Népszava, 1913. január (41. évfolyam, 1–27. sz.)

1913-01-01 / 1. szám

XLX. évfolyam. Budapest, 1813 január 1. szerda. 1. szám. NÉPI AZ ELŐFIZETÉS ÁR­A: egy évre. ...... 84.— kor. | negyed évre..... 6— kor. fél évre­­.— kor. s egy hóra a.— kor. A „SZOCIALIZMUS"-nal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., COSTI-UTCA 4. (Telefon: József 3—29 és József 3—30.) KIADÓHIVATAL: VIEL, CONTI-UTCA 4. S3. (Telefon: József 3—31 és József 3—32.) A svindli- és lutri­választójog. Az év utolsó napján a kormány előter­jesztette választójogi törvényjavaslatát. Most már mindenki láthatja, hogy a javas­latban benne van mindaz a rossz, amit mi megírtunk róla, sőt még annál is több. A hi­vatalosan kiadott statisztikai anyag és in­dokolás semmit sem változtat eddigi véle­ményünkön, sőt még inkább megerősíti azt. Sok újat tehát nem mondhatunk a javas­latról. Mindamellett szükséges, hogy rövi­den összefoglaljuk már eddig is eléggé ismert erényeit és hogy kissé megvilágítsuk azokat az erényeit is, amelyek­ csak most tudód­tak ki. " A hivatalos statisztika bizonyára­­ nem a tiszta igazságot mutatja, hanem a kormány céljainak , megfelelő kozmetikai eljáráson ment keresztül, kimosdatták, megfésülték, manikűrözték, hamis fogakat és kebleket csináltak neki, kifestették, csúnya kelevé­nyett ,szépségflastroja alá rejtették, szóval, természetes állapotából kiforgatták (hiszen Tisza István sajátkezűleg mesterkedett rajta), de még így is az derül ki­ belőle, hogy, a kormány javaslata nem jelent komoly jog­kiterjesztést. Nem, jogkiterjesztésről szó sincs. A papiroson kimutatott választói létszámból még a választói névjegyzéknek mostani hi­vatalból való összeállítása mellett is elesik legalább 15—20 százalék. De ennél sokkal tömegesebb a papiros-választók pusztulása akkor, ha — a hivatalnokokon és a cenzusos választókon kívül —, csak azt veszik föl a névjegyzékbe, aki személyesen jelentkezik és igazolja jogosultságát az összeíró küldött­ség előtt. Példa erre a budapesti községi vá­lasztók névjegyzéke, amelybe szintén csak jelentkezés útján lehet bejutni: itt a jogo­sultaknak csak a fele­ jut be a névjegyzékbe. Pedig itt nem okvetlenül szükséges a szemé­lyes megjelenés, míg a Tisza-törvény szerint személyesen kell a küldöttség előtt megje­lenni, sőt akinek nincs megfelelő iskolai bizo­nyítványa, annak vizsgálatot is kell tennie a küldöttség előtt. Hol van az a munkás vagy túlságosan elfoglalt kisiparos, kiskereskedő, aki ilyen időrabló és szekatúrákkal összekö­tött eljárásnak aláveti magát? Igaz, a javas­lat szerint „azt, akinek az összeíró küldöttség tudomása, vagy a rendelkezésre álló adatok szerint a névjegyzékbe való fölvételhez szük­séges kellékei megvannak, kívánságára való tekintet nélkül föl kell venni a névjegyzék­­be." Tehát nemcsak hivatalos adatok alap­ján, hanem az összeiró urak „tudomása" alapján is személyes jelentkezés nélkül lehet választóvá az, aki .... Mit jelent ez? Azt, hogy az összeíró küldöttség, amely a hatal­mon levő pártból kerül ki, a személyes jelent­kezés mellőzésével fölvehet a névjegyzékbe minden biztos kormánypárti szavazót, míg a „megbízhatatlan" elemhez tartozó jogosul­tak közül csak azok a jogosultak juthatnak be, akik a személyes jelentkezés piszkos ör­vényeit szerencsésen megúszták. A javas­latnak ez egy eddig még nem ismertetett és nem méltatott gyalázatossága. De bőven kimutattuk már, hogy az sem elég, hogy egyszer már bejutott valaki a választói névjegyzékbe : ha a munkahelyét változtatja ... vége a választójogának. És ha valaki öt évig való egy helyben dolgo­zás meg írni-olvasni tudás alapján egyszer már választó volt, de­­utóbb helyváltozása miatt elvesztette a jogát, aztán újra öt évig szolgál egy helyben és elmegy a kül­döttség elé a jussát követelni, akkor meg­eshetik vele az a kedves vicc, hogy ennél a küldöttségnél nem tudja letenni az­ Írás­vizsgát, amelyet régente egy másik kül­döttség előtt már letett . . . mert hát, aki az­ ekeszarván tartja a kezét, annak tíz év alatt-bizony, inkább fogy, mintsem gya­rapszik az írástudása és mert . .