Népszava, 1908. október (36. évfolyam, 234–260. sz.)
1908-10-25 / 255. szám
1908 október 25. NÉPSZAVA két. Ez a tizenkét esztendő a szüntelen emelkedés dicsőséges korszaka volt. Bebizonyosodott, hogy a fejlődés útját a rendőrállam semmiféle gyűlöletes fegyverével nem bírja elállani. Ez a német szocialista törvény értékes tanulsága. Kivételes intézkedések, a gyülekezés- és sajtószabadság megnyirbálása, rendőrlegények garázdálkodása csak ideig-óráig akaszthatják meg a kulturális fejlődést. Évek múltán a magyar munkások hasonló érzelmekkel fognak visszaemlékezni napjaink véres küzdelmeire, mint a német testvérek a kivételes törvény szomorú idejére. Egyébként ez a nevezetességgel teljes hét a két évfordulón kívül a német munkásmozgalomra nézve nagyon jelentős eseményt is hozott. Tegnap kezdette meg tanácskozásait a porosz országgyűlés, amely először nyitotta meg kapuit a munkásság előtt. A szociáldemokrata képviselők megjelenése a porosz Landtagban újabb korszakot jelent a német munkásmozgalom fejlődésében. KÖZSÉGI ÜGYEK. BUDAPEST. X A vörhenybetegek elhelyezése. A „Budapesti Tudósító"-val illetékes helyről a következőket közlik: Ami a vörhenybetegeknek kórházba szállítását illeti, erre vonatkozólag ma is érvényben áll a 85.373/1904. számú belügyminiszteri rendelet, amely úgy intézkedik, hogy vörhenybetegek, amennyiben a lakásviszonyaiknál fogva kellően el nem különíthetők, vagy amennyiben az illető beteg hozzátartozói által folytatott üzlet természeténél fogva a ragály terjedését mozdítják elő (pl. élelmiszer-üzlet), a szükséghez képest még kényszer alkalmazásával is kórházba szállítandók. Ez a rendelet hatályban van ma is, de az abban foglalt kényszerítő rendszabály alkalmazásánál a hatóságnak a lehetőség szerint tekintetbe kell venni a személyes szabadság és a családi érzés szempontjait is és éppen e szempontokból csak ott van helye a kényszernek, ahol a beteg lakásviszonyai az elkülönített ápolást lehetetlenné teszik és így ez az intézkedés a ragály elleni védekezés érdeke szempontjából mélhatlanul szükséges. A kórházba szállított betegek ápolásának költségei állítólag erősen akadályozzák a vörhenybetegek kórházbaadását. E költségek ügyében a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló 1898. évi XXI. t.-c. 3. §-a intézkedik, mely kimondja, hogy az országos betegápolási alap fedezi a kórházban gyógyítottak után fölmerült ápolási és szállítási költségeket, amelyek a törvényben fölsorolt fizetéskötelesekkel szemben nem érvényesíthetők. Eszerint tehát hatóságilag igazolt szegények ápolási költséggel nincsenek terhelve. A kórházba szállított vörhenybetegek ápolásából fölmerülő költségektől való mentesítés kérdését, melynek rendezését a vörheny járványszerű föllépése sürgetővé teszi. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter most Budapest székesfőváros közönségéhez intézett leiratban rendezi. A főváros élete augusztusban. A fővárosi statisztikai hivatal kiadásában megjelenő „Havi Füzetek" legújabb számából közöljük az augusztus hónapra vonatkozó érdekesebb adatok közül a következőket: Budapest népszáma 812.728. Augusztus hó folyamán született 1762 gyermek (az év eleje óta 14.630), meghalt 1050 egyén (az év eleje óta 10.750, de ebből 1.344 idegen), a születési többlet tehát az év eleje óta 3930, illetve az idegenek elhalálozását nem számítva 5274; ez 736-al több, mint az előző év megfelelő időszakában. Az 1050 halott közül csak 513 halt meg saját lakásán, 437 kórházban. A fő halálokok a következők voltak: tüdővész 176, gyermekek bélhurutja 132, baleset 32, öngyilkosság 25, tifusz 11 (172 betegedés), vörheny 11 (104 betegedés), kanyaró 5 (103 betegedés), difteritisz 2 (73 betegedés). Az augusztusi házasságok száma 909 (az év eleje óta 5538 ) ,ezek közül vegyes vallású volt 250, keresztény-zsidó házasság 43. Augusztusban 28 lakóház építése fejeztetett be 346 új lakással, összesen 836 szobával. Az üzletnyitások száma augusztusban 426, az üzletbeszüntetéseké 255. Behozatott augusztusban gabonanemű 14 millió méter mázsa, kőszén 13 millió méter MŰVÉSZET, IRODALOM. (*) La Figlia di Jorlo, fG. Grasso és