Népszava, 1908. december (36. évfolyam, 286–310. sz.)
1908-12-24 / 306. szám
2 nek fölcsapott hontalan. A kitűnő üzletnek még a bélyegköltségeit sem akarta megfizetni, úgy, hogy a 631 forint bélyegköltség miatt több mint másfél évig folyt az aktaváltás az államszámvevőszék és a kultusz- meg pénzügyminisztérium között, míg végre ezt is és ennek 6 forintnyi kamatát kiutalványozták. Tudvalevő, hogy Kossuth Ferenc kikötötte, hogy az iratok csak 50 év multán hozhatók nyilvánosságra, mindazonáltal ő egy egész sorozatát az iratoknak adta ki és vágott zsebre újra busás hasznot. És mialatt Kossuth Ferenc egymásután közli a Kossuth-iratokat és Hentaller Lajos a Kossuth-religuiák múzeumáért 40.000 koronát kapott a Bánffy-kormánytól, azalatt a Nemzeti Múzeum pincéjében 14 év óta fölbontatlanul hever a 100.000 forintos láda. Azt a kérdést veti föl már most a bécsi újság, hogy hát mi is van tulajdonképpen abban a ládában és azt a szerény kívánságát fejezi ki, hogy a titokzatos ládát nyissák ki, hadd tudják meg legalább az illetékes körök, hogy mit vásároltak? Hát a kívánság teljesen jogosult. Utóvégre is, ha egy birkát vásárolnak a piacon, azt is alaposan megnézik, hogy megéri-e a vételárat. Annál is inkább szükséges ez, mert, mint a „Reichspost" írja, beavatott politikusok körében határozottan állítják, hogy a nevezetes ládában régi ruhadaraboknál, értéktelen jegyzeteknél egyéb nincsen. A „Reichspost" cikkére nem jött meg még a sablonos cáfolat sem, ezért közöljük a tartalmát, hogy kiköveteljük a nyilatkozást ebben a valóban különös kis relikvia-ügyben. Figyelmébe ajánljuk őexcellenciájának a latin mondást : qui sacet, consentire videtur, a hallgatási beismerés. Az alkotmány — formalitás. T. M. jelű horvát munkatársunk írja a következőket : " Néhány héttel ezelőtt akciót indított a horvát szociáldemokrata párt, hogy Rauch bárót az 1869. II. t.-c. 13. §-a alapján rábírják az országgyűlés összehívására. E mozgalomhoz, amelynek vezetője Korac elvtárs, a horvát országgyűlés szociáldemokrata képviselője, a horvát-szerb koalíciót képező pártok is hozzájárultak. A mozgalom nagy népgyűlések egész sorozatában és egy hatalmas sajtókampányban jelentkezett. Eleinte nem hederítettek rá odafönn, de amint az elégül ellenség hangja követelőbbé vált, végre rászánta magát Wekerle végrehajtója arra, hogy a hivatalos lapban megszólaljon. A zágrábi kormány hivatalos lapja kijelenti szombati vezércikkében, hogy az alkotmány felfüggesztése nyomán kelt egész izgalomnak semmi értelme sincs, a mozgalomban résztvevőket naiv politikusoknak nevezi, mert: „itt voltaképpen csak egy formalitás mellőzéséről volt szó." Benne áll ugyan az alkotmányban, hogy budget, indemnitás és a többi törvények megvitatás végett az országgyűlés elé terjesztendők, de az nem áll sehol, hogy ne lehetne a budget és a különféle törvényjavaslatok beleegyezése nélkül kormányozni. — Betyárerkölcs! Az országgyűlés egybe nem hívását munkaképtelenségével indokolják. Az ellenzéknek azt az indítványát, hogy ha ez az országgyűlés munkaképtelen, hívjanak újat össze: a kormány azzal az indokolással utasította vissza, hogy az új választás se hozná meg részére a többséget. Erre gondolnak Rauch úr és társai, de az nem jut eszükbe, hogy kisebbség esetén kötelességük volna visszalépni, hogy a nép vezetését a nép választottjainak adják át. Rauch, akit bánnak tettek meg, egy „alkotmánypárt" alapítása érdekében, most formalitásnak jelenti ki az alkotmányt: ez a dzsentriuralom vívmánya. Törvényhatóságok a koalíció ellen. Itt-ott találkozik a koalíciós mámorból való fölébredés jeleivel