Népszava, 1906. január (34. évfolyam, 1–26. sz.)
1906-01-02 / 1. szám
J 13 NÉPSZAVA 1906. január 16. A valódi és belső oka azonban egészen más. A szövetkezett ellenzék a maga politikai nézeteit és törekvéseit helyezte előtérbe. Bármily tiszteletreméltók e nézetek és törekvések, az ország mindennapi és szakadatlan kormányzásáról való hazafias gondoskodás mind e nézeteknél és törekvéseknél fontosabb. Már csak azért is fontosabb, mert az ország kormányzásában sem szünet be nem állhat, sem halasztás nem engedhető. Ily helyzetben vállalkoztam előrehaladott korom , minden vágyam ellenére, de felséges uram és királyom szavára barátaimmal együtt a kormány átvételére. Szeretett hazánkat csak egy pillanatig is kormány nélkül hagyni gyávaságnak és hazafiatlanságnak tartottam volna. Nehéz feladatunkat szerényen, de sikerrel végeztük, pedig sok akadályra, sok mesterkélt gátra is bukkantunk. Gáncs, szidalom és kárhoztatás kisérte működésünket. De ezzel nem törődvén, ezt elfelejtem. Édes jutalmam eddig s édes jutalmam lesz mindaddig, míg a kormány élén állok, az, hogy nem hagytuk oltalom nélkül az állam veszélyeztetett rendjét s a törvénynek megtámadott tekintélyét. És bár e percben még dúl az indulatok harca s a békevágy a velünk szemközt álló tábor részéről egyelőre még csak itt-ott elszórt szavakban nyilvánul, de tettekben még nem, azért mégsem mondok le a békés és alkotmányos kibontakozás reményéről. Fölséges urunk szeretete magyar nemzete iránt meg nem csökkent s a magyar nemzet hűsége változatlan. Ez a két erő elvégre győzni fog! De bármi következzék s a felzaklatott indulatok hevében most bármily éles kárhoztatások röpködjenek felénk, bizton számíthatunk arra, hogy a történelem ítélete másként fog hangzani, mint a maduló szenvedélyek véleménye. A történelem ítélete azt fogja mondani, hogy egykor alkotmányviszályok miatt az akkori többség nem vette át az ország kormányát, de csak néhány szerény és jó hazafi, aki királyának szavára és hazájának igaz szeretetéből élére állott a kormánynak és súlyos viszonyok között nagy áldozatkészséggel törekedett arra, hogy megmentse az állam fenyegetett rendjét, a törvényekfeldúlt tekintélyét, a nép jólétéhez fűződő nagy érdekeket s mindezekben az alkotmány rendeltetését, sőt magát az alkotmányt is. A függetlenségi párt. A függetlenségi párt részéről Sághy Gyula hosszabb beszédben üdvözölte Kossuthot. Azt vártuk, úgymond, hogy a választásokon megnyilvánult nemzeti akarat a kormányzásban is kifejezésre fog jutni. Azonban ezt mindezideig meggátolták. Kossuth Ferenc az üdvözletre válaszolva, elsősorban lelki nyugalmat kíván a hazafiaknak. Az eddigi küzdelem nem volt meddő, mert azok a pártok, amelyek különféle utakon jártak és egymás ellen küzdöttek, egyesültek mind a haza és az alkotmányosság védelmében. Az alkotmánysértések a függetlenségi pártnak szereztek híveket. Közeledik már az az idő, midőn az egész nemzet a függetlenségi zászló alatt lesz és erről vegyen tudomást a király. Tudomást vehetett volna a király arról is, hogy a függetlenségi párt fentartva bár teljes mérvben elveinek és programmjának minden egyes részét, hajlandó volt a szövetséges pártokkal együtt egy kormányalakításba belemenni, a feliratban lefektetett kormányzási programm alapján, úgy hogy több évig nem lettek volna közjogi harcok ebben az országban és az uralkodó megszerezhette volna magának élete végén azt a békét, amely becses az embernek, de becses a királyoknak. A király azonban ezt nem akarta, tehát folyik a nemzeti küzdelem. A fegyver: az újonc- és az adómegtagadás. Mind a kettő nagyon hatásos. A hadsereg züllésnek indul, nem képes már az országot megvédeni. A törvényhatóságok is kiveszik részüket a nemzeti küzdelemben, amiért majd anyagilag és erkölcsileg kárpótolni fogjuk őket. Mit hoz az új év? Én egyelőre nem látok mást, mint a küzdelem folytatását. Ha az uralkodó kívánja a kibontakozást, ezt megtalálhatja, úgy, hogy a helyreállítandó béke ne legyen a nemzet vágyainak letörése. A tisztességes békére a nemzet mindig kész. Az alkotmányos megegyezésnek és főleg annak, hogy a nemzet álláspontja s a korona álláspontja egyformán tekintetbe vétessenek, a nemzet nem fog soha útjában állani, azok, akiket a nemzet bizalma a nemzet élére állított, mindig készek a