Népszava, 1909. december (37. évfolyam, 284–309. sz.)

1909-12-01 / 284. szám

1909 december 1. NÉPSZAVA A statisztikai hivatal most közli az idei év január—október havi külkereskedelmi for­galmának adatait. Ez adatok szerint behozatalunk értéke az előző évi 1.307­7 millió koronával szemben ez év január—október havában 1.4556 millió korona volt s ebből 1.0743 millió korona Ausztriából való behozatalunkra esik. Kivite­lünk az 1908. év első tíz hónapjához képest 29 millió koronával emelkedett, értéke 1,2965 millió korona volt, mely összeghez Ausztria 968­3 millió koronával járult. Az 1909. év tíz első hónapjában árumérlegünk összesen 159 millió, Ausztriával szemben pedig 105­9 millió korona behozatali többletet tüntet föl. Az első tíz hónapról szóló ideiglenes mérleg eszerint Ausztria javára 1414 millió aktívu­mot tüntet föl a múlt év hasonló időszaká­ban 87­6 millió koronával szemben. Az ország gazdasági függetlenítése és iparo­sítása mellett szóló minden érvnél többet mond egy-egy ilyen kimutatás, egy-egy ilyen hivatalos arculcsapása a magyar kormány Bécs-imádó és iparelnyomó, osztrákpárti és agrárius politikájának. Győzelem. A Népszava keddi számában megírtuk, hoy Szabó József elvtársunkat Pécsett megválasz­tották a városi képviselő estület tagjává. A választás körülményeiről tudósítónk most a következőket írja: Pécs város III. és V. kerületében folyó évi november hó 28-án városi bizottsági tag­választás volt. Az előbbiben elhalálozás, az utóbbiban lemondás folytán került 1­1 bi­zottsági tagság választás alá. Miután a budai­külváros V. kerületét nagyrészt kispolgárok és munkások lakják, akik között olyan elv­társaink laknak, kiknek van szavazati joguk, a választás előtt két héttel az V. kerületben lakó választó-elvtársaink és a pártunkkal rokonszenvező polgárok fölszólították pár­­tunk vezetőségét, hogy az V. kerületben megejtendő bizottsági tag-választásra állítson jelöltet. E fölszólítás folytán a végrehajtó"bi­zottság Szabó József titkár-elvtársat kandi­dálta, akit a választó­értekezlet is egyhangú­lag jelölt. A választás küzdelmes és harcias hangulatban folyt le. Mert addig, míg pár­tunk jelöltet nem állított, a közvagyont kü­lönféle módon pusztító klikkek öt jelöltet is állítottak. Köztük olyan is volt, aki az előbbi választáson 115 szavazatot kapott. Midőn azon­ban pártunk is állított jelöltet, a sápoló klikkek annyira megriadtak, hogy az öt lápjelölt közül négy visszalépett és együ­tesen Dömi Amzelus, a „Pécsi Közlöny" szerkesztője párt­jára állottak. Ezenkívül a katolikus kör és a népszövetség is erős agitációt fejtettek ki Doml mellett. Azonban elvtársaink és a pártunkkal rokonszenvező kispolgárok sem maradtak tét­lenül s a lelkes agitációnak köszönhető, hogy pártun­k jelöltje a mai választócenzus mellett is győzedelmesen került ki a választásból. Dömi Amzelre 117 szavazat, Szabó József elv­társunkra 122 szavazat esett. Tehát pártunk jelöltje öt szótöbbséggel győzött. Dolgozik a népszövetség! A Katolikus Népszövetség országos gyűlést tar­tott Zentán. A fölolvasott jelentés szerint a tagok száma 220.115, tehát 10 és fél hónap alatt 56 szá­zalék az emelkedés. 2772 helyen van ez idő sze­rint Népszövetség-írók. A lefolyt évben 1655 s­yil­vános gyűlést és 1000-nél több értekezletet tar­tott. A tagilletmények és más címeken kiadott nyomtatványok példányszáma 3.507.700. Ha ezek az adatok túlzottak is, akkor is intő szó lehetne minden ilyen jelentés a modern Ma­gyarország minden hívének. A népszövetség dol­gozik és rombolja a gátat, hogy a fekete ár rá­zúdulhasson az országra! Rövid belpolitikai hírek: Gündisch Guido nagyszebeni szász képvi­selőjelölt programmbeszédet mondott, amelyben a pluralitás mellett foglalt állást a szászok érde­kére való hivatkozással. A magyarországi német­séget eltipró javaslat még egy renegát hívőre akadt. A balázsfalvai görög katolikus zsinat he­lyeselte a püspöki zsinatnak Apponyi hittanító ren­delete ellen hozott határozatát Nagy Emil pártját tönkretette a szolnoki városatya-választás. 