Népszava, 1905. március (33. évfolyam, 26–38. sz.)

1905-03-02 / 26. szám

_ 190 S. marc­­us 2. W­-BI P S Z A V A kös tartományok tényleg a kúriák szerinti kép­viseletet léptették életbe s az öt kúria a nagy­birtokosok, közép én kisbirtokosok, kereskedelmi­és iparkamarák , az értelmiség kasztjaiból kerül ki, ami által a különféle osztályok között sze­rencsésen fölállittattak ismét a rég ledöntötteknek hitt sorompók. Mennyire szerencsés ez az össze­állítás, megítélhető abból, hogy azóta folytonos torsialkodások vannak az osztrák parlamentben s annak munkaképessége teljesen megszűnt." Amiért c­itáltuk ezt a különben helyes véleményt, az a következő megjegyzés: nem a kuriális felosztás, hanem az Ausztriá­ban vele kapcsolatos többes szavazás ha­maisítja meg a népakaratot és járatja le a parlamentet. A többes szavazással ott volnánk, ahol ma vagyunk. Legújabb „küszólások". Ismerünk egy krajczáros életlapocská­ban egy állandó karrikatúrát, göcseji Micsa Vargánya Estókot az ő zamatos „küszó­lásairól józ szerkesztő úrhol". Az Estók gazda példáját akarja követni a „Makói Hírlap" is. A szoczialisták politikai maga­tartásáról a többek között ilyen „kiszó­lást" enged meg magának. A mostani téli választáson megmutatták magu­kat, (t. i. a szoczialisták) hogy ők is léteznek, mert jelöltet állítottak eleget, de legkülönösebben az ellenzék ellen szerettek fellépni, míg a tiszta mameluk-kerületeket elkerülték és ott magukat nem mutatták. Itt az a párt, mely küzd és lármázik legjobban azon párt ellen is, mely a választási jog kiter­jesztéséért is harczol ! Igazán nem értjük a szoczialista fővárosi ura­kat ? Az egyesült ellenzék áll elvei alapján, sem­mit fel nem adott és a szoczialista urak, már kimondották előre, hogy a függetlenségi 48-as párt ellen népgyűlést kell tartani, mert a válasz­tási jogot mindenki részére nem követeli. A szoczialista urak vezérkednek, mert szere­pelni akarnak és üzletet csinálnak. Ha egy fővárosi ügyvédnek vagy orvosnak ke­vés a jövedelme, fel csap szoczialista vezérnek, mindjárt népesebb lesz az ügyvédi iroda és a szoczialista orvos is gummikerekű hintón járja be betegeit és eregeti a Havanna-szivar bodor füstjét. Ezek a szoczialista urak a semmiből házat vesz­nek és szónokolnak erősen a nyomor ellen és ütik legszívesebben a függetlenségi pártot ! Mindenki láthatja ebből, hogy ők bizony a ma­guk szekerére gondolnak, hogy az teljen meg kincsesei és a hős Tisza-féle gárdának titkos szol­gálatába szegődött rendezők, akik most is már népgyűlésről nagy hangon lármáznak, mert tud­ják már előre, hogy választói jog nem lesz kiter­jesztve ! Ezeknek a szoczialista vezér uraknak Tisza Pista jobban kell, mint Kossuth, Apponyi, Justh és Barabás, akik nyíltan beszélnek a választási jognak kiterjesztéséről, mint az, aki a hatalmon volt és nem tett semmit! Teringettél, Esi­­k gazda! Még utoljára tudesz azon a másik Csicsa Vargányán. Ezek a „küszólások" nagyon jól sikerül­tek. De mégsem a valódi Csicsa Vargánya­félék. Van egy kis különbség köztük: 1. Mert az igazi Csicsa Vargánya nem szól „kü" olyasmiket, amiken tisztességes és jóizlésű emberek felháborodhatnak; nem hazudik és rágalmaz tendencziózusan csak azért, hogy a maga piszkait másra hányja. 2. Az igazi Csicsa Vargánya nem félel­mében kiabál, mint a „M. H." Az igazi Csicsa Vargánya nem tartozik azok közé a függetlenségi népbolondítók közé, akik most méltán félhetnek a szoczialisták moz­golódásától, mely a hatalomra jutott füg­getlenségi párt által újra agyonhallgatott általános titkos választó­jog érdekében indult meg. 3. Mert az igazi Csicsa Vargánya nem olyan ostoba, hogy ne tudná, miszerint Kossuth, Apponyi, Justh, Barabás és a többi nagyhangú vezér urak nem a vá­lasztói jog kiterjesztését hirdették még egy hónappal ezelőtt is, hanem az általános, titkos választói jogot. Egyébként nem találunk különbséget az igazi Csicsa Vargánya Estók és a „M. H." között. Lány megígérte, hogy