti . . . Ujpárti . . . Pártonkívüli . A szövetkezett ellenzék összesen .? 209 Disszidens . . .. 24 Nemzetiségi . .. . . . . 8 Szász nemzetiségi .... 13 Kormánypárti .8. . . . . 139 Megváasztott képviselő összesen 1 393 Pártunk jelöltjei a következő kerületekben kaptak még szavazatokat: Orosházán Farkas István 52, Dabason Babina Géza 7 szavazatot. Választási programit következő adatokat vettük, tartotta dr. Doldar Adolfnét. Az alsónabasi választ elvtárs a következő sorrendi Taksonyban, 16 án Erzsébeten, 18-án Aporkán, 18 án . dabason, 22-én Albertiirsán beszédeinkről utólag a Losonczon január 24-én elvtárs programmbeszéerületben Babina Géza is beszélt. Január 15-énfalván, 17-én Harasztilősházán, 20-án Gyón-Soroksáron. A Hazánk írta tegnapi számában: Baján a választás ma volt. Mint jelentettük, Ern Ferencz szabadelvűpárti jelölt visszalépvén, Rajk K1JLFÖLD. A ruhrvidéki bánban tegnap zár_, bizottság kiküld»-' adata volna alul vizsgálni. Möller tette, hogy egy bs múlva ki lesz ivábbá, hogy a vben pártatlan les megszaporodott, bocsájtott 8500 _ sára szükséges s sztrájk befejezés valószínűtlen, m tették, hogy c bocsájtkozni, ha be fogja bizony, vagy pedig kánnal. Az külömbözik a mány illetőig ismer el Minden polgári szése szerint törvényeknek émetország. szsztrájk. A német képviselőház-Iták eszy parlamenti szakértődét. Ennek a bizottságnak felvidéki munkásviszonyokat megereskedelmi miniszter kijelent a törvényjavaslat néhány bétolgozva. Möller kijelentette torcsgálóbizottság minden tekintet-A sztrájkolók száma ma 790-es Phoenix-kohó igazgatósága elakalt, mert az üzembentartását nem tudták beszerezni. A a mostani körülmények között a bányatulajdonosok kijelenk akkor fognak tárgyalásokba vizsgálni a panaszok jogosságát rancziaország A kulturharcz. fBienvenu-Martin kultuszminiszter az egyháznak az államtól való elválasztását tartalmazó törvényjavaslat kidolgozásával foglalkozik, melyet mintegy két hét múlva szándékozik a kamara elé tereszteni. A miniszter kijelentette a »Matin" egyikdolgozótársának, hogy a kormány legközelebb törvényjavaslatot terjeszt elő az egyháznak az filialtól való elválasztása ügyében és szándéka exformot keresztülvinni. Francziaország holtpostra érkezett és határozni kell aziránt, hogy elvilaszszák-e az egyházat az államtól konkordátumot kössenek a Vatiinditvány, mely csak kevésben lombes-félétől, az 1797-iki alkotttjára támaszkodik. Az állam nem is is fizet semminemű kultuszt, sok elismeri ama jogát, hogy tet,16 kultuszt gyakorolhat, ha az megfelel. . Oroszország. A háború. A fahó folyónál legutóbb vivott harciban Kuropatkinj serege vereséget szenvedett. Természetesen ez bir kellemetlenül éri az orosz kormányt, meg most szüksége lett volna valamelyes győzelmi hírre, hogy a birodalomban a rendet helyreálltsa. Kuropatkin egyébként guerillaharczot folytat a japánok ellen, hogy folytonos éberségben tartsa őket. A forradalom Oroszországban. Irta: Kautsky Károly. 1904. február 5-én indult meg a harcz Japán és a czár kormánya között. Alig egy évvel később, 1905. január 22-én indította meg a czár saját népe ellen a hadjáratot; ezidő óta nemcsak a diákok és munkások egyes csoportjainak összeesküvése, hanem alattvalóinak összessége ellen visel harczot és ez a harcz sokkal véresebb, sokkal kegyetlenebb mint az, amely Mandzsúriában az ellenséges hadseregek között folyik. A japán katonák megkímélik a nem harczoló népességet s azokat a katonákat, akik megadják magukat. A czár pribékjei fegyverteleneket, könyörgőket, nőket és gyermekeket gyilkolnak halomra; a nép atyja úgy garázdálkodik országában, mint hajdan a mongol csordák garázdálkodtak, a legvérszomjasabb és legállatiasabb barbárok. Megkezdődött Oroszországban a polgárháború, megkezdődött a fegyveres hatalom győzelmével, az egyetlen győzelemmel, amelyet az egy év óta tartó folytonos harczokban aratott, de ezen győzelmet drágábban fogja megfizetni a kényuralom, mint