Népszava, 1910. április (38. évfolyam, 77–102. sz.)

1910-04-01 / 77. szám

1910 április 1. vállalják ez időszerint az általános, egyenlő, titkos választójogot, valóban fölösleges perbe szállani olya­noknak, akik mindig és minden alkalommal nyíltan és meggyőződésük erejével az ilyen reform mellett foglaltak állást. Azokkal sem vitatkozom, akik az új népszámlálás adataihoz, helyesebben a kor­mány majdani véleményéhez igazítják fölfogá­sukat. Csupán azokhoz fordulok, akik velem együtt azt hiszik, hogy a választójog kérdésében való ál­lásfoglalás nem új statisztikai adatok, hanem világ­nézet dolga. Ezekhez intézem azt a józan kérdést, hogy a valóban demokratikus reformot szolgál­ják-e azzal, ha unos-untalan silány taktikázással vádolnak bennünket, akikkel ebben a kérdésben egy akaraton vannak. Véleményem szerint helyes gyakorlati függetlenségi politikát akkor követünk, ha az új parlamenttől mindenekelőtt és minden eszközzel ennek a választójognak a megvalósítását követeljük. Mert az igazi népparlament az, mely meg fogja és meg tudja valósítani a függetlenségi politika első reális eredményét, gazdasági életünk önálló berendezését. Erre a fölszólalásra néhány megjegyzést kell tennünk. Lányi az általános, egyenlő, titkos választójognak haladéktalan meg­valósítása mellett foglal itt állást. Miért nem tette meg ezt a függetlenségi párt értekezletein­? Miért nem hozatott vagy legalább próbált meghozatni ilyen irányú határozati javaslatot? Miért nem emelte föl tiltakozó szavát, amikor Justh Gyula utolsó királyi kihallgatá­sán a bankkérdést tolta megint a vá­lasztó ág elé? Miért nem követelte Lányi, hogy a párt választási kiáltványában a titkos jelző is bevezessék? Miért nem tilta­kozott azon alku ellen, amelyet Justh Gyula fölajánlott Andrássynak : ha Andrássy nem gátolja a bankmozgalmat, Justh elfogadja a plurális javaslatot? Ezeket a kérdéseket még ugyan lehetne szaporítani, de az igazán fölösleges munka volna: mindez mutatja, hogy annak a pártnak, amelynek Lányi Mór is tagja volt, a választójog csak " most lett olyan sürgőssé. Ezt mi nem gáncsképpen mond­juk, mert elvégre jobb a megtért, mint a megátalkodott, bűnében megrögződött go­nosztevő. De szem előtt kell tartanunk mindezt azért, mivel ezek mutatják, hogy a Justh-pártra nézve sem világnézet dolga a választójog, hanem a taktikáé. Ez már aztán igazán titkos választás! Ismert anekdota a titkos választásról: A választó markába nyomják a listát és megtiltják neki, hogy megnézze. Az atyafi engedelmesen leszavaz vele, de csak fúrja az oldalát, hogy kire is szavazott tulajdonkép­pen. Kérdezgeti is, miért tilos megnézni a listát. Ráförmednek: „Hát nem tudja kend, hogy titkos a választás?" Ezt a történetet anekdotának mondják. Pe­dig nem az. Igaz történet. Mikor vagy hat évvel ezelőtt először megírta a Népszava, meg­említette a helyet is, a neveket is, az alkal­mat is. Ha pedig akkor nem történt volna meg — mégis igaz, mert most megismét­lődött. A csíkszeredai kerülethez tartozó barackosi fűrésztelep a színhely (u. p. Gyimesközéplak). Az alkalom a munkásbiztosító pénztár kül­dötteinek választása. Szereplők: az Unió-Er­dőipar telepének főhivatalnokai és munkásai. Idő: jelenkor, sőt tegnapelőtt. A történet pedig ez: a választás céljaira a telep vezetőségének küldték a szavazólapokat kiosztás végett. A vezetőség azonban nem osztatta szét őket a munkások között, hanem becitálta a munkásokat a telep irodájába és ott rájuk parancsolt, hogy írják alá a lapo­kat. Aki nem ment be az irodába, annak a munkavezető adta át a lapot aláírás végett. Aki nem akarta sehogy sem aláírni, annak kiadták az útját. A csattanója a dolognak az, hogy az ilyen piszkos és tilos presszióval aláírt szavazó­lapok­­ üresek voltak. S ha egyik-másik munkás érdeklődött, hogy kire is szavazott hát azt a kurta és goromba választ kapta: „mi köze hozzá"?!