Népszava, 1907. augusztus (35. évfolyam, 182–207. sz.)
1907-08-01 / 182. szám
1907. augusztus 1. STÉP SZAVA tudniillik az Apponyi kezei, a koalíció keze. És ha ez a társaság uralmon marad, bizony megkap a csuháshad mindent, amit akar. Micsoda kultúrmozgalom kell majd a jól szövögető kezek munkájának megsemmisítéséhez ! Kisgazdák és a progresszív adó. A „Budapesti Levelező” jelenti, hogy a Jászladányi Gazdakör felterjesztéssel fordult az országgyűléshez, melyben a progresszív adó behozatalát kéri. A gazdakörnek ezt a kérelmét legutóbbi választmányi ülésén magáévá tette a Bácsbodrog megyei Gazdasági Egyesület is. Egészen természetes, hogy a Jászladányi Gadakör ilyen fölterjesztéssel fordul a képviselőházhoz. A Jászladányi Gazdakör kisbirtokosok egyesülése és a kisbirtokosok érzik legjobban a magyar adórendszer igazságtalanságait, mely a nagybirtokkal szemben reájuk aránytalanul nagyobb terheket hárít A magyar kisbirtokosság legnagyobb könnyelműsége, hogy nagybirtokosokkal egyesülve igyekszik érdekeit megvédelmezni. Ezt a természetellenes egyesülést bomlasztják szét az olyan kérdések, mint például a hitelviszonyok, az adózás, stb. A nagybirtokosok érdekei homlokegyenest ellenkeznek a kisbirtokosok érdekeivel, tehát a nagybirtokosok dédelgetése csakis a kisbirtokosok kárára történhetik. A Jászladányi Gazdakör kérelme a nagybirtokosokra kiván nagyobb terhet róni s ezért nem tekinthetjük őszintének a Bácsmegyei Gazdasági Egyesület hozzájárulását ehez a felterjesztéshez. A bácsmegyei ezerholdasok azonban ennek a szétválasztási folyamatnak az útját akarják gátolni a hozzájárulásukkal, annál is inkább, mert tudják, hogy ezzel nem kockáztatnak semmit. Tudják nagyon jól, hogy az ezerholdasok parlamentjének eszében sincs a jelenlegi adórendszer megváltoztatása és bátran hozzájárulhatnak még egy sereg ilyen kérelemhez, amelyeknek mellőzését úgyis biztosan remélik. A kvóta. Egy hónapi kvóta-exlex után a hivatalos lapban ma megjelent a királyi döntés, amely az osztrák álláspont értelmében intézkedik a következőképpen: Minthogy a magyar korona országainak és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országoknak törvényes képviseletei közt arra az arányra nézve, amelyben a közös Ben fölfelé. Erre drótot dugott a nyílásba, előbb a drót végét kis kampóformára meggörbítette. Egy kis motoszkálás után jött ám kifelé a horogra akadt csúnya féreg, vagy igazábban olyan begubódzott báb. Hogy az isten akárhova tegye! Ekkor vették csak észre, hogy a friss levetek közül az alsók már fonnyadni, sárgulni kezdtek. No most útját állották a pusztulásnak. A fa sebeit betömködték jó agyagos földdel, aztán az egész derekát bemeszelték vastagon. Ennek már nem lesz többé baja. • Ágadzott-bogadzott a fa szépen. Ámbátor ez a diófa-féle nem hiába, hogy olyan kiadós, de hát meg is várat a gyümölcsével jobban, mint más egyéb. Pad is volt már alatta. Szép, piros vesszőből fonott pad, két karszék meg egy kis asztal. Az asszony sem maradhatott már el sokáig. Mióta a pap elkergette a gazdasszonyát, mert az új káplánnal veszedelmesen összeszűrte a levet, azóta a jegyzőné, akit egy legjobb barátnőjétől fosztott meg a sors, egyre noszogatta a doktort, hogy nősüljön már meg. Egyre kommendálta neki a doktornénak valókat. Ugyan a pap könnyebben vehetett volna új gazdasszonyt, de egyrészt ezidőszerint nem lehetett, amit a doktor tudott legjobban, másrészt az öreg papot is nagyon lesújtotta a csalódás s legalább egyelőre tartózkodni akart a nőféléktől, így nem tudja az ember soha, hogy micsoda veszedelmet hoz a házába. Nem hiába, hogy a fővárosból jött az uj káplán, de rossz erkölcsű is volt. Valami pesti nyavalyát hozott magával s mivel nem elégedett meg az ur asztala előtti közös áldozással, hanem a gyónás szentségét igében következett be, akivel