Népszava, 1908. október (36. évfolyam, 234–260. sz.)

1908-10-25 / 255. szám

1908 október 25. NÉPSZAVA két. Ez a tizenkét esztendő a szüntelen emelkedés dicsőséges korszaka volt. Be­bizonyosodott, hogy a fejlődés útját a rendőrállam semmiféle gyűlöletes fegyveré­vel nem bírja elállani. Ez a német szocia­lista törvény értékes tanulsága. Kivéte­les intézkedések, a gyülekezés- és sajtó­szabadság megnyirbálása, rendőrlegények garázdálkodása csak ideig-óráig akaszt­hatják meg a kulturális fejlődést. Évek múltán a magyar munkások hasonló ér­zelmekkel fognak visszaemlékezni napjaink véres küzdelmeire, mint a német testvérek a kivételes törvény szomorú idejére. Egyéb­ként ez a nevezetességgel teljes hét a két évfordulón kívül a német munkásmozga­lomra nézve nagyon jelentős eseményt is hozott. Tegnap kezdette meg tanácskozásait a porosz országgyűlés, amely először nyi­totta meg kapuit a munkásság előtt. A szociáldemokrata képviselők megjelenése a porosz Landtag­ban újabb korszakot jelent a német munkásmozgalom fejlődésében. KÖZSÉGI ÜGYEK. BUDAPEST. X A vörhenybetegek elhelyezése. A „Buda­pesti Tudósító"-val illetékes helyről a követ­kezőket közlik: Ami a vörhenybetegeknek kórházba szállítását illeti, erre vonatkozólag ma is érvényben áll a 85.373/1904. számú bel­ügyminiszteri rendelet, amely úgy intézkedik, hogy vörhenybetegek, amennyiben a lakás­viszonyaiknál fogva kellően el nem különít­hetők,­ vagy amennyiben az illető beteg hozzá­tartozói által folytatott üzlet természeténél fogva a ragály terjedését mozdítják elő (pl. élelmiszer-üzlet), a szükséghez képest még kényszer alkalmazásával is kórházba szállí­tandók. Ez a rendelet hatályban van ma is, de az abban foglalt kényszerítő rendszabály alkalmazásánál a hatóságnak a lehetőség szerint tekintetbe kell venni a személyes sza­badság és a családi érzés szempontjait is és éppen e szempontokból csak ott van helye a kényszernek, ahol a beteg lakásviszo­nyai az elkülönített ápolást lehetetlenné teszik és így ez az intézkedés a ragály elleni védekezés érdeke szempontjából m­élhatlanul szükséges. A kórházba szállított betegek ápo­lásának költségei állítólag erősen akadályoz­zák a vörhenybetegek kórházbaadását. E költségek ügyében a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló 1898. évi XXI. t.-c. 3. §-a intézkedik, mely kimondja, hogy az országos betegápolási alap fedezi a kórház­ban gyógyítottak után fölmerült ápolási és szállítási költségeket, amelyek a törvény­ben fölsorolt fizetéskötelesekkel szemben nem érvényesíthetők. Eszerint tehát hatóságilag igazolt szegények ápolási költséggel nincse­nek terhelve. A kórházba szállított vörheny­betegek ápolásából fölmerülő költségektől való mentesítés kérdését, melynek rendezését a vörheny járványszerű föllépése sürgetővé teszi. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter most Budapest székesfőváros közönségéhez intézett leiratban rendezi.­­ A főváros élete augusztusban. A fővárosi statisztikai hivatal kiadásában megjelenő „Havi Füzetek" legújabb számából közöljük az augusz­tus hónapra vonatkozó érdekesebb adatok közül a következőket: Budapest népszáma 812.728. Augusztus hó folya­mán született 1762 gyermek (az év eleje óta 14.630), meghalt 1050 egyén (az év eleje óta 10.750, de ebből 1.344 idegen), a születési többlet tehát az év eleje óta 3930, illetve az idegenek elhalálozását nem számítva 5274; ez 736-al több, mint az előző év megfelelő időszakában. Az 1050 halott közül csak 513 halt meg saját lakásán, 437 kórházban. A fő halálokok a következők voltak: tüdővész 176, gyermekek bélhurutja 132, baleset 32, öngyilkosság 25, tifusz 11 (172 betegedés), vörheny 11 (104 bete­gedés), kanyaró 5 (103 betegedés), difteritisz 2 (73 betegedés). Az augusztusi házasságok száma 909 (az év eleje óta 5538 ) ,ezek közül vegyes vallású volt 250, ke­resztény-zsidó házasság 43. Augusztusban 28 lakóház építése fejeztetett be 346 új lakással, összesen 836 szobával. Az üzlet­nyitások száma augusztusban 426, az üzletbeszün­tetéseké 255. Behozatott augusztusban gabonanemű 1­4 millió méter mázsa, kőszén 13 millió méter­ MŰVÉSZET, IRODALOM. (*) La Figlia di Jorlo, fG. Grasso és szicíliai