Népszava, 1911. augusztus (39. évfolyam, 181–206. sz.)
1911-08-22 / 198. szám
1911 augusztus 24. NÉPSZAVA A küldöttség nevében Purjesz Lajos főtitkár beszélt. Ismertette az újságírók egyesülete választmányának határozatát. Energikus szavakkal jellemezte, mennyire fölzúdult a törvénytelen és rosszakaratú intézkedés ellen az egész sajtó. Kifejtette, hogy a közigazgatási hatóság beleavatkozása olyan ügybe, amelyben bírói eljárás van folyamatban, jogtalan és fölháborító. A főtitkár beszédére Khuen ezeket mondta: — A lapok kolportázs-engedménye nem jog, de kedvezmény. Addig, míg ellenem és a kormány ellen abban a lapban heves közlemények láttak napvilágot, nem törődtem vele s egy pert sem indítottam. De ami ezután történt, az más lapra tartozik. A közigazgatási hatóság eljárása független a bíróság határozatától. Azt azonban már most kijelentem, hogy ha ez az ügy felebbezés útján hozzám kerül, a polgármester végzését helyben fogom hagyni. Nem azért van diszkrecionális jogom, hogy azzal ne élhessek, ha szükségét látom. Sunt certi denique fines ... Mindennek van határa... A „Budapesti Újságírók Egyesülete" hétfőn délután választmányi ülést tartott. Herczeg Ferenc elnök jelentette, hogy az a küldetése, amelyet a szombati választmányi ülésen vállalt, nem vezetett eredményre és azért levonván ennek következményeit, az elnökségről lemond. Kéri, hogy lemondása fölött szó nélkül térjenek napirendre. Purjesz Lajos főtitkár ismertette ezután a kiküldött bizottság eljárásának eredménytelenségét és közölte a miniszterelnök föntebbi válaszát. Erre hosszabb vita indult meg, amelynek folyamán Hacsák Géza, „A Nap" felelős szerkesztője közölte, hogy az újabb kolportázsengedélybe már bevették azt, hogy az engedély visszavonható, ha a lap tartalma ellen kifogás merül föl. A választmány a következő határozati javaslatot fogadta el: A Budapesti Újságírók Egyesületének választmánya, miután a szombati ülésben kiküldött bizottság jelentését meghallgatta és úgy ebből, mint a miniszterelnöknek a képviselőház mai ülésén adott feleletéből azt látja, hogy a kormány a sajtószabadság nagy szempontjait hatalmi tekintetekből magyarázza és hogy „A Nap" ellen való eljárása a politikai üldözés jellegével bír, elhatározta, hogy tekintettel a helyzet komolyságára és az ügynek következményeiben az egész magyar sajtót érdeklő voltára, rendkívüli közgyűlést hív össze, amelynek föladata határozatával odahatni, hogy a sajtószabadság minden vonatkozásaiban intézményes biztosítékokkal vétessék körül s a megtörtént sérelem orvosoltassék. Egyúttal határozatilag kimondja a választmány, hogy ugyanily célzattal a sajtó összes tényezőinek bevonásával országos újságíró gyűlést hív egybe. A rendkívül közgyűlés e hó 30-án lesz, ezt megelőzőleg, augusztus 28-án, az egyesület választmánya ismét ülést tart. Az újságkiadók is foglalkoztak „A Nap" utcai elárusításának megtiltásával s ebben az ügyben az Újságkiadók Otthona kimondotta, hogy sérelmesnek tartja a közigazgatási hatóság eljárását. Tiltakozik a sajtótermék minden néven nevezendő szabad terjesztésének korlátozása ellen és azonosítja magát a Budapesti Újságírók Egyesületének ebben az ügyben elfoglalt álláspontjával. Megbízták az elnökséget, hogy a Magyar Újságkiadók Országos Szövetségével karöltve sürgősen tegyen lépéseket, hogy a sajtótermékeknek utcán való árusítása intézményileg biztosíttassék. A választmány bizottságot küldött ki, hogy e határozat értelmében a Budapesti Újságírók Egyesületének elnökségével lépjen érintkezésbe. Akiknek kenyere van kockán. Fölemelik tiltakozó szavukat a kormány hóhérmunkája ellen azok is, akiknek a nyomorúságos kenyerét üti ki a szájából a kormányhajsza. Az újságelárusítók hétfőn a következő felhívást adták ki: Ujságelárusítók! A szombaton kiadott polgármesteri rendelet, mely „A Nap" utcai árusítását megtiltja, minket sújtott a legérzékenyebben, mert a mindennapi kenyerünktől fosztott meg bennünket. Ujságelárusítók! Ha mi ezt a sajtó ellen elkövetett merényletet szó nélkül fogjuk tűrni, akkor igen könnyen megtörténhetik az, hogy a polgármester úr nem törődve 2000 ember anyagi helyzetével, a többi neki nem tetsző lapoktól is megvonja az utcai árusítás jogát. Ujságelárusítók ! Ez ellen a merénylet ellen nekünk erélyesen síkra kell szállnunk. Kedden, f. hó 22-én, este fél órakor „A Nap" udvarában nagy nyilvános gyűlést tartunk a következő napirenddel: 1. A polgármester merénylete a sajtó ellen. 