a jegyzőnő már régen levelezett — szórakozás céljából. Végül a doktor és menyasszonya. Az ő szerelmükről nyíltan lehetett beszélni , ekkor a másik két páris boldogan mosolygott. A pap már annyira bízott boldogságában, hogy megint mert káplánt hozatni. Igaz, hogy nem világi papot hozatott, hanem — ideiglenesen — barátot kért a szomszéd klastromból kisegítőnek. A barát mégis szüzességi fogadalmat is tett, hátha kivételesen megtartja. A fiatal barát igen művelt és szolid életű ifjú volt. A pap nyugodt lehetett. Nem tetszett neki a piros-pozsgás, sőt tenyeres-talpas fiatal gazdaasszony, aki e szent hajlékban veszedelmes hízásnak indult. Ellenben annál nagyobb áhítattal fordította kegyes szemeit a menyasszony felé, akinek ájtatossága újult erővel támadt most fel. Sokat járt a templomba a menyasszony. Sokat gyónt is a fiatal szerzetes fülébe. Olyan sokat, hogy iő még a doktor is megsokallta. Különösen megsokallta azt az esetet, amelyről igen élvezetesen suttogtak a faluban a sekrestyés meg a harangozó, mint sofemtanuk elbeszélései alapján. De mivel mi nem csiklandós történeteket akarunk elmondani, hát ez eset részleteit is rábízzuk az olvasó szabad képzelőerejére. Tessék úgy kiszínezni, amint az egy szelid életű szerzeteshez és egy ájtatos mennyasszonyhoz illendő. Mi csak a diófáról akartunk mesélni. Hát így maradt-csöndes a diófa alja. Ezért ül annak árnyékában egyedül a doktor. Ezért viszik a piacra rékaszámra a csörgő diót. Pedig milyen vígan játszottak volna a sok dióval a gyerekek. ! ügyek költségeihez járulni tartoznak, egyezmény nem jött létre, a közös ügyek költségeihez való hozzájárulási arányt az 1907. évi julius fárcs-től, ugyanezen évi december hó 31-ig kisgdöllév tartamára való érvénnyel, akképp állapítom meg, hogy a közös ügyek költségeiből a magyar korona országai) 33V*» %-ot, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pedig ‚?fi4'/i«®/«-ot viseljenek. A kvóta maradt a régi, azonban, eltekintve az eddigi törvényes gyakorlattól, nem egy esztendőre, hanem csak december 31-ig, tehát félévre állapították meg. Az utóbbi kvótadöntés szükségessége egybeesik a jövő év elején életbelépő új kiegyezéssel, amikor bizton számíthatunk arra, hogy a kvótát emelni fogják. A horvát kérdés. A horvát hivatalos lap legközelebbi száma — az eszéki „Drau" értesülése szerint — közölni fogja három osztályfőnök és öt főispár felmentését. Ezeknek pótlása Rakodczay nagy erőfeszítései ellenére sem sikerült még idáig. Egy horvát lap úgy értesül, hogy a belügyi osztályfőnökséget dr. Spevecs egyetemi tanár fogja betölteni, aki Rakodczay ajánlatát sok huzavona után most hajlandó elfogadni. A Keleti Értesítőnek jelentik Zágrábból, hogy a horvát koalícióban nem a legjobb egyetértés uralkodik. Ezt a legjobban bizonyítja az az éles polémia, amelyet a haladópártiak és a rezolucionisták lapjai folytatnak a „Hrvatska"val, a jogpárt apjával, elítélvén a jogpárt külön elvi álláspontját. A jogpárt egyébként ennek ellenére legközelebb nyíltan is állást fog foglalni a lapjában kifejtett programmja mellett. A magyar áruk bojkottjára vonatkozólag a báni kormány egyik tanácsosa úgy nyilatkozott a „Keleti Értesítő" tudósítója előtt, hogy az egész mozgalom csak a plakátokon és az újságokban folyik. A nagykereskedők eddig egészen távol tartották magukat a mozgalomtól, sőt sokan közülök határozottan elítélik azt. A komoly kereskedő nem könnyen vehető rá arra, hogy régi összeköttetéseit jegycsapásra megszakítsa. A politikai viszonyokat illetőleg a báni tanácsos csak annyit mondott, hogy azoknak tisztázása bizonyos időt kiván és reméli, hogy az őszre meglesz a kibontakozás az unionista elemek egyesülésével. Ezeknél a nyilatkozatoknál természetesen figyekiosztotta a még mindig szemrevaló gazdaszszonynak is, szegény öreg papunk olyan gyónást