Népszava, 1910. április (38. évfolyam, 77–102. sz.)

1910-04-21 / 94. szám

20 A képviselőjelöltek és a választójog. Programmbeszédek, beszámolók. Ezen a helyen azokat a kijelentéseket jegyezzük föl, amelyeket a választójog kérdésében tesznek a programmbeszédező jelöltek és azok a beszá­moló volt képviselők, akik ismét mandátumhoz akarnak jutni. Balogh Mihály Justh-párti vasárnap tartott programmbeszédet Nagyszalontán. Az általános és egyenlő választójog hívének vallotta magát. Z­ecső László Justh-párti Selmecbányán pro­grammbeszédet mondott, amelyen hangsúlyozta az általános választójog behozatalának szükséges­ségét. • A Népszava vidéki tudósítóit is a több vidéki elvtársakat arra kérjük, hogy a programmbeszédek és a beszámolók választójogi résziről express-levél­ben, szükség esetén sürgönyben vagy telefonon ér­tesítsenek bennünket. Harc a mandátumokért A képviselőjelöltek. A rövidített szavak maijyai ·int­a: Nm. = nemzeti manta­pérti; Kp. = Kossuth-párti; Jp. — Jvatre-párti; D. «= demokrata; N. »= nemzetiségi; Pk. =»pártonkívüli; Bp. - gazdapárti; nerb radikális; Np. = néppárti. Budapest IV. kerületében a miniszterelnökkel szemben Preyer Hugót léptették föl. Komáromban Szivák Imre (Nm.) és Sztar­ Jó­zsef (Jp.) a jelöltek. Ordsfalva jelöltjei Worncziczky János gróf (Nm.), Romanov Péter (Jp.) és Gyürky István gróf (Pk.). A nagybecskaréki kerület munkapárti jelöltje, Rohonyi igazságügyi államtitkár vasárnap délután tartja programmbeszédét a nagybecskereki ka­szinó­kertben. Sororosát II. kerülete munkapártjának egy kül­döttsége kéri fel holnap Kálmán Gusztáv állam­titkárt a jelöltség elfogadására. A téved­ kerület jelöltjei Novák Dániel (Bp.) és Pekár Gyula (Nm.). Bá­ffyhiunyadon a munkapárt Lázár István grófot jelölte. Selmecbányán Pallavicini György (Pk.) és Lecső László (Jp.) a jelöltek. Besztercebányán Serényi földmivelésügyi mi­niszter vasárnap mond programmbeszédet. A zsolnai kerület munkapárti jelöltje, Kálmán Gusztáv államtitkár, április 25-én délelőtt mondja el Zsolnán programmbeszédét A kisbecskereki kerület egyik jelöltje, Szilassy Zoltán (Nm.), vasárnap mond programmbeszédet a kerület székhelyén. (ltulán a választók többsége Berényi Ármint (Pk. függ.) léptette föl. Budapest XX. kerületében Berzeviczy Albert a munkapárt jelöltje 24-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja meg programmbeszédét a budai Vigadóban. Lendl Adolf, aki szintén munkapárti programmal lép föl, május 8-án, vasárnap mondja el programmbeszédét. Csakolcán Okánik esperes-plébános (Gp.) lé­pett föl. A gyöngyösi kerületben Koltay Sándor lép fe Justh-párti programmal. Szegváron a munkapárt jelöltje Pallavicini György gróf. Ebben a kerületben most már hat jelölt van. A Justh-párt jelöltje Horváth Zoltán. Csengerben Luby Béla (Jp.) és Domahidy Vik­tor (Nm.) a jelöltek. Zomborban a Justh-párt jelöltjével szemben áll Konyovits Dávid (Nm.) és Ehrlich József radiká­lis párti hallgatóság nagy lelkesedéssel fogadott és ki­mondta, hogy csak szociáldemokrata jelöltet támogat, frémetoernya. A munkások vasárnap igen jól látogatott népgyűlést tartottak „a politikai helyzet és a választások" napirenddel. Rodenbach Gáspár elvtárs az egybehívók nevében üdvözölte a megjelenteket és ajánlatára elnöknek Schüss­ler Mihály elvtársat, jegyzőnek Cservenyák Károly elvtársat választották meg. A napi­rendet előadója Horovitz Alfréd elvtárs (Te­mesvár) volt, aki tetszéssel fogadott beszédé­ben támadta a polgári pártokat, amelyek el­vek és programm nélkül, csendőrrel és pá­linkával lépnek választóik elé. Rámuta­tott arra, hogy a jelöltek most újból mindent ígérnek, hogy legyen azután mit megszegniök, így a kerület volt országgyűlési képviselője, Hódy Gyula is — bár a b­ecsületes választó­jog meghiúsítására mindent elkövetett — egy hét előtt ugyanezen községben hirdette az ál­talános, egyenlő és titkos választójogot. Végül fölhívta a jelen volt ipari munkásokat és föld­mivelőket, hogy