szicíliai társulatának második vendégjátéka a Magyar Színházban.) Az immár elöregedett s mindenféle hájjal megkent D'Annunzio mester és Eleonore Duse hajdani meleg baráti viszonyából született meg az a darab, amelyet — jobb híján — pásztortragédiának nevezett el a mestere. Grassonak, a Magyar Színház vendégművészének rendkívüli önzetlenségére vall, hogy ezt a darabot is fölvette műsorára, mert ebben Mila di Codra, a fő női szerep körül mozog minden és Lazzaro di Roio fiának, Aliginek (Grasso) állandó statisztálásnál egyéb dolga alig akad. Ami nem is csuda, mert hiszen valamikor régen a Duse kedvéért irta az egészet szerelmes barátja, Gabrielle D'Anunzio. A Duse kedvéért irta s éppen ezért az emberi indulatok mindenféle fajtája keresztül viharzik ezen a darabon; a misztikumokra hajló Aligi vallási tébolya, a szerelem és féltékenység, a részeg dühöngés és önfeláldozó mártíromság egymást fölváltva kínálkoznak művészi interpretálásra. Aligi (Grasso) nászéjszakájának reggelén találkozik, idegeket meglehetősen megviselő körülmények között, a megvetett Jorionak üldözött és cédának hitt leányával, Mila di Godrával (Maria Bragagliai). A hegyek közé megy vele és ott igazi keresztényhez illő, meddő szerelmes napok után hegyeződik ki a tragédia. Aligi megöli apját, Lazzaro di Roiot, akit gyötrő szenvedélye kerget Mila közelébe. A harmadik felvonásban megint Duse, illetve Mila kerül az események központjába. Magára vállal mindent, egy igazán szép jelenetben magára indítja egyházi misztikumoktól és Mária-kultusztól megkótyagosodott abruzzoi parasztok dühét és Aligi helyett ő kerül a máglyára. Bragaglia asszony kiváló színésznő,akiben a szicíliai temperamentumot jótékonyan csökkenti a tudás és színészi intelligencia és aki Grasso mellett legkevésbé sem homályosodik el. Grassonak ma nem sok alkalma volt képességeinek a megmutatására. Sok helyen fölvillanó tüzességgel magyarázta az abruzzoi pásztorfiú szerelmes fölemelkedését és kedvesének mártíromságát elfogadó keresztényi, de inkább gyáva visszavonulását. Mindkettőjüknek sokat tapsolt az a kis számú közönség, amely ma megjelent a Magyar Színházban. Nem volna teljes az est krónikája, ha meg nem említenék egy első emeleti páholyban vihogó társaságnak botrányos viselkedését, ami csak arra alkalmas, hogy a vendégláró olaszok szétvigyék amúgy is nagyon jó hírünket. tvd.J (*) Tristan és Isolde. Az Operában szombaton este Wagner zenedrámáját a Tristan és Isoldét adták. A hősi szerelemnek e csodás meséje két-három esztendő óta a budapesti közönség kitartó érdeklődésében megedződve és kicsiszolódva, egyike lett az Opera legjobb műsordarabjainak. Különösen mióta a Tristan roppant fárasztó és nagy szerepére, vendégnek megszerezték Burriánt, ezt a pompás tenoristát ő jól meg tudja magyarázni Tristan sajátságos énekszerepét és bele tudja vinni a hallgatókat ebbe a bágyadtan szerelmes és aléltan buja, érzéki zenevilágba. Kiváló társai voltak a munkában Vasquezné, aki Isoldét, a hősnőt énekelte, továbbá Venczel, Marké király személyesítője. Takáts mint Kurwenal (Tristan hű csatlósa, Berts Mimi, mint Brangene (Isolde bizalmas szolgálója) igen jók voltak énekben és játékban egyaránt. A zenekar dicséretet érdemel a pontosságért, amelylyel Kerner karmester minden intését hűen követte. Cs. G. (*) Hadüzenet címmel új verseskönyvet ad ki december hónapban Gyagyovszky Emil elvtárs. A könyv új, valamintpártlapjainkban szétszórtan már megjelent verseket fog tartalmazni. A könyv előfizetési ára 1 korona. Előfizetések a szerző címére, a Népszava szerkesztőségébe küldhetők. (*) Thália. A kedden este nagy sikerrel bemutatott három egyfölvonásos színművet szombaton újból előadta a Thália. Lehmann „Pisti"-je, Szemere György „Siralomházba és Meterier „Családi körben" című egyfelvonásosa a ma esti előadáson is mély hatást keltett, a közönség viharos tapsai kísérték a Thália tehetséges, intelligens színészeinek komolyan átgondolt és ambícióval kidolgozott alakításait. A szombati előadás sikerében már megnyilvánult a kulturhatás, amit a Thália programmja elsősorban elérni akart. Az intimus munkáselőadások közönsége már