az ember. Két törvényhatóságból jön ma ennek a híre. Az egyik az, hogy Bácsbodrog vármegye törvényház ága kedden közgyűlést tartott és ezen mérkőzött meg a megye ellenzéke, amelynek vezére báró Vojnits István, a koalíciós pártokkal. A közigazgatási bizottsági tagok válasz NÉPSZAVA 1908 december 22. tásánál kezdődött a harc. A megjelent 350 bizottsági tag közül a koalíciós párt listájára 117-en, a Vojnits-párt listájára pedig 240-en szavaztak. A koalíciós mámor után tehát már kezdődik az országos katzenjasamer. * A másik hír Békésgyuláról jön: Békés vármegye köztörvényhatósága szerdán tartotta ez évben utolsó közgyűlését Dőry Pál főispán elnöklésével. Indítványt nyújtottak be, hogy a kormány iránt bizalmatlanságot szavazzanak meg. Az állandó választmány ezzel szemben javaslatot nyújtott be, melyben ezeket mondja: „Békés vármegye törvényhatósági bizottsága az 1905. évi december havában tartott rendes közgyűlésében Nagyvárad és Komárom városok törvényhatósági bizottságainak köriratai kapcsán az általános, titkos választójog mellett foglalt állást. A törvényhatósági bizottság ezen álláspontjához ezúttal is ragaszkodik, miből folyólag kijelenti, hogy a törvényhatósághoz beterjesztett s többes szavazati jogon alapuló választási törvényjavaslatot, mint amely a törvényhatóság elvi álláspontjának nem felel meg, nem ért egyet." Ennek dacára is ajánlja az állandó választmány, hogy az indítványt utasítsák el s mondják ki, hogy helyeslik a kormány javaslatát s a kormánynak bizalmat szavaznak. Áchim András a képtelen ajánlatra fölszólalt s ezeket mondotta: „Itt jelen van három országgyűlési képviselő (Fábry, Veres és Schriffert). Becsületszavukra jelentsék ki, hogy nem ígérték programmbeszédeikben az általános, egyenlő, titkos választójogot. Én s valamennyien becsületszavunkra kijelentjük, hogy igenis ígérték. Hát akkor mért nem tartották meg?" Hosszú, kínos csönd következett, de egyik képviselő sem szólalt föl. Élénk vita után a közgyűlés 52 szavazattal 38 ellenében az állandó választmány javaslatát fogadta el. Persze, hogy miképpen lehet bízni olyan kormányban, amelynek legfontosabb politikai művével nem ért egyet valaki, azt józan ésszel bajos fölfogni. A búzafogyasztás mezőgazdasági áldertokban rendszerint nagyobb, mint ipari államokban, amelyekben viszont a húsfogyasztás szokott nagyobb lenni. Ha mezőgazdasági államokban, amelyekben a húsfogyasztás csekély, alacsony a búzafogyasztás is, annak az a jele, hogy a népesség roszszul táplálkozik, kevesebbet eszik a kelleténél A földművelésügyi minisztérium kimutatja most a világ úgynevezett civilizált államainak évi gabonaszükségletét. Néhány főbb állam valószínű búzaszükséglete millió méter mázsákban a következő: Ha az elfogyasztott búzamennyiséget a lakosság számával vetjük össze s keressük, mennyi búzát fogyaszt fejenként az egyes országok lakossága, kiderül, hogy a fenti államok közül csak Ausztria és Németországban fogy valamivel kevesebb búza, mint nálunk. Pedig a tőlünk liszt formájában kivitt búzát itt nem is vehettük számításba. Franciaország 70 százalékkal többet fogyaszt. Még a búzát nem termő Anglia is jóval többet igényel, mint Magyarország. Az Egyesült Államokban is nagyobb a fogyasztás, mint nálunk, pedig az utóbbi két állam — Németországhoz hasonlóan — a húsfogyasztásban is elsők között áll. Magyarország népe sem húst, sem búzát nem fogyaszt eleget, pedig termel elegendőt. De a népesség jövedelme oly alacsony, a búza, és lisztkivitelt annyira elősegíti az állam, hogy a magyar Kánaán népe éhesen marad. Csak búzát 15 millió méter mázsát vittek