Népszava, 1913. január (41. évfolyam, 1–27. sz.)

1913-01-08 / 7. szám

2 fut most össze. A balkáni delegátusok naponta tárgyalnak az államtitkárral, a nagykövetek is gyakran megjelennek nála. (London, január 7.) Az Aegei-szigetek ügyé­ben nagy nézeteltérések vannak a hatalmak kö­zött. Ha Törökország lemondana is e szigetek­ről, a hatalmak nem egyeznének bele abba, hogy azok kivétel nélkül Görögország birtokába jus­sanak. Az entente-hatalmak közül csak Fran­cia- és Oroszország támogatja Görögországnak ezt a követelését, Anglia ellenzi. Angolország attól tart, hogy ha a szigetek, főképpen pedig azok, amelyek a Dardanellák bejáratához közel vannak, idegen kézbe kerülnek, akkor a nagy­hatalmak helyzete erősen megváltozik a Darda­nellák mentén és az Aegei-tengeren való szabad mozgásuk korlátozva lesz. Anglia attól is tart, hogy Oroszország ismét fölveti a Dardanellák megnyitásának kérdését A többi hatalom is ér­dekelve van ebben az ügyben, mert Olaszor­szágnak és Németországnak egész sereg­hajós­vállalata dolgozik állandóan az Aegei-tengeren, azon keresztül pedig Elő- és Kisázsiában. Ez a kérdés tehát még sok vitát fog kelteni a nagy­követségi konferencián. (London, január 7.) A békekonferencián teg­nap történtek hatása alatt még zavaros a köz­vélemény és nem tudott egységesen kialakulni. Általánosságban örömmel fogadják már azt is, hogy a tárgyalásokat nem szakították meg vég­legesen, hanem csak félbeszakították. Az egyik balkáni delegátus következőleg nyilatkozott: — Most a hatalmaké a szó, ez a hatalmakra nézve nagyon hízelgő, nem teszi azonban egy­szerűbbé a helyzetet. (Paris, január 7.) A nagyhatalmak minden kétséget kizárólag ki fogják jelenteni, hogy az ellenségeskedések újból való megkezdését semmi körülmények között sem tartják kívá­natosnak. (Konstantinápoly, január 7.) A nagyhatal­mak már megtették az első lépéseket a bal­káni válság megoldására. Mindenekelőtt Dri­nápoly birtokának kérdését igyekszenek meg­oldani. Eszerint a drinápolyi várműveket le fogják bontani és a város maga a törökök kezében marad. A török kormány már kije­lentette, hogy a megoldásnak ezzel a módjá­val meg van elégedve. (London, január 7.) (Alsóház). King (liberá­lis) kérdést intéz a külügyi államtitkárhoz­, várjon a hatalmak arra az esetre, ha a béke­konferencia nem jut megállapodásra, közösen szándékoznak-e eljárni és milyen irányban. Grey külügyi államtitkár azt felelte, hogy a hatalmak természetesen foglalkoztak ezzel a kérdéssel, nézeteikről vagy határozatukról azon­ban nem nyilatkozható­k, csak valamennyiük­nek beleegyezésével. Ha ez a feltétel teljesül, igyekszik a Háznak minél előbb fölvilágosí­tást adni. (London, január 7.) A Reuter-ügynökség dip­lomáciai körökből vett információk alapján kommünikét tesz közzé, amely szerint vala­mennyi nagykövet egyetért a közös akció szükségességének elismerésében. A nagyhatal­maknak semmi kifogásuk az ellen, hogy Dri­nápolyt Törökország átengedje Bulgáriának. Diplomáciai körökben a szövetségesek eljárá­sát nagyon okosnak mondják, mert magatar­tásukkal sok nehézséget kiküszöbölnek és min­den félnek ily módon elegendő ideje marad az alapos megfontolásra. Az a nézet uralkodik, hogy a békemissziók tagjai Londont nem fog­ják elhagyni és hogy tapintattal és türelem­mel, főleg Drinápolynak valószínűleg rövid idő múlva bekövetkező eleste után kielégítő meg­oldás lesz található. (London, január 7.) A nagykövetek ma dél­után a külügyi hivatalban értekezletet tarta­nak, hogy tanácskozzanak a békekonferencia felfüggesztése által teremtett