a politikai szélhámosokat illő fogadtatásban részesítsék. Baja: Impozáns gyűlés volt vasárnap délelőtt a Bajai Kereskedő Ifjak Egylete helyiségének tágas nagytermében. A bajai kereskedelmi al­kalmazottak és magántisztviselők hívták egybe ezt a nagygyűlést, amelyen az általános, tit­kos és egyenlő választójogért szállottak síkra. Kereskedők és iparosok is szép számmal vol­tak jelen. Képviseltette magát a gyűlésen a zombori, a mohácsi, a bácsalmási és a bátta­széki kereskedelmi alkalmazottak egyesülete és a bajai szociáldemokrata pártszervezet is. Féltizenegy órakor nyitotta meg a gyűlést Klein Emil és ajánlatára a gyűlés elnökévé Reich Vilmost, jegyzőjévé Acél Lajost válasz­tották meg. Szász János előadó lendületes beszédben mutatott rá, hogy mily jogtalanság és igaz­ságtalanság az, hogy egész osztályokat kire­kesztenek az alkotmány sáncaiból. Érvekkel, az igazság meggyőző erejével szállott síkra az általános, titkos és egyenlő választójogért. A helyeslésektől megszakított beszéd végezté­vel határozati javaslatot terjesztett elő, amely­ben kimondja a gyűlés, hogy szociális és gazdasági helyzetének megjavulását a tisztes­séges választójog megvalósításától várja és ezért követeli. A gyűlés a határozati javaslatot egyhangú­lag elfogadta és a Baján föllépő összes kép­viselőjelölteknek megküldi. A népjogokért Az ösrtudatos munkásság gyűlései. Vasárnap az ország különböző részeiben megtartott választójogi gyűléseinkről a kö­vetkező tudósítások érkeztek újabban: Medg­yesegyháza. Vasárnap délelőtt 11 órakor hatalmas nép­gyűlés volt, amelyen több mint 2000 ember vett részt. A gyűlésen dr. Vadász Armand elv­társ mondotta el programmbeszédét. Vadász elvtársat a vasúti állomásnál nagy tömeg várta és kisérte zeneszóval a pártszervezet helyiségébe, ahol a gyűlés lefolyt. Az egybe­gyűlteket Moravszky Mátyás üdvözölte. Elnök­nek Mavics Pál, jegyzőnek Gyebrovszky György elvtársakat választották meg. Vadász elvtárs kétórás beszéd keretében ismertette pártunk programmját. A­ megjelentek nagy érdeklő­déssel hallgatták fejtegetéseit és végül meg­éljenezték. Délután 3 órakor Vadász elvtárs néhány elvtárs kíséretében átment Medgyesbázásra, ahol szintén népgyűlést tartottak 6—700 em­ber jelenlétében. Bac Sándor elvtárs köszön­tötte a megjelenteket. Elnöknek Moravszky Mátyás, jegyzőnek Gyebrovszky György elv­társakat választották meg. Vadász elvtárs is mintegy kétórás beszédet tartott, amelyet a NÉ­P­S­Z­AVA 1910 április 4. KÖZSÉGI ÜGYEK. BUDAPEST.­ ­ A főváros megajándékozza a sertéstőké­ssést. A főváros a sertéskereskedőknek annak­idején nagy területet engedett át Kőbányán sertésszállók céljára. A nagy területekért mind­össze 800.000 korona árat kért, de kikötötte, hogy azokat más célra használni nem szabad. Időközben a főváros fejlődött, terjeszkedett, az egykori csekély értékű terület értéke meg­nőtt. Persze, a sertéstőkések egy fillérrel és egy kézmozdulattal sem járultak hozzá az érték­emelkedéshez. De van nekik magukhoz való eszük: a most már négy millió koronát érő telkeket drága házhelyeknek akarják fölhasználni és ezért azt kívánják, hogy a főváros törültesse a telekkönyvi kor­látozást.­­ A kérés tárgyalására a pénzügyi bizottság egy szűkebb körű bizottságot kül­dött ki és ez most azt javasolja, hogy a fő­város törültesse a korlátozást oly föltétellel, hogy a telektulajdonosok a 3 millió 200 ezer koronányi értékemelkedés felét — 1 millió 600 ezer koronát — fizessék meg a fővárosnak. Józan ésszel bajos megérteni ezt a nagy bő­kezűséget. Ha a sertéstőkések az illető terü­letet nem akarják tovább sertésszállónak használni, hát adják vissza a fővárosnak az eredeti vételárért. De hogy a főváros most több mint másfél millió koronányi értéket ajándékozzon nekik, azt még kívárni is vak­merőség, mert az egyenes támadás a köz­érdek ellen. A tanács és a közgyűlés nem járulhat hozzá a szűkebb körű bizottság ja­vaslatához és nem ajándékozhat egyeseknek olyan óriási összeget a köz rovására. Vagy igen ? ... Úgy vélekednek az urak, hogy egy panamával több már nem számít?