Népszava, 1906. április (34. évfolyam, 78–102. sz.)

1906-04-10 / 85. szám

1906. április 10. NÉPSZAVA Kétségtelen, hogy a sajtóper előtt néhány rá­galmazási ügyben az egész piszok napfényre ke­rül s akkor épületes dolgokat fogunk megtudni. Mindenesetre továbbra is figyelemmel kisérjük az ügyet, barátságosan figyelmeztetve Kovács Gyulát, a kopasz és klerikális egyházfit, hogy neki felesleges a jogi kar titkait ifj. Mikszáth Kálmán urnak a jogi kar folyosóján elcsevegnie, mert azt mások is hallhatják. Hampel nyilatkozata. Fenti tudósításunk egyes részleteit megvilágítja a következő levél, melyet ifjú Hampel József intézett hozzánk: „A „Népszava" tekintetes szerkesztőségűnek". „Szíves érdeklődésükre tudatom, hogy Vám­­béry Rusztem egyetemi tanár úr ma nekem kije­lentette, hogy őt a jogi kar dékánja sem mint tanút ki nem hallgatta, sem ő jegyzőkönyvet nem írt alá, tehát, aki ezt neki imputálja, az rágalmazó. Minthogy pedig Crossmied Lajos vallomását okmánnyal bizonyítja, Vámbéry kijelentette, hogy ha a Dékán úr neki a karban teljes elégtételt nem ad, a büntetőtörvényszéken fogja azt keresni. Máskülönben értesítem a t. szerkesztőséget, hogy bár tudom azt, hogy ügyemben számos ember kompromittálva van, mindaddig nem nyi­latkozhatom, míg a jogi kar nagyságos dé­kánja, ki nemcsak jóindulatáról, de mint régi jóakaróm, teljes támogatásáról biztosított, erre engedelmet nem ad. 1905 április 9-én. Kiváló tisztelettel ifj. Hampel József. Hampel József, aki vizsga előtt áll, csak biza­kodjék tovább a dékán úrban, aki hamisított jegyzőkönyvekkel fogdos ellene spicliket. Mi nem nagyon bízunk benne. PÁRTÜGYEK, Szervezkedés. Turócszentmártontsan megalakult a szo­ciáldemokrata pártszervezet. A vezetőség a következőképpen alakult meg : elnök Urszinyi Pál, pénztárnok Pokrievka József, ellenőrök: Paulovits Ferenc, Novák József, titkár és levelező Wolf Hugó, kinek címére (Magyar nyomda) küldendő minden levelezés. A tolnai pártszervezet újjáalakult, mivel az előző szervezetet csak ideiglenesen alakították meg , az újjáalakulást ama körülmény is meg­kívánta, hogy több szakma csak most alakított szervezetet. Az új vezetőségben elnök lett Ba­ráth Imre, alelnök Dósai M. Antal, titkár Szabó Lajos, jegyző Jankai Szilveszter, pénztárnok Mi­kecz Imre, ellenőrök Labadi István és Török Fe­renc, bizalmi férfiak Bihari Mihály, Pászti József, Szabó József és Berkovits Arthur.­­ A szentesi pártszervezetet illető minden küldemény Szabó Lajos elvtárs címére (I. ker. 17. szám alá.) cím­zendő. A gyulai pártszervezet felhívja Békés­sámson, B.­Szent-András, Kőrösladány, Öcsöd, Szeghalom, Újkígyós és Vésztő községbeli elv­társakat, hogy levelezőjük címét haladéktalanul jelentsék be Kiszel Antal elvtárshoz (Gyula, Dobay-nyomda), hogy a gyulai pártszervezet aka­dály nélkül terjeszthesse a szervezés munkáját. ­ire jó a szervezkedés. Budapest, április 9. A „Világszabadság" legutóbbi számában ér­dekes adatokat találunk arra nézve, hogy a „Földmunkás Szövetség" rövid fennállása óta milyen eredményeket vívott ki a munkaviszo­nyok terén. Úton, útfélen hirdetik az ezerholdas mágná­sok és lapjaik, hogy a földmunkások sorsa nem­csak tűrhető, de olyan, hogy teljesen megelége­dettekké teheti őket s ha mégis mozgolódnak, vagy le is teszik a szerszámot, akkor ezt csak a hazátlan bitangok fékevesztett uszításainak le­het és kell tulajdonítani. Mi — a hazátlan bitangok — hiába mondjuk, hogy a nyomor a legnagyobb izgató, az ezer­holdasoknak kényelmesebb, ha azt hirdetik, hogy fehér rabszolgáik kitűnő sorsban élnek. Azt is hiába állítanók, hogy a Földmunkás Szövetség a földmunkások szervezésével emeli az egész ország kultúráját, az említett urak mégis az aratósztrájk rendezését írják a rová­sára, amivel arra törekednek, hogy az agyon­sanyargatott földmunkások egyetlen védőjét, a Szövetséget megsemmisítsék. De azért nincs okunk félni, de még csak megijedni sem a