Népszava, 1913. január (41. évfolyam, 1–27. sz.)
1913-01-08 / 7. szám
2 fut most össze. A balkáni delegátusok naponta tárgyalnak az államtitkárral, a nagykövetek is gyakran megjelennek nála. (London, január 7.) Az Aegei-szigetek ügyében nagy nézeteltérések vannak a hatalmak között. Ha Törökország lemondana is e szigetekről, a hatalmak nem egyeznének bele abba, hogy azok kivétel nélkül Görögország birtokába jussanak. Az entente-hatalmak közül csak Francia- és Oroszország támogatja Görögországnak ezt a követelését, Anglia ellenzi. Angolország attól tart, hogy ha a szigetek, főképpen pedig azok, amelyek a Dardanellák bejáratához közel vannak, idegen kézbe kerülnek, akkor a nagyhatalmak helyzete erősen megváltozik a Dardanellák mentén és az Aegei-tengeren való szabad mozgásuk korlátozva lesz. Anglia attól is tart, hogy Oroszország ismét fölveti a Dardanellák megnyitásának kérdését A többi hatalom is érdekelve van ebben az ügyben, mert Olaszországnak és Németországnak egész sereghajósvállalata dolgozik állandóan az Aegei-tengeren, azon keresztül pedig Elő- és Kisázsiában. Ez a kérdés tehát még sok vitát fog kelteni a nagykövetségi konferencián. (London, január 7.) A békekonferencián tegnap történtek hatása alatt még zavaros a közvélemény és nem tudott egységesen kialakulni. Általánosságban örömmel fogadják már azt is, hogy a tárgyalásokat nem szakították meg véglegesen, hanem csak félbeszakították. Az egyik balkáni delegátus következőleg nyilatkozott: — Most a hatalmaké a szó, ez a hatalmakra nézve nagyon hízelgő, nem teszi azonban egyszerűbbé a helyzetet. (Paris, január 7.) A nagyhatalmak minden kétséget kizárólag ki fogják jelenteni, hogy az ellenségeskedések újból való megkezdését semmi körülmények között sem tartják kívánatosnak. (Konstantinápoly, január 7.) A nagyhatalmak már megtették az első lépéseket a balkáni válság megoldására. Mindenekelőtt Drinápoly birtokának kérdését igyekszenek megoldani. Eszerint a drinápolyi várműveket le fogják bontani és a város maga a törökök kezében marad. A török kormány már kijelentette, hogy a megoldásnak ezzel a módjával meg van elégedve. (London, január 7.) (Alsóház). King (liberális) kérdést intéz a külügyi államtitkárhoz, várjon a hatalmak arra az esetre, ha a békekonferencia nem jut megállapodásra, közösen szándékoznak-e eljárni és milyen irányban. Grey külügyi államtitkár azt felelte, hogy a hatalmak természetesen foglalkoztak ezzel a kérdéssel, nézeteikről vagy határozatukról azonban nem nyilatkozhatók, csak valamennyiüknek beleegyezésével. Ha ez a feltétel teljesül, igyekszik a Háznak minél előbb fölvilágosítást adni. (London, január 7.) A Reuter-ügynökség diplomáciai körökből vett információk alapján kommünikét tesz közzé, amely szerint valamennyi nagykövet egyetért a közös akció szükségességének elismerésében. A nagyhatalmaknak semmi kifogásuk az ellen, hogy Drinápolyt Törökország átengedje Bulgáriának. Diplomáciai körökben a szövetségesek eljárását nagyon okosnak mondják, mert magatartásukkal sok nehézséget kiküszöbölnek és minden félnek ily módon elegendő ideje marad az alapos megfontolásra. Az a nézet uralkodik, hogy a békemissziók tagjai Londont nem fogják elhagyni és hogy tapintattal és türelemmel, főleg Drinápolynak valószínűleg rövid idő múlva bekövetkező eleste után kielégítő megoldás lesz található. (London, január 7.) A nagykövetek ma délután a külügyi hivatalban értekezletet tartanak, hogy tanácskozzanak a békekonferencia felfüggesztése által teremtett helyzetről. Öt