Népszava, 1911. március (39. évfolyam, 51–77. sz.)
1911-03-21 / 69. szám
t. elégedetlenek a kínai kormány fent ismertetett jegyzéke miatt való elkeseredésükben ölték meg az orosz követet, hogy így fegyveres elintézést provokáljanak. Az sem lehetetlen azonban, hogy a kínai kormány gyilkoltatta meg a követet. Az orosz csapatoknak a kínai határra való szállítása nagyon nehéz. Eddig még nincs is sok katona a határon. Könnyen meglehet, hogy a kormány balgán tseltezni akarta a háború kitörését, hogy könnyebben megmérkőzhessék a határon lévő még kevés orosz katonával. Mert a pekingi orosz követ meggyilkolása minden valószínűség szerint a kínai-orosz háború kitörését jelenti. A háború kimenetele természetesen teljesen bizonytalan, mert az a legnagyobb nemzetközi bonyodalmakat is okozhatja. A kínai határon rendkívül sok angol katona is tartózkodik. A háború kitörésekor pedig valamennyi hatalom csapatokat küld Kínába „érdekei védelmére". Az érdekek megvédéséből pedig könnyen barátságos megegyezés származhatik a hatalmak között, amely Kína földarabolására vezet. KÖZSÉGI ÜGYEK • A telek négyszögöle 12.000 korona. A Kossuth Lajos utca és Károly körút sarkán levő négyemeletes ház, amely eddig a Weiner és Grünbaum szabócég tulajdona volt, hétfőn gazdát cserélt: megvásárolta a Magyar Bank és Kereskedelmi részvénytársaság 1.145.250 koronéért. Minthogy maga az épület már csak lebontásra való és a bank annak helyén díszes nagy palotát akar építtetni, a milliós vételárat csak a telekért űzették, úgy hogy annak négyszögöle több mint 12000 koronába került. Ilyen magas árat Budapesten még nem fizettek telekért. A nagy áremelkedésnek az a fő oka, hogy a Belvárosban épülő új házak harminc éves adómentességet kaptak. Akkor az volt a jogcíme az adómentes-ségnek, hogy az építőkedvet akarják előmozdítani, hogy ily módon enyhüljön a lakáshiány. A valóság azonban az, hogy Wekerle, a koalíció pénzügyminisztere, Polónyi barátja kedvéért jóros ajándékot akart adni a belvárosi háziunknak. Az ajándék fényesen bevált: a belvárosi telkek értéke megduplázódott, sőt néhol megnégyszereződött így jutottak a belvárosi háziurak rengeteg munkanélküli jövedelemhez. Persze, a telekértékemelkedési isdót Budapesten még nem vezették be. X Villámoa varat a Rózsadombon. A tanács legutóbbi illésében a Rózsadombra vezető Szerpentin-út munkálataira vonatkozó árlejtések kiírásaival kapcsolatban fölmerült az az eszme, hogy ezen a Szerpentin-úton vezessék föl a villamosvasutat a Rózsadombra, miáltal a Rózsadomb a legrövidebb úton jutna összeköttetésbe a város villamosvasút hálózatával. Ennek a tervnek a keresztülvitele azonban a Szerpentiifiut lejtési viszonyai és éles kanyarulatai falatt nagy nehézségekbe ütközik. A főváros illetékes hatósága ezért elhatároztat, hogy visszatér ahhoz a régebbi tervhez, amely a Rózsadomb villamos összeköttetésének sokkal célszerűbb megoldását biztosítja. E régebbi terv szerint a villamos-vasutat a Margit-körútból kiágazó másik útvonalon építenék, amelynek már tervezésekor olyanok voltak a lejtési viszonyai, hogy a vasútvonal könnyen fölvezethető legyen. E tervezet szerint a vasútvonalnak a Margit-körútból való kiágazását az Oszlop-, Bistró- és Mész-utcán vezetnék a dombra. Itt említjük meg, hogy a rózsadombi Szerpentin-út építésére vonatkozó összes munkálatokra az átfejtést április 21-ének délelőtti tíz órájára írták ki. Pusztítanak a ragadós betegségek. A tiszti főorvosi hivatal kimutatása szerint a múlt héten a fővárosban a ragadós betegségek állása a következő volt: hasi hagymáz 9, kanyaró 86, skarlát JOS, szamárhurut 16, roncsoló torok- és gégelob 37, bárányhimlő 31, járványos fültőmirigylob 19, trachoma 1. Halálozás: kanyaró 1, skarlát 