megszokta és megszerette a Thália új hajlékát, ahol komoly művészi és irodalmi prospektívák nyílnak a művelődésre és nemes szórakozásra vágyó munkások szemei előtt. A nézőtér az egyes színművek végeztével elismerő tapsokkal honorálta a gondosan rendezett, művészien sikerült előadást. Itt írjuk meg, hogy kedden, október 27-én, két új egyfelvonásost mutat be a Thália: Edward Brandes: „Egy látogatás" és Wedekind: „Hőstenor" című darabjait. A főbb szerepeket K. Balog Vilma, B. Judik Etel, Doktor János Kürthy József és Szénássy György játszák. (*) Sarah Bernhard a Magyar Színházban. A jövő hét folyamán érdekes vendégszereplés színhelye lesz a Magyar Színház. Sarah Bernhard fog két estén vendégül megjelenni a Magyar Színház színpadán. A darabok, amelyekben játszik, Rostand „Sasfiók"-ja és Dumas „Kaméliás hölgy"-e lesz. A vendégszereplés napjait illetőleg a legközelebbi napokban jut megegyezésre az igazgatóság a művésznővel. (*) A Király Színház bemutatója, Martos és Jacobi operettje, a „Van — de nincs", amelynek szövegét a szerző Andersen meséjéből, „A császár új ruhái"-ból merítette, pénteken, október 30-án kerül a Király Színházban bemutatóra. A fő női szerepet Medgyaszay Vilma fogja játszani, partnere Gábor József lesz. v. A Magyarországi Munkás-Dalegyletek Szövetsége pályázatot hirdet egy „jelmondat" (motto) és egy „dalmű" (vers) megírására. A két pályázati mű alapelve legyen szigorúan kifejezésre juttatni a szövetség célját, mely alapszabályainak 2-ik §-a szerint a következőkben nyer kifejezést: „A magyarországon működő szervezett munkásdalárdáknak egy országos szövetségbe való foglalása és ezeknek céltudatos vezetése által a dalos-ügyet előmozdítani". A két munka legyen talprahivó szózata s a munkásság testvériesülésének a dalban, kifejezője annak a hatalmas erőnek, amelynek az elnyomott, de már ébredező munkásosztály a birtokosa. A pályázatok határideje 1908 november 30. A jelmondat dija: 20 korona. A dalmű első dija 50 korona, a második dija 30 korona. A további megfelelő két kart a szövetség szintén megveszi. A pályaművek jeligével ellátott borítékba zárva, melybe külön zárt levélben szerző neve és lakcíme melléklendő, a szövetség titkárának, Takács István címére VI., Csengeri utca 84. szám, I. emelet, ajtó 8 szám alá küldendő. A borítékra ráírandó: „Pályázat". (*) Intim Színpad. A Sándor-téri délutáni színház műsora hétről-hétre bővül egy-két új színdarabbal és több magánszámmal. Tegnap volt Emődi Imre „Menelausz" bohózatának bemutatója, mely zajos tapsokat kapott. A műsoron szerepel állandóan „Berta a moziban". Vasárnap a rendes két előadáson kivül esti esti előadás is lesz 8—11-ig. Mind a három előadásban föllép Vágó Géza, mint gyorsrajzoló. mm mázsa, kőolaj 74.700 méter mázsa. A közúti vasút és a városi villamos augusztusban 8,773.000 személyt szállítottak, a pest-budai hidakon egy és fél millió ember és egynegyed millió kocsi ment át-Budapestre érkezett augusztusban 1,594.000 egyén, elutazott 1,565.000 egyén. Az adóhivatalban augusztus hóban 97 millió korona folyt be, ebből állami adó 6 millió korona, az adóhivatal 4978 zálogolást foganatosított. Hizlalják a papokat. A főváros tanácsa fölterjesztést tett a belügyminiszterhez, melyben a főváros kegyurasága alá tartozó plébánosok káplántartási díjának fölemelése és a káplánok évi pótléka dolgában tett javaslatot. A miniszter a fölterjesztést jóváhagyta. Öt halott. — A Mária-utcai katasztrófának ötödik halottja is van. — Eső után köpönyeg. — Vétkes gondatlanság. — A Mária-utcai katasztrófának öt halottja van. Ladányi Dezső vegyész, akit a mentők péntek este a sebészeti klinikára szállítottak, szombat reggelre meghalt. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték, a katasztrófa négy halottja mellé. A Herczeg és Geiger-féle gyárban tehát ötszörös gyilkosság történt. A tűzvizsgáló bizottság megállapította, hogy ez ötszörös gyilkosságot vétkes gondatlanság okozta. A tűzvizsgáló bizottság megállapította, hogy a vétkes gondatlanság az volt, hogy — mint szombati számunkban már részletesen megírtuk — az ajtók befelé nyíltak, az ablakok dróthálóval voltak el.