Népszava, 1908. június (36. évfolyam, 131–155. sz.)
1908-06-06 / 135. szám
8 hogy menjen Téglássy István miniszteri tanácsoshoz, aki majd dönteni fog az ügyben. Csukay ebben a pillanatban egy lépést tett az államtitkár felé, papírlapot dobott a lába elé, majd oldalzsebéből revolvert rántva elő, így szólt Szterényihez: — Isten önnel, kegyelmes uram !e,s a következő pillanatban mellbelőtte magát. A lövés zajára azonnal a terembe rohantak Szita Imre és Hodrovics Ferenc ajtónállók, majd dr. Lessner Richárd és Vida László titkárok. A minisztériumból rögtön telefonáltak a mentőkért és a rendőrséghez. A golyó Csukay Sándor tüdejét fúrta át. A szőnyegre dobott papiroslapon ezek a szavak állottak: — Izományaim lent vannak a portásnál. Csukay. A mentők a Rókus-kórházba szállították Csukay Sándort, akinek a sebe a mentők szerint életveszedelmes. Az éjszaka folyamán kérdést intéztünk a Rókus-kórház orvosához, aki azt a választ adta, hogy Csukay Sándor sebe nagyon súlyos, de még nem lehetett megállapítani, hogy okvetlenül halálos-e. Csukay életben maradásához kevés reményt fűznek az orvosok. Aradon minden a régiben marad. — A kutyaszövetségiek arcátlansága. — Hogy mekkora a kutyaszövetségbe tömörült kizsákmányolók arcátlan bátorsága, arra fényes példával szolgálhat az alábbi történet. Ugyanis az „Aradi Közlöny" június 4-iki számában az alábbi hír jelent meg: — A városi közszállítások és az Aradi Építőiparosok Szövetsége. Tegnapi számunkban „Miniszteri kritika" cím alatt megemlékeztünk arról, hogy a miniszter a városi közszállitásokra vonatkozó pályázati hirdetményekben kifogásolta azt a részt, amely szerint a versenytárgyalásokon csak az Aradi Építőiparosok Szövetségének tagjai vehetnek részt. E cikkünk folytán ma a következő sorokat kaptuk a föntnevezett szövetségtől. • „A szóbanforgó miniszteri leirat egyáltalában nem változtat azon, hogy a városi közszállításokban csak az Aradi Építőiparosok Szövetségének tagjai vehetnek részt. A város idevágó határozata jogerős, azt a miniszter immár meg nem semmisítheti s a mostani leiratnak mindössze az a következése lesz, hogy a pályázati hirdetményekbe nem kerül bele a sérelmes pont. A város azonban a jogerős határozat alapján csakis szövetségi tagoknak fog ezentúl is munkát kiadni, amire nézve Varjassy Lajos polgármester úrtól már garanciát is kaptunk. Annál is inkább megteheti ezt a város a miniszteri leirat mellett is, mert a közszállítási szabályzat 16. §-ának 15-ik pontja szerint a versenytárgyalási hirdetménybe fölveendő, hogy a munkát kiadó hivatal föntartja magának az árakra való tekintet nélkül az ajánlatok közötti szabad választás jogát. A 29. §. 6-ik pontja pedig imperative kimondja, hogy „előnyben részesítendők azon ajánlattevők, akik a szakmabeli munkaadók többsége által alakított és kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabállyal működő szervezetek munkafeltételeit magukra nézve kötelezőnek elismerik és ezt igazolják." Mindezek szerint a miniszteri leirat csupán a versenytárgyalási hirdetmények szövegében fog változást okozni. A munkák kiadását azonban minden a régiben marad." A kutyaszövetség vezércsaposai Aradon olyan vakmerően csinálják arcpirító üzelmeiket, hogy a miniszteri határozat világos rendelkezéseit is készek lehazudni. Aki magyarul tud, az előtt nem kétséges, hogy a miniszter igenis törölte a „kutyaszövetségi" privilégiumot. A kutyaszövetség előcsaposai azonban nem átallják a nyilvánosság előtt beismerni, hogy ők a sógor, koma s más atyafiság révén mégis csak azt fogják a munkába beprotezsálni, aki nekik kedves. Szóval a hirdetmény szövege változhatik, ellenben az aradi kutyaszövetség arcátlansága állandó marad. És ezzel ők még el is dicsekszenek. Hogy mit szól ehhez a kijátszott miniszter, arra kiváncsiak vagyunk. NÉPSZAVA 1908 junius 6. Budapest munkásnépéhez! Budapest