* ... Nem tudjuk, mennyiben befolyásolta ez a csirkefogó-tempóval csinált választás az egész kerület választásának eredményét, de azt biztosan tudjuk, hogy a szavazathamisító, presszionáló frátereket nem csukják be a stikliért. Elvégre is, azért titkosak a pénztári választások, hogy a munkás ne tudja, kire szavaz! * A pénztári választások egyike-másika nem végződött az öntudatos munkásokra kedvező eredménnyel. Aki tudni akarja, miért nem, annak a fönti eset eléggé megmagyarázza. De tudunk más esetről is. Sátoraljaújhelyen a pénztári választások­ még március 6-án mentek végbe, az igazgatóság azonban még most sem tette közzé az eredményt. Ennek oka az, hogy a választások előtt és alatt annyi visszaélést követtek el a munká­sok rovására, hogy az igazgatóság méltán fél a választás megtámadásától s ezért be akarja várni a fellebbezési határidő leteltét. A jelöléseket a biztosítottak kizárásával a pénztár pénztárosa végezte a saját maga aka­­rata szerint s bevett a hivatalos listára olyan jelölteket is, akik vagy régen meghaltak már, vagy akik egyáltalában nincsenek. így szerepel a jelöltek között 21-es szám­mal Nagy Gábor szíjgyártó, aki már régen meghalt; Siffer Henrik pincér, aki egyáltalán nem létező személy; és a 9-es számú Klein Ábrahám „cognacgyáros", akiről senki sem­mit sem tud, de ha való személy volna is, akkor is mint gyáros nem tartozik az alkalm­­azottak sorába. Temészetes, hogy ilyen előzmények után érdeke a pénztár vezetőségének, hogy az ered­ményt eltitkolja amíg lehet, ily módon akar­ván lehetetlenné tenni a választás mégsem­­misejtését. Reméljük, hogy illetékes helyen megteszik a lépéseket e törvénytelenség megtorlására. El­végre, ha már halottak szoktak is szavazni Magyarországon, legalább a halottak meg­választhatóságát ne lehessen joggyakorlattá tenni még akkor sem, ha a halott ellen­jelöltje élő szociáldemokrata! ­ Az Országos Pénztár küldöttsége a kereskedelemügyi minisztériumban. Az Országos Munkásbetegsegélyző Pénztár igazgatósága járt csütörtökön küldöttségben Hieronymi Károly kereskedelemügyi minisz­ternél. * A miniszter előtt Gardai Sándor elvtárs fej­tette ki azokat az okokat, amelyek az Orszá­gos Pénztár igazgatóságát küldöttségjárásra késztették. Az a kérésük, hogy , a miniszter intézkedjék aziránt, hogy az­ Állami Mun­kásbiztosító Hivatalhoz felterjesztett alapszabá­lyokat sürgősen jóváhagyják. Hat hónapja várj­ák már az alapszabályok elintézését, amely nél­kül az Országos Pénztárnak nincs módjában az, hogy megszüntethesse a deficitet és a beteg munkások érdekében kellően betölthesse hi­vatását. Hieronymi válaszában kijelentette, hogy nem ismeri az okot, amiért az alapszabályok­ jóváhagyása késik. Azonnal informáltatni fogja magát és ha lehet, nyomban intézkedik az alapszabályok jóváhagyása iránt. A nagymérvű kapitány, Vácott betiltotta a népgyűlést egy Kálló Antal című egyén, akit közveszélyessé tesz az, hogy rendőrkapitányi hatalmat adtak a kezébe kapanyél helyett. A betiltás indoka a­­ népgyűlés helye. Az indokolásból álljon itt egy mondat második fele : ... a közcsend és rend megzavarása elhárítása szempontjából nem engedélyezhetem, mert a Constantin-tér az említett időtájban is igen láto­gatni szokott templommal is bír s ott különféle árucikkek elhelyezésére szolgáló nagy területet elfoglaló tárgyak­ vannak fölállítva, emellett az ájtatosságot és a templomlátogatást nagymérvben kedvelő nagyszámú közönség a kérdéses időben a Constantin-téren keresztül szokott haladni s ily azoknak — a tapasztalatból bírálva — a vallási érzékük nagymérvű zugolódásra alkalmas