helyzetről. Öt tőzsde bízik a békében. (Berlin, január 9.) A mai utótőzsdén nagyon szilárd volt az irányzat arra a hírre, hogy Londonban megoldást találtak a drinápolyi kérdés bonyodalmainak elsimítására. NÉPSZAVA A tárgyalást hétfőn folytatják. (London, január 7.) A sorrend szerint legközelebb a török delegáció vezetője tar­tozik összehívni a békekonferenciát új ülésre és valószínű, hogy Resid basa a jövő hét­főre fogja kitűzni a legközelebbi ülést. Ad­dig még nagy események történhetnek, talán Drinápoly is kénytelen lesz kapitulálni és ebben az esetben Skutari és Janina hős vé­delmezői sem fogják folytatni az ellenállást. (London, január 7.) A Reuter-ügynökség Danev dr. szobranje-elnöktől arról értesült, hogy a békekonferencia felfüggesztése óta a helyzet nem javult „A törököktől, mondotta Danev dr., nem kaptunk semmi értesítést, egészen nyugodt vagyok azonban, hogy a tö­rökök teljesíteni fogják követeléseinket." Da­nev dr. nevetett, amikor elmondták neki, hogy olyan hírek járnak, hogy ő elutazik Londonból; azt mondotta ekkor, hogy szom­bat előtt nem szándékozik elutazni és ekkor is csak kirándulást tesz Oxfordba. Xh*iinápoly marit sietetlen. (Szófia, január 7.) A drinápolyi várparancs­nok kérésére ma bolgár és török delegátusok tárgyalásra jönnek össze. A várparancsnok dróttalan táviratban arról értesítette a nagy­vezírt, hogy a vár helyzete reménytelen és hogy megmentésére semmi kilátás sincs. (Berlin, január 7.) A „Lokalanzeiger"-nek jelentik: Sukri basa, Drinápoly várparancs­noka meggyőződött arról, hogy a bolgárok az utolsó napokban sok nehéz ostromágyút kaptak és nagyon kedvező pontokon állí­tották föl azokat, úgy, hogy hiábavaló min­den ellenállás. A várparancsnok attól is fél, hogy ha az új bolgár ágyúütegek bombázni fogják Drinápolyt, akkor a régi szultánsírok elpusztulnak, amit dinasztikus érdekből min­denáron kerülni kell. Hozzájárult a driná­polyi védősereg helyzetének rosszabbodásá­hoz az a körülmény is, hogy a bolgárok föl­fedezték azt a rejtekutat, amelyen a driná­polyi helyőrség számára eddig eleséget szállí­tottak és azóta elzárták, úgy, hogy Driná­polynak kapitulálnia kell. ffl töt*®8s f&venés* síjén, (Frankfurt, január 7.) A „Frankfurter Zei­tungénak jelentik Konstantinápolyból. 150 tiszt aláírásával ellátott iratot adtak át a nagyvezír­nek, amelyben Nazhn basa generalisszim­usznak tehetetlensége miatt eltávolítását kérik. Tiszti körökben egyre terjed a forrongás. A genera­lisszimusz állását a mostani vezérkari főnökkel vagy Ibrahim marsallal szeretnék betölteni. Sfruttifi- ostroma. (Konstantinápoly, január 7.) A korm­ány saj­tóirodája most hivatalosan közzétette Hasszán Riza ezredesnek, Skutari védőjének és katonai parancsnokának december 27-én kelt távirati jelentését, amelyben a parancsnok rendkívül kedvezőnek mondja úgy az ostromlottak han­gulatát, mint a várerődítések ellentálló képes­ségét. December 3-án a montenegróiak a köd folytán beállott sötétséget felhasználva, táma­dásba léptek, amelyet azonban a védők vissza­vertek. December 14-én pedig a Zedrima köze­lében levő őrsöket támadta meg egy szerb dan­dár. Úgy ebben, mint a december 17-én és 18-án lefolyt ütközetben a török tartalékcsapatokat állították szembe az ellenséggel. A szerb csapa­tok Zedrimánál 800 halottat hagytak hátra. Ha­sonlóképpen diadallal verték vissza a törökök a december 23., 24. és 25-iki montenegrói támadá­sokat. Úgy a csapatok, mint a lakosságg maga­tartása és lelkesedése bámulatos. Tenger­­­i csent és Gsztosztríf. (Konstantinápoly, január 7.) A török flotta tegnap