mág­nás urak gyűlöletétől, mert a fölvilágosodott munkásnép meg tudja majd védeni saját érdekeit bármely oldalról érkező támadások ellen. De lássunk néhány számbeli adatot, melyet az említett cikkből veszünk át s amely fényesen bizonyítja, hogy az ország földmunkásnépének mily nagy szüksége van egy olyan erőteljes szer­vezetre, mint a Földmunkás­ Szövetség. íme néhány eset, mely maga beszél. Nagy­becskereken 500 zsákoló­munkás négy napi sztrájkkal kétszeres fizetést ért el. Ugyanott a fuvaroskocsisok félnapi sztrájkkal 50 korona havi fizetés helyett 64 koronát kaptak. Hasonlóan a nagybecskereki cukorkagyárban dolgozó szervezett munkásnők is, félnapi küzdelemmel, tíz órai munkaidőt és 20 százalék bérjavítást értek el. Elekken a szervezett mezőgazdasági mukások két napi harc után megkapták a tíz órai munka­időt és az eddigi 16 fillér órai fizetés helyett 24 fillért s Abán a szervezett munkások 12. rész helyett 10. részért kötötték meg az aratási szer­ződést. Vámosgyörkön a béresek két napi sztrájk után évi bérükhöz 60 koronát érti javítást kaptak fejenként. Kisbéren a szervezett munká­sok most dolgozták ki a mezőgazdasági munka­rendet, melyben a fizetések tekintélyes javításán kívül tíz órai munkaidő is foglaltatik. E tények fényesen bizonyítják, hogy mire jó a szervezkedés. A felsorolt eredmények meg­dönthetetlenül igazolják, hogy a mezei munkás is segíthet helyzetén, csak szervezkednie kell. Egyben pedig jelentik a munkás megélhetésé­nek tetemes javulását. Mert az világos, ha a­­ munkás keresete megkétszeresedik, úgy ő és a családja természetszerűleg kétszerte jobban élhet. Az a munkás, aki 16 fillér órabér helyett 24 fillért kap, az hetenként 4 kor. 80 fillérrel többet visz haza, ebből aztán már könnyebben be lehet mindent osztani. Hasonlóan a 20 szá­zalék bérjavítás, a 12. rész helyett 10. részért való aratás stb. Ezek egytől-egyik óriási előnyt jelentenek a munkásokra nézve, mert lehetővé tesz nekik és az övéiknek a jobb lakás, táplál­kozás és a ruházkodás. Szóval, ez a munkások megélhetésének javulását és jobb életmódot jelent. A tíz órai munkaidő, reggel 6-tól este 6-ig 2 órai szünettel. Ez már nem is vívmány, hanem forradalom, mert halomra dönti azt az állítást, mintha a munkaidőt a mezőgazdaságban nem lehetne szabályozni és megrövidíteni. Azonkívül egy oly vívmány, hogy a munkásoknak ki­számíthatatlan előnyöket biztosít. Az eddigi szokás szerint 14, sőt 18 és még több óra volt a napi munkaidő, úgy az ezek után jelentékenyen csökkenni fog. Már most, ha ezen csökkenés naponként csak 4 órát tesz ki fejenként, úgy az 100 munkásnál 400 órát je­lent. Vagyis ott, ahol eddig 100 munkást fog­lalkoztattak 14 órai munkaidővel, ott a 10 órai munkaidő mellett 140 munkásra lesz szükség. Tehát csökkenni fog a munkanélküliek száma, ez megkönnyíti a munkabérek felemelését, azonkívül a munkásnak több pihenő ideje lesz, nem fog annyira kifáradni és kimerülni az amúgy is nehéz munkában; nem fogják neki oly korán azt mon­dani: „János bácsi, maga már öreg, maga már nem kell!" Ezekből láthatjuk, hogy a szervezkedés ereje mindennél hatalmasabb s ha a munkásság szeme előtt eloszlik az a köd, amelyet a pénzeszsákokat féltékenyen őrző feudális urak bocsátottak rá mesterséges módon, ugy egy szebb kör követ­kezik el a földmunkásság részére. Saját sorsuk jobbrafordulta csak rajtuk múlik s mi hisszük, hogy nem fognak késlelkedni, hogy annak el­jövetelét teljes erejükből siettessék­ lehetővé tenni. Az American Federation of Labor elnöke következő levelet intézte a világ összes modern alapon álló szakszervezetek elnökeihez: Kedves uram és testvérem! Az American Federation of Labor utolsó gyű­lése, megfontolva az összes művelt országok bér­munkásai testvéries együttműködésének szüksé­gességét és tekintetbe véve az előnyt, mely a szorosabb együttműködésből és testvéries ellen­szolgáltatásokból származnék, elfogadta a követ­kező