Népszava, 1911. július (39. évfolyam, 155–180. sz.)

1911-07-01 / 155. szám

1911 julius 4. NÉPSZAVA ,!r>?igenek célját szólalja, hanem nepbutik állami szubvencionálásara szerez jogcímet. Mert kikből is fog állani az a tanács, amely a szubvenciók fölött dönt? A tanács a követ vőkből fog állani: F.léír a király által öt évre kinevezett elnök áll. elnöki állás tiszteletbeli. Az elnököt teendőjén a kultuszminiszter által kinevezett ügyvivőlenök helyettesíti, aki a teendők végzéséért évi 1]V filetdíjban részesül. Az elnökségen kívül a sájtjai: az Országos Közművelődési Tanács, :idő h részi Magyar Közművelődési Egyesület, a Felső magyarországi Magyar Közművelődési Egesület, a Délmagyarországi Magyar Közmvelődési Egyesület, a Dunántúli Magyar Uzművelődési Egyesület, az Uránia Magyar Tudományos Egyesület, a Szabad Líceum, az Erzsébeti Népakadémia, a Budapesti Népszerű főiskolai Tanfolyam, a Budapesti Népoktatási Kar, a Budapesti Népművelő Egyesület, az Országos Középponti Katolikus Legényegyesület, a Vasárnapi Munkaképző Bizottság, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa, a Népiskolai Könyvtárak Intéző Bizottsága egy-egy kiküldöttje, azonkívül a közoktatásügyi, honvédelmi, kereskedelmi és földmivelésügyi minisztériumok megbízottai, a székesfőváros tanácsának egy-egy megbízottja és végül a kultuszminiszter által kinevezett nyolc előadó tanácsos. Egy csomó kinevezett kongregációs alak s a legényegyesület küldöttje fog tehát dönteni a szubvenciók sorsa fölött a „minden szentnek maga felé hajlik a keze" közismert elve alapján. Ez azonban még kisebb baj. A klerikális népbutítást annyiféle jogcímen segíti már az állam, hogy amit kiosztogat ez a tanács, amelyben a legrégibb szabadoktató szervezeteknek, a szakegyesületeknek, a szabadiskolának nincs helye, de a legényegyleteknek van, az már nem sokat számit. A nagyobbik baj az, hogy ennek a tanácsnak segítségével Zichy merényletet tervez a szabadoktatás szabadsága ellen. A rendelet kimondja hogy ninden szabadoktatásnak nyilvánosnak kell lenni, azaz ad oktatás csak nyilvános helyiségben kitenetik. Éppen ezért kötetesek mindazok, akik szabadoktatással foglalkoznak, a tevékenységükre vonatkozó statisztikai adatokat az Országos Szabadoktatási Tanácsnak megküldeni. A szabadoktatás, mint minden nyilvános jellegű tanítói és közművelődési tevékenység, az állam felügyelete alá tartozik. E felügyeleti jog gyakorlása végett a kultuszminiszter, aki az államsegélyt utalványozta, a szabadoktatás körébe tartozó előadásokat stb. az Országos Szabadoktatás Tanács tagjaival vagy más kiküldöttjeivel meglátogattathatja. Ha azt tapasztalja, hogy a szóban forgó tanítás a közerkölcsbe vagy az ország törvényes rendjébe ütközik, az előadásoktól, tanfolyamoktól az államsegélyt megvonhatja. A tényleg szabad oktatással foglalkozó egyesületek nem pályáznak szubvencióra és ez a mondja Marx leghitelesebb magyarázója, hogy a marxismus maga is ennek a hármas tönc jynek alkalmazása, amidőn a szocializált tulajdonban, a primitív közös tulajdon és az ipar által teremtett egyéni tulajdon magasabb egységét összefoglaló synthézisét mutatja elénk És honnan meríti erre vonatkozó peleiéit Engels? Rousseaunak, „Discours sur l'orif ne de l'inégalité parmi les hommes" lervezés az emberek közti egyenlőtlenség Tidől) című munkájából. Ebben festi Piou u előbb az embereket természeti állapot , amikor képességeik szerények, de szük"k még szerényebbek s egymás akadálya nélkül könnyen találnak rá módot, akad és békés életet folytathassanak. • venség : ez a tézis. Azután jön a polgár kifejleszti a képességeket, de még jokszükségleteket. Tökéletesiti az egyént, észiti egyúttal a faj romlását. Lehetővél javak fölhalmozását s nemsokára viszcsolását is: innen a tőkék fölszaporodásrészt a nyomor terjedése örök és és harc, egyenlőtlenség : ez az antithézis, anarchia nem tarthat soká. Az egyeng, ha végletekbe