Népszava, 1906. április (34. évfolyam, 78–102. sz.)

1906-04-10 / 85. szám

16 NÉPSZAVA 190­3. április 8. Megbocsáss, hogy Budapestről nem írtam, de hidd meg, inkább lettem volna a börtönben, mint ezen helyzetben. Ha valaki Amerikába megy Fiume felé, ne menjen, inkább maradjon otthon. Itt csak azt mondják, fizess, de fizess, azonban az ember nem tudja, hogy miért? Felvilágosítást nem adnak, hányják, vetik, szidják és lökdösik az embert . Az építőmester bűne. Frankfurti táv­iratok nyomán hírt adtunk már arról a nagy szerencsétlenségről, amely a wü­rttembergi király­ság Nagold városában történt. A Szarvas-fogadót a tulajdonosa fel akarta emeltetni. Egy Kirck­gauer nevü stuttgarti építőmesterre, aki efélékben­­specialista, bizta ezt a munkát. A fogadó most készült el s a munka befejezésének örömére lako­mát rendeztek a nagyteremben. Ebéd közben, ta­lán a sok vendég súlya alatt, összeomlott a ház és maga alá temetett minden embert. Leírhatat­lan megrendülést keltett a katasztrófa híre. Az áldozatok pontos számát nem tudják még. Egy mai jelentés szerint ötvenen vagy ötven­négyen haltak meg, negyven a súlyosan sebe­sültek száma és ugyanennyi a könnyebben meg­sebesülteké is. A szerencsétlenség oka az építő­mester volt. A ház emelésekor nyolcvan csavart alkalmaztak s nem mindegyik működött egy­forma erősen. Igy történt, hogy a ház fala lej­eb­b maradt, mint a ház elülső része. Most azután megerősítették a hátsó csavarok erejét s erre a ház elvesztette az egyensúlyát s előre dőlt. Szemtanuk azt állítják, hogy három­negyed egy órakor elsőbb ágyudörgés­szerű dörejt hallottak, majd egy-két má­sodpercig jobbra-balra ingadozott a ház csúcsa, recsegés-ropogás, csattanás is hangzott s azután vastag porfelhő szállt fel és nem lehetett sem­mit sem látni. Kínos csönd volt, amelyet vér­fagyasztó kiáltás szakított meg. Késő estig, egész éjjel szakadatlanul folytak a mentési munkála­tok s mégis, reggelre még nem készültek telje­sen el. A halottakat ma temették el óriási rész­vét mellett. Sokakat nem a romok ütöttek agyon, hanem a konyha tűzhelyeiből kihulló parázs gyújtott meg s tű­zhalált szenvedtek. — Letartóztatott betörő. A rendőrség ma letartóztatta Linhardt Ede harmincnyolc éves betörőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő követte el Löw Sándor ékszerész József-körút 81. számú üzletében a betörést. Linhardtot kezdettől fogva gyanúsította a rendőrség. Ma délután házkutatást tartottak rákosligeti lakásán, hol 20—25 zálog­jegyet találtak. Valamennyi ékszerről szólott. Erre a rendőrség detektívjei beállítottak Linhardt Kraktár­ utca 3. számú hentesboltjába. Linhardt ugyanis a hentesipart is űzte szabad órái­ban. Itt közölték Linhardt Edével, hogy le­tartóztatják. Linhardt erre revolvert rántott. Mielőtt azonban elsüthette volna, lefegyverezték. Bevitték a főkapitányságra, ahol letartóztatták. A Löw-féle betörésből való ékszert nem találtak nála, de az ő személyében elfogták egy nagy bécsi betörés tettesét. A múlt év decemberében ugyanis Bécsben betörtek Tsermák Antal éksze­részhez és több ezer koronát érő ékszert elloptak. Tsermák üzletébe is úgy jutottak a betörők, mint Löwébe. A pinceboltozatot felbontották az üzlet alatt. Azok a zálogcédulák, melyeket Lin­hardt lakásán találtak, a Csermák-féle betörés­ből való­ ékszerekről szólnak. Hogy a rendőrség­nek mennyiben van igaza a fenti dologban, meny­nyiben nem , azt ellenőrizni nem tudjuk. A közlemény a rendőri sajtóiroda hivatalos kiadása, az a felelős is érte. — Akinek hat férje van. A napokban lett volna Hamilton amerikai városban May Ida ügyé­nek tárgyalása, aki többférfisséggel van vádolva. A feljelentést az asszony egyik sógora, Bacon Edward tette Dawtoonból, és azt bizonyítja, hogy az asz­szonynak hat férje volt. Az asszony azonban nem jelent meg a kitűzött tárgyalásra, sőt a megelőző napon a lakásáról is eltűnt. A vádolt asszony egy férjétől sem vált el soha és mind a hat férje él. 18 éves korában Little Elmerhez ment felességül Milwaukeeban. Hat hónappal később ugyan­csak Milwaukeeban kelt egybe Sherman Arthurral. 