Népszava, 1908. december (36. évfolyam, 286–310. sz.)
1908-12-01 / 286. szám
1908 december 1. NÉPSZAVA 8 órakor fog lezajlódni azon a nyilvános gyűlésen, amelyet a budapesti asztalosmunkások az Intim Színházban fognak tartani. SZEMLE. BELFÖLD. A néppárt izgat. A klerikalizmus ezt a fölfogást hirdeti az állammal szemben : az állam s általában a világi hatalom isteni eredetű, törvényeit megsérteni bűn, de ha ezek a törvények az egyháznak ártanak, akkor megsérteni őket keresztényi kötelesség. Ennek a tételnek alapján jelent meg vasárnap az „Arny"-ban egy fölhívás, amelynek veleje: a Kúria Ítélete, amely a polgári anyakönyv aláírása ellen s a polgári házasságról szóló törvények ellen izgató Koczurek káplánt — aki arra hívta föl híveit, hogy a polgári házasságkötésnél tagadják meg a jegyzőkönyvek aláírását — sújtotta, sérelmes az egyházra, tehát figyelmen kívül kell hagyni. Ha ez az „izgató" kiáltvány, amelyet néppárti képviselők írtak alá, a Népszavában jelent volna meg, már azóta lett volna szerencsénk körünkben tisztelhetni a nyájas rendőrtisztviselőt és két szigorú detektívet, akik egy hivatalos írást fölolvasva, élénken érdeklődtek volna a Népszava kelendősége, illetve a kiadóhivatalban fönmaradt lappéldányok után. De az „izgatását a független bíróság ellen az „Arny"ban néppárti képviselők követték el s az ügyész ur nem mozgatta a füle botját sem. Az „Arnyt”-t nem kobozták el, az ügyész ur tud liberális is lenni csupa klerikalizmusból. Az ügyész ur nem háborodott föl ezen az „izgatás"-on, a képviselőház folyosóján ellenben nagy volt a fölháborodás éppen azok részéről, akik birkatürelemmel engedték a klerikalizmus szarvait addig nőni, míg a törvények sokat hirdetett tekintélyét döfködheti oldalba. A folyosói fölháborodás bizonyára hamar el fog ülni. A képviselőháznak aligha lesz szava ahhoz, hogy egyik pártjának többsége a törvényeknek csak relatív, másokra kötelező voltát hirdeti. A háborgókat megnyugtatja majd az, hogy a néppárti izgatásban a püspökök nem vettek részt s a hozzájuk közel álló lapokban a nyilvánosság előtt nem is helyeslik a heccet. Valószínűleg alig marad egyéb a kiáltvány-ügyből, mint az a tanúság a munkásság számára, hogy a klerikalizmusnak, a társadalmi rend őreinek szemében is csak addig szent a törvény, amíg az ő hasznára van vagy legalább nem árt neki s hogy az ügyészség csak akkor olvassa az „Arny"-t, ha a Népszavát denunciálja. Amikor izgat, akkor nem veszi észre. A néppártnak van szabadsága az izgatásra, ami nem baj csak akkor, ha másnak nincs. Ebben az ügyben egyébként az alkotmánypárt intézőbizottsága hétfőn este értekezletet akart tartani, de tekintettel arra, hogy gróf Andrássy Gyula, a párt vezére, jelenleg Bécsben tartózkodik s nélküle az alkotmánypárt magatartásáról nem akarnak határozni, az értekezletet későbbre halasztották. A néppárt is értekezletre gyűlt össze hétfőn este a képviselőházban, az ülés berekesztése után. Azértekezleten Rakovszky István elnökölt s követendő magatartásuk fölött akartak határozni. Egyelőre azonban, míg meg nem ismerik a kormány magatartását, tartózkodnak a további lépésektől. elnöknek Takács József, jegyzőnek Muszin Jeromos elvtársakat választották meg. A magyarországi munkásság politikai és gazdasági helyzetét és Andrássy plurális választójogi törvénytervezetét Fleischer Dávid, Turkovics István (Zombor) és dr. Gruber elvtársak ismertették. A gyűlés elfogadta az előadóknak a politikai tömegsztrájk előkészítésére vonatkozó javaslatát. Pápa munkássága a Jókai-kör