megy, ellenkezőbe . A haladás által egyre jobban sulyosesetlenségből megszületik a zsarnokság, ott minden egyén egyforma, mert egyle van igázva mindaddig, míg a hársadalma, a „Contrat Social" által összhhozva, megteremti a szabadság egyena szolgaság egyenlősége helyett: — fenyegetés hidegen hagyja őket. Az azonban már veszedelmes dolog, hogy a legényegyleti alapon álló spicli-szervezet hatáskörébe akarják utalni a szabadoktatást. Ez a rendelet a tanácsnak kötelességévé teszi többek között: a miniszter megbízásából a szabadoktatással foglalkozó szervezetek és magánosok tanítói munkássága fölött a fölügyeletet gyakorolni. Mi más ez az intézkedés, mint az Apponyi alatt a Magyar Társadalomtudományi Egyesületben készült s a szabadoktatást papi és rendőri fölügyelet alá helyező törvénytervezetnek enyhített formában rendeleti úton való életbeléptetése ? Akkor Európa nevezte ki miatta Apponyit s az ország fölháborodása levétette az ügyet napirendről. Ma Zichy szép csöndben megvalósítja a tervet,— ha képes rá. Mert azt megjósolhatjuk : az igazi szabadoktatással foglalkozó egyesületek nem fogják lűrni a legényegyleti gyámkodást és nem fognak elviselni semmiféle ilyen, törvényes alap nélkül, csak úgy, holmi miniszteri rendeletre létrejött klerikális spiclirendszert. Szubvenció nem kell, de a „felügyelet" még kevésbé! 3 BELFOLD Az erkölcsi nevelésről a polgári iskolai tanárok közgyűlésén szó esett. Zigány Zoltán és 140 társa ugyanis a következő indítványt terjesztette elő: Minthogy az erkölcsi nevelésnek mai iskolai módszere senkit sem elégít ki, minthogy továbbá az erkölcsi nevelés problémájának ugy tartalmi és módszeri kérdései, valamint határterületei és kapcsolatai közül a legellentétesebb fölfogások és eljárások vannak elterjedve, melyek között az iskolának, a tanárságnak, a nevelésnek és a társadalomnak gyakori le* és kártékony súrlódásai állanak elő: ezekre való tekintettel az Országos Polgáriiskolai Egyesület 1911. évi rendes közgyülése elhatározza, hogy a polgári iskolai erkölcsi oktatás kérdését a most kezdődő egyesületi év folyama alatt közlönyében és köri ülésein minden egyoldalú felfogás kizárásával és a legelfogulatlanabb tudományossággal megvitatja és annak tárgyalását a legközelebbi közgyűlés napirendjére már most kitűzi. Azok, akiknek kellemetlen, hogy az ilyen kérdések elfogulatlan és tudományos tárgyalás alá kerüljenek, nagy zajt csaptak, ami nagy visszatetszést keltett a komoly tanárok között. Különösen nagy felháborodást keltett Göndöcs János (Budapest) felszólalása, aki botrányosnak minősítette Zigány Zoltánnak és 140 társának a valláserkölcsi nevelés ügyében tett indítványát. Nagy lárma közepette mondotta ki, hogy ő csak kipróbált, konzervatív mesgyén akar haladni. Zigány Zoltán nyomban visszautasította ezt a fölszólalást és a közgyűlés nagy többsége is hangosan adott kifejezést annak, hogy Göndöcs Jánost ezen az utján kisérni nem akarja, hanem a haladás utján akar előre jutni. A dolognak azonban mégis csak az a vége, hogy a fontos kérdés, mint „nem aktuális", lekerül a napirendről. «o] A képviselőház szombaton ülést tart, amelyen folytatja a felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalását. 125 milliós deficit. A bécsi kereskedelmi minisztériumnak az Ausztria és Magyarország közti 1911 május havi áruforgalmáról szóló statisztikája szerint, a nemesfém-forgalom kivételével, Magyarország kivitele Ausztriába 934 millió korona, Ausztria kivitele Magyarországba 1214 millió korona. Az év első öt hónapjában Magyarország kivitele Ausztriába UM 5 (+ 223 a múlt év hasonló időszakával összehasonlítva), Ausztria kivitele Magyarországba 5591 millió korona (+99 millió) korona volt. 125 milliónyi veszteség öt hónap alatt!... És ezzel az országgal építtetnek Dreadnoughtokat, ebben rabol össze száz meg száz milliós hadügyi költségemelést a „kipróbált honszeretettel teli lakájha”. Az Indemnitát a