21 éves korában Spear Jameshoz ment férjhez Indiana­polisban. Egy évvel később megszökött Gibbon Jack nevű fuvarossal és Youngstownban megesküd­tek. 1901-ben Hamiltonban Spivey George vette feleségül. Ekkor ismerkedett meg Spivey John nevü kiszolgált katonával, akivel Danvillebe szö­kött s ott 1903 október 19-én keltek egybe. Az asszonyt nemrég elfogták, de kezesség mellett sza­badon eresztették. Tegnapelőtt azután eltűnt Ha­miltonból és azt mondják, hogy útjára egy hetedik férj-jelölt kísérte el. — Tessék most az erkölcs­csőszöknek eldönteni, hogy erényesebb lett volna-e May Ida őnagysága, ha új szent házasságai előtt elválik minden előbbi férjétől ? — Leányok a piacon. A rendőrség tegnap délután letartóztatta Bonczai Gyula ötvenkétéves hírhedt leánykereskedőt, aki Artsakov Alexej néven bérelt szobát egy budapesti szállóban és mint orfeum-ügynök szerepelt. Főképpen orosz­országi mulatóhelyekre szállított leányokat. A Váci-körúti Monopol-kávéházban egy orfeum-éne­kesnő felismerte Bonczait s értesítette a rendőr­séget, amely csakhamar letartóztatta. — Ötven millió korona. Ennyiért pörölte be Chicago városa az ottani közúti vasút igazgató­ságát. Egy szabályrendelet szerint a villamoskocsik túlzsúfoltsága minden egyes esetben 3100 korona büntetés terhe alatt tilos. A városi tanács szerint a társulat ezt a szabályrendeletet a karácsonyi ünnepek alatt legalább húszezerszer szegte meg, s ezért a kerek szám ötven millió koronát követel. Ha a törvényszék a társulatot ekkora büntetésre elítéli, ami természetesen nem hihető, akkor a társulat akár az egé­sz hálózatot odaajándékozhatja a vá­rosnak vágányostul, kocsistól, anyagraktárostól, telepestől és tartalékalapostól együtt. — Vallási őrjöngés. Orácból jelentik: Egy anya ma vallásos tébolyában megölte két gyermekét s azután öngyilkossági kísérletet tett. A szerencsétlen asszony egy Taucher Ferenc nevű gépszerelőnek a felesége. Taucher tegnap reggel Grácba ment s amikor délután lakására visszatért, a lakás ajtaját nyitva találta s midőn belépett, borzasztó dolgot látott. Az asszony az ajtajára akasztotta magát, két kis gyermeke pedig, az egyik keresztül metszett nyakkal, a másik megfojtva, bölcsőjében feküdt. Az elő­hívott szomszédok elvágták a kötelet, amellyel az asszony felakasztotta magát és sikerült őt életre h­ozni. Az asszony most a törvényszék kórházában fekszik. — Agráriusok bankja. Unixből táviratoz­zák . Az itteni mezőgazdasági előleg- és takarék­pénztár holnapra közgyűlést hívott egybe, ame­lyen ki fogja mondani feloszlását. Azt beszé­lik, hogy több mint kétmilliós sikkasztás tör­tént a takarékpénztárban. Uhl Móricot, az igazgatót már fel is függesztették állásától. A bukás hite óriási megdöbbenést keltett, a felek úgyszólván megostromolták az intézet pénztárát. Az egész vidék legszegényebb lakossága érde­kelve van a takarékpénztárban. Ha valami úton­módon az ügyeket rendezni nem lehet, a kör­nyék népe valóságos katasztrófának néz elébe. — Munkaközben. A háromszékmegyei Kézdi­vásárfalván, mint Kézdivásárhelyről jelentik, Imre András és fia Gábor, munkaközben Ferencz Imrével összeszólalkoztak és egy doronggal agyonütötték. Mind a kettőjüket letartóztatták. Az árkultura kitartottja­. —• A dék­án ur hamisított. —• (Saját tudósítónktól.) Budapest, április 9. Az a szennyes kavarodás, mely a „Munka Szemléjéének cikkei nyomán az egyetem „tudós" falain belül keletkezett, mint a forgószél, egyre nagyobb és nagyobb terü­letekre terjed és egyre több nagy személyi­ségnek a vállairól rántja le a hitvány gyarló­ságokat takargató „tudós"-t mutató köpe­nyeget. Csúnya, piszok agyarkodások jellemzik a „tudomány" férfiait ebben az ügyben, mely pokoli kacagást vált ki a szemlélő embe­rekből. Hogy mentsék a saját bőrüket a tudós nagyok, egymást vetkőztetik pöre meztelenségre! Kacagtató, de egyben szomorú dolog ez: íme a magyar