nagytermében szintén jól látogatott gyűlést tartott vasárnap a pluralitás ellen. A gyűlést Knapp Imre elvtárs nyitotta meg. Ajánlatára elnöknek Szelestei János, jegyzőnek Novák István elvtársakat választották. A napirendet Jócsák Kálmán elvtárs (Budapest) fejtette ki hatásos beszédben. A gyűlés élénk tiltakozását fejezte ki a fekete gróf jogfosztó merényletterve iránt. Földesen (Hajdú megye) vasárnap, a községháza előtt levő téren a földmunkások és kisgazdák tartottak népes gyűlést a választójog, a sajtó és a helyzet tárgyában. Tóth József elvtárs nyitotta meg a gyűlést. Ajánlatára elnöknek Domokos Bálint, jegyzőnek Bíró Sándor elvtársakat választották meg. A gyűlés előadója Nyisztor György elvtárs volt Budapestről, aki a hallgatóság nagy tetszése mellett fejtegette a napirend tárgyait. Hatásos beszéde után a gyűlés az általános választójog éltetésével ért véget. Újpest. A plurális és nyílt választójog ellen rendezett három népgyűlés közül hétfőn este zajlott le a harmadik. Az újpesti „Colosseum" nagyterme ez alkalommal is zsúfolásig megtelt a nagyszámú hallgatósággal. A megjelenteket Balaton János elvtárs üdvözölte az egybehívók részéről, ajánlatára elnöknek Jócsák Kálmán, jegyzőnek Pusztai Pál elvtársakat választották meg. A gyűlés napirendjének Buchinger Manó elvtárs volt az előadója. „Mit várhatunk a rendkívüli pártgyűléstől ?" ez volt a gyűlés napirendjének egyetlen pontja. Buchinger elvtárs nagy tetszéssel fogadott beszédben kimutatta, hogy a magyarországi öntudatos munkásság nemcsak frázist akar hangoztatni azzal a jelszavával, hogy a magyar kozákuralom ellen orosz módszerrel fog küzdeni. A koalíciós népcsalók minden hatalma és brutalitása is kevés ahhoz, hogy a magyarországi szociáldemokrata munkásság nyugodtan tűrje a középkornak a plurális cudarsággal való visszaállítását. Magyarország népének helyzete ma semmiben sem különbözik az orosz nép helyzetétől. Oroszországban a forradalom volt a következménye annak, hogy a népet a fejlődés törvényes útjáról leszorították. A rendkívüli pártgyűlésnek kötelessége lesz az orosz és a magyar viszonyok egyforma voltára rámutatni és az ország munkásságát a politikai tömegsztrájk alkalmazására fölhívni. Ennek forradalmi következményeiért természetesen azokat illeti a felelősség, akik elég lelketlenek ahhoz, hogy a népet továbbra is a legnyomasztóbb jogfosztottságban hagyják. A gyűlés a leglelkesebb hangulatban végződött, hogy az igazgatótanács Vácott baromfikiállítást és lóversenyt szándékszik rendezni. Ezt az ígéretet köszönettel fogadta a helyi érdekeltség: Vácot a szolgabírója képviseli. A jövő évi költségvetés a jelentés szerint így alakul: kiadás 15.684 korona, bevétel 12.855 korona, deficit 2826 korona, „amit a közgyűlés a földmivelésügyi minisztérium hozzájárulásából remél födözhetni." Bizonyos, hogy ez a reménye a közgyűlésnek teljesül is. Kapnak ők is háromezer koronát — az ország pénzéből. Az ország népének pénzét kívánta meg a közgyűlés és meg is kapja. Az ország népének t. i. nincs képviselője sem a fiók-Oryékban, sem Darányi minisztériumában. Az ország népének nincs tehát annyi közük az adójukból begyült pénzhez, mint a váci lóversenybarátoknak. A pluralitás ellen. Szabadkán vasárnap délután 3 órakor, a Szmilyánszky-féle vendéglőben szépen sikerült gyűlést tartottak. A mintegy másfél ezer embert befogadó helyiséget zsúfolásig megtöltötte a túlnyomó részben földmunkáshallgatóság. Váczi elvtárs egybehívó ajánlatára A lóversenybarátok és a nép. Ha egy munkásegyesületre