Népszava, 1906. június (34. évfolyam, 128–153. sz.)
1906-06-21 / 145. szám
1906. június 22. _ NÉPSZAVA g£akácsnönővére segítségével száznyolcvan korona havi fizetést tudott biztosítani magának. De rend van-e ott, ahol a villamosvasúti alkalmazott családapának négy vagy több gyermeke van, ott, ahol dominálnak az anyagi gondok ? Az alkirályt nem izgatja a mások anyagi gondja és nyomorúsága. Ő nem akar tovább látni az orránál. Ő csak izgatókat keres lázas izgatottsággal. Hát van izgató a városiban? Van, van. Izgatóak az állapotok, a nyolcvankoronás fizetések, a kizsákmányolás, az embertelenség, a durva bánásmód, a túlhosszú munkaidő, az a vad gyanakodás, amellyel a forgalmi alkalmazottaknak még a szempillantását is kiséri az alkirály és társa a denunciálásban és a „rendcsinálásban. De beszéljenek, izgassanak a tények maguk. A forgalmi alkalmazottak emberei között a legnagyobb fizetés havi százharminc korona. A családban van a közepes számítás szerint — mondjuk, négy gyermek. A százharminc koronából levonnak tizennégy koronát, nyugdíj címén. Marad száztizenhat korona. Házbérre számítsunk harminckét koronát. Marad 84 korona. Betegsegélyzés címén két korona, kapupénzre két korona még a rendes, elengedhetetlen kiadás. Marad iskoláztatásra, egy hattagú család ruházkodására, élelmezésére nyolcvan korona havonként a legjobban díjazott forgalmi alkalmazottnak ! Csoda-e, ha megunják a milliomos villamosvállalatok kizsarolt rabszolgái az éjjel-nappali örökös robotot? És csoda-e, hogy a részvényeseknek és ezek szolgáinak, a denunciáns alkirályoknak ezerszer és ezerszer fut végig a libabőr a hátukon azon való féltükben, hogy kiütött a lázadás, a sztrájk a rabszolgák között, mert azok is tudják, hogy lázadásra, sztrájkra mindig volna ok és alkalom, hogy izgatóra nincs szükség. Most „rend van." Elült a félelmetes lázadás. Nem zavarja semmi a részvényesek profit-vágyát, kupon-dühét és osztalék-őrületét. Egyelőre rend van. De ne feledjék a kényelmes yackton ülök, hogy a tenger újra hullámozhat és újra háboroghat. És hogy a tengert nem lehet mindig olajjal csillapítani. Vagy ha lehet is, azután annál félelmetesebben, annál vadabbul tör ki a vihar. — A szociális olajcsöppek nem mindig használnak. Mert az olajcsöppezés után rájönnek a kizsarolt, a megcsalt páriák arra, hogy öntudatos, férfias föllépéssel, szervezettséggel a legmilliomosabb, a legkizsákmányolóbb, a legembertelenebb vállalatot is meg lehet tanítani emberies bánásmódra, a munka és a munkás megbecsülésére és a denunciáns rendcsináló urak megfékezésére. * Essék egy-két szó a kizsákmányolt közútiról is. Csak a név más, a kizsákmányolás, az embertelen bánásmód itt is olyan, mint a másik milliomos társaságnál. Panaszos levelet kaptunk egy villamos-kalauztól, aki abban felháborító dolgokat mond el, amelyek a milliomos társaság lelkiismeretlenségét bizonyítják. Papiroson, holmi szabályzatban és rendeletben ugyan meg vagyon írva valahol, hogy az alkalmazottak munkaideje 10 óra. De nincs egyetlenegy kalauz sem, aki ennek ellenére ne volna kénytelen naponként legalább is 13—14 órát nehéz munkában eltölteni. A kocsiátadások, a leszámolások, no meg azután az, hogy kötelező a jóval korábbi megjelenés az állomás helyén, órákat vesznek igénybe, úgy, hogy annak a szegény kalauznak alig van ideje, hogy rendesen táplálkozzék és némileg pihenhessen családja körében. A legfelháborítóbb az, hogy csak minden 3—4 héten kapnak egyetlenegy szabadnapot, — mert soha sincs elég személyzet, hiszen az pénzbe kerülne! És ezen az egy napon is kihallgatásra rendelik be a szabadságolt alkalmazottakat. A Közúti is fogva fogva fél az izgatóktól. És az, hogy fél, már bizonyítja azt, hogy van is oka a félelemre. Nincs már messze az az idő, hogymegemberelik magukat a közúti rabszolgái is és hozzáfognak ahoz az osztálytudatos szervezkedéshez, amely egyedül képes megszüntetni e kizsákmányolást és emberkínzást. PÁRTÜGYEK. A munkásság készen áll. — Saját tudósítónktól. — Budapest, junius 20. Mai napon az alábbi tudósításokat kaptuk: Az erzsébetfalvai öntudatos munkásság f. hó 17-én jól sikerült nyilvános népgyűlést tartott. Napirend volt: 1. A politikai helyzet. 