2. Az újságárusok helyzete. Tisztelettel az egybehívok. Minden újságelárusító okvetlen ott legyen, hogy sikeresen verhessük vissza ezt a brutális támadást. KÜLFÖLD Kevés a pap Svájcban. Svájcban a papi pálya nem igen csábítja már a pályaválasztás előtt álló fiatalembereket. Mindegyre kevesebb azok száma, akik isteni utasítást kapnak arra, hogy a vallás hirdetésének mesterségét folytassák. Vagy legalább is mindig többen érzik azt a vágyat, hogy hasznos hivatást vállaljanak. Az bizonyos, hogy Svájcban kevés a pap. (Márminthogy az evangélikus zsinat szerint.) Ezért a most Couréban ülésező kantoni zsinat kimondta, hogy ezentúl a nők is lehetnek lelkészek, ha elvégzik a teológiát. Német-orosz megegyezés. Tavaly az orosz cár meglátogatta a német császárt Potsdamban. A látogatás alkalmával szóbeli megállapodás jött létre Németország és Oroszország között, amelynek értelmében a két állam kölcsönösen biztosította egymást, hogy semmiféle politikai kombinációban nem vesznek részt, amelynek ez egyik vagy a másik fél ellen támadó jellege van. A megegyezés második pontja szerint Németország kötelezte magát Oroszország irányában, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel védelmezni fogja a Balkánon a statuskvót, viszont Oroszország kijelentette, hogy minden érdeke a Balkánon a statuskuó fentartását kívánja. Végül a harmadik megállapodás az volt, hogy Oroszország a német birodalommal szemben kötelezettséget vállalt, hogy nem fogja támogatni Törökországot perzsiai céljainak előmozdításában. Az írásos szerződés Oroszországot távolról sem kötelezi olyan irányban, hogy kénytelen elismerni a török vámemelést, mert a megegyezésben csak arról van szó, hogy Oroszország semmit sem tehet, ami akadályozná a Bagdad-vasútt kiépítését vagy külföldi tőkések részesedését ebben a vállalkozásban, föltéve, hogy ebből Oroszországra nézve pénzügyi vagy gazdasági áldozat háramolhatnék. Márpedig az orosz kormánynak az a fölfogása, hogy áldozat volna Oroszország részéről, ha a török vámemeléshez hozzájárulna s ezt csak akkor tehetné, ha Törökország megfelelő ellenszolgáltatást adna Oroszországnak. A félhivatalos „Rossija" vezércikkben közli a német-orosz egyezményt, amely, szerinte, a szomszédos államok viszonyát biztos alapra helyezi s megelégedéssel konstatálja, hogy az egyezmény elismeri Oroszország külön érdekeit, amelyek, alatt, ellentétben Németországnak tisztán kereskedelmi érdekeivel, bizonyára politikai, stratégiai és gazdasági érdekeket kell érteni. Bár az egyezményben nincsenek fölsorolva az összes megállapodások, a Potsdamban megállapított alapelvek a két ország viszonyára nézve továbbra is érvényben maradnak és jogot adnak Oroszországnak, hogy Németország részéről politikai, gazdasági és stratégiai jellegű érdekeinek fontos kérdéseit jóakaró politikával fogják intézni. A német-orosz egyezmény aláírásával kapcsolatosan azt jelentik Berlinből, hogy Oroszország kötelező ígéretet tett Németországnak, hogy a marokkói ügyben támadható konfliktusba semmiképpen sem fog beleavatkozni. Angolországban éppenséggel nem tartják kedvezőnek a megegyezést, mert Anglia is mindenáron részt akar venni a tervezett nagy osztozkodáson Perzsiában. Az angol érdekek támogatására viszont Törökország lesz hajlandó, természetesen kellő jutalom ellenében, amelyre mint mohamedán ország tart igényjogot Perzsiában. A marokkói bonyodalom. Már megint háborús híreket röpít szét a táviró. Londonból vasárnap az a hír terjedt el, hogy Németország és Franciaország között minden percben kitörhet a háború. A párisi lapok szerint pedig szombat délután távirati rendelet jött Delcassé tengerészeti minisztertől Cherbourgba a tengerészeti prefektúrára. Ennek a parancsnak következtében az arzenál munkásainak fele másnap, noha vasárnap volt, a legnagyobb sietséggel időn túl is dolgozott a tengeralatti naszádok és torpedóflotta hadiállapotba való helyezésén miután már pénteken a munkások negyed részét túlóráztatták. Hétfőtől kezdve az arzenálban a rendes munkaidőn túl három órával tovább dolgozik mindenki. VIDÉKRE UTAZÓ ELŐFIZETŐINKET értesítjük, hogy csak az esetben küldhetjék lapjukat a vidéki címre, ha velünk legutóbbi budapesti lakcímüket közlik. A Kiadóhivatal. 