tőzsde bízik a békében. (Berlin, január 9.) A mai utótőzsdén nagyon szilárd volt az irányzat arra a hírre, hogy Londonban megoldást találtak a drinápolyi kérdés bonyodalmainak elsimítására. NÉPSZAVA A tárgyalást hétfőn folytatják. (London, január 7.) A sorrend szerint legközelebb a török delegáció vezetője tartozik összehívni a békekonferenciát új ülésre és valószínű, hogy Resid basa a jövő hétfőre fogja kitűzni a legközelebbi ülést. Addig még nagy események történhetnek, talán Drinápoly is kénytelen lesz kapitulálni és ebben az esetben Skutari és Janina hős védelmezői sem fogják folytatni az ellenállást. (London, január 7.) A Reuter-ügynökség Danev dr. szobranje-elnöktől arról értesült, hogy a békekonferencia felfüggesztése óta a helyzet nem javult „A törököktől, mondotta Danev dr., nem kaptunk semmi értesítést, egészen nyugodt vagyok azonban, hogy a törökök teljesíteni fogják követeléseinket." Danev dr. nevetett, amikor elmondták neki, hogy olyan hírek járnak, hogy ő elutazik Londonból; azt mondotta ekkor, hogy szombat előtt nem szándékozik elutazni és ekkor is csak kirándulást tesz Oxfordba. Xh*iinápoly marit sietetlen. (Szófia, január 7.) A drinápolyi várparancsnok kérésére ma bolgár és török delegátusok tárgyalásra jönnek össze. A várparancsnok dróttalan táviratban arról értesítette a nagyvezírt, hogy a vár helyzete reménytelen és hogy megmentésére semmi kilátás sincs. (Berlin, január 7.) A „Lokalanzeiger"-nek jelentik: Sukri basa, Drinápoly várparancsnoka meggyőződött arról, hogy a bolgárok az utolsó napokban sok nehéz ostromágyút kaptak és nagyon kedvező pontokon állították föl azokat, úgy, hogy hiábavaló minden ellenállás. A várparancsnok attól is fél, hogy ha az új bolgár ágyúütegek bombázni fogják Drinápolyt, akkor a régi szultánsírok elpusztulnak, amit dinasztikus érdekből mindenáron kerülni kell. Hozzájárult a drinápolyi védősereg helyzetének rosszabbodásához az a körülmény is, hogy a bolgárok fölfedezték azt a rejtekutat, amelyen a drinápolyi helyőrség számára eddig eleséget szállítottak és azóta elzárták, úgy, hogy Drinápolynak kapitulálnia kell. ffl töt*®8s f&venés* síjén, (Frankfurt, január 7.) A „Frankfurter Zeitungénak jelentik Konstantinápolyból. 150 tiszt aláírásával ellátott iratot adtak át a nagyvezírnek, amelyben Nazhn basa generalisszimusznak tehetetlensége miatt eltávolítását kérik. Tiszti körökben egyre terjed a forrongás. A generalisszimusz állását a mostani vezérkari főnökkel vagy Ibrahim marsallal szeretnék betölteni. Sfruttifi- ostroma. (Konstantinápoly, január 7.) A kormány sajtóirodája most hivatalosan közzétette Hasszán Riza ezredesnek, Skutari védőjének és katonai parancsnokának december 27-én kelt távirati jelentését, amelyben a parancsnok rendkívül kedvezőnek mondja úgy az ostromlottak hangulatát, mint a várerődítések ellentálló képességét. December 3-án a montenegróiak a köd folytán beállott sötétséget felhasználva, támadásba léptek, amelyet azonban a védők visszavertek. December 14-én pedig a Zedrima közelében levő őrsöket támadta meg egy szerb dandár. Úgy ebben, mint a december 17-én és 18-án lefolyt ütközetben a török tartalékcsapatokat állították szembe az ellenséggel. A szerb csapatok Zedrimánál 800 halottat hagytak hátra. Hasonlóképpen diadallal verték vissza a törökök a december 23., 24. és 25-iki montenegrói támadásokat. Úgy a csapatok, mint a lakosságg magatartása és lelkesedése bámulatos. Tengeri csent és Gsztosztríf. (Konstantinápoly, január 7.) A török flotta tegnap