mikor a magán vasutak­­ államosításáról szóló törvényjavaslat elkészül, abban­­ gondoskodni fognak a vasutasok, követeléseiről miket a vasutasok 1903-ban 1905-ig felfüggesztet­tek azzal, hogy ha ekkor sem teljesítik követelé­seiket, általános sztrájkot kezdenek. Most elérke­zett ez az időpont. A javaslat azonban csak részben teljesíti a vasutasok követelését és minthogy ennek folytán sztrájktól tartott, a javaslatba a kor­mány a sztrájkü­lt paragrafust is belevette. A tervezet 71. szakasza ugyanis kimondja, hogy aki valakit bármi módon a vasutak rendes üzemének megszakítására, vagy megakasztására beszél rá, ha ennek eredménye nem volt, egy hónaptól fél­évig, de eredménye volt, félévtől egy évig terjed­hető börtönbüntetéssel és a szolgálatból minden kártalanítási igény nélkül való elbocsátással bűn­hődik ; ez a sztrájkparagrafus kiterjed a magán­kézben levő vasutak alkalmazottaira is. Mikor e sztrájktilalomról az olasz vasutasok tudomást sze­reztek, kijelentették, hogy ha bent hagyják a tervezetben, azonnal általános sztrájkot kezdenek. Minthogy a kormány nem volt hajlandó engedni, szombaton már ki is tört a részleges sztrájk. Ez áll pedig abból, hogy a szolgálatban szigorúan a szabályzatot követik, ami nem büntethető és mégis óriási károkat okoz, mert redukálja, meg­akasztja a forgalmat. A Giolitti-kormány egy római magántávirat szerint már meg is ijedt és hajlan­dónak nyilatkozott, hogy a gyűlölt sztrájk-para­grafust elejti. Rómából azt jelentik, hogy a vasu­tasok mozgalma egyre terjed. A forgalmi személyzet nem annyira sztrájkkal, mint inkább obstrukc­ió­val harczol az új szabályzat ellen, amennyiben nem tagadja ugyan meg a szolgálatot, hanem a szabályzatot szó szerint való alkalmazásával ne­vetségessé teszi. A római pályaudvarok zsúfolva vannak kocsik­kal. A vonatokat nem tudják elindítani mert a pályaudvarokon kivü­l levő síneket is kocsik állják el. A mozgalom pedig mindig nagyobb lesz. Szerbia: Belgrádi jelentés szerint a szerb vasutasok közt nagy az elégedetlenség és ha követeléseiket nem teljesítik, kitör az általános vasúti sztrájk. KÜLFÖLD. Olaszország. A vasutasok obstrukc­iója. Több ízben írtunk már az olasz vasutasok mozgalmáról. Helyzetük javí­tását követelik évek óta és mert csak ígéreteket nyertek, sztrájkkal fenyegetőznek. A Giolitti-kor­ Az orosz forradalom, Budapest, márczius 1. A szemlélő előtt lassan kint kibontako­zik a forradalom képe: az egész országra kiterjedt az általános sztrájk. Ar­­tól a naptól kezdve, amikor a Putyov-művek munkásai sztrájkba léptek, azóta egyre terjed a mozgalom az egész hatalmas bi­rodalomban. A lengyel vasúti vonalakon szünetel a forgalom és evvel a munkások hatalmas csapást mértek a gazdasági életre. A kaukázusi forrongásról is az tű­nik ki, hogy az nem nemzeti és vallási féltékenykedés, hanem gazdasági okok miatt tört ki. A legutóbbi hírek a következők: Az orosz-lengyelországi helyzet. Varsóban nagyon válságos a helyzet. A hatóságok attól tartanak, hogy a rendőrök sztrájkba állanak s emiatt minden rendőrőrszemet egy-egy katona kisér. Intézkedés történt, hogy az esetre, ha valamelyik hivatalnok helyét elhagyja, az illető állás betöltetlen ne maradjon és hogy a rendőröket meg­védjék a sztrájkoló­ esetleges támadásától. A rendőrök azt kivánják, hogy egyenlő rangba helyezzék őket pétervári társaik­kal, azaz hónaponkint 25 rubelt kiván­nak. Mostani zsoldjuk 12 rubel. A ma­gánkocsisok és istállóbeli alkalmazottak ma sztrájkba állottak. A közúti vasutak munkásainak és alkalmazottainak sztrájkja még mindig tart. A nagy vasművek mint­egy 15.000 sztrájkolója ma ismét mun­kába állott, mert megkapták követelései­ket, a kilencz órás munkaidőt, amely eddig 10 órás volt, és bérfelemelést A varsó­pétervári vasút alkalmazottai megszöve­gezték követeléseiket az igazgatóságnak való átnyújtás végett. Azt hiszik, hogy ez a sztrájk bevezetése. A Visztula-vasút sztrájkja tart. A Varsótól