társulatának második vendégjátéka a Magyar Szín­házban.) Az immár elöregedett s mindenféle hájjal megkent D'Annunzio mester és Eleonore Duse hajdani meleg baráti viszonyából született meg az a darab, amelyet — jobb híján — pásztor­tragédiának nevezett el a mestere. Grassonak, a Magyar Színház vendégművészének rendkívüli ön­zetlenségére vall, hogy ezt a darabot is fölvette műsorára, mert ebben Mila di Codra, a fő női szerep körül mozog minden és Laz­zaro di Roio fiának, Aliginek (Grasso) állandó statisztálásnál egyéb dolga alig akad. Ami nem is csuda, mert hiszen valamikor régen a Duse kedvéért irta az egészet szerelmes barátja, Gabrielle D'Anunzio. A Duse kedvéért irta s ép­pen ezért az emberi indulatok mindenféle fajtája keresztül viharzik ezen a darabon; a misztiku­mokra hajló Aligi vallási tébolya, a szerelem és féltékenység, a részeg dühöngés és önfeláldozó mártíromság egymást fölváltva kínálkoznak mű­vészi interpretálásra. Aligi (Grasso) nászéjsza­kájának reggelén találkozik, idegeket meg­lehetősen megviselő körülmények között, a megvetett Jorionak üldözött és cédának hitt leányával, Mila di Godrával­­ (Maria Bragagliai). A hegyek közé megy vele és ott igazi keresztény­hez illő, meddő szerelmes napok után hegyeződik ki a tragédia. Aligi megöli apját, Lazzaro di Roiot, akit gyötrő szenvedélye kerget Mila közelébe. A harmadik felvonásban megint Duse, illetve Mila kerül az események központjába. Magára vállal mindent, egy igazán szép jelenetben magára in­dítja egyházi misztikumoktól és Mária-kul­tusztól megkótyagosodott abruzzoi parasztok dühét és Aligi helyett ő kerül a máglyára. Bragaglia asszony kiváló színésznő,akiben a szicíliai tempera­mentumot jótékonyan csökkenti a tudás és szí­nészi intelligencia és aki Grasso mellett leg­kevésbé sem homályosodik el. Grassonak ma nem sok alkalma volt képességeinek a megmutatására. Sok helyen fölvillanó tüzességgel magyarázta az abruzzoi pásztorfiú szerelmes fölemelkedését és kedvesének mártíromságát elfogadó keresztényi, de inkább gyáva visszavonulását. Mindkettőjük­nek sokat tapsolt az a kis számú közönség, amely ma megjelent a Magyar Színházban. Nem volna teljes az est krónikája, ha meg nem említenék egy első emeleti páholyban vihogó társaságnak botrányos viselkedését, ami csak arra alkalmas, hogy a vendégláró olaszok szétvigyék amúgy is nagyon jó hírünket. tvd.J (*) Tristan és Isolde. Az Operában szombaton este Wagner zenedrámáját a Tristan és Isoldét ad­ták. A hősi szerelemnek e csodás meséje két-három esztendő óta a budapesti közönség kitartó érdek­lődésében megedződve és kicsiszolódva, egyike lett az Opera legjobb műsordarabjainak. Különö­sen mióta a Tristan roppant fárasztó és nagy szerepére, vendégnek megszerezték Bur­riánt, ezt a pompás tenoristát ő jól meg tudja magyarázni Tristan sajátságos ének­szerepét és bele tudja vinni a hallgatókat ebbe a bágyadtan szerelmes és aléltan buja, ér­zéki zenevilágba. Kiváló társai voltak a munká­ban Vasquezné, aki Isoldét, a hősnőt énekelte, to­vábbá Venczel, Marké király személyesítője. Ta­káts mint Kurwenal (Tristan hű csatlósa, Berts Mimi, mint Brangene (Isolde bizalmas szolgálója) igen jók voltak énekben és játékban egyaránt. A zenekar dicséretet érdemel a pontosságért, amely­lyel Kerner karmester minden intését hűen követte. Cs. G. (*) Hadüzenet címmel új verseskönyvet ad ki december hónapban Gyagyovszky Emil elvtárs. A könyv új, valamint­­pártlapjainkban szétszórtan már megjelent verseket fog tartalmazni. A könyv előfizetési ára 1 korona. Előfizetések a szerző cí­mére, a Népszava szerkesztőségébe küldhetők. (*) Thália. A kedden este nagy sikerrel bemu­tatott három egyfölvonásos színművet szombaton újból előadta a Thália. Lehmann „Pisti"-je, Sze­mere György „Siralomházba és Meterier „Családi körben" című egyfelvonásosa a­ ma esti előadáson is mély hatást keltett, a közönség viharos tapsai kísérték a Thália tehetséges, intelligens színészei­nek komolyan átgondolt és ambícióval kidolgozott alakításait. A szombati előadás sikerében már megnyilvánult a kultur­hatás, amit a Thália programmja elsősorban elérni akart. Az in­timus munkáselőadások közönsége már megszokta