Népszava, 1911. április (39. évfolyam, 78–103. sz.)

1911-04-08 / 84. szám

10 A gyár panaszkodik a szegény nép egy­szerű gyermekeiről... A „Magyar Távirati Iroda” közvetíti ezt a győri hírt, amely tehát a szombati lapokban majd körülbelül ilyen formában jelenik meg. Igen szép gyermekvédelmi intézményt léte­sít a győri selyemfonóda. Kétszáz munkás­leány részére kétemeletes munkásotthon építé­sét határozta el, amelyhez a város 2000 négy­szögöl területtel járul. A győri gyermekmen­helyből 12 éves korban veszik át a leánygyer­mekeket a munkásleány-otthonba, ahol 12 éves korukig a selyemfonó részére munkásnőkké képezik ki. Az otthonban teljes ellátást kapnak. 0, a gyár, ez a győri selyemfonógyár, amely­ről már olyan érdekes strófákat írtunk a Nép­szavában, — gondoskodik a szegény nép egy­szerű gyermekeiről. Kétemeletes munkás­otthont építtett kétemeleteset — az egyszerű, a szegény munkásleányok számára ! Igaz, hogy a selyemfonógyár készen kapja a munkás­anyagot a gyermekmenhelyről, igaz, hogy az állami gyermekek tizenkétéves koruktól ti­zennyolc é­ves korukig „kiképeztetnek" és tel­jes ellátásért, azaz fizetés nélkül, azaz ingyen dolgoznak, az is igaz, hogy a város, hasra­vágódván ez előtt a hallatlan derékség és hu­manizmus előtt, kétezer négyszögöl területet ingyen ad át, de hát azért szabad-e azt mon­dani, hogy a selyemfonógyár vezetőiben az élelmesség, az üzleti szellem nagyobb, mint a humanizmus, mint a munkásokkal szemben való kötelességérzete. — Tolsztoj özvegye vád alatt. Hetek­kel ezelőtt jeleztük már, hogy Tolsztoj Leó özvegye ellen eljárást indítottak azon a címen, hogy elhunyt férjének olyan cik­keit és leveleit is nyilvánosságra juttatta, amelyeket az ügyészség a közlésből kizárt. Az özvegy grófné azt mondta ismerőseinek, hogyha elítélik, legalább egy évi fogság vár rá. — Az áprilisi tél. A meteorológiai intézethez érkezett jelentések szerint az ország minden ré­szében szokatlanul hűvös az időjárás. A délkeleti részeket kivéve, majdnem mindenütt havazott. Az északi részeken nem volt általános a csapadék, csak fele részén. Pénteken reggel havazott: a Dunántúl Magyaróvárott, Keszthelyen és Komá­romban, az Alföldön Nagyváradon, Debrecenben, Szegeden, Orosházán, Aradon, Zsombolyán, Ver­secen és Temesvárott. Temesvárott és Versecen csütörtökön este még az eső esett, de éjjel a le­vegő lehűlt és reggelre már hó födte az utcákat. Az erdélyi részekben Kolozsvárott, Marosvásár­helyt és Nagyenyeden reggel az eső esett. A felvidéken nagyon csekély volt a havazás, az északnyugati részen egyáltalán nem volt, csak Selmecbányáról jelentettek egy milliméteres csa­padékot. Késmárktól és Rozsnyótól keletre már esett a hó, de kevés. A maximumot Tátrafüred­ről jelentették, ahol a higany 9 fokon állott a zérus alatt. Árvaváralján —6, Késmárkon —5, Malackán és a Dobogókőn —4 fok volt a hőmér­sék. Másfelé enyhébb volt a fagy. Az Alföldön Nyíregyházán volt a leghidegebb, —3 fok, a Du­nántúl pedig Tapolcán, szintén —3 fok. A hideg időjárás esetleg még napokig tarthat. — Fölgyújtották a malmot. Kigyulladt Vajda­hunyadon Rudás Viktor malma. A vizsgálat a tűz okául gyújtogatást derített ki. Lukács Pál gépészt és Petsi József éjjeli­őrt letartóztatták. A letartóztatottak beismerik a tett elkövetését.