reggel kiment a Dardanellákból és Chios felé indult, ahol újabb harc kezdődött. A csata kimenetelét még nem tudják 1913 január 9. Kiesett haditudósító. (Athén, január 7.) A lapok jelentése szerint a Janinát védő Bizani erőd előtt lefolyt ütközet­ben Newport angol haditudósító is elesett. New­port annak idején az 1897-iki görög-török hábo­rúban is haditudósítóként szerepelt. Boszniáb­a visszatérő mohamedánok* (Trieszt, január 7.) A „Carmen" osztrák-ma­gyar gőzössel tegnap délután 900 mohamedán férfi, nő és gyermek érkezett ide Szalonikiből, akik a bosnyák annexió idejében Törökor­szágba vándoroltak ki, most azonban az osz­trák-magyar kormány költségén Boszniába vándorolnak vissza. A tengerészeti kórházban a törököket, akik többnyire járványos vidék­ről jönnek, orvosi megfigyelésnek vetették alá. Mint ismeretes, négy hét előtt is, körülbelül 7eer mohamedán vándorolt vissza Trieszten át Boszniába. A Türökország. Bajok Kisázsiában. (London, január 7.) A lapok egy része azt mondja, hogy Törökországnak okvetlenül en­gednie kell a drinápolyi kérdésben, ha nem akarja ázsiai birtokait is kockára tenni, mert Törökországot Arábiában, Örményországban és Ázsia egyéb részeiben újabb katasztrófák fe­nyegetik. A sajtó legnagyobb részének az a vé­leménye, hogy Drinápoly elveszett Törökor­szágra nézve, a szigeteket illetőleg azonban le­het olyan megegyezést kötni, amellyel Török­ország is megelégedhetik. (Konstantinápoly, január 7.) Arábiából, Diar­bekirből, Damaszkuszból és Bagdadból olyan hírek érkeznek, hogy az autonómisták megint nagyon mozgolódnak. Az örmény patriarcha tegnap megszövegezte azt a Londonban átnyúj­tandó memorandumot, amelyben az örmény nemzet az orosz egyház védelmét kéri. Cyprus szigete Görögországhoz akar csatlakozni. (Athén, január 7.) Cyprus-szigetéről jelentik, hogy az odavaló görög lakosság a sziget főváro­sában nemzetgyűlést tartott, amelyen a metro­politával az élén megjelent a papság és képvi­selve voltak az összes tartományok. Hosszabb tanácskozás után elhatározták, hogy az angol kormányhoz memorandumot intéznek azzal a követeléssel, hogy a sziget Görögországhoz csa­toltassék. A memorandumot megtáviratozták az angol helytartónak, aki Anglia felé utaztá­ban Alexandriában időzött. Athénben meg van­nak arról győződve, hogy a nagykövetek lon­doni konferenciáján a cyprusi­ kérdés az Aegei­szigetek dolgával együtt fog szőnyegre kerülni. Albánia. Szerb félhivatalos vélemény. (Belgrád, január 7.) A félhivatalos „Szamou­prava Albánia határairól többek között a kö­vetkezőket írja: Szer­bia egy új Albánia alapítása tekinteté­ben alávetette magát a nagyhatalmak óhajá­nak. Most Albánia határainak megállapításáról van szó. Meghódított területet akarnak elvenni a hódítóktól és a legyőzötteknek akarják adni. Azoknak azonban, akiknek itt beleszólásuk van, számolniuk kell majd egy győzelmes nép önér­zetével. A szerb nemzet türelme és az idegen érdekek tekintetbevétele véget ért. Ellenfeleink­nek megvetéssel kellene ránk tekinteni, ha Ku­ilanovó, Köprülü és Monasztir után testvéreink százezreit megint kiszolgáltatnék a vad albá­nok véres késének. Tili­színia- Magyarország és Szerbia meg az albán-kérdés. (Bécs, január 7.) Albánia jövő határainak megjelölése tekintetében — mint a „N. W. T." illetékes helyen szerzett értesülések alapján közli — Ausztria-Magyarország nem féltékeny­kedik Szerbiára és nem volna az ellen sem ki­fogása, ha olyan területekkel bővülne a szerb királyság, amelyeken több százezer albán lakik, nem lehet tehát azt állítani, hogy az osztrák-

Next