11, roncsoló torok- és gégelob 2. lffÉPSZ,AVA 1911 március 21. Amint ezek a számok mutatják, a ragadós betegségek — főképpen a skarlát — ugyancsak pusztítanak a fővárosban. De ilyen lakásviszonyok közt csoda, hogy csak ennyi a baj. A Sárosfürdő építése. A Sáros gyógyfürdő és népgyógyfürdő-telep építkezéséhez előreláthatólag a jövő hónapban már hozzálátnak, amennyiben a főbb munkálatokra vonatkozó nyivános versenytárgyalást április 1-én meg fogják tartani. Minthogy azonban az ipartörvény értelmében a gyógyfürdő létesítése telepengedélyhez van kötve, az I. kerületi elöljáróság a telepengedélyezési eljárás megtartását március 30-ára kitűzte. MŰVÉSZETI ROMUDM 0 A Városligeti Színház válsága. „Az Est" keddi számában megírja, hogy Feld Zsigmondnak az a hitelezője, aki kisebb és nagyobb részletekben körülbelül hetven-nyolcvanezer koronát adott kölcsön, biztosítási végrehajtásokat vezetett Peldék ellen és a múlt héten zárgondnok kirendelését kérte a pénztár napi jövedelmeinek kezelésére is. A színház számos kisebb hitelezője szintén megmozdult és két főhitelezővel egyetemben a napokban megkiik a csődöt Feld Zsigmond ellen. A színházat a csődtömeggondnok bérbe fogja adni és a főhitelezők már meg is egyeztek, hogy a színház bérletét Beöthy Lászlónak, a Király- és Magyar Színház igazgatójának fogják fölajánlani, aki az ajánlatot el fogja fogadni. Egy újságíró megkérdezte Beöthy Lászlót, hogy mi az igazság ebben a hírben. Beöthy így válaszolt: Semmiről sem tudok, én semmilyen erre vonatkozó lépést nem tettem; szóval, nem igaz az, hogy a Városligeti Színház Beöthy Lászlóé. Ez minden, amit ebben a tárgyban mondhatok. (*) Grafikai kiállítás. Nem hisszük, hogy az igazi művész temperamentumát lefokozná, korlátok közé szorítaná a grafikai kifejezésmód lehetősége. Ha így volna, akkor másodrangú ember lenne Toulouse-Lautrec, Daumier, Th. Heine vagy a többi grafikus kiválóság. Ugyanis a Nemzeti Szalonban rendezett grafikai kiállítás azt a hitet kelti, mintha a grafika alacsonyrendű művészet lenne. Nyilvánvaló, hogy a kiállítókban van a hiba. Egy kicsit dilettáns, egy kicsit uralmas és legkevésbé sem grafikai művészetre termett a legnagyobb részük. Mintha puszta időtöltésből űznék ezt a művészetet Szmrecsányi (Pajtás) Ödön toronymagasságban áll a többi fölött Meleg humorral rajzolta meg az utca néhány jelenetét Mozgalmas, eleven erő lüktet rajzaiban. Vadász Miklós európai ízlésű rajzain, Pogány Willy illusztrációin és Tichy Gyula linoleummetszetein kívül alig van megtekintésre érdemes darab a kiállításon. Bat. (*) A filharmóniai társaság tizedik, ez idén utolsó hangversenyének ünnepi jelleget adott Beethoven kilencedik szimfóniája. Közreműködtek Medek Anna, Válent Vilma, Székelyhídi, Takács és Wenczell, akik a negyedik tétel szólóit énekelték, a kórusokat az Operaház teljes énekkara látta el. A hatalmas mű betanítását Kerner István végezte igen gondosan. Az első tétel tempóvételével sehogyan sem tudtunk megbarátkozni, túl gyors volt, miáltal az egyes hangulatok majdnem összefolytak. A második tétel előadása már közelebb járt Beethoven szelleméhez, az adagio fölfogása kifogástalan volt Az ódában gyönyörűen érvényesült a kitűnően diszponált Takács nemes érett művészete és az Operaház többi fiatal művészének üde, friss hangja, A kórus is szépen énekelt. A harmadik tétel előadása után lelkesen ünnepelték Kerner Istvánt, akinek babérkoszorút nyújtottak át (mi) (*) A Népopera építését megkezdték. A Tisza Kálmán-téren hétfőn reggel megkezdték a főváros legújabb színházának, a Népoperának az építését Ma volt az első kapavágás, amelyet természetesen nyomban követett a többi is és az új színház építésének földmunkálatai serényen folynak immár. Közben a