keletre levő vasúti forgalom teljesen megbomlott. Még csak a pétervári vonal van üzemben. A Moszkvába és Odesszába utazók is kény­telenek kerülő utakon menni. A kaukázusi forrongás, Saturnban a ki­éhezett tömeg az üzleteket fosztogatja. A munkátlanul szűkölködők száma igen nagy. A városban és környékén kihirdet­ték a statáriumot. A bakui kikötőben tor­pedónaszádok horgonyoznak, melyeket a feketetengeri flottától rendeltek oda; hír szerint a hadihajók parancsot kaptak, hogy mihelyt általánossá válik a forrongás, bombázzák a várost. A csirájkolók száma meghaladja a negyvenezret. Az összes ha­jóstársaságok beszüntették a bakui for­galmat. A birodalom belsejéből­ Pétervárott a sztrájkolók száma hetven-nyolc­vanezer. A sztrájk vezetői kiadták a jelszót, hogy a munkásoknak feltétlenül tartózkodniok kell a katonasággal és a rendőrséggel való összeütközéstől, és hogy a passzív ellenállás letörhetetlen hatalmára szorít­kozzanak. A munkásság tudja, hogy a kor­mánynak ezelőtt a hatalom előtt a leg­rövidebb idő alatt kapitulálnia kell, mert a mandzsuországi hadsereg számára szük­sége van ágyukra, hajókra, hajóberende­zésekre, ágyú- és puskagolyókra, konzer­vekre stb. A mandzsuországi hadsereg főparancsnoka mindezeket a dolgokat na­ponként követeli táviratokban, de a sztrájk miatt nem teljesíthetik ezeket a követe­léseket. Teodóziában, mint Moszkvából jelentik, a zsidó munkások kezdették meg a sztráj­kot. Mikor az igazgató megjelent a mun­kások közt, ezek körülvették és a kor­mány ellen irányuló proklamácziókat osz­tottak szét. 19 embert elfogtak. A tömeg azután elvonult az utczákon és több gyár munkásait rábírta a munka beszünteté­sére. A többi szónok azután azt kiáltotta: — Le a csárrál ! Legyen úgy, mint a külföldön, akkor majd egyenlő jogúak leszünk! A tömeg azután megoszlott. Később a rsndicég szétoszlatta a munkásokat. Ko­moly összeütközések azonban nem voltak. Mikor a keresztények bántalmazták a zsi­dókat, ezt kiáltották: — Vannak még Oroszországban emberek, akik védelmezik a ceárt! Egy zsidót megöltek. Temetésénél a ka­tonák kikezdtek a munkásokkal. A rend­őrfőnök névtelen leveleket kapott, melyek­ben halállal fenyegetik. Másnap a katonák iszonyú mészárlást vittek véghez. Eddig ötven munkás halt meg. Egy szeszgyárt felgyújtottak és attól az egész városrés a lángba borult. Moszkvában azt híresztelik, hogy a Szergiusz ellen elkövetett merénylet tet­tese elmenekült. Állítólag három tábor­noknak öltözött férfiú megjelent a bör­tönben, hamisított okmányokat mutattak fel, amelyek elrendelték a gyilkos elszál­lítását, aztán elmenekültek a merénylővel. A hír még nincs megerősítve. Az Oroszország szabadelvű rétegeiben uralkodó nézetet egy moszkvai főhivatal­nok így jellemezte: Illetékes körökben már észretértek és kezdik belátni, hogy erőszakkal nem lehet véget vetni a forradalmi mozgalom­nak. Amit a munkások nem voltak képe­sek kierőszakolni a katonaság ismétlő fegyverei ellen, azt el fogják érni sztrájk­kal. Moszkvában és Varsóban csak órák kérdése, hogy mikor tör ki az általános sztrájk. A kormány már a rendőrségre sem számíthat, mert az is készül csatlakozni a sztrájkolókhoz. A katonaság egymagában semmire se mehet az általános sztrájkkal. A legveszedelmesebb a vasúti sztrájk, mert a katonaságot nem lehet szállítani a legnagyobb zavargások színhelyére és a zendülő vasúti hivatalnokokat és mun­kásokat nem lehet katonasággal pótolni. Még aggasztóbbá teszi a helyzetet az, hogy már a napokban meg fog akadni a Mandzsúriába szánt csapatok küldése, mert a szibériai vasutakon is általános sztrájk van kitörőben s akkor Kuropatkin és se­regeinek sorsa meg lesz pecsételve. t­o­rt JL­­D­S-­ 3. oldal. A NÉPSZAVA napilapra előfizetni lehet a kiadóhivatalban VIII., József­ körút 18, valamint az összes bizalmi­ férfiaknál. * Akik már előfizettek és közben lakást változtattak, fölkérjük, hogy azt haladék­alanul jelentsék be a kiadóhivatalban.

Next