tudomá­nyosság és fölkent papjai ! A politikában, társadalomban, mindenütt a hamisak, a rosszak, az üresek vezetnek és most azt kell látni, hogy a tudomány is ilyen gyatra lábakon áll. Egyébként álljon itt bizonysá­gul a helyzet igaz képe a maga megdöb­bentő valóságában. A hamisított jegyzőkönyv. A budapesti jogi kar sajtóperének ügyében ma váratlan és megdöbbentő fordulat történt, mely mély betekintést enged az egyetem vezetőségének erkölcseibe. A Népszava vasárnapi számában egy nyilat­kozat foglaltatott, mely szerint Vámbéry Rusztem volt Hampelnek, a cikkek írásával vádolt egye­temi hallgatónak feljelentője s az ő kihallgatá­sáról felvett jegyzőkönyv alapján folytatta Király János, a jogi kar dékánja a vizsgálatot, még­pedig a legnagyobb titokban, úgy, hogy Hampel József nem is sejtette az ellene folyó hajszát. Az Egyetemen ma általános feltűnést keltett Vámbéry szereplése és széltében-hosszában per­traktálták az ü­gyet. Délben egyszerre egy szinte hihetetlenül hangzó hír terjedt el. Vámbéry meg­jelent a dékán helyettesénél, dr. Szentmiklósi Mártonnál és elégtételt követelt a rágalomért, mert őt a dékán egyáltalában nem hallgatta ki, ő feljelentést nem tett s a jegyzőkönyvet, mely­nek alapján a nyomozás folyt, a dékán egy­szerűen koholta. Vámbéry határozottan kijelen­tette, hogy a kar­ülésen felelősségre vonja a dékánt, nemcsak a rágalom és a hamisítás miatt, hanem azért is, hogy titokban az ő és más mit sem sejtő emberek becsületébe bele­gázolt , az ő nevével akart hamis tanukat fogni egyik legjobb barátja, Kampel József ellen. Király dékánt, ki most szabadságon van, erre azonnal hazatáviratozták. Így beszélték az ügyet az egyetemen. Mi egyenesen Hampel Józsefhez fordultunk, aki tudatta velünk, hogy ez a hír az utolsó betűig igaz, mert Vámbéry még tegnap mindezt az ő tudomására hozta, azzal a megjegyzéssel, hogy ha nem kap elégtételt a karban, úgy bün­fenyítő feljelentést tesz a jogi kar dékánja ellen a hamisítás miatt. Hampel különben kijelentette, hogy ő számos emberről tudja, hogy ebben az ügyben kom­promittálva van, de mindaddig nem nyilat­kozhatik, míg a Dékán neki erre engedelmet nem ad. Neki megígérte a dékán, hogy a leg­nagyobb jóakarattal fogja ügyét intézni, legyen egész nyugodt, ő neki régi jóakarója s u­gye a legjobb kezekben van. Hampel, aki ugy látszik, túlságosan naiv em­ber felült a dékánnak és még ma is hallgatva bizalommal várja a fejleményeket. Mindennél azonban még érdekesebb leleplezés történt a délelőtt folyamán. Egy kolozsvári doc­tor juris felvetődvén az egyetemre, elmesélte, hogy hetekkel ezelőtt — tehát mikor Hampel még Tirolban volt — Láng Lajos, az egyetem rektora találkozott Hampel Józsefné Pulszky Polixénával és így szólt hozzá: „Nagyon fáj nekem, hogy éppen a legrégibb barátaim írnak rólam ilyen dolgokat a „Munka Szemléjéében", mire Hampelné azt felelte: „Nem tudom ugyan mi igaz a dologból, de vigasztalódjon, Lajos, hiszen tudja, az Öreg Eötvös mindig azt mondta: a fiatalok sohase tisztelik az öregeket, azt mond­ják róluk, azok a vén szamarak, az öregek pedig azt felelik: hallgassatok, ti fiatal csacsik. Látja ez mindnyájunkkal megesik." Ebből világos, hogy az elsők egyike, ki a rá­galmat kolportálta, maga a rektor volt. A dolog tehát kezd világossá válni. Itt nem Ham­pelről van szó, hanem egy aknamunkáról, melyet az egyetemi tanárok egymás ellen foly­tatnak, s melyben Hampelt a Láng-Király-Föl­des-féle triász, melyben valószínűleg Balogh Jenő — Vámbéry Rusztem „kedves barátja" is tar­tozik — egyszerűen eszköznek akarta felhasz­nálni egy ma még ismeretlen — talán Vámbéry? — tanár lehetetlenné tételére. A számítások ott dűltek fel, hogy Földes nejé­nek is elmondta a dolgot, ki azután, segíteni akarván férjének, olyan ügyetlenül rágalmazta Hampelt, hogy ez annak tudomására jutott és Földes Bélánéval szemben­i pletykázásokért nemcsak a bű­nfenyitő, hanem a társadalmi megtorlás is megindult. Grossmied, a fiatal­­tanú" leleplezte a dékánt.

Next