főrendiházban. A főrendiház péntek délelőtt ülést tartott, amelyen vita nélkül megszavazta az indemnitást és a bankszabadalom meghosszabbításáról szóló javaslatot. Ezenkívül nem történt jelentősebb dolog, csak Zselénszky nyújtott be egy törvényjavaslatot a tőzsde megrendszabályozása érdekében. A főrendek nagy nyugalommal fogadták a harcias javaslatot és helyeslőleg bólintottak, mikor az elnök azt javasolta, hogy az indítvány fölött az őszi ülések egyikén határozzanak. Szabó Jenő sürgette a görög-katolikus magyarok külön magyarnyelvű liturgiájának ügyét, Zichy azonban nem adott biztató választ: Rómában ellenzik, hogy magyar ember magyarul imádkozzék s ragaszkodnak az ó-szláv liturgiához. — A főrendiház most már csak ősszel ül megint össze. / >.•( zitapcsolódik bele a lánc utolsó szemebe: a kör bezárul. A történelemben testet öltő örök logikának ezt az elméletét Hegel fejtette ki először tudományosan, de már Hegel előtt fölismerte igazságát Rousseau zsenije úgy, hogy az egyenlőség e nemes álmodozóját méltán tekinthetjük nemcsak az utópista szocializmus atyjának, hanem a tudományos szocializmus előhírnökének is, mint elsőt, aki a hegeli dialektikát a gazdaságtörténetre alkalmazni már Hegel előtt megkísérelte. Az osztályharc elméletét sem állította senki oly plasztikusan föl, mint Rousseau, mikor a polgárok különböző kategóriái közt megvonva az éles válaszfalat a paraszt és a munkás, valamint a nemes ember és tőkepénzes helyzetére élénk világot vet s így állítja egymással szembe a kiváltságosokat és kizsákmányoltakat. Persze, hogy ekkor még nem gondol a tőke és a gyáripar kizsákmányoltjaira. Hiszen fiatal emberének míg azt tanácsolja, hogy asztalos, csizmadia, szóval mesterember legyen, a mai munkásra egyáltalán nem gondol még, de már sejti a nagyvárosoknak végzetes szerepét a gazdasági termelésben. Átkait szórja a természetellenes polgárosultság mai intézményeire, melyek csak azért segítik elő az ember szaporodását, hogy megtöltsék a gyárak és bérkaszárnyák fülledt levegőjét. Igaz, hogy itt is eltér végre következtetéseiben a mai szocializmustól, mert míg a tőke és termelési eszközök kisajátításában látja a jövő társadalom szervezett munkájának előfeltételét, addig Rousseau a falusi, a vidéki élet és a szabad természet kultúráját helyezi előtérbe. Lényeges az, amit a népakarat szuverenitásáról mond s amiben nincs eltérés közte és a jelenkori szocializmus fölfogása közt. „A nép alkotja — úgymond — az emberi nemet. Ami nem a nép, az oly csekélység, hogy latba sem eshetik. Tiszteljétek tehát sajátokat. Gondoljátok meg, hogy az lényegében a népből áll és hogyha belőle minden királyt és bölcselőt kivennénk, akkor sem lenne kisebb és a dolgok akkor sem mennének rosszabbul." Majd pedig kikel a gazdagság és a születés kiváltságai ellen s kárhoztató ítéletet mond az erősebbek által a gyöngébbek elnyomására hozott törvények fölött. De ha hű képét akarjuk adni annak a hatásnak, amelyet Rousseau gondolkozása a jelenkori szocializmusra gyakorolt, nem szabad megfeledkeznünk arról a gazdag élettanulságról sem, amellyel úgyszólván megpecsételte hite és meggyőződése evangéliumát. Mert Rousseau nemcsak mint bölcselő, hanem mint egyén is tanúságot tett eszményei igazságának átérzéséről. Mint komornyik, követségi titkár, kottamásoló, egyszer a szalonok ünnepelt hőse, máskor száműzve ugyanonnan, szegény Jean Jacques a társadalom minden létráján végigment, mindenütt szenvedve és üldöztetve. Voltaire hozzá képest egy parvenü, akiben a hidegen romboló ész gőgje párosul az udvaronc sima cinizmusával. Egy finom intellektüell inkább, akiben azonban a társadalom lelke nem lüktet oly szenvedélyességgel, mint Jean Jacques Rousseau-ban, az örök proletár alakjában, aki mindazt az is élte, amit gondolt, akiben éppen a reális életigazságok meggyőző tüzénél látjuk a célra edződni mindazt, amit a kulturemberségnek hirdetett és tanított. V-