Népszava, 1911. augusztus (39. évfolyam, 181–206. sz.)

1911-08-22 / 198. szám

1911 augusztus 24. NÉPSZAVA A küldöttség nevében Purjesz Lajos főtitkár be­szélt. Ismertette az újságírók egyesülete választ­mányának határozatát. Energikus szavakkal jelle­­mezte, mennyire fölzúdult a törvénytelen és rossz­akaratú intézkedés ellen az egész sajtó. Kifejtette, hogy a közigazgatási hatóság beleavatkozása olyan ügybe, amelyben bírói eljárás van folyamatban, jogtalan és fölháborító. A főtitkár beszédére Khuen ezeket mondta: — A lapok kolportázs-engedménye nem jog, de kedvezmény. Addig, míg ellenem és a kormány el­len abban a lapban heves közlemények láttak napvilágot, nem törődtem vele s egy pert sem indítottam. De ami ezután történt, az más lapra tartozik. A közigazgatási hatóság eljárása függet­len a bíróság határozatától. Azt azonban már most kijelentem, hogy ha ez az ügy felebbezés útján hozzám kerül, a polgármester végzését hely­ben fogom hagyni. Nem azért van diszkrecio­nális jogom, hogy azzal ne élhessek, ha szük­ségét látom. Sunt certi denique fines ... Minden­nek van határa­­...­­ A „Budapesti Újságírók Egyesülete" hétfőn dél­után választmányi ülést tartott. Herczeg Ferenc elnök jelentette, hogy az a küldetése, amelyet a szombati választmányi ülésen vállalt, nem veze­tett eredményre és azért levonván ennek követ­kezményeit, az elnökségről lemond. Kéri, hogy le­mondása fölött szó nélkül térjenek napirendre. Purjesz Lajos főtitkár ismertette ezután a kikül­dött bizottság eljárásának eredménytelenségét és közölte a miniszterelnök föntebbi válaszát. Erre hosszabb vita indult meg, amelynek folyamán Hacsák Géza, „A Nap" felelős szerkesztője kö­zölte, hogy az újabb kolportázsengedélybe már bevették azt, hogy az engedély visszavonható, ha a lap tartalma ellen kifogás merül föl. A választ­mány a következő határozati javaslatot fogadta el: A Budapesti Újságírók Egyesületének választ­mánya, miután a szombati ülésben kiküldött bi­zottság jelentését meghallgatta és úgy ebből, mint a miniszterelnöknek a képviselőház mai ülésén adott feleletéből azt látja, hogy a kormány a sajtószabadság nagy szempontjait hatalmi tekinte­tekből magyarázza és hogy „A Nap" ellen való eljárása a politikai üldözés jellegével bír, elhatá­rozta, hogy tekintettel a helyzet komolyságára és az ügynek következményeiben az egész magyar sajtót érdeklő voltára, rendkívüli közgyűlést hív össze, amelynek föladata határozatával odahatni, hogy a sajtószabadság minden vonatkozásaiban intézményes biztosítékokkal vétessék körül s a megtörtént sérelem orvosoltassék. Egyúttal hatá­rozatilag kimondja a választmány, hogy ugyanily célzattal a sajtó összes tényezőinek bevonásával országos újságíró gyűlést hív egybe. A rendkívül közgyűlés e hó 30-án lesz, ezt meg­előzőleg, augusztus 28-án, az egyesület választ­mánya ismét ülést tart. Az újságkiadók is foglalkoztak „A Nap" utcai elárusításának meg­tiltásával s ebben az ügyben az Újságkiadók Ott­hona kimondotta, hogy sérelmesnek tartja a köz­igazgatási hatóság eljárását. Tiltakozik a sajtó­termék minden néven nevezendő szabad terjesz­tésének korlátozása ellen és azonosítja magát a Budapesti Újságírók Egyesületének ebben az ügyben elfoglalt álláspontjával. Megbízták az el­nökséget, hogy a Magyar Újságkiadók Országos Szövetségével karöltve sürgősen tegyen lépése­ket, hogy a sajtótermékeknek utcán való árusítása intézményileg biztosíttassék. A választmány bi­zottságot küldött ki, hogy e határozat értelmében a Budapesti Újságírók Egyesületének elnökségével lépjen érintkezésbe. Akiknek kenyere van kockán. Fölemelik tiltakozó szavukat a kormány hóhérmunkája ellen azok is, akiknek a nyo­morúságos kenyerét üti ki a szájából a kor­mányhajsza. Az újságelárusítók hétfőn a következő fel­hívást adták ki: Ujságelárusítók! A szombaton kiadott polgár­mesteri rendelet, mely „A Nap" utcai árusítását megtiltja, minket sújtott a legérzékenyebben, mert a mindennapi kenyerünktől fosztott meg ben­nünket. Ujságelá­rusítók! Ha mi ezt a sajtó ellen elkövetett merényletet szó nélkül fogjuk tűrni, akkor igen könnyen meg­történhetik az, hogy a polgármester úr nem tö­rődve 2000 ember anyagi helyzetével, a többi neki nem tetsző lapoktól is megvonja az utcai árusítás jogát. Ujságelárusítók ! Ez ellen a merény­let ellen nekünk erélyesen síkra kell szállnunk. Kedden, f. hó 22-én, este fél órakor „A Nap" udva­rában nagy nyilvános gyűlést tartunk a következő napirenddel: 1. A polgármester merénylete a sajtó ellen. 