Népszava, 1913. január (41. évfolyam, 1–27. sz.)
1913-01-01 / 1. szám
XLX. évfolyam. Budapest, 1813 január 1. szerda. 1. szám. NÉPI AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre. ...... 84.— kor. | negyed évre..... 6— kor. fél évre.— kor. s egy hóra a.— kor. A „SZOCIALIZMUS"-nal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., COSTI-UTCA 4. (Telefon: József 3—29 és József 3—30.) KIADÓHIVATAL: VIEL, CONTI-UTCA 4. S3. (Telefon: József 3—31 és József 3—32.) A svindli- és lutriválasztójog. Az év utolsó napján a kormány előterjesztette választójogi törvényjavaslatát. Most már mindenki láthatja, hogy a javaslatban benne van mindaz a rossz, amit mi megírtunk róla, sőt még annál is több. A hivatalosan kiadott statisztikai anyag és indokolás semmit sem változtat eddigi véleményünkön, sőt még inkább megerősíti azt. Sok újat tehát nem mondhatunk a javaslatról. Mindamellett szükséges, hogy röviden összefoglaljuk már eddig is eléggé ismert erényeit és hogy kissé megvilágítsuk azokat az erényeit is, amelyek csak most tudódtak ki. " A hivatalos statisztika bizonyára nem a tiszta igazságot mutatja, hanem a kormány céljainak , megfelelő kozmetikai eljáráson ment keresztül, kimosdatták, megfésülték, manikűrözték, hamis fogakat és kebleket csináltak neki, kifestették, csúnya kelevényett ,szépségflastroja alá rejtették, szóval, természetes állapotából kiforgatták (hiszen Tisza István sajátkezűleg mesterkedett rajta), de még így is az derül ki belőle, hogy, a kormány javaslata nem jelent komoly jogkiterjesztést. Nem, jogkiterjesztésről szó sincs. A papiroson kimutatott választói létszámból még a választói névjegyzéknek mostani hivatalból való összeállítása mellett is elesik legalább 15—20 százalék. De ennél sokkal tömegesebb a papiros-választók pusztulása akkor, ha — a hivatalnokokon és a cenzusos választókon kívül —, csak azt veszik föl a névjegyzékbe, aki személyesen jelentkezik és igazolja jogosultságát az összeíró küldöttség előtt. Példa erre a budapesti községi választók névjegyzéke, amelybe szintén csak jelentkezés útján lehet bejutni: itt a jogosultaknak csak a fele jut be a névjegyzékbe. Pedig itt nem okvetlenül szükséges a személyes megjelenés, míg a Tisza-törvény szerint személyesen kell a küldöttség előtt megjelenni, sőt akinek nincs megfelelő iskolai bizonyítványa, annak vizsgálatot is kell tennie a küldöttség előtt. Hol van az a munkás vagy túlságosan elfoglalt kisiparos, kiskereskedő, aki ilyen időrabló és szekatúrákkal összekötött eljárásnak aláveti magát? Igaz, a javaslat szerint „azt, akinek az összeíró küldöttség tudomása, vagy a rendelkezésre álló adatok szerint a névjegyzékbe való fölvételhez szükséges kellékei megvannak, kívánságára való tekintet nélkül föl kell venni a névjegyzékbe." Tehát nemcsak hivatalos adatok alapján, hanem az összeiró urak „tudomása" alapján is személyes jelentkezés nélkül lehet választóvá az, aki .... Mit jelent ez? Azt, hogy az összeíró küldöttség, amely a hatalmon levő pártból kerül ki, a személyes jelentkezés mellőzésével fölvehet a névjegyzékbe minden biztos kormánypárti szavazót, míg a „megbízhatatlan" elemhez tartozó jogosultak közül csak azok a jogosultak juthatnak be, akik a személyes jelentkezés piszkos örvényeit szerencsésen megúszták. A javaslatnak ez egy eddig még nem ismertetett és nem méltatott gyalázatossága. De bőven kimutattuk már, hogy az sem elég, hogy egyszer már bejutott valaki a választói névjegyzékbe : ha a munkahelyét változtatja ... vége a választójogának. És ha valaki öt évig való egy helyben dolgozás meg írni-olvasni tudás alapján egyszer már választó volt, deutóbb helyváltozása miatt elvesztette a jogát, aztán újra öt évig szolgál egy helyben és elmegy a küldöttség elé a jussát követelni, akkor megeshetik vele az a kedves vicc, hogy ennél a küldöttségnél nem tudja letenni az Írásvizsgát, amelyet régente egy másik küldöttség előtt már letett . . . mert hát, aki az ekeszarván tartja a kezét, annak tíz év alatt-bizony, inkább fogy, mintsem gyarapszik az írástudása és mert . .