-*­hol van két teljesen egyforma küldöttség, a­mely teljesen egyforma mérték szerint egzami­nálná­­az öreg vizsgázókat"... Komédiát lehetne írni arról a sok komédiás huncfut­ságról, amelyet a Tisza—Lukács-javaslat a méhében hord. Ezzel nem a választó­jogot, hanem a választójogi szédelgést és bizonytalanságot akarják a törvénykönyvbe iktatni, és ha nem akarjuk kemény szó­val svindli-választójognak nevezni, akkor enyhébb szóval lutri-választójognak nevez­hetjük. Nem méltattuk még eléggé azt a szédel­gést, amelyet a titkos szavazás elvével űz­nek Tiszáék. A szavazás titkosságát meg­adják a 27 törvényhatósági jogú városnak, de nem adják meg az országnak. Mivel okolják meg ezt a kétféleséget ? Azzal, hogy a titkos szavazás gyakorlásához szük­séges intelligencia csak a nagyobb városok lakosságában van meg. Igaz-e ez ! És igaz-e az, hogy a titkos szavazáshoz na­gyobb intelligencia kell, mint a nyílt sza­vazáshoz ? Az első kérdésre feleljenek helyettünk a számok. A hat éven fölüli lakosok közül írni és olvasni tud — hogy csak néhány példát mondjunk — Győr megyében 83.4, Komárom megyében 83.2, Moson megyében 88.9,­­Sopron megyében 88.2, Vas megyében 83.6 százalék ; ellenben Szeged törvényha­tósági jogú városban csak 79.3, Kolozsvá­rott 78.4, Újvidéken 78.2, Baján 76.7, Zom­borban 64.7, Szabadkán 61.1 százalék; vagy : Pest vármegyében 79.8, a vármegye területén fekvő Kecskemét törvényható­sági jogú városban pedig csak 72,7 száza­lék. Hát hol van a nagyobb intelligencia És például Szeged, Hódmezővásárhely, Szabadka, Kecskemét törvényhatósági jogú városok tanyai lakosságánál nem intelli­gensebb-e Újpest, Kispest, Szen­tlőrinc, Erzsébetfalva, Csepel, Budafok, Rákospa­lota, Soroksár stb. munkás és iparos la­kossága, vagy Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály stb. hivatalnok, nyug­díjas, művész, magánzó stb. lakossága? ... Ki állíthatja azt, hogy a lakosság intelli­genciáját a községek közigazgatási formá­jával — tehát közjogi mértékkel — lehet mérni ? A második kérdés: Hogy tudniillik több intelligencia kell-e a titkos, mint a nyílt szavazáshoz, tulajdonképpen nem is kérdés. Az intelligencia a politikai belátáshoz, a politikai jogok helyes gyakorlásához szük­séges, de nem­ a szavazás formájához. A po­litikai véleményalkotás, az szellemi munka, maga a szavazás, technikai dolog és hogy titkos legyen-e a" szavazás vagy nyílt, am­azon fordul meg, hogy melyik szavazási mód biztosítja jobban a politikai akaratok független nyilvánítását. És senki sem ta­gadhatja, hogy­­a független véleménynyil­vánítást csak­ a ttkos szavazás biztosít­hatja. A titkos szavazásnak pedig az írás­tudatlanság nem akadálya; ezt pompásan bebizonyítja maga a javaslat is, midőn­­a törvényhatósági jogú városokra nézve a titkos szavazásnak olyan módját állapítja meg, amelyben az analfabéták is részt ve­hetnek. Ez is kitűnő vicc­. Tiszáék a titkos szavazást az analfabétákra való hivatko­zással ellenezték és ime, most olyan helye­ken, ahol nagyon kevés az analfabéta, nem alkalmazzák, ellenben 20—39 százalék anal­fabétával dicsekvő városokban alkalmaz­zák. Ebből nyilvánvaló, hogy Tiszáék a tit­kos szavazást csak mint a f­üggetlen akarat­nyilvánítás hatásos eszközét gyűlölik; to­vábbá, hogy a titkos szavazásnak a tör­vényhatósági jogú városokban való alkal­mazása nem a nagyobbfokú intelligenciá­nak szól, hanem csak engedmény — apró, silány engedmény — az elemi erővel érvé­nyesülni törekvő igazságnak; végül, hogy Tiszáéknak nem „intelligens", hanem „meg­bízható" szavazó kell és mivel a legalább tizenhat hold földbirtokkal bíró és a leg­alább negyven korona adót fizető analfa­béták általában a „megbízható" elemhez tartoznak: a törvényhatósági jogú városok szak néhány száz „megbízható" analfabéta, szavazata kedvéért Tiszáék kifundálták a titkos szavazásnak egy olyan módszerét, amelyet — némi javítással — mi szívesen elfogadunk az egész ország részére. A Tisza—Lukács-javaslat vaskosabb kuncfutságai közé tartozik még az is, hogy Andrássy javaslatából átvették a lázítás­paragrafust, amelynek értelmében, akit lá­zítás miatt elítéltek, az a büntetés elszenved J­ap­-uik mai száma SO oldal.

Next