reggel kiment a Dardanellákból és Chios felé indult, ahol újabb harc kezdődött. A csata kimenetelét még nem tudják 1913 január 9. Kiesett haditudósító. (Athén, január 7.) A lapok jelentése szerint a Janinát védő Bizani erőd előtt lefolyt ütközetben Newport angol haditudósító is elesett. Newport annak idején az 1897-iki görög-török háborúban is haditudósítóként szerepelt. Boszniába visszatérő mohamedánok* (Trieszt, január 7.) A „Carmen" osztrák-magyar gőzössel tegnap délután 900 mohamedán férfi, nő és gyermek érkezett ide Szalonikiből, akik a bosnyák annexió idejében Törökországba vándoroltak ki, most azonban az osztrák-magyar kormány költségén Boszniába vándorolnak vissza. A tengerészeti kórházban a törököket, akik többnyire járványos vidékről jönnek, orvosi megfigyelésnek vetették alá. Mint ismeretes, négy hét előtt is, körülbelül 7eer mohamedán vándorolt vissza Trieszten át Boszniába. A Türökország. Bajok Kisázsiában. (London, január 7.) A lapok egy része azt mondja, hogy Törökországnak okvetlenül engednie kell a drinápolyi kérdésben, ha nem akarja ázsiai birtokait is kockára tenni, mert Törökországot Arábiában, Örményországban és Ázsia egyéb részeiben újabb katasztrófák fenyegetik. A sajtó legnagyobb részének az a véleménye, hogy Drinápoly elveszett Törökországra nézve, a szigeteket illetőleg azonban lehet olyan megegyezést kötni, amellyel Törökország is megelégedhetik. (Konstantinápoly, január 7.) Arábiából, Diarbekirből, Damaszkuszból és Bagdadból olyan hírek érkeznek, hogy az autonómisták megint nagyon mozgolódnak. Az örmény patriarcha tegnap megszövegezte azt a Londonban átnyújtandó memorandumot, amelyben az örmény nemzet az orosz egyház védelmét kéri. Cyprus szigete Görögországhoz akar csatlakozni. (Athén, január 7.) Cyprus-szigetéről jelentik, hogy az odavaló görög lakosság a sziget fővárosában nemzetgyűlést tartott, amelyen a metropolitával az élén megjelent a papság és képviselve voltak az összes tartományok. Hosszabb tanácskozás után elhatározták, hogy az angol kormányhoz memorandumot intéznek azzal a követeléssel, hogy a sziget Görögországhoz csatoltassék. A memorandumot megtáviratozták az angol helytartónak, aki Anglia felé utaztában Alexandriában időzött. Athénben meg vannak arról győződve, hogy a nagykövetek londoni konferenciáján a cyprusi kérdés az Aegeiszigetek dolgával együtt fog szőnyegre kerülni. Albánia. Szerb félhivatalos vélemény. (Belgrád, január 7.) A félhivatalos „Szamouprava Albánia határairól többek között a következőket írja: Szerbia egy új Albánia alapítása tekintetében alávetette magát a nagyhatalmak óhajának. Most Albánia határainak megállapításáról van szó. Meghódított területet akarnak elvenni a hódítóktól és a legyőzötteknek akarják adni. Azoknak azonban, akiknek itt beleszólásuk van, számolniuk kell majd egy győzelmes nép önérzetével. A szerb nemzet türelme és az idegen érdekek tekintetbevétele véget ért. Ellenfeleinknek megvetéssel kellene ránk tekinteni, ha Kuilanovó, Köprülü és Monasztir után testvéreink százezreit megint kiszolgáltatnék a vad albánok véres késének. Tiliszínia- Magyarország és Szerbia meg az albán-kérdés. (Bécs, január 7.) Albánia jövő határainak megjelölése tekintetében — mint a „N. W. T." illetékes helyen szerzett értesülések alapján közli — Ausztria-Magyarország nem féltékenykedik Szerbiára és nem volna az ellen sem kifogása, ha olyan területekkel bővülne a szerb királyság, amelyeken több százezer albán lakik, nem lehet tehát azt állítani, hogy az osztrák-