2. Hogyan védjük meg szervezeteinket ? Sárközy István elnök átadja a szót Linduska Rafael elvtársnak, ki lelkes szavakkal ismertette a politikai helyzetet és az általános választói jog ügyének mai állását. Fejtegeti az eddigi ellenzéki pártok népellenes magaviseletét és élesen ítéli el az új nemzeti kormány bujkáló magatartását a választói joggal szemben, amivel azt érik majd el, hogy a munkásság megunja e csúnya, népellenes játékot és vitális jogainak kivívása érdekében egy radikálisabb eszközhöz, az általános politikai sztrájkhoz fog nyúlni. Felhívja a jelenlevőket a hathatós szervezkedésre és a pártsajtó kellő támogatására. Linduska elvtárs után Ilajda elvtárs szólott a két napirendi ponthoz, majd egyik ottani néptanító-elvtárs szólalt fel, ki nagy tetszést aratott. A gyűlés ezek után elfogadta az ismert határozati javaslatot, mire a jelenlevők testületig részt vettek Balkovits István sütőmester temetésén, ki a mult évi sztrájk alkalmával a sztrájkolókat hathatósan támogatta. Nagyszénás. Ottani elvtársaink folyó hó 17-én jól sikerült népgyűlést tartottak. Az egybehivók nevében Molnár András elvtárs üdvözölvén a megjelenteket, kinek ajánlatára Pethő Mihály elvtársat elnöknek, Komár Mihály elvtársat pedig jegyzőnek választották meg. A napirendet Nyisztor György elvtárs ismertette. Párhuzamot vonván a függetlenségi pártnak a nemzeti küzdelem ideje alatt hangoztatott követelései s a kormányrajutás után tanúsított magatartása között, kimutatja, hogy a munkásságnak legkevesebb oka sincs bizalommal viseltetni a koalíciós magyar kormány iránt. Ezután ismerteti az ezerholdasok szövetségének a földmunkások szövetsége ellen megindított hajszáját és általános lelkesedés közben hívja fel a jelenlevőket, hogy a választói jog kivívása és a szövetség megvédése érdekében legyenek elkészülve a legmesszebbmenő küzdelemre. Elnöklő zárszavai után a mintegy 500 főnyi tömeg szétoszlott. Arad. Az aradvármegyei szociáldemokrata párt f. hó 17-én nagy népgyűlést tartott a következő napirenddel: 1. A politikai helyzet. 2. Hogyan védjük meg szervezeteinket ? Elnöknek Borz György elvtárs, jegyzőnek Reiner J. Gyula elvtárs választatott meg. Borz elnöklő elvtárs lelkes szavai után átadja a szót Klárik Ferenc elvtársnak Budapestről, ki hosszú beszédben fejtegeti a munkásság tarthatatlan helyzetét. Ecseteli a mai kapitalisztikus kizsákmányolását a munkásságnak. Ezekkel szemben a mostani kormány minden tagja, kivétel nélkül, a nagybirtokos ezerholdasok, gyárosok és vállalkozók pártján áll. Ezek akaratának és érdekeinek a képviselője. Mintegy parancsszóra tör a munkásságnak még meglevő egyesülési és gyülekezési joga ellen. Legutóbb az ezerholdasok kaszinója, az Orge uszítására rátámadt a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségére, minden indok és alap nélkül, hogy a munkásság legfiatalabb, de egyúttal legerősebb szervezetét tönkre tegye és ezután a többivel végezhessen. Tette ezt azért, hogy továbbra is az 60 és 60 filléres napszám mellett dolgoztathasson. Forradalomba akarják a munkásságot kergetni, hogy azután fegyveres hatalmukkal örökre elnémítsák, de ez nem fog nekik sikerülni, mi igenis forradalmat fogunk csinálni, de nem a kaszák-kapák forradalmát, hanem igenis a modern munkásság hatásos forradalmi eszközét, a tömegsztrájkot (Lelkes általános felkiáltás: Éljen a tömegsztrájk !) és ez pedig abból áll, hogy nem dolgozunk addig, míg jogainkat és követeléseinket törvénybe nem iktatják. Szónok felhívja a munkásszervezeteket, hogy agitáljanak és erősítsék a szervezeteket, hogyha ki lesz adva a jelszó, mindenki bátor katonája legyen az ügynek. Ugyanezt Damian Strengel Száva elvtárs román nyelven tolmácsolta. Ezután elfogadták az ismert határozati javaslatot, mire a lelkes hangulatban levő gyűlés Borz elvtárs zárószavai után befejeződött. A temesvári munkásság folyó hó 14-én a Gyár-udvar kerthelyiségében jól látogatott népgyűlést tartott „Miként védjük meg szervezeteinket?" napirenddel. A népgyűlésen mintegy 5000 munkás jelent meg. Elnöknek Szibold Fülöp, jegyzőnek Staudt Fülöp elvtársakat választották meg. A napirendet Tóth János magyarul, Kari Péter németül és Novák