235 KÖZSÉGI ÜGYEK • A főváros építkezései. Még e hó folyamán kezdi meg a főváros a bérházak, iskolák és egyéb építésekre vonatkozó harmadik ciklust Ebben a ciklusban épül egy 88 lakásos bérház a Margit körúton, egy 160 lakásos bérház a VI., Aréna-út és Tüzér utca sarkán, egy 70 lakásos bérház a VI., Lomb-utcában, egy 180 lakásos bérház a VI., Angyalföldi-út és Árbóc-utca sarkán és egy 160 lakásos bérház a IX., Haller-utca és Üllői-út sarkán. Ezenkívül a VI. kerület Lehel- és Taksonyutca sarkán műhely-bérházat építtet a főváros százkét lakásos műhellyel. Ez a műhely-bérház azoknak a kisiparosoknak készül, akik a városban nem kapnak megfelelő áron műhelyt és lakást. A műhely-bérházban egy vagy kétszobás lakások lesznek. A ház pincehelyiségében nagy műhelyek lesznek, amelyekben nagyiparosok fogják a kismesterek részére a félig kész anyagot előállítani. A műhelyekbe gázt és villanyt vezetnek be, hogy a mesterek motorokat is állíthassanak föl. A bérházban azonkívül fürdőhelyiségek, munkásolvasó, pihenő és társalgó szobák fognak rendelkezésre állani. A megkezdendő harmadik építési ciklusban a főváros a következő iskolákat építteti: a II. Lövőház utcában 20 tantermes elemi fiu- és leányiskola és óvoda; a II. Szegényházutcában 30 tantermes elemi fiu- és leányiskola és óvoda; a III., Lajos utca 1. szám alatt 20 tantermes elemi fiu- és leányiskola és óvoda; a III., Miklós-téren 12 tantermes elemi fiú- és leányiskola; a Rózsadombon 16 tantermes elemi fiú-és leányiskola; a IV., Papnövelde- és Himző-utca sarkán 34 tantermes elemi fiú- és leányiskola, óvoda és polgári leányiskola; a VI., Bajza-utcában 15 tantermes polgári fiúiskola; a VIII., Tisza Kálmán-tér és Szilágyi-utca sarkán 15 tantermes polgári leányiskola; a VIII., Simor-utcában 16 tantermes elemi fiu- és leányiskola és óvoda; a VIII., Karpfenstein-utcában 30 termes és a IX., Szvetenay-utcában 24 tantermes elemi fiu- és leányiskola és óvoda. A bérházak építési költsége mintegy hat millió korona, az iskolák építési költsége pedig körülbelül hét millió korona lesz. A bérházak 1912 augusztus 1-re, az iskolák pedig az 1912—13 iskolai év elejére készülnek el. A taxaméterek fölszerelése. A fővárosi rendőrségen most folyik a bérkocsik viteldijjelzőkkel való fölszerelése. A műveletet némileg késleltette az a körülmény, hogy az összes taxamétereket az állami mértékhitelesítő intézetnek kell hitelesítenie. Eddig hatvan bérkocsit szereltek föl viteldijjelző-készülékkel. Naponként húsz kocsit szerelnek föl. A rendőrség bízik benne, hogy a hitelesítéssel járó késedelmezés dacára a megállapított határidőre az összes kocsik taxaméterrel lesznek ellátva. * Győztek az angol vasutasok Véget ért az általános sztrájk. A munkások és a társaságok elfogadták a kormány békejavaslatát. Az angolországi vasutasmunkások óriási harca, amelyet az egész kulturvilág, különösen az öntudatos munkásság rendkívüli érdeklődéssel kísért, hétfőn véget ért — a munkások győzelmével. Az elbizakodott tőkések — noha milliókat vesztettek naponta — nem akartak engedni. De a kormány nem nézhette tovább tétlenül azt a rettentő pusztulást, amely az egész ország gazdasági életét fenyegette és erélyesen lépett föl a társaságokkal szemben. Lloyd George miniszter egyszerűen értésére adta az igazgatóságoknak, hogy ha nem hajlandók szépszerével tárgyalni az alkalmazottakkal, akkor a kereskedelmi minisztérium veszi kezébe a tárgyalásokat, békét teremt a sztrájkolókkal és feltételeket fog diktálni a vasútvállalatoknak. Ez hatott. Rövid egy óra leforgása alatt létrejött a megegyezés, a gőgös társaságok beadták a derekukat. A vasutasok és a vasúttársaságok közt létrejött megegyezés a következő rendelkezéseket tartalmazza: 1. A sztrájk azonnal megszüntetendő és a munkásvezetők teljes erejükkel igyekezzenek a sztrájkolókat a munka azonnali megkezdésére bírni.