és megszerette a Thália új hajlékát, ahol komoly művészi és irodalmi prospektívák nyílnak a művelődésre és nemes szórakozásra vágyó munkások szemei előtt. A nézőtér az egyes szín­művek végeztével elismerő tapsokkal honorálta a gondosan rendezett, művészien sikerült előadást. Itt írjuk meg, hogy kedden, október 27-én, két új egyfelvonásost mutat be a Thália: Edward Brandes: „Egy látogatás" és Wedekind: „Hős­tenor" című darabjait. A főbb szerepeket K. Balog Vilma, B. Judik Etel, Doktor János Kürthy József és Szénássy György játszák. (*) Sarah Bernhard a Magyar Színházban. A jövő hét folyamán érdekes vendégszereplés színhelye lesz a Magyar Színház. Sarah Bernhard fog két estén vendégül megjelenni a Magyar Szín­ház színpadán. A darabok, amelyekben játszik, Rostand „Sasfiók"-ja és Dumas „Kaméliás hölgy"-e lesz. A vendégszereplés napjait illetőleg a leg­közelebbi napokban jut megegyezésre az igaz­gatóság a művésznővel. (*) A Király Színház bemutatója, Martos és Jacobi operettje, a „Van — de nincs", amelynek szövegét a szerző Andersen meséjéből, „A császár új ruhái"-ból merítette, pénteken, október 30-án kerül a Király Színházban bemutatóra. A fő női szerepet Medgyaszay Vilma fogja játszani, partnere Gábor József lesz. v. A Magyarországi Munkás-Dalegy­letek Szö­vetsége pályázatot hirdet egy „jelmondat" (motto) és egy „dalmű" (vers) megírására. A két pályázati mű alapelve legyen szigorúan kifejezésre juttatni a szövetség célját, mely alapszabályainak 2-ik §-a szerint a következőkben nyer kifejezést: „A magyarországon működő szervezett munkás­dalárdáknak egy országos szövetségbe való fog­lalása és ezeknek céltudatos vezetése által a dalos-ügyet előmozdítani". A két munka legyen talprahivó szózata s a munkásság testvérie­sülésének a dalban, kifejezője annak a hatalmas erőnek, amelynek az elnyomott, de már ébredező munkásosztály a birtokosa. A pályázatok határ­ideje 1908 november 30. A jelmondat dija: 20 ko­rona. A dalmű első dija 50 korona, a második dija 30 korona. A további megfelelő két kart a szövetség szintén megveszi. A pályaművek jeligé­vel ellátott borítékba zárva, melybe külön zárt levélben szerző neve és lakcíme melléklendő, a szövetség titkárának, Takács István címére VI., Csengeri­ utca 84. szám, I. emelet, ajtó 8 szám alá küldendő. A borítékra ráírandó: „Pályázat". (*) Intim­ Színpad. A Sándor-téri délutáni szín­ház műsora hétről-hétre bővül egy-két új szín­darabbal és több magánszámmal. Tegnap volt Emődi Imre „Menelausz" bohózatának bemutatója, mely zajos tapsokat kapott. A műsoron szerepel állandóan „Berta a moziban". Vasárnap a rendes két előadáson kivül esti esti előadás is lesz 8—11-ig. Mind a három előadásban föllép Vágó Géza, mint gyorsrajzoló. mm mázsa, kőolaj 74.700 méter mázsa. A közúti vasút és a városi villamos augusztusban 8,773.000 sze­mélyt szállítottak, a pest-budai hidakon egy és fél millió ember és egynegyed millió kocsi ment át-Budapestre érkezett augusztusban 1,594.000 egyén, elutazott 1,565.000 egyén. Az adóhivatalban augusztus hóban 9­7 millió ko­rona folyt be, ebből állami adó 6 millió korona, az adóhivatal 4978 zálogolást foganatosított.­­ Hizlalják a papokat. A főváros tanácsa fölterjesztést tett a belügyminiszterhez, melyben a főváros kegyurasága alá tartozó plébánosok káp­lán­tartási díjának fölemelése és a káplánok évi pótléka dolgában tett javaslatot. A miniszter a fölterjesztést jóváhagyta. Öt halott. —­ A Mária-utcai katasztrófának ötö­dik halottja is van. — Eső után köpönyeg. — Vétkes gondatlanság. — A Mária-utcai katasztrófának öt halottja van. Ladányi Dezső vegyész, akit a men­tők péntek este a sebészeti klinikára szál­lítottak, szombat reggelre meghalt. Holt­testét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték, a katasztrófa négy halottja mellé. A Herczeg és Geiger-féle gyárban tehát ötszö­rös gyilkosság történt. A tűzvizsgáló bizott­ság megállapította, hogy e­z ötszörös gyil­kosságot vétkes gondatlanság okozta. A tűzvizsgáló bizottság megállapította, hogy a vétkes gondatlanság az volt, hogy — mint szombati számunkban már részletesen megírtuk — az ajtók befelé nyíltak, az ablakok dróthálóval voltak el.

Next