húsuzsorásai, a dolgozó nép fillérein meggazdagodott kizsákmányolók, hadat üzentek a szervezett munkásoknak és kimondták, hogy olyan munkást nem alkalmaznak, aki tagja a szakszervezetnek. A szervezett munkásoknak ezt a galád merényletet meg kell gátolniok. Erre a legalkalmasabb fegyver a húsuzsorások üzleteinek bojkottálása. A bojkottált hentesmesterek névsora egyelőre a következő: Laurek Antal, IX., Földvári-utca 9, Kohornyik József, IX., Lónyay-utca 23, Virág János,VIII., Illés-utca 7, JRitter, IX., Soroksári ut 15 és Szvoboda Alajos, VIII., Nagytemplom utca 16. A szakszervezeti választmány legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a bojkott sikeres végrehajtása érdekében a szakmák tartsanak külön-külön gyűléseket s ezeken világosítsák föl a munkásságot kötelességeikről. Most tehát a szervezett munkásságon a sor. Tartsák meg haladéktalanul a gyűléseket, hogy a bojkott minden tekintetben sikerrel járjon. PÁRTÜGYEK. A domonkosok szétrombolják a családot! — A szüzesség éve az esküdtbíróság előtt. — Az ügyészség fölsült, csúnyán fölsült. — (Saját tudósítónkról) Kassa, junius 4. A kapitalista rendszer védelmezői, különösen a keresztény kapitalista etika főképviselői, a papok telekürtölik a világot azzal a már közhelyként alkalmazott állítással, hogy a szociáldemokraták, a szabad szerelem, a vadházasság apostolai, földúlják, szétrombolják a családot. Nincs értelme és nem itt van a helye és alkalma annak, hogy a magyarázás nélkül, rosszindulatúan, tisztán rágalmazás céljából felszínre dobott állításokkal foglalkozzunk és részletesebben kitérjünk például arra, hogy a szociáldemokrata értelemben vett szabad házasság eszméje a mai kapitalista rendből és keresztény morálból folyó pénz- és érdekházasság helyébe a kölcsönös megértésen és szereteten alapuló együttélést akarja lehetővé tenni. A család szétrombolásában előljár a tőke, amely a nőt kiragadja a családból, a papság, amely a nőben az egyház főerősségét látja és amely a nőt a „lelkiek" számára akarván lefoglalni, elidegeníti férjétől, gyermekeitől. A Kassai Munkás című testvérlapunk foglalkozott a papságnak, meg a szociáldemokráciának a családhoz meg a nőhöz való viszonyával azzal kapcsolatosan, hogy a múlt évi szeptember 7-iki számában A domonkosok szétrombolják a családot címmel és szeptember 14-iki számában A szüzességet védő öv címmel kemény bírálat tárgyává tette a Domonkos-rend társadalom- és erkölcsellenes üzelmeit. A kassai Domonkos-rend ugyanis évekkel ezelőtt „Aquinói szent Tamás" nevére keresztelt egyesületet alakított, amely a tagok szigorú vallási esküje alapján nagy-nagy titokban működött. Célja az volt ennek a „testvérület"-nek, hogy a tagok „szent Tamás példájára" szüzeségi övet hordjanak, hogy — mint az egyleti könyvecske mondja — állapotbeli tisztaságukat " megőrizzék. Az övet alapszabály szerint a Domonkosrend főnöke, vagy egy, a főnöktől meghatalmazott egyén kötheti csak föl és ugyancsak ennek vagy helyettesének van joga azt le is kapcsolni. Mivel pedig a kassai klerikalizmus jármába fogott tagnak az övet éjjel-nappal hordania kell, a családokban nagyon sok perpatvarnak vált okozójává. A családrombolásnak ez a munkája azonban szigorú eskü miatt hosszú ideig nem szivárgott ki. Múlt év őszén egy munkás neje is belépett az egyesületbe és ennél az alkalomnál már a körülmények kényszerítőbb hatása kippattantotta a titkot és — amint ezt annak idején a Népszava is megírta — a Kassai Munkás szerkesztőségéhez juttatta a bizonyítékokat. Ezeknek alapján Surányi Lajos elvtársunk két hosszabb cikkben megírta az esetet és kritizálta a csuhások családromboló működését. A rend persze nagyon óvatos volt. Nem indított a Kassai Munkás ellen sajtópert, mert tudta, hogy elvtársainknak módjuk lesz állításaik bizonyítására. Sajtópör helyett a „Felsőmagyarország" című lapban