­­ Rejtelmes haláleset történt Szabadkán, ahol Juhász Ferencné lakására bevánszorgott egy uria­san öltözött ember, aki rosszullétről panaszkodott. Az asszony kocsiba ültette és kórházba akarta vitetni. Az idegen lefordult a kocsiülésről és meg­halt. Azt hiszik, hogy megmérgezték. Vizsgálatot indítottak.­­ Földrengést jeleztek a trieszti tengerészeti obszervatórium készülékei pénteken reggel 9000 kilométer távolságról. A földrengés 7 óra 56 perc 11 másodperckor kezdődött, 8 óra 38 perckor érte el tetőpontját és délelőtt 9 órakor végződött.­­ A nyomorúság elől a halálba menekült Cservenák Antal zebegényi lakos, vasúti munkás. Két hónap óta betegeskedett, ami annyira elkese­rítette, hogy Nagymaros alatt a Dunába ugrott. Több tagú családja maradt kenyérkereső nélkül. — Leugrott a robogó vonatról Bucsai Róza 30 éves debreceni asszony Debrecen állomása előtt, Nádudvarról jövet, ahol a rokonait láto­gatta meg. Haldokolt, amikor a kórházba vitték. — Kincs bűnös? Somogy megye tabi járá­sában, Telekiben Cseh Pál üszőjét a mult év nyarán levágták, mert megbetegedett. Kény­szervágás volt, a hús­kiméréshez állatorvosi engedély kellett volna. Állatorvos nem volt kéznél, Fischer Albert dr. váradi körorvos adta meg az­ engedélyt. Öt ember lépfenés tü­netek közt megbetegedett az üsző h­úsától. Köz­ben egy tinó került kényszervágás alá, amely­nek húsát Vörös Pál hatósági húsvizsgáló engedélye alapján mérték ki. Ettől a hústól többen megbetegedtek, — mint annak idejében megírtuk — akik közül Bo­levácz Jánosné meghalt. Vizsgálat indult meg a karádi körorvos és Vörös Pál húsvizs­gáló ellen. A vizsgálat során a körorvos ellen beszüntették az eljárást, a Vörös Pál ügye a kaposvári törvényszék elé került, ahol most folyt le a tárgyalás. A tanúk azt igazolták, hogy az elhunyt asszony nem attól a hústól lett beteg, amelyet Vörös Pál vizsgált meg, hanem attól, amelynek kimérésére a körorvos adott engedelmet. A törvényszék fölmentette Vörös Pált, a telekis egyszerű parasztembert, akinek puszta szemmel kell kitalálni, hogy a lépfene bacillusai jelen vannak-e a húsban vagy nincsenek. Az ügyész a per újrafelvéte­lét kérte és igy talán kisül, hogy kinek a gondatlansága ölte meg Bolevácz Jánosnét. — Gyakorlatoztak a katonák, még pedig éjjel gyakorlatoztak — amint Inns­bruckból jelentik — Trient közelében a hegyek között. Az éjjeli gyakorlat mindig balesetekkel, halálos zuhanásokkal jár. Most is úgy történt. A próbaháborúba kergetett legénység közül kilencet súlyos baleset ért. Aláomló sziklák zúztak össze szegényeket és most a trienti helyőrségi kórházban nyögik az éjjeli papiros­háború borzalmait. Bécsből azt jelentik, hogy oda még nem érkezett hivatalos jelentés a szerencsétlen gyakorlatról. — Tökéletesítik a tömeggyilkolást. A pá­risi „de Journal"-nak azt jelentik Északame­rikából, Washingtonból, az esseni Krupp­vállalat Amerikában szabadalmat szerzett egy légi torpedóra, amely olyan érzékeny, hogy léghajóval való legcsekélyebb érintkezésre fölrobban. A torpedó higany oszloppal van föl­szerelve.