nemzet akaratának megtagadása nélkül keresni a megegyezést a korona álláspontjával. Most is folynak kísérletek ez irányban, de bár a király jóindulatának hírét halljuk, a kiegyezésre alkalmas alap eddig nem találtatott meg azok által, akik azt keresik. Hozza meg az isteni gondviselés nekünk a béke áldásait, mert e küzdelem nem cél, a küzdelemnek oka csak az, hogy egy tisztességes és becsületes békéhez juthasson a nemzet. Az alkotmánypártban. Az alkotmánypárt helyiségében az újév alkalmából a párt elnökét, Darányi Ignácot Semsey Boldizsár üdvözölte. * Darányi rövid válasza után a párt tagjai gróf Andrássy Gyulának lakására mentek, ahol Andrássy Gyula grófot Issekutz Győző hosszabb beszédben üdvözölte, amire Andrássy Gyula gróf válaszában kifejtette, hogy a küzdelem, melyet az alkotmánypárt és a szövetkezeti pártok a kormány ellen vívnak, eredményeit (?) főleg a megyei tisztviselők harckészségének köszöni. Az alkotmány ellen kormányozni nem szabad, de nem is lehet. De az a körülmény, hogy politikailag egymásra utalt tényezők egymással szembe kerültek, veszélyes. Ezért, ámbár egész erővel küzdeni fog, amíg küzdeni kell, amíg a küzdelmet megkövetelik a nemzet érdekei és becsülete, ernyedetlen szorgalommal fogja mindig a békés kibontakozás útjait is keresni. Ez a béke azonban csak tisztességes lehet, csak olyan lehet, amelyet a nemzet is elfogadhat megnyugvással és amely a lelkek békéjét is helyreállítja. Más béke a nemzet érdekeinek nem felel meg. Alig képzelhető nagyobb szerencsétlenség a királyra és a külső hatalmi állásra, mintha a magyar nemzet arra a meggyőződésre jutna, hogy le kell mondania mindarról, amit a hadseregben elérni akar, mindarról, amit törvényes alapon szorgalmazhat s hogy emellett meg kell hoznia mindazokat az áldozatokat, amelyeket tőle a hadvezetőség kért. Elkeseredett Magyarország mellett a király megszűnnék tiszteletet parancsoló és félt hatalom lenni. A nemzet megalázását nyomon követné a királyság tehetetlensége a külfölddel szemben. Viszont alkotmányos király tekintélyének nem árthat, ha inkább veszi figyelembe közjogi tényezők jogos akaratnyilvánítását és velük egyezséget köt, semhogy egyéni nézeteinek feltétlen érvényesítése céljából a törvényen, saját hatalmának is ezen túltegye magát. A szabadelvű pártban. A szabadelvű párt tagjai ma délelőtt az újév alkalmából Podmaniczky Frigyes báró pártelnököt üdvözölték. Hieronymi Károly kifejtette, hogy mióta az 1948-iki törvényhozás a rendi alkotmányt eltörölte, az elmúlt évben történt először, hogy az a többség, melynek bizalmára a kormány támaszkodott,a választások során kisebbségbe jutott. A szabadelvű párt ennek folyományaként sürgette a kebeléből alakult kormány lemondásának elfogadását. A szabadelvű párt ezen meggyőződésének több alkalommal adott kifejezést és noha ezt a pártot sokszor gyanúsították azzal, hogy ezen új alakulás elé akadályokat gördít, e pártnak ez nem volt szándéka soha. Az a körülmény azonban, hogy a párt kisebbségben maradt, nem ok arra, hogy politikai meggyőződését megmásítsa. Változatlan meggyőződése az, hogy azon kötelezettség, mely Magyarország és a birodalmi kapcsolathoz tartozó többi országok közös biztosságának együttes erővel való védelmét és fentartását rendeli, a közös védelem eszközeinek az 1867. évi XII. t.-c.-kel történt szervezése által leghatályosabban és legkönnyebben érvényesül. A mostani válságnak ütközőpontját ,az egész hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadsereg nyelvének kérdése képezi. A politikai válság már alkotmányválsággá fajult és valamennyiünket pártkülönbség nélkül arra kötelez, hogy alkotmányos életünk folytonosságát óvjuk meg. Akármilyen becses legyen valamely párt vagy az egész nemzet szemében valamely nemzeti vívmány elérésére az alkotmányt veszélyeztetni nem szabad. Ezek az állapotok megingatják az alkotmány sérthetetlenségébe vetett hitet. . Az ország érdeke elsősorban a mostani szerencsétlen helyzet orvoslása, a mostani kormánynak távozása s olyan kormány alakítása, mely képes a képviselőház közreműködésével az ország ügyeit törvényesen intézni. Hieronymi Károly beszédére Podmaniczky Frigyes báró rövid beszédben néhány udvariassági kifejezéssel válaszolt. Az új párt. Az új párt Bánffy Dezsőt, a párt vezérét kereste