ki külföldre a 43 millió métermázsányi termésből az éhes nép szája elől. A nagy tömegliszt kiviteléről nem is beszélünk. Nagybritannia Franciaország Németország Ausztria Olaszország Unió Magyarország 79-80 100 61-63 27-295 60-63 145—155 30-32 A nép, amely a búzát termeli, éhesen marad, hogy a földjáradék dologtalan élvezőinek százezrei szaporodhassanak. Zselénszki gróf érdeklődik. A főrendiház hétfői ülésén Zselénszki Róbert gróf már másodízben vetette a kormány szemére, hogy a szokásos föltételek mellett Felsővissón, Máramaros megyében lehetővé tette egy borgyárnak a létesülését. Mindenesetre föltűnő, amikor egy törvényhozó ilyen melegen érdeklődik éppen egy valamely vállalat iránt és önkénytelenül is az a hit támad az emberben, hogy nem éppen országos közérdek a hajtója ennek az érdeklődésnek. Lapunknak egy barátja most olyan adatokat közöl velünk, amelyek szerint Zselénszki grófot rokoni kötelékek fűzik egy más botgyár tulajdonosaihoz. Ugyanis gróf Zselénszki Róbertnek sógornője Zay Miklós grófné, született Károlyi Margit grófnő. A Zay-házaspárnak Zay-Ugrócon botgyára van, amelynek 20 éven át Peltzer Károly volt a vezetője. A grófnéval összekülönbözött Peltzer, kilépett a gyárból és Felsővissón botgyárat alapított, amely a grófok gyárának nagy konkurrenciát okoz. Természetes dolog, hogy ennek a körülménynek semmi része sem volt Zselénszki Róbert gróf főrendiházi fölszólalásaiban. Készül már az összbirodalom. Az események napról-napra jobban igazolják azokat, akiknek kezdettől fogva az volt az álláspontjuk, hogy Bosznia-Hercegovinának a függetlenségi párt tapsaitól kísért annektálása a legsúlyosabb csapás volt, amelyet a nagy osztrák körök a magyarországi függetlenségi törekvésekre mértek. Egyházi szempontból már készen van az összbirodalmi tartomány, amint az kiderül a következő bécsi forrásból eredő hírből is: a boszniai szerb püspökségeket egyesíteni fogják a dalmáciai szerb püspökségekkel és mindkét tartomány püspökeit egy metropolitának fogják alárendelni, aki Bécsben fog székelni. A tömegsztrájk felé. Medgyes munkássága vasárnap sikerült népgyűlésen foglalt állást a plurális jogfosztás ellen. A gyűlés elnöke János Béla, jegyzője Moldován Izidor elvtársak voltak. Andrássy plurális választójogi törvénytervezetét és a rendkívüli pártgyűlésnek a politikai tömegsztrájkra vonatkozó határozatát Knaller Győző elvtárs (Segesvár) ismertette magyarul és németül. A népgyűlés óriási lelkesedéssel vette tudomásul a rendkívüli pártgyűlés határozatát és kimondotta, hogy ha a központi pártvezetőség kiadja a jelszót a végső harcra, csatlakoznak a politikai tömegsztrájkhoz. Hódmezővásárhely rendőrbasájának jogtipró garázdálkodásáról csak a minap emlékeztünk meg. Most újból beszéltet magáról. Hódmezővásárhelyi elvtársaink a múlt hét csütörtökére három népgyűlést jelentettek be a főkapitánynál, aki azonban a három gyűlés közül csak egyet engedélyezett. Erre az egy gyűlésre az egész rendőrlegénység és tisztikar kivonult. A szomszédos házakat teletömték csendőrökkel. A betiltott gyűlések helyére kirendelt kozákok a legbrutálisabb módon akadályozták meg a legkisebb csoportosulást is. Két ember találkozását csoportosulásnak tekintették. A népgyűlést a Baán-féle vendéglő nagytermében tartották meg. A több száz főre rugó hallgatóságot Fetter Károly elvtárs üdvözölte. Ajánlatára elnöknek Kiss Sándor, jegyzőnek Molnár Sándor elvtársakat választották meg. A napirend tárgyát — a pluralitás és a tömegsztrájk — Kovács Imre elvtárs fejtette ki. Amikor a hatóság önkényes, jogtipró eljárását tette bírálat tárgyává, a rendőr