­­ Véletlenségből marólngott ivott a Tavaszmező­ utca 8. számú házban Haja János kilencvenegyesztendős magánzó. Az esti lapok szerint az öreg­embert életuntsága vitte rá az öngyilkoskísérletre. Ezzel szemben Haja fia, aki a Tavaszmező­ utca 8. számú ház felügye­lője, azt mondja, hogy az apja véletlen bal­eset áldozata. A torka fájt, a látása már rossz és más bögréből ivott, mint amelyikből kel­lett volna; az apjának egyébként nem is volt oka öngyilkosságra, jól is élt, pénze is van. A sérülése súlyos. A mentők a Rókus-kórházba vitték.­­ Nagy tűz pusztított Zemplén vármegye egyik legvirágzóbb községében, Zemplénvásárhelyen. Lakóházban tűz ütött ki és ez a nagy szélviharban ijesztő gyorsasággal terjedt. Negyedóra alatt hu­szonnyolc lakóház állott lángokban. A kár több mint százhetvenezer korona, amiből csak ötven­ezer korona térül meg biztosítás útján. A Zátonyra jutott német gőzös. Newyork­ból jelentik, hogy az északnémet Lloyd „Prin­zessin Irene" nevű gőzöse a ködben Fire Is­land sziget mellett homokzátonyra futott. A gőzös drótnélküli távíróval jelentette a Lloyd newyorki ügynökségének, hogy az utasokat, akik nyugodtan viselkednek, egy vontatóhajó viszi Newyorkba. A gőzös Fire Island mellett, Seyville Long Island átellenében van. A helyzet csak déli vihar esetén veszélyes s ha szükséges, a mentőállomások nyújtanak segítséget. Amikor a hajó megfeneklett, nagy lökést kapott és erre óriási pánik támadt. Különösen az 1500 fedél­közi utas volt izgatott, akiknek a legnagyobb része olasz és osztrák, de magyarok is vannak köztük. A hajó kapitánya mentőöveket oszta­tott ki és a mentőcsónakokat is készenlétbe helyezték, de kiadta a parancsot, hogy egye­lőre mindenki maradjon a fedélzeten, mert a hajót közvetlen veszedelem még nem fenye­geti. A fedélközi utasokon kivü­l 250 I. és II. osztályú utas is van. A „Prinzessin Irene" a német kereskedelmi tengerészetnek egyik leg­nagyobb hajója. — Védjük a gyermeket! A Typographia írja: A képviselőházban kedden Kun Béla országgyűlési képviselő és nyomdatulajdonos a költségvetés tárgyalása alkalmával fölszó­lalt és szóvá tette a gyermekvédelem ügyét, aminek hathatósabb támogatását követelte a kormánytól. Helyes. Jól teszi a törvényhozó, amikor a gyermekek védelme érdekében ex­ponálja magát. Ezért dicséretet érdemel Kun Béla országgyűlési képviselő. De mit szóljunk ahhoz, hogy ugyanez az úr a gyakorlatban mást tesz, mint amit a képviselőházban hir­det. Hódmezővásárhelyen megjelenő napi­lapját ugyanis fejletlen nyomdásztanoncokkal szedeti, ami csak lelkiismeretlen kizsákmá­nyolóhoz méltó, törvényhozóhoz azonban semmi esetre sem. Nagy erkölcsi züllöttségre vall az, hogy Kun Béla úr a nyilvánosság előtt gyermekvédelemről fecseg, ugyanakkor pedig a nyomdában a legpiszkosabb tanonc­kizsákmányolást űzi. Nyolc tanonc szedi a „Hód­mezővásárhelyi Reggeli Ujság"-ot hosszú mun­kaidő mellett. Ezek fölszabadulásuk után az utcára kerülnek, mert a nyomdászatot — nem lévén szakmunkás alkalmazva — nincs kitől elsajátítaniok. Ezeknek a védelméről nem kí­ván gondoskodni a képviselő úr, mert ez az ő zsebét érinti. Hát nem demagógia ez? — Háromszáz bányász a