mé­vben megtámadva lenne az esetben, ha a többször em­lített téren vasárnapi nap a nagyobb mérvű cso­portosulásra is igen alkalmas nyilvános nép­gyűlés tartassék. Megjegyzendő: ugyanazon a helyen, hasonló időpontban tartott nemrégen népgyűlést Tali-Türk Ferenc. A kapitány úr emlékezhetik is az esetre, hiszen akkor itélt el nyolc elvtársat 100—100 koronára, mert közbeszóltak s a tisztességes választói reformot éltették. Tali-Türk dandléro­zása által nem volt nagymérvű zugolódásra alkal­mas mérvben megtámadva az ájtatosságot nagy­mérvben kedvelő nagymérvű közönség vallási érzékének nagymérvű volta. A tapasztalatból bírálva tehát nem a nagy­mérvű közönség nagymérvű kedvelésének nagy­mérvű megzavarásának szempontjából lett eme nagymérvű arcátlanságról és nagymérvű írástudat­lanságról tanúskodó határozat meghozva, hanem abból a nagymérvű butaságból és dühből kifolyó­lag, amellyel a nagymérvű kapitány a munkás­sággal szemben viseltetik. A közrend megzavarása elkerülése szempontjá­ból nem lenne szabad a belügyminiszternek meg­akadályoznia, hogy a nagymérvben négylábú egyé­nek első mellső lábának hasonló mérvű határoza­tokat aláírni alkalma legyen. Egy megfelelő mérvű hátbarúgás : ez volna a törvény-követelte és méltó felelet. Rövid belpolitikai fik­ek. ..Fenyegetés" címü kis cikkünkre a „B. N." válaszol. Megírja, hogy cikke az ő magánvéle­ménye volt s nem a kormány sugalmazására íródott. Minthogy szemünkben az a lényeges, ki képviselte a csendőr-álláspontot: a kormány-e vagy csak a „B. N.", — nem folytatjuk a vitát, minthogy a „B. N." magánvéleményének megvál­toztatására kevés helyünkből nem áldozhatunk. Sopron város az esz­leje ellenére befizeti állami adóját,­­ így határozott közgyűlése csütörtökön 47 szóval 32 ellen. KÜLFÖLD. 1 * • 11­:1. Angolország. Szocialista kongrresszusok. A független munkáspárt hétfőn kezdte meg Londonban 18-ik rendes évi értekezletét. Jowett elvtárs elnöki megnyitójában konstatálta, hogy a párt fejlődése megalakulása óta folytonos és állandó volt. A lordoknak a költségvetéshez tanúsított magatartása nagy nehézségeket okozott a pártnak is, amennyiben az idő előtti választá­sok rengeteg költségeket okoztak. A vá­lasztások eredménye egyébként azt mu­tatja, hogy az angol parlamenti­­ politika holt­ponthoz jutott, ahonnan csak a munká­sok egyöntetű magatartása tudja megsza­badítani, amikor erejük arányában küldenek képviselőket a parlamentbe s amikor a mun­káspárt lesz a pártok egyensúlyozója s sza­­vazatával eldönti a mindenkori kormány sor­sát, a beterjesztett ja­vasl­atok érdeme szerint. Keir Hardie elvtárs megmagyarázta, hogy a vá­lasztási költségek azért voltak oly rendkívül magasak, mert az ellenfél is rendkívüli erő­vel támadott meg egyes kerületeket. A sú­lyos kiadásoknak megvan az az eredménye, hogy megtartották azokat a kerületeket, amelyek mindenkor a szocializmus hí­vei lesznek. Clynes elvtárs a parlamenti csoport nevében tett jelentésében hang­súlyozta, hogy bár a csoport kicsi, mégis számottevő befolyása van az alsóházban. Keir Hardie elvtárs megállapította, hogy a munkáspártnak mostani politikája azért oly határozatlan, mert félnek egy hamarosan bekövetkező új választás költségeitől. Óhajtja, hogy mindezek ellenére erélyesebb politikát folytassanak. Hosszabb vita után a jelentése­ket tudomásul vették s a tanácskozást keddre halasztották. * A szociáldemokrata párt kongresszusán a politikai szervezkedés kérdését tárgyalták. Nagy többséggel elfogadtak egy javaslatot, amely fölszólítja a párt minden tagját, hogy a szakszervezetekben erélyes propagandát in­dítsanak a szociáldemokrata programam­ érde­kében. Green elvtárs a katonai kérdésről, a nemzeti védelemről s a külügyi politikáról vele-

Next