fel, akihez Bene István országgyűlési képviselő intézett üdvözlő beszédet. Bánffy válaszában minden politikai nyilatkozat elöl kitért, így szólt: Olvastam a lapokból, hogy a mai nap alkalmából nagyfontosságú politikai nyilatkozatot várnak én tőlem. Egész őszintén kijelentem, hogy a sajtó híre alaptalan volt, sőt többet mondok, ezzel az én elhatározásom teljesen ellenkezik. Ezt a mai alkalmat én nem tartom célszerűen felhasználhatónak arra, hogy a válságos helyzet kérdésében sok bizonytalant látva és bizonyost semmit sem, a homályt észlelve és a kibontakozás útjait nem látva, nyilatkozatokat tegyen egy valaki, akit — a véletlen úgy adta — politikai tényezőnek kívánnak némelyek tekinteni; nem látom célszerűnek felhasználni arra, hogy nyilatkozzanak egy olyan jövőről, amely jövő esélyei kétségesek és amely nyilatkozatok esetleg a helyzet alakulására is kihatással bírhatnak, mindenesetre azonban egész határozott irányt megjelölni nem tudnak. Azért, t. barátaim, engedjétek meg nekem, hogy tartózkodjam a jövőről beszélni, hogy tartózkodjam ezen szíves, baráti megjelenések alkalmával attól, hogy mélyebben járó politikai nyilatkozatokat tegyek. Ezt tartom célszerűnek, ezt tartom helyesnek, ezt tartom a mai viszonyok közt időszerűnek. A néppártnál. A néppárt elnökét Zboray Miklós üdvözölte. A múlt év — úgymond — hozta meg a pártnak az elismerés korszakát. Igazoltuk, hogy a hazának és a királynak hívebb ellenzéki pártja nincsen. Most, midőn ezredéves alkotmányunk alappilléreit rázzák meg, most, midőn a keresztény s mondhatnám a magyar kereszténységnek megfelelő konzervatív Magyarországot meg akarták hódítani, hogy a magyar hegemónia megváltoztatásával egyrészt, másrészt szélső radikális elemeknek kezébe adják a kormányzást a képviselőházban, akkor azt hiszem, hogy ez az elismerés, amely már amúlt évben megkezdődött részünkre, a jövőben nekünk fogja hajtani az elismerés és közszeretet pálmáját. Mi leszünk a mag a jövőben, amely köré tömörülni fognak, mert a mi jelszavunk a keresztény felebaráti szeretet, a mi jelszavunk az igazi keresztény konzervatizmus, a nemzeti állam kiépítése fokozatos becsülettel, igaz szóval, igaz cselekvéssel. Zichy Aladár válaszában kijelenti, hogy elsősorban az államrend helyreállítására fog gondolni. A pangás a politikai állapotokban félreértések eredménye. Félreértés nemzet és király között, pedig az érdekek azonosak. Meggyőződése, hogy a lovagias magyar nemzet nem vár oly kibontakozást, mely a király tekintélyét csorbítaná, de viszont tudja, hogy a magyar király sem fog követelni oly lemondást, melyben lemondana elvben is oly reményekről, amelyeket, mint az államiság jellegzetes vonásait, el nem ejthet. Ha a közös érdekeket reméli, az a remény támad benne, hogy a kibontakozásnak minél előbb be kell következni. túlzsúfolt út vagy terem, melyben ő észrevétlenül és feltűnés nélkül át nem surranna. Ha székkel kínálják, a szék szélére ül, halkan társalog és rosszul hangsúlyoz. A közügyekről szabadon értekezik és rendesen gyűlölettel a század iránt. Csak akkor szól, ha kérdezik, köhögését kalapjával leplezi és kalap alatt törüli meg az orrát, leköpi a kabátját és a trüsszentéssel vár, míg magára marad, ha akaratlanul elfogja, lopva trüsszent. Senki se hízeleg neki, senki sem köszönti. Szegény. * Fussatok, meneküljetek! Még nem vagytok eléggé messzire. Más földövben vagytok ? Tovább. .Menjetek át a sarkvidéken, menjetek a földgömb másik felére; ha képesek vagytok, szálljatok a csillagokra. Megérkeztünk. Helyes, biztonságban vagytok. Egy fukar, telhetetlen, könyörületlen embert fedeztem fel a föld szinén, ki mindazok rovására, kik útjába kerülnek és bármibe is kerüljön ez azoknak, magáról gondoskodni, kincseket növelni és felhalmozni törekszik. Ez az üde, egészséges, viruló ifjú egy apátság és tíz másféle javadalom élvezője; összesen huszonhatezer aranyra rugó évi jövedelme van, melyet készpénzben fizetnek kezeihez. Máshol huszonhatezer család nyomorog, télen nem flltetnek, ruhájuk nincsen, hogy mezítelenségüket befödhessék és sokszor nélkülözik a kenyeret; szegénységük határtalan és gyalázatos. Tmne az osztály. És ez nem hordana magában egy jövendőt? Száz évvel e sorok megjelenése után Francia tűz. 1. országot lángba borította a forradalom tűzcsóvája.