halál tor­kában. Késő éjszaka jelenti Scranton­ból (?) érkezett távirat, hogy a szénbányatársaság telepén, a gépházban tűz támadt. A távirat első része szerint a tűz 50—75 munkás előtt teljesen elzárta a mene­külés útját; ezeknek a megmentése alig lehetséges. A távirat második része azt mondja, hogy a tűz kitörésekor háromszáz munkás dolgozott a bányában és a nagy zavarban nem állapíthatták meg, hogy há­nyan is tudtak elmenekülni. A tűz 250 láb mélységben dühöng. — A hetedik kerület valóban családi hit­bizomány? Ezt kérdezi az a falragasz, amit az erzsébetvárosi adózó polgárokhoz a hetedik kerü­leti „kereskedők és iparosok végrehajtó bizottsága"­ bocsátott ki. Vérlázító merénylet készül — mondja ez a fal­ragasz — a VII. kerületi adózó polgárok ellen. Az adókivetést ismét magához ragadta a kerület pa­sája, Ehrlich G. Gusztáv és ellenünk irányuló me­rénylet végrehajtójául engedelmes, hűséges, 28 éves vejét neveztette ki. Jünker Pálnak hívják azt a férfiút, aki e dicstelen szerepre van kijelölve. Ez a férfiú, ki a nagy VII. kerületben a leg­teljesebb ismeretlenségnek örvend, aki e kerület ezernyi adózó polgárainak szomorú helyzetét, viszonyait a legtávolabbról sem ismeri, ezeknélfogva hijján van azoknak a törvényes kel­lékeknek, melyeket az adókivető bizottság minden egyes tagjától elsősorban kíván meg a törvény. Csak úgy fog jogával élni, avagy hatalmával visszaélni, amint azt e téren kiváló gyakorlattal biró apósa neki diktálni fogja. Van-e önérzetes polgára e kerületnek, kit a szemérmetlenségnek, a hatalmi túlkapásnak e hallatlan megnyilatko­zása föl ne ingerelne ? Hát csakugyan csa­ládi hitbizománynak tekinti Ehrlich G. Gusztáv a VII. kerületet ? Emeljük föl tiltakozó szavunkat e hatalmi terrorizmussal szemben, mely méltatlanul akar büntetni és jutalmazni. Jünker Pál adókivető bizottsági elnöksége valóságos arculcsapása az igazságérzetnek. Tiltakozásunknak népgyűlésen akarunk kifejezést adni. Április 9-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor legyen ott mindenki a Rot­tenbiller-utca 10. szám alatt lévő „Ceylon"-kávé­házban, hogy sérelmünket és panaszunkat el­mondhassuk. Kell, hogy följajdulásunkat meg­hallják és megszívleljék ott, ahol e sérelem ellen még orvoslást nyerhetünk. — A fölnyársalt lovász. Az aradmegyei Alapteleken Solymossy László báró lovászát, Nyisztor Ábrahámot ledobta a lova. A lovász oly szerencsétlenül zuhant egy keritéskaróra, hogy az a testébe fúródva fölnyársalta. Két órai rettenetes szenvedés után Nyisztor bele­halt sebébe. — Eltűnt csendőr. A harmadik számú csendőr­kerületi parancsnokság értesítette a budapesti fő­kapitányságot, hogy Czinka József csendőrőrs­vezető e hónap 4-én eltűnt gyöngyösi őrséről. A csendőrőrsvezető többször emlegette, hogy ön­gyilkos lesz. Eltűnésekor magával vitte forgópisz­tolyát. A csendőrkerü­eti parancsnokság azt hiszi, hogy Czinka öngyilkosságot akar elkövetni. A budapesti rendőrség megindította a nyomozást.­­ Főbelötte magát Pécsett Kamó Sándor 17 éves tizvártanonc. Halálos sérülésekkel vitték kór­házba. Öngyilkossága okát tagadja, de nem nehéz kitalálni. HMHMMHMMHMHHHHHHHM MÉPSZAVA 1911 április L.

Next