mandzsúriai vereségeit, mert ezen győzelem az egész népet bosszúra hívja fel. Csak további gyilkolás által tarthatja magát a kényuralom még egy ideig, de minden meggyilkolt csontjaiból egy bosszúálló kel ki; mind vadabb, mind kétségbeesettebb lesz a harcz, mindig jobban és jobban tűnik el mindkét részről az emberélet kímélése, a saját életének csak úgy, mint embertársáénak és esa vad tusa addig véget nem érhet, amíg a kényuralom le nincs győzve és nem vérzik ezer sebből, mint maga a nép. Lehetséges, hogy a czári kormánynak sikerül ezúttal még a tömeg forrongásait és a sztrájkokat a vidéken is épp úgy elnyomni, amint az látszólag Pétervárott sikerült. De nem nélkülözheti a proletárságot, amelynek munkája képezi úgy az ő uralmának, mint az egész társadalomnak alapját, s kielégíteni még sem bírja, mert annak nyomorából meríti gazdagságát. Ezt a nyomort folyton növesztenie kell, amíg a lelkiismeretlen könnyelműséggel folytatott háborút folytatja s a proletárságot folyton ingerelnie kell. Már hónapok óta tartanak a mozgalmak Oroszországban s alig nyomták el, ismét megújult, mindig hatalmasabb, mindig kétségbeesettebb lett. De minél tovább tartanak ezen forrongások, annál nagyobb a valószínűség, hogy a parasztság közönyös tömegeit is felrázzák, hogy a városok proletárságának ostromát a vidéki nemesség kastélyainak ostroma követi. Egy általános zűrzavar fenyegeti Oroszországot — és miért? Csupán az udvari kamarilla miatt, amely a népet épp oly mértékben lenézi és megveti, mint ahogy ösztönszerűleg gyűlöli s a népszabadság minden morzsájában halálos ellenséget lát, mert tudja, hogy visszaéléseit és tolvajlásait csak. ugy folytathatja tovább is büntetlenül, ha lehetetlenné teszi kényelmü, sőt bűnös cselekedeteinek minden ellenőrzését. Még a birtokos osztályoknak, a kapitalistáknak, kispolgárságnak, vidéki nemességnek sem áll érdekében ezen uralom fenntartása, sőt most egyenesen fenyegeti érdekeiket, mert a felingerült nép haragja legelőbben is ellenük fordulhat s a világ minden katonai hatalma sem lenne elégséges őket kellőképpen megvédelmezni. Minél vadabban dühöng a harcz a czári uralom és a nép tömegei között, annál védtelenebbnek és erősebben veszélyeztetettnek érzik magukat a birtokos osztályok, annál inkább óhajtanak politikai engedményeket, amelyek a forradalomnak véget vetnének, annál nagyobb elkeseredésük a kormány ellen, amely őket vak akaratosságában lelkiismeretlenül kiszolgáltatja a legnagyobb veszélyeknek. Mindehhez jön a hadseregnek folyton növekedő elkeseredése. Hogy a Japán ellen indított háború győzelmes véget érjen, most már ki van zárva. Hogyan volna lehetséges a nép általános elkeseredése mellett újabb tartalékseregeket mozgósítani, holott a mozgósítás eddig is a lgnagyobb ellentállásra talált? És hogyan lenne képes a czári kormány újabb csapatokat küldeni a keletre, ha ezrész fegyveres erejét saját népe ellen kell fordítania? A Japán elleni háború elhúzódhatik még egy ideig, de czéltalan mészárlás lesz csupán, tízezrek ok nélküli feláldozása egy kormány által, amelynek sem ereje, sem tudása nincs, hogy győzhessen, de sokkal több könnyelmű lelkiismeretlenséggel és önfejűséggel bír, semhogy békét kössön, amely pedig úgy is elkerülhetetlen. De a béke mégis eljön és szégyenletes béke lesz. De minél későbbre halasztják, minél tovább tart az a korszak, amelyben Oroszország urai csapataikat Mandzsúriában a mészárszékre viszik, annál hatalmasabban tör ki majd a hadsereg dühe, ha tudatára jut annak, hogy minden áldozat hasztalan volt és megszégyenítve kell visszatérnie. Ezen mandzsúriai hadsereg visszatérésében rejlik a legnagyobb veszedelem a czárizmusra nézve. A nagy birodalom minden részében felmerülő zavargásokhoz, az ipari munkások s talán a földmivelő munkások fölkeléséhez, a birtokosok elégületlenségéhez, a merényletekhez, amelylyeket a kétségbeesés és a bosszú ezután még meg fog sokszorozni a czári uralom 8. oldal.