Traján románul ismertették. Végül felolvasta a jegyző a határozati javaslatot, melyet a gyűlés nagy lelkesedéssel elfogadott. Rágalmazó hazafi. A „Székesfehérvári Hírlap" e hó 14-iki számában tudósítást közöl a vármegyei közigazgatási bizottság üléséről, melyben Koller Tivadar, a rácalmási kerület országgyűlési képviselője, a függetlenségi párt tagja, az alábbi módon a:írlápolja a sztrájkmozgalmakról szóló jelentést, amely azt mondja, hogy a sztrájkok a közigazgatási hatóságok közbenjárására szűntek meg. „Tudomása van róla, hogy az adonyi járásban előfordult munkássztrájkoknál a földbirtokosok Budapestre utaztak és ott a szociáldemokrata munkások vezetőivel Bokányi Dezsővel és Csizmadia Sándorral tárgyaltak és a sztrájkok csak akkor szűntek meg, amikor ezek megjelentek a munkások között. Nagyon természetes, hogy ennek a közbenjárásnak sallangja is volt. Az illető földbirtokosok 1000 koronát fizettek a közbenjáró szociáldemokrata vezéreknek". Meggyanúsított elvtársaink, hogy a rágalmazónak alkalmat adjanak a bizonyításra, Koller Tivadar ellen megteszik a bírósági följelentést. Hadd lássuk, hogyan áll helyt hazug rágalmaiért? Szervezkedés. A miskolci pártszervezet e hó 24-én, vasárnap délután 2 órakor pártértekezletet tart az építőmunkások helyiségében. Napirend: 1. A helyi pártvezetőség jelentése. 2. A pénztári jelentés. 3. A Népszava. A szappanossegédek szervezete kéri az összes pártszervezeteket, hogy tudassák levelezőik címét Vatier Gáborral (Budapest, Bokréta utca 15. szám.) A hatvani szociáldemokrata pártszervezet következőképpen alakult meg: Elnök : Tapolcsányi István, titkár: Pintér István, ellenőr: Konta István és a bizottsági tagok. Mindennemű levelezés Pintér István titkár címére (Iskola utca 79.) intézendő. A mezőtúri pártszervezet e hó 17-én alakult meg, mely alkalommal a következők választottak a vezetőségbe : Elnök Nyitrai Mihály, titkár Csider István, pénztárnok Borbély Gyula, ellenőrök Patkós István és Szabó Gábor ; bizalmi férfiak Egei Lajos, Piró Gábor, Páji Antal, Páji Sándor, Fodor Gábor, Bagoly Bálint, Gyalog János. — Levelezések Csider István, Wesselényi út 405., címére intézendők. A nagybecskereki pártszervezetet illető minden küldemény Posner György elvtárshoz (Plesitz-nyomda) címzendő. A clevelandi szocialista párt magyarajkú szervezete (Lorainave 819.) üzleti üléseit minden hó első vasárnapján tartja. Minden levelesés a következő címre küldendő: Stephen Sotak, 261. Abhegave, Cleveland, Ohio U. S. A. H SZOCIÁLIS SZEMLE. Munkások egészségügye. Budapest, június 30. Megtartották a tüüdővész leküzdésére az első szaktanácskozást! Eltekintve attól, hogy a kormány feladatához tartozik nemcsak az állat, hanem az ember egészségügyével is foglalkozni (és azért mondom „is", mert az állatvédelem, mint kulturális intézmény, már valamivel kevesebb, mint az embervédelem, — nevezetesen nálunk, mondom, eltekintve ettől, mégis örvendetes jelenségnek kell tartanunk, hogy a belügyminiszter komolyan akar foglalkozni az ember közegészségével, az egészségüggyel és arra nézve az első lépést már meg is tette. A múlt héten a miniszter elnöklése alatt az országos egészségügyi tanács megvitatta a tüdővész ellen való védekezés ügyét, a tüdővész leküzdésének ismert és kevésbé ismert eszközeit s végre abban állapodtak meg, hogy megint nem történik semmi. Márpedig akadémikus fejtegetésekkel még a szaktudósok sem képesek a bajt enyhíteni. Megszüntetéséről egyelőre szó sem lehet, mert a mai társadalmi és termelési viszonyoknak előbb gyökeresen kellene átalakulniuk, hogy a népjólét fejlődhessék az új formákból, ami a baj megszüntetésének leglényegesebb alapfeltételét képezi. Mindamellett sok eszköz állna rendelkezésre a tüdővész pusztításának korlátozására, ha az ország közegészségügyi viszonyai kellő körültekintéssel, eltökélt szándékkal és ugyanolyan komolysággal felkarolást és istápolást nyernének. A szanatóriumok betegforgalma azt igazolja, hogy a tüdővész az úgynevezett társadalmi középosztályt is megtámadta már és a baj természeténél fogva, ebben az osztályban is rohamosan terjed. Amíg csupán a proletárokat tizedelte ez a nyavalya, addig nem igen törődtek vele.