50 képviselőtestületi tag közül csak 15 Nagy Emil-pártit választottak meg. A párt legfőbb vezető emberei kibuktak. KÜLFÖLD, Németország A birodalmi gyű­lés megnyitása. A német birodalmi gyűlést kedden nyitották meg csá­szári trónbeszéddel. A trónbeszéd naivul azt hiszi, hogy a legújabban a népre rótt adóter­hek révén a birodalom pénzügyi helyzete megszilárdul. Tény az, hogy a rengeteg sok millió, amit a néptől kizsarolnak, nem elég a birodalom őrült fegyverkezési költ­ségeinek a födözésére, ugy, hogy legközelebb a junkereknek is meg kell nyitni az erszényü­ket, amelyet eddig makacsul zárva tartottak. A néptől többet már nem lehet rabolni s igy a gazdagok is kénytelenek lesznek hozzájá­rulni a birodalom terheihez. A trónbeszéd ezután bejelentette a birodalmi biztosítási ügy rendezését, amely akként fog létrejönni, hogy a betegség elleni biztosítás szélesebb körökre kiterjedjen és amely gazda­godni fog a hátramaradt családtagok biztosítá­sára vonatkozó intézkedésekkel. Ezeken kívül külön törvény, készül a háziipar, egy másik törvény, az állásközvetítési ügyben és tárgya­lásra fog kerülni a legutóbbi ülésszakban elin­tézetlenül maradt büntető perrendt­artás tör­vényjavaslata is. A trónbeszéd­­rámutatott a tengerentúli birtokok fejlődésére és közli, hogy az Uzambara vasutat a Kilibb­andsaroig meg fogják hosszabbítani, a délnyugat-afrikai vasúthálózatot pedig kikerekítik. E délnyugat­afrikai vasútépítkezések lehetővé fogják tenni a védett területen használt csapatok létszá­mának csökkentését. A trónbeszéd ezután be­jelentette a brit birodalommal való kereske­delmi viszonynak két évre való m­eg-hosszab-­ bitására vonatkozó törvényjavaslatot és a né­met-portugál kereskedelmi szerződésre vonat­kozólag beterjesztendő javaslatot. A mandátumrablók. A porosz junkerparla­ment annak idején megsemmisítette elvtár­sainknak Berlinben hódított négy mandátu­mát oly okokért, amelyek alapján a liberá­lisok mandátumait is meg kellett volna sem­misítenie. A háromosztályú parlament azon­ban elég őszinte ahhoz, hogy a tisztességnek még a látszatát se keresse s kizárólag bitorolt hatalmára támaszkodik. Az uj választásoknál elvtársaink három mandátumot visszaszereztek s igy a junkerek nem tudják betömni azt a rést, amelyet rablóváruk falain ütött a szociáldemokrácia. A negyedik mandátum sorsa kedden dőlt el. Hofmann­­elvtársunk 331 szavazatot ka­pott, Routze szabadelvű lelkész pedig 349-et. Így a junkerek cinkostársaivá szegő­dött liberálisok tizennyolc szavazattal győztek a szociáldemokrata jelölt fölött olyan kerü­letben, ahol tisztességes választójog mellett a szocialisták vannak túlniyomó többségben. Poroszországi elvtársaink­­nem­ maradnak adósak a liberálisoknak gyalázatos árulá­sukért. Az oktobristák a dumának törvényjavasla­tot tejesztettek be, amelyben azt kívánják, hogy a csendőrség működése csupán a rend föntartására szorítkozzék. A kormány azonban ezzel ellentétes törvénytervezetet terjesztett a duma elé, amelyben a csendőrség szaporítá­sának s működési köre föntartásának szük­ségét hangoztatja. A kormány ezzel a törvény­javaslattal együtt beterjesztette a legfelsőbb csendőri közigazgatási hivatalnak jelentését is, amely a forradalomnak Oroszországban való terjedéséről számol be. E jelentés szerint a forradalom az utóbbi időben nagyon meg­erősödött s már majdnem Oroszország