­­ Házi kezelés . . . nyer még. Tudvalevő, hogy a főváros házi kezelésbe vette a Tatter­sallt. Az e célból kiküldött bizottság szerdai ülésében örvendetes tudomásul vette, hogy az új rendszer alatt megtartott első tavaszi luxus-lóvásár fényesen sikerült. Úgy a föl­hajtott lovak mennyisége, mint az eladás aránya és az elért átlagárak tekintetében ez a vásár fölülmúlta az összes ilynemű eddigi vásárokat. A főváros tiszta haszna ebből a vásárból 9036 korona. Az április 24—26-án megtartandó vásár — az eddigi bejelentések után ítélve — még nagyobb sikerű lesz. X­XOOO kislakás építése. A kislakások építé­sére felügyelő bizottság szerdán délelőtt dr. Bárczy István polgármester elnöklésével ülést tartott A bizottság az elnöki ügyosztály előterjesztése alap­ján hozzájárult ahhoz, hogy a földszintes kis­lakások ügyét az egész építési programmból ki­­emelve, legelőször hajtsák végre, azért, hogy a kedvező nyári építési időszakot kellő módon ki lehessen használni. Ezek a kislakások az ed­dig használt típustól abban különböznek, hogy a szobák mérete nagyobb lesz (24 négyzetméter) és az egyes épületekben minden 12 lakásra egy-egy mosókonyhát építenek. Építenek továbbá az idén kétszobás földszintes kislakásokat is a többgyermekes családok részére. A lakásokhoz mindenütt, ahol szükségesnek mutatkozik, iskolá­kat, óvodákat, fürdőket és egy-egy kisebb könyv­tárt és felvilágosító hivatalt is terveznek. A laká­sok elhelyezése a következő: az L kerületi Buda­foki-úton, a fővárosi gáztartó közelében 100, a III. kerületi Bécsi-úton 140, a X. kerületi Száza­dos-utcában, a kenyérgyár mögött 330, a X. kerü­leti Kőbányai-úton, a Népliget közelében 330 kis­lakást építenek. Ezenkívül 100 szükséglakás lesz a város különböző pontjain. Összesen tehát 1000 kislakás fog épülni, amely, beleértve az összes közműveket, 3 millió koronába kerül. A bizottság ehhez az előterjesztéshez egyhangúlag hozzájárult. A kislakások építésének ügyét a legközelebbi köz­gyűlés napirendjére tűzik ki.­­ Az óbudai Dunahíd. A tanács úgy hatá­rozta meg az óbudai Dunahíd tengelyét, hogy az a Hungária-körút tengelytörésén keresztül egyene­sen a Kiscelli-út tengelyének irányában haladjon. A kereskedelemügyi miniszter most arról értesí­tette a fővárost, hogy a közgyűlésnek e határo­zatát jóváhagyja. Kilenc vértanú. — Csütörtökön temetnek... — A rend­őrség zavargást akar ? — Milyen volt a f gyujtógyári kizsákmányolás ! — öten haldoklanak. — Csütörtökön temetnek Szegeden. A gyujtó­gyár urai zsugoriságának és könnyelműsé­gének kilenc halottja van. Kilenc vér­tanút temetnek csütörtökön. A miniszter­elnök táviratilag érdeklődött a katasztrófa részletei után, Szeged hatósága is ki­fejezte már a részvétét, gyászt rendel­tek el, gyászlobogókat tűzetnek ki, az eddig összesen begyűlt 1500 koronányi se­gítség kiosztását is megkezdették már, szó­val a hatóság és a társadalom hozzáfogtak kötelességük sablonos teljesítéséhez, a mun­kátalanul maradtak foglalkoztatásához is hozzákezdtek már,­­ mégis a szegedi ha­tóságok szokatlan idegességéről és félelmé­ről érkeznek hírek. Tüntetéstől félnek. A rendőrség maga híreszteli, hogy fél a tüntetés­től és hogy kivételes intézkedéseket tesz. Mi­ért? A város lakossága nyugodt, gyászol a gyászolókkal, kesereg a kesergőkkel. Miért félnek az urak? Miért kell hivatalos hely­ről figyelmeztetni mindenáron, hogy van­nak körülmények, amelyek miatt tüntetni lehessen ? ... Szeged proletársága gyászol csütörtökön és a rendőrség nem tud olyan vakmerő lenni, hogy a gyásznak meg a részvétnek a kifejezését megzavarja! Kilencen meghaltak, öten haldoklanak és nagy a súlyosan sebesültek száma. A gyár üzeme szünetel. De nem sokáig. A gyár vezetősége részéről több formában is ki­jelentették, hogy, az üzemet nemsokára is­mét fölveszik. És akcióba léptek a kutya­szövetségesek is. Adtak ötven forintot és

Next