2. Az újságárusok helyzete. Tisztelettel az egybehívok. Minden újságelárusító okvetlen ott legyen, hogy sikeresen verhessük vissza ezt a brutális támadást. KÜLFÖLD Kevés a pap Svájcban. Svájcban a papi pálya nem igen csábítja már a pályaválasztás előtt álló fiatalembereket. Mindegyre kevesebb azok száma, akik isteni utasítást kapnak arra, hogy a vallás hirdetésének mesterségét foly­tassák. Vagy legalább is mindig többen érzik azt a vágyat, hogy hasznos hivatást vállalja­nak. Az bizonyos, hogy Svájcban kevés a pap. (Már­minthogy az evangélikus zsinat szerint.) Ezért a most Couréban ülésező kantoni zsinat kimondta, hogy ezentúl a nők is lehetnek lelkészek, ha elvégzik a teológiát. Német-orosz megegyezés. Tavaly az orosz cár meglátogatta a német császárt Potsdam­ban. A látogatás alkalmával szóbeli megálla­podás jött létre Németország és Oroszország között, amelynek értelmében a két állam köl­csönösen biztosította egymást, hogy semmiféle politikai kombinációban nem vesznek részt, amelynek ez egyik vagy a másik fél ellen támadó jellege van. A megegyezés máso­dik­ pontja szerint Németország kötelezte magát Oroszország irányában, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel védelmezni fogja a Balkánon a statuskvót, viszont Oroszország kijelentette, hogy minden érdeke a Balkánon a statuskuó fentartását kívánja. Végül a har­madik megállapodás az volt, hogy Orosz­ország a német birodalommal szemben köte­lezettséget vállalt, hogy nem fogja támogatni Törökországot perzsiai céljainak előmozdításá­ban. Az írásos szerződés Oroszországot távolról sem kötelezi olyan irányban, hogy kénytelen elismerni a török vámemelést, mert a meg­egyezésben csak arról van szó, hogy Orosz­ország semmit sem tehet, ami akadályozná a Bagdad-vasútt kiépítését vagy külföldi tőké­sek részesedését ebben a vállalkozásban, föl­téve, hogy ebből Oroszországra nézve pénz­ügyi vagy gazdasági áldozat háramolhatnék. Már­pedig az orosz kormánynak az a föl­fogása, hogy áldozat volna Oroszország részé­ről, ha a török vámemeléshez hozzájárulna s ezt csak akkor tehetné, ha Törökország meg­felelő ellenszolgáltatást adna Oroszországnak. A félhivatalos „Rossija" vezércikkben közli a német-orosz egyezményt, amely, szerinte, a szomszédos államok viszonyát biztos alapra helyezi s megelégedéssel konstatálja, hogy az egyezmény elismeri Oroszország külön érdekeit, amelyek, alatt, ellentétben Németországnak tisztán kereskedelmi érdekeivel, bizonyára politikai, stratégiai és gazdasági érdekeket kell érteni. Bár az­ egyezményben nincsenek fölsorolva az összes megállapodások, a Pots­damban megállapított alapelvek a két ország viszonyára nézve továbbra is érvényben ma­radnak és jogot adnak Oroszországnak, hogy Németország részéről politikai, gazda­sági é­s stratégiai jellegű érdekeinek fontos kérdéseit jóakaró politikával fogják intézni. A német-orosz egyezmény aláírásával kapcso­latosan azt jelentik Berlinből, hogy Orosz­ország kötelező ígéretet tett Németországnak, hogy a marokkói ügyben támadható konflik­tusba semmiképpen sem fog beleavatkozni. An­golországban éppenséggel nem tartják kedve­zőnek a megegyezést, mert Anglia is minden­áron részt akar venni a tervezett nagy osz­tozkodáson Perzsiában. Az angol érdekek támogatására viszont Törökország lesz haj­landó, természetesen kellő jutalom ellenében, amelyre mint mohamedán ország tart igény­jogot Perzsiában. A marokkói bonyodalom. Már megint háborús híreket röpít szét a táviró. Londonból vasárnap az a hír terjedt el, hogy Németország és Francia­ország között minden percben kitörhet a háború. A párisi lapok szerint pedig szombat délután táv­irati rendelet jött Delcassé tengerészeti miniszter­től Cherbourgba a tengerészeti prefektúrára. En­nek a parancsnak következtében az arzenál mun­ká­sainak fele másnap, noha vasárnap volt, a leg­nagyobb sietséggel időn túl is dolgozott a tenger­alatti naszádok és torpedóflotta hadiállapotba való helyezésén miután már pénteken a munkások negyed részét túlóráztatták. Hétfőtől kezdve az arzenálban a rendes munkaidőn túl­ három órával tovább dol­gozik mindenki. VIDÉKRE UTAZÓ ELŐFIZETŐINKET értesítjük, hogy csak az esetben küldhetjék lapjukat a vidéki címre, ha velünk legutóbbi budapesti lakcímüket közlik. A Kiadóhivatal. 