nagy munkanélküliség esetén tagjai segítése anyagi erejét meghaladó terhet ró , ki gondolna arra, hogy kormánysegítséget kérjen? A szakegylet egymás után bocsátja el a legszükségesebb hivatalnokait s végzik a munkát a megmaradtak akár éjjel is, ingyen dolgozó segítőkkel. De ha egy agrárius egyesület többet költ, mint amennyit kellene , ki gondolna arra, hogy léhűtőit elbocsássa, kevesebb napidíjat osztogasson, kevésbé parádézzék s egy kicsit összehúzza magát. Az egyesület egyszerűen fölír Darányihoz: ennyi meg ennyi a deficit. És a pénz jön az államkasszából. A pestvármegyei gazdasági egyesület a vezetőség jelentését tárgyalta. A jelentés a jövő évi előirányzatot tartalmazza és megemlíti. Hangok a kloakából. Polónyi Gézának az az ambíciója, hogy a dán Albertit helyettesítse Magyarországon. De amíg a dán reakció panamista miniszterét leleplezése után visszarúgták a kloakába, ahonnét előbújt, a magyar mocsárvirág még most ,is ott virul a parlamenti fertő közepén. És Polónyi aratja a tapsokat, mint hajdan a bordélyokban a harisnyapénzt. A prostituáltak és tolvajok generalpotermacherjéből a reakció lovagja lett, pöcegödörszagu mancsaiba a birói pallost ragadja és ítélkezik a közszabadságok és a munkásmozgalom fölött. Aki Wallenstein Róza és Beke Erzsébet szoknyájából facsart hajdan aranyat, most a papi csuhából facsar tapsot. A maga szempontjából jól teszi s a csuhán sem lesz az az egyetlen folt, amit a Polónyi mancsa ejt rajta. Mi különben csak azért foglalkozunk ezzel a kloáka-emberrel, mert hétfőn megint ránk fröccsentette azt a sarat, amelyben evickél. Kirohant a munkásság ellen a Beke-ügy hőse, zsarolásnak mondta a sztrájkot és fegyházba küldte azokat, akik a magyar munkásság helyzetén nemzetközi eszközökkel is akarnak segíteni. Annak az embernek, aki egész életében írok közt táncolva markolázott a „honoráriumok" után, volt mersze tisztességes embereket fegyházba küldeni! És a parlamentben nem akadt ember, aki a szeme közzé köpje a kérdést: ki is a fegyházba való? Ki milliomosodott meg „becsületes munkából" ? Ki az a kloáka-illatú Lohengrin, akitől nem kell kérdezni, miféle szerzet, honnan kerül elő : elárulja a szaga? A parlament orrát nem facsarta a Polónyiillat, a parlament méltónak ítélte magát Polónyihoz és helyeselt. Az első, aki kontrázott, az első bátor kis ganajturó, amely elindult a nagy bogár után, Buza Barna volt. Lesznek még többen és eljutnak oda, ahová útjuk vezet. 13 Klerikális népbutitás hatósági segédlettel. Egyik fiumei tudósítónk írja : Beszámoltam már az idevaló klerikálisok tolakodásáról. Egy plakátot ragasztottak ki ugyanis, amelyben fölhívják a munkásságot, hogy fordítsanak hátat a szociáldemokráciának. Erre fiumei elvtársaink is megadták a méltó feleletet. Nem azért, mintha komolyan veszélyeztetné a fiumei szociáldemokrata párt erejét és döntő súlyát, hanem mert le akarták leplezni a feketék szándékait. Az elvtársak egy nagy röpiratot adtak ki, amelyben rámutatnak a klerikalizmus népbutító törekvéseire s közben — a katolikus egyházról sem emlékeztek meg hízelgő hangon s kivált a keresztény-szocializmus egyik megteremtőjét — X. Pius pápát tárgyalták le. A városi hatóság, amelynek feje éppen most ment Rómába egy püspöki székhely kieszközlésére Fiume számára, kiadta a parancsot a rendőrségnek, hogy a röpiratot el kell kobozni. A rendőrség meg is felelt a parancsnak. A fölragasztott röpiratokat levakarják s a röpirat osztogatóit egymás után fogják el, a röpiratokat pedig elkobozzák, de nemcsak azokat bán-