-*hol van két teljesen egyforma küldöttség, amely teljesen egyforma mérték szerint egzaminálnáaz öreg vizsgázókat"... Komédiát lehetne írni arról a sok komédiás huncfutságról, amelyet a Tisza—Lukács-javaslat a méhében hord. Ezzel nem a választójogot, hanem a választójogi szédelgést és bizonytalanságot akarják a törvénykönyvbe iktatni, és ha nem akarjuk kemény szóval svindli-választójognak nevezni, akkor enyhébb szóval lutri-választójognak nevezhetjük. Nem méltattuk még eléggé azt a szédelgést, amelyet a titkos szavazás elvével űznek Tiszáék. A szavazás titkosságát megadják a 27 törvényhatósági jogú városnak, de nem adják meg az országnak. Mivel okolják meg ezt a kétféleséget ? Azzal, hogy a titkos szavazás gyakorlásához szükséges intelligencia csak a nagyobb városok lakosságában van meg. Igaz-e ez ! És igaz-e az, hogy a titkos szavazáshoz nagyobb intelligencia kell, mint a nyílt szavazáshoz ? Az első kérdésre feleljenek helyettünk a számok. A hat éven fölüli lakosok közül írni és olvasni tud — hogy csak néhány példát mondjunk — Győr megyében 83.4, Komárom megyében 83.2, Moson megyében 88.9,Sopron megyében 88.2, Vas megyében 83.6 százalék ; ellenben Szeged törvényhatósági jogú városban csak 79.3, Kolozsvárott 78.4, Újvidéken 78.2, Baján 76.7, Zomborban 64.7, Szabadkán 61.1 százalék; vagy : Pest vármegyében 79.8, a vármegye területén fekvő Kecskemét törvényhatósági jogú városban pedig csak 72,7 százalék. Hát hol van a nagyobb intelligencia És például Szeged, Hódmezővásárhely, Szabadka, Kecskemét törvényhatósági jogú városok tanyai lakosságánál nem intelligensebb-e Újpest, Kispest, Szentlőrinc, Erzsébetfalva, Csepel, Budafok, Rákospalota, Soroksár stb. munkás és iparos lakossága, vagy Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály stb. hivatalnok, nyugdíjas, művész, magánzó stb. lakossága? ... Ki állíthatja azt, hogy a lakosság intelligenciáját a községek közigazgatási formájával — tehát közjogi mértékkel — lehet mérni ? A második kérdés: Hogy tudniillik több intelligencia kell-e a titkos, mint a nyílt szavazáshoz, tulajdonképpen nem is kérdés. Az intelligencia a politikai belátáshoz, a politikai jogok helyes gyakorlásához szükséges, de nem a szavazás formájához. A politikai véleményalkotás, az szellemi munka, maga a szavazás, technikai dolog és hogy titkos legyen-e a" szavazás vagy nyílt, amazon fordul meg, hogy melyik szavazási mód biztosítja jobban a politikai akaratok független nyilvánítását. És senki sem tagadhatja, hogya független véleménynyilvánítást csak a ttkos szavazás biztosíthatja. A titkos szavazásnak pedig az írástudatlanság nem akadálya; ezt pompásan bebizonyítja maga a javaslat is, midőna törvényhatósági jogú városokra nézve a titkos szavazásnak olyan módját állapítja meg, amelyben az analfabéták is részt vehetnek. Ez is kitűnő vicc. Tiszáék a titkos szavazást az analfabétákra való hivatkozással ellenezték és ime, most olyan helyeken, ahol nagyon kevés az analfabéta, nem alkalmazzák, ellenben 20—39 százalék analfabétával dicsekvő városokban alkalmazzák. Ebből nyilvánvaló, hogy Tiszáék a titkos szavazást csak mint a független akaratnyilvánítás hatásos eszközét gyűlölik; továbbá, hogy a titkos szavazásnak a törvényhatósági jogú városokban való alkalmazása nem a nagyobbfokú intelligenciának szól, hanem csak engedmény — apró, silány engedmény — az elemi erővel érvényesülni törekvő igazságnak; végül, hogy Tiszáéknak nem „intelligens", hanem „megbízható" szavazó kell és mivel a legalább tizenhat hold földbirtokkal bíró és a legalább negyven korona adót fizető analfabéták általában a „megbízható" elemhez tartoznak: a törvényhatósági jogú városok szak néhány száz „megbízható" analfabéta, szavazata kedvéért Tiszáék kifundálták a titkos szavazásnak egy olyan módszerét, amelyet — némi javítással — mi szívesen elfogadunk az egész ország részére. A Tisza—Lukács-javaslat vaskosabb kuncfutságai közé tartozik még az is, hogy Andrássy javaslatából átvették a lázításparagrafust, amelynek értelmében, akit lázítás miatt elítéltek, az a büntetés elszenved Jap-uik mai száma SO oldal.