Nicholson-vasgyárban készül a szinház vasszerkezete is s ezzel is siettetik az építési munkálatokat. (*) Az Uránia Szinház vasárnap, március hó 26-án, délelőtt 10 órakor munkáselőadást rendez. Színre kerül: Éva. Jegyek 40 fillérért már kaphatók a Népszava kiadóhivatalában. Telefonszámaink: Szerkesztőség 54 —94 I Párttitkárság 83—41 Kiadóhivatal 87—61 Szaktanács 172—14 Könyvkereskedés 54—55 I Világosság rt. 85—59 Léghajó-katasztrófák: M „Düsseldorf IV" és a „L Lebaudy— H „Düsseldorf * belezuhant a vízbeM „Lebaudy**-t a szél Összetépte• Kettős léghajó-szerencsétlenség hírét hozza a táviró. Az egyik Hollandiában történt és ez a súlyosabb, mert emberélet is áldozatul esett a katasztrófának. A másik szerencsétlenség Linzben történt, ahol a szélroham tönkresilányította a „Lebaudy” nevű osztrák-magyar katonai léghajót De itt nem esett kár emberéletben. A „Düsseldorf IV" vasárnap fölszállt Kreefeldben. A szerencsétlenségről érkezett első távirat azt mondja, hogy a léghajót a szél a Zaider-tóba sodorta. A léghajó vezetője Kayser Pál fémárugyáros, az alsórajnai léghajósegyesület elnöke volt, aki a hullámokban lelte halálát. Schröder Ottót, aki vele volt a léghajón, súlyosan sebesült állapotban halászták ki. A másik jelentés szerint a borzalmas katasztrófa amiatt keletkezett, mert a léghajósok a szélirány változása következtében tovább röpültek, amint tervezték. A léghajó pedig nem tudott tovább a levegőben maradni. Amidőn a léghajó közel jutott a földhöz, a bennülők el akarták vágni a gondolát a balonnal összekötő köteleket, de ezt nem tudták megcsinálni, mert kezeik a hideg miatt megdermedtek. A ballont végül egy szélroham a gáztöltésnek sodorta. Schröder lezuhant a töltésre, Kayser a vízbe esett Kaysert nem sikerült megmenteni. Schrödert egy közeli házacskába vitték, ahol most ápolják. A „Lebaody*"-léghajót hétfőn délután érte a katasztrófa Linzben, ahová a minap röpült Fischamendből. A kis gyakorlótérre, ahol a léghajót kikötötték, vasárnap még egy csapatot rendeltek ki, mert nagy szél járt és alig lehetett a köteleket tartani. Hétfőn a szél erősödött és a katonák minden erejüket megfeszítették, hogy a szélroham el ne szakítsa horgonyáról a léghajót. Délután két órakor történt a katasztrófa. Egy szélroham olyan erővel csapta a léghajót a földhöz, hogy gömbjének burka elszakadt és a gáz kitódult belőle. A büszke léghajó néhány perc multán csak roncs volt. A stabilizáló készülék megsérült, de a motor ép, mert még vasárnap leszerelték és úgy volt, hogy hétfőn az indulás előtt teszik föl ismét a csavarokat. A megsérült léghajót vonaton szállítják Fischamendbe s ott újra fölépítik. Hapták! Tüzelj! * Kivégzés az éjszakában. Katonai némdráma az óbudai hajógyási szigeten. — Egy részeg önmester* lelövetett egy józan posztot. Óbudán, lenn a Dunaparton, a hajógyári környéken, valami katonai brutalitásról susogtak az emberek. Egykedvűen, közönyösen, mint akik hozzá vannak szokva az ilyesmihez, hiszen a katonai brutalitások mindennapos, megszokott dolgok nálunk. Azt beszélték, hogy szombaton éjszaka az utászbarakkokban egy berúgott őrmester garázdálkodott és többek között lelőtt egy közlegényt A Népszava munkatársa utánajárt a dolognak és nyomozása során kiderítette, hogy nem egyszerű katonai brutalitásról, hanem egy idegborzongató rémdrámáról, a militarizmusnak, a drillnek vérlázító őrjöngéséről van szó, amely olyan fölháborító, annyira különös és rettenetes, hogy a katonai hatóságok jónak látták mélységesen és különösen eltitkolni, pedig — tudjuk — nem nagyon törődnek a polgári közvéleménnyel. A közvéleménynek azonban törődnie kell a hadsereg botrányaival, föl kell emelnie szavát az ellen az őrjöngő, gyilkos szellem ellen, amellyel a militarizmusát