határozati javaslatot: „Elhatározta, hogy a világ bérmunkásai szoli­daritásának érdekében megbízza az American Fedaration of Labor végrehajtó tanácsát, hogy lépjen érintkezésbe ez ország és Európa külön­böző országos és nemzetközi szakszervezetekkel abból a célból, hogy nem volna-e tanácsos egy­más tagsági jogait kölcsönösen elismerni. Ennek esetén a más országból jött szervezett egyén mentve volna a belépési díj fizetése alól akkor, ha három évig visszamenőleg folytonosan igény­jogosult tagja volt szervezetének­. A végrehajtótanács viszont alulírottat bízta meg ez ügy lebonyolításával és miután saját meggyőződésem és reményeim is megegyeznek a tanács óhajával, a legnagyobb készséggel felel­tem meg és a megbízásnak. Amerikában van már egy csomó nemzetközi Trade Union, amely elhatározta, hogy oly mun­kások vagy hivatalnokok, kik hazájukban elis­mert szakszervezet állandó tagjai voltak és ezt tagsági jegyükkel bizonyítani tudják, jogosultak belépési díj fizetése nélkül belépni az Union kebelébe. Ezen levelem célja az, hogy megtudjam, hogy a világ összes szakszervezetet, az amerikai Egyesült Államokat is beleértve, mennyiben vol­nának hajlandók az ajánlat mellett végleges állást foglalni. Természetes, hogy ez az eljárás csak kölcsö­nösségen alapulhat úgy, hogy kölcsönösen elő­nyös volna és az egész művelt világ bérmunká­sainak legjobb érdekeit és nagyobb testvériségét mozdítaná elő. Remélve, hogy minél hamarabb értesít róla, hogy mily rendszabályokat határozott vagy fog elhatározni az ön szervezete a föntebbiek tár­gyában. Maradok Sámuel Compers az American Federation of Labor elnöke. Ez a levél mindenesetre nagy haladást jelent. A szakszervezeti választmány foglalkozott az aján­lattal és tekintve, hogy különösen Magyarország­ból igen sok ipari munkás vándorol Amerikába, ezt az ajánlatot elfogadta és egyúttal megbízta a szakszervezeti tanács titkárságát, hogy a kölcsö­nösségi szerződések megkötése és más szük­séges tudnivalók ügyében intézzen kérdést az amerikaiakhoz.­­ Győzelem. A miskolci kerületi betegsegélyző pénztár f. hó 7-én tartott küldött-közgyűlésén a tisztikarba és felügyelő bizottságba egyhangúlag szervezett munkások jutottak be, még­pedig ez­úttal először. Az indítványok során egyhangúlag elfogadták, hogy a betegsegélyző pénztár hirde­téseit a Népszavában közzéteszik. Ugyancsak egyhangú elfogadásra talált elvtársaink részéről tett azon indítvány, hogy egy felállítandó nép­fürdő támogatása végett felír Miskolc város ta­nácsához. Elvtársaink indítványozták, hogy a biz­tosítottak családtagjai is részesüljenek orvosi és gyógyszer­segélyben. Ez egyelőre tartalékalap hiányában még nem volt megvalósítható. Ugyan­csak a miskolci kereskedelmi betegsegélyző pénz­tár vezetőségébe is részben kereskedelmi alkal­mazott elvtársaink jutottak be. Mindezen vívmány csak azt bizonyítja, hogy miskolci elvtársaink összetartásukkal hatalmat képviselnek, melynek sikeres kihasználását mind­nyájuk javára nem is késnek kihasználni. Csak előre!­­ A budapesti látványossági munkások folyó hó 10-én, kedden este 10 órakor, a szín­házi munkások szakosztályában (Dob­ utca 72. I. em.) tartják meg értekezletüket, melyen csatla­koznak a színházi munkások szakcsoportjához. Felkéretnek a vidéki szervezetek, hogy a ne­talán ott működő látványossági munkásokat erről értesíteni szíveskedjenek, hogy mennél na­gyobb számban jelentkezzenek a beiratkozásra. A látványossági munkások szervező­bizottsága. SZAKMOZGALOM. Kölcsönösség az amerikai szakszerve­zetekkel. A „Szakszervezeti Értesítő" írja: Az amerikai szakszervezetek, melyek eddig rendkívül maradiak voltak és az Európából érkezett szervezett mun­­kásokat vagy egyáltalán nem, vagy csak igen magas (100 dollár) behratási díjjal vettek fel, most közelednek a modern szervezetekhez. Egy kongresszusi határozat értelmében az Európából érkező szervezett munkások felvételét akarják 11

Next