235 KÖZSÉGI ÜGYEK • A főváros építkezései. Még e hó folyamán kezdi meg a főváros a bérházak, iskolák és egyéb építésekre vonatkozó harmadik ciklust Ebben a ciklusban épül egy 88 lakásos bérház a Margit­ körúton, egy 160 lakásos bérház a VI., Aréna-út és Tüzér­ utca sarkán, egy 70 lakásos bérház a VI., Lomb-utcában, egy 180 lakásos bérház a VI., Angyalföldi-út és Árbóc-utca sarkán és egy 160 lakásos bérház a IX., Haller-utca és Üllői-út sar­kán. Ezenkívül a VI. kerület Lehel- és Taksony­utca sarkán műhely-bérházat építtet a fő­város százkét lakásos műhellyel. Ez a mű­hely-bérház azoknak a kisiparosoknak ké­szül, akik a városban nem kapnak megfelelő áron műhelyt és lakást. A műhely-bérházban egy vagy kétszobás lakások lesznek. A ház pincehelyiségé­ben nagy műhelyek lesznek, amelyekben nagy­iparosok fogják a kismesterek részére a félig kész anyagot előállítani. A műhelyekbe gázt és villanyt vezetnek be, hogy a mesterek motorokat is állít­hassanak föl. A bérházban azonkívül fürdőhelyi­ségek, munkásolvasó, pihenő és társalgó­ szobák fog­nak rendelkezésre állani. A megkezdendő harmadik építési ciklusban a főváros a következő iskolákat építteti: a II. Lövőház­ utcában 20 tantermes elemi fiu- és leányiskola és óvoda; a II. Szegényház­utcában 30 tantermes elemi fiu- és leányiskola és óvoda; a III., Lajos­ utca 1. szám alatt 20 tanter­mes elemi fiu- és leányiskola és óvoda; a III., Miklós-téren 12 tantermes elemi fiú- és leány­iskola; a Rózsadombon 16 tantermes elemi fiú-és leányiskola; a IV., Papnövelde- és Himző-utca sarkán 34­ tantermes elemi fiú- és leányiskola, óvoda és polgári leányiskola; a VI., Bajza-utcában 15 tantermes polgári fiúiskola; a VIII., Tisza Kálmán-tér és Szilágyi-utca sarkán 15 tantermes polgári leányiskola; a VIII., Simor-utcában 16 tan­termes elemi fiu- és leányiskola és óvoda; a VIII., Karpfenstein-utcában 30 termes és a IX., Szve­tenay-utcában 24 tantermes elemi fiu- és leány­iskola és óvoda. A bérházak építési költsége mint­egy hat millió korona, az iskolák építési költsége pedig körülbelül hét millió korona lesz. A bér­házak 1912 augusztus 1-re, az iskolák pedig az 1912—13 iskolai év elejére készülnek el.­­ A taxaméterek fölszerelése. A fővárosi rendőrségen most folyik a bérkocsik viteldij­jel­zőkkel való fölszerelése. A műveletet némileg kés­leltette az a körülmény, hogy az összes taxaméte­reket az állami mértékhitelesítő intézetnek kell hitelesítenie. Eddig hatvan bérkocsit szereltek föl viteldijjelző-készülékkel. Naponként húsz kocsit szerelnek föl. A rendőrség bízik benne, hogy a hitelesítéssel járó késedelmezés dacára a megálla­pított határidőre az összes kocsik taxaméterrel lesznek ellátva. * Győztek az angol vasutasok Véget ért az általános sztrájk. A munkások és a társaságok elfogadták a kormány békejavaslatát. Az angolországi vasutasmunkások óriási harca, amelyet az egész kulturvilág, külö­nösen az öntudatos munkásság rendkívüli érdeklődéssel kísért, hétfőn véget ért — a munkások győzelmével. Az elbizakodott tő­kések — noha milliókat vesztettek naponta — nem akartak engedni. De a kormány nem nézhette tovább tétlenül azt a ret­tentő pusztulást, amely az egész or­szág gazdasági életét fenyegette és erélye­sen lépett föl a társaságokkal szemben. Lloyd George miniszter egyszerűen értésére adta az igazgatóságoknak, hogy ha nem hajlandók szépszerével tárgyalni az alkal­mazottakkal, akkor a kereskedelmi minisz­térium veszi kezébe a tárgyalásokat, békét teremt a sztrájkolókkal és feltételeket fog diktálni a vasútvállalatoknak. Ez hatott. Rövid egy óra leforgása alatt létrejött a megegyezés, a gőgös társaságok beadták a derekukat. A vasutasok és a vasúttársasá­gok közt létrejött megegyezés a következő rendelkezéseket tartalmazza: 1. A sztrájk azonnal megszüntetendő és a munkásvezetők teljes erejükkel igyekezzenek a sztrájkolókat a munka azonnali megkezdésére bírni.

Next