nyilatkozatot tettek közzé, amellyel csak megerősítették elvtársaink állításait. „A Kassai Munkás című lap legutóbbi számának reánk vonatkozó cikkére — mondja a rend nyilatkozata — vagyok bátor kijelenteni, hogy övtársulat csakugyan van nálunk, de nem azért, hogy a leányok férjhez ne menjenek, vagy a férjes asszonyok megtagadják házasféri kötelességüket, hanem a jó erkölcs szempontjából az állapotbeli tisztaság megőrzésére, ami azt hiszem a társadalomnak nem kárára, hanem csak javára szolgálhat. Mi se föl nem kötjük az övet s ha ez megtörténnék is, csakis külsőleg történhetnék, se pedig se nem oldjuk. A többi kitételekre nincs semmi megjegyzésem. Végre is, minden vallási cselekményt gúnytárgyává lehet tenni, csak akarni kell. Kassa, 1907 szeptember 11-én. Tisztelettel Molnár Márton, domonkosrendi perjel". A kassai ügyészség azonban mindenáron szolgálatot akart tenni a sarokba szorított domonkosoknak és vallás elleni kihágás miatt vádat emelt a cikk szerzője ellen. Folyó hó 3-án, szerdán volt ez ügyben az esküdtszéki tárgyalás Góth Ferenc elnöklete alatt. A vádat Rácz ügyész képviselte, a védelmet dr. Gádor Herbert ügyvéd látta el. A szokásos formalitások után Surányi Lajos elvtárs az elnök kérdéseire talpraesett feleletekkel bizonyította, hogy a cikket közérdekből írta. Az ügyész vádló beszédében a tárgyról alig beszélt valamit, de annál többet beszélt a szocialistákról és igyekezett őket az esküdtek előtt minél jobban befeketíteni. Dr. Gádor Herbert kitűnő védőbeszéde elsöpörte a különben is tarthatatlan vádat és bár a bizonyítást nem engedték meg, Surányi elvtársat az esküdtbíróság nem találta bűnösnek és ennek alapján a bíróság a vád és következményei alól fölmentette. Surányi elvtárs fölmentése az egész városban szenzációt keltett, ami érthető is, mert az esküdtek ítéletével és a fölmentéssel elgazolódott szóról-szóra a Kassai Munkás közleményének igazsága. Beigazolódott az is tehát, hogy a domonkosoknak az a híres papi erkölcse nem a család védelmére, hanem durva szétrombolására szolgál. Az „Alkotmány" és kölykei ezt az ítéletet előreláthatólag nem teszik az ablakukba. A választási alapra. A Világosságnyomda nappali személyzetének 1908 június hó 2-án tartott személyzeti értekezlete kimondta, hogy három hónapig, június hó 6-ától szeptember hó 5-éig a párt választási alapjára a szakmunkások heti 20, a segédmunkásnők és a segédmunkások szintén 10 fillérrel járulnak hozzá. A ceglédi népgyűlés. Az a város, amely Kossuth Ferencet vallja büszkén képviselőjének, amely szörnyen hálás a nagy hazafi fiának azért, hogy a vasúti jegy árát Budapest—Cegléd között leszállította, — a folyó év február 23-án kénytelen volt meghallani a Kossuth Ferenc vezetése alatt lefolyt nemzeti küzdelem és még most is tartó országos népcsaló politika erős, de igaz bírálatát. A ceglédi szervezett munkások népgyűlésén Haáz Kálmán budapesti elvtárs „A választójog és a munkásság helyzete" címen fejtegette a napirendet, de mihelyt a nemzeti bálványról kezdett beszélni, a bálványnak egyik igen apró, de nőni vágyó és érdemeket szerezni óhajtó papja belekötött s mikor Haáz elvtárs az osztályparlament népellenességét hangoztatta, a rendőr, dr. Aranyi Lajos meg is vonta tőle a szót s a gyűlést föloszlatta. Azután megindult a nagy eljárás s osztály elleni izgatás címén az ügyészség vádiratot nyújtott be Haáz elvtárs ellen a kecskeméti törvényszékhez. A vádtanács pénteken foglalkozott az üggyel és a rendőrség terhelő tanúin kívül elrendelte a védelem által bejelentett tanúk kihallgatását is arra nézve, hogy miképpen folyt le ez a ceglédi népgyűlés, hogy mi történt ott: izgatás-e, vagy pedig egy stréber és erőszakoskodó rendőrkapitány okvetetlenkedése. SZERVEZKEDÉS, VI. kerület. A kültelki pártszervezet vezetősége e hó 6-án, szombaton este 8 órakor, a szokott helyen, ülést tart.