minden községébe behatolt. Ehhez járulnak még a különböző nemzeti és agrárius mozgalmak olyan helyeken, ahol a csendőrség eddig nem volt elegendő számmal. Asztrahánban a forra­dalom erős gyökeret vert, mert a hajógyárak nagyszámú munkásai majdnem valamennyien forradalmi érzelműek. Beszarábiában a fegy­ver, robbanó­anyag és hadiszer, továbbá a tiltott könyvek becsempészése csúcspontját érte el. A vologdi kormányzóság nyugati részén is erős forradalmi propaganda indult meg. A tiltott könyvekkel élénk csempészet folyik R­a­zivilov és Volocyska határvárosokban is. A Don folyó északi területein nagymértékű forra­dalmi agitáció van folyamatban, amely a szaratovi és szambovi kormányzóságból indul ki. A politikai bűnösök legnagyobb telepítő helyén, Jeniseisk és Turuhan vidékén igen nagy a forradalmi szellem a politikai szám­űzöttek között. Még Jekaterinoszlavban, a transbaikáli területen és legutóbb az Uralban is egyre jobban észrevehetők a forradalom terjedésének jelei. A kurlandi lettek között, továbbá a moszkvai és rjazani kormányzó­ságban ugyancsak erős forradalmi propa­ganda folyik. Tomszkban és a Krím déli ré­szén a tömegekben odaözönlő fürdővendégek terjesztik a forradalmi szellemet. Még a ka­záni kerületben is nagy forrongás észlel­hető a lakosság körében. Oroszország. A forradalom terjedése. Az orosz kormány hivatalos és félhivatalos szócsövei folyton azt akarják elhitetni a világgal, hogy a forradalmi mozgalom végképp megszűnt s a legnagyobb nyugalom uralkodik az országban. A kivég­­zett forradalmárok ezreiről s a bebörtönözöt­tek százezreiről tényleg azt lehetne hinni, hogy az összes forradalmárokat kivégezték vagy bebörtönözték s atyuska hűséges alatt­valói maradtak szabadon. Néha azonban a kormány is kénytelen az igazat megvallani s akkor kiderül, hogy a legvérengzőbb bar­bársággal sem tudták elnyomni a forradalmat, az él­és hamarosan újra lángba boríthatja az orosz birodalmat. 11 KÖZSÉGI­ ÜGYEK. BUDAPEST.­ ­ A Központi Tejcsarnok Szövetkezet nem mondott igazat! Az agráriusok tej uzsorás bolt­jának igazgatójától a múlt szerdai Népsza­vában nyilatkozatot közöltünk, amely szerint ők nem emelték a lej árát. Ezzel szemben most megbízható helyről a következő sorok közlésére kértek föl bennünket. Az igazgatóság nyilatkozatát helyre kell igazí­tanunk. Az igazság ugyanis az, hogy azok a kis­kereskedők és kávémérők, akik közvetlenül a központitól szerzik be a szükségletüket vala­mennyien, újabb szerződést voltak kénytelenek aláírni, melyben a tejárak egy fillérrel emelkedtek-A szerződés többi pontjai mind olyanok, min­­det a kényúr diktálhat a leigázott páriának-A kiskereskedő tartozik bizonyos mennyisé­get átvenni ha nem képes reá, literenként 4 fillér bírságot fizet; de hogy a szövetkezet is tartozik eleget tenni kötelességének, arról a szerződésben szó sincsen. Így történik azután, hogy azok, akik­nek 100—120 liter tejre volna szükségük, leg­fölebb 50—60 litert kapnak. A „Tejcsarnok Szö­vetkezet" saját érdekét a lakosság rovására túlsá­gosan is érvényesíti és az árakat indokolatlanul emeli, hogy mer tehát cáfolni? A Központi Tejcsarnok Szövetkezet cáfolatát közöltük, mert nem tételeztük föl, hogy az valótlanságot tartalmaz. Már most az a kér­dés, hogy mit szól Gerlei igazgató úr a fenti nyilatkozatra ? Mert ha igaz az, hogy a veze­tése alatt álló vállalat a tejárakat emelte — amire semmi ok nem volt — akkor joggal vádolható az ő vállalata a lakosság kiuzsorá­zásával. Éppen a napokban állapították meg, hogy a Szövetkezet 1908-ban 23 millió liter tejet hozott forgalomba. Ezen az alapon pedig az 1 fillér tejdrágítás 230 ezer koronát jelent, amit a Szövetkezet a közvetítőktől beszed.

Next