tett a doktor előtt, amit diákgyerekek is röstelkedve szoktak megcselekedni. Amit tehát a jegyzőnő épített a doktor házasságán, ezt a pap lerontotta. Folyton saját szomorú példájával riasztotta a doktort a fehérnéptől. De hiába. Eddig is csak az isten mentette meg ezt az élhetetlen doktort a házasságtól. Akármelyik, csak egy kissé ügyes leány is elvétethette volna magát vele.Eddig — úgy látszik — még egyiknek sem akadt ilyen szándéka, ami szinte hihetetlen. De ami késik, nem múlik. A jegyzőné mégis győzött. Valamelyik hetedik izről-végről való unokahuga került hozzájuk a tizedik vármegyéből. Olyan leány mint a legtöbb. Egyben olyan, mint valamennyi. Húsz éves elmúlt, hát szeretett volna férjhez menni. Pénze az nem igen volt, tehát egy falusi doktor, akinek saját háza is van, éppen nem megvetendő. Nem is vetette meg. Sőt követve a jegyzőnő bölcs utasításait és szorgalmas templombajárással leszerelvén a plébános urat is, csakhamar menyasszonya is lett a doktornak. Mintha a boldog szerelem korszaka kezdett volna felvirradni a falu intelligenciájára. A pap kiheverte már élete egyetlen nagy szerelmi csalódásának testi és lelki szenvedéseit s egy ártatlanabb hajadonnal vidíttatta fel a parókiát, amely amaz eset óta szomorúan csöndes volt. A jegyző úr jobb oldalát egy kis szél érte, aminek első következménye az lett, hogy a faluban jókat nevettek azon az élen, hogy most a jegyző jobb oldala a rosszabb. A másik következmény pedig egy csinos segédjegyző szemérembe kell venni, hogy a bán környezetétől származnak, ahol igyekeznek a horvát mozgalmat mennél erőtlenebbnek föltüntetni. Az „Agramer Zeitung" bécsi tudósítója előtt ismét nyilatkozott egy reichsrathi képviselő, ezúttal dr. Schusterschitz s a következőket mondotta a horvát kérdésről: — A fiumei rezolució, amelyet a szlovének teljes mellőzésével kötöttek, annak idején mély szakadást idézett elő a horvátok és szlovének közt; mivel a szlovének sohasem gravitálhatnak Budapest felé, a fiumei rezolució végzetes hibájuk volt a fhorvátoknak és életképtelensége a napokban kitűnt. Most a fiumei rezolució végképp el van temetve és mi, szlovének, örülünk rajta, mert most ismét csatlakozhatunk a horvátokhoz. A parlamenti akcióban mi, szlovének, a horvátokkal karöltve fogunk eljárni, de a vezetést a horvát kérdésben feltétlenül, a horvátoknak engedjük át. Nyári szenzációk. A méltóságos hírlap minden alkalmat megragad, hogy az általános választójogon rúghasson egyet. Tegnap a lap feltálalta, hogy a darabontok az alkotmánybiztosítéko megakadályozására indítottak hadjáratot. Ma azután kibővíti adatait és azt mondja, hogy nem csak az alkotmánybiztosítékok elléd ágálnak a darabontok, hanem egy radikális párt szervezésén is törik a fejüket. A méltóságos hírlap „szenzációja" a kötkező: Jól értesült információ szerint Fejérváry Géza báró és hívei nemesek az alkotmánybiztosítékok és a belügyminiszter javaslatba hozott közigazgatási tervezete ellen folytatnak aknamunkát, hanem a már sokat emlegetett „radikális párt" megszervezésén is törik az eszüket. Állítólag Kristóffy Józsefben megingott a szocialistákban való bizalom és minthogy az intéző bécsi körök régebben fölocsultak már az általános titkos választójog üdvöztő voltából — Kristóffy hátat fordítva a nemzetközieknek egy közepes radikalizmus híve lett. Közvetlen segítőtársa ebben nyugalmazott államtitkárja, Kaffka László, aki máris úgy szerepel némely helyen, mint a „radikális párt" elnöke. A párt létezéséről nincs ugyan világos tudomása a politikai világnak, de hogy a darabontok ilyen irányban régen ütik már a vasat, arról hallottunk. Kristóffy újabb politikai Pálfordulása akkor kezdődött, amikor kudarcot vallott a nemzetiségeknek a nemzetközi szocialistákkal tervezett gyanús szövetkezése. Állítólag Kristófy a „radikális 3