Népszava, 1913. január (41. évfolyam, 1–27. sz.)

1913-01-14 / 12. szám

12 pedig nyilvánvaló és a megfizetett újságok­­ kivételével mindenütt föl is ismert célja nem más, mint a román sovinizmus és kardcsör­tetés tarajának a megnevesztése. A Bulgária és Románia közötti helyzet feszültségét és a háborúveszedelem komoly­ságát mutatja az a hivatalos cáfolatok elle­nére is igen valószínű híradás, hogy a Kon­stantinápolyban időző román földmivelés­ügyi miniszter Bulgária ellen védőszövet­séget kötött Törökországgal. Akármennyire is igyekeznek a hivatalos­ külpolitika orgá­numai, hogy mennél rózsásabb színben mu­tassák a helyzetet, Európa proletárságának nem szabad egy pillanatra sem hinnie en­nek a raffinált naivságnak és állandóan számolnia kell a háborúveszedelem ismét meg ismét való fölújúlásával. * A hatalm­ak beleavatkozása A közös jegyzék. (London, január 13.) A nagyköveti reunió vég­legesen megállapította, hogy a közös jegyzéket miképpen adják át Konstantinápolyban. A kö­zös jegyzék szövegéhez a hatalmak mind hozzá­járultak, de egyes hatalmak kijelentették, hogy az együttes akciónak csak akkor van célja, ha a hatalmak egyúttal kényszerítő eszközöket is alkalmaznak abban az esetben, ha Törökország nem enged. (Berlin, január 13.) A „Berliner Tageblatt"­nak jelentik Konstantinápolyból. Az osztrák­magyar és a német nagykövet tegnap délelőtt átadta Noradunghian külügyminiszternek az együttes jegyzék új szövegét. Noradunghian ki­jelentette, hogy a két nagykövettel folytatott ta­nácskozásáról a minisztertanácsnak jelentést fog tenni. (Páris, január 13.) A nagyhatalmaknak a portához intézendő jegyzékét csak kedden fogják véglegesen megszövegezni, mert az angol külügyminisztérium hír szerint fontos módosításokat kíván a jegyzéken, amelyek módot adnak Törökországnak arra, hogy megaláztatás nélkül köthessen békét. A német kormány álláspontja. (Berlin, január 13.) A félhivatalos ,,Nordd. Alig. Ztg." heti szemléjében a következőket írja: A nagyhatalmak együttes jegyzékét, amely­nek az a célja, hogy az ellenségeskedések újból való megkezdését meggátolja, pénteken este tel­jes szövegében megállapították és azt hiszik, hogy azt a kormányok egyhangúlag jóváhagy­tak. Az az egyértelműség, amellyel a nagyha­talmak a közös lépés formájára, és tartalmára nézve megállapodtak, kedvező előjelnek tekint­hető arra, hogy a még nyitva álló kérdésekben szintén létrejön az európai hatalmak egyetér­tése. Helytelen dolog, hogy egyes lapok még fönnálló nézeteltérésekre utalna­k olyan időpont­ban, amikor Európa békeóhajtása a főkérdés­ben való együttes eljárásban igazolódott be. Az a jegyzék, amelyet a hatalmak a portának át fognak nyújtani, barátságos, de komoly taná­csot jelent, azonban nem tartalmaz olyasmit, ami Törökország saját ,jól fölfogott érdekei el­len való lenne, amely ország jövendő megerő­södése céljából a nagyhatalmak segítségére­­zárult. A Balkán-államokkal szemben a hatal­mak szintén nem szűntek meg békítő és enyhítő törekvéseiket kifejteni. Ez a tevékenység ez idő szerint többek közt a Románia és Bulgária kö­zött támadt nehézségek ügyében is érvényesül is reméljük, hogy ezeket a bonyodalmakat di­plomáciai tárgyalások útján sikerül megoldani. Határozzon a török nemzetgyűlés. (Konstantinápoly, január 13.) Bár a porta még a hatalmak nagyköveteivel szemben is kijelen­tette, hogy Drinápoly és a szigetek kérdésében nem engedhet, a hatalmak együttes lépései ko­moly aggodalmakkal töltik el. A kormány a je­len pillanatig követett magatartásával annyira lekötötte magát, hogy nyilván nincs módjában vállalni a felelősséget, hogy döntsön a háború vagy a béke fontos kérdésében. A mai minisz­tertanács ezért elhatározta, hogy nemzetgyűlést hív egybe, amelynek előkelő polgári, katonai és papi méltóságok, a nem muzulmán községek hatósági fejeivel együtt, továbbá kiváló szená­torok és több volt miniszter volnának tagjai. A gyűlésen a kormány ki fogja fejteni a há­ború minden mozzanatát és a mostani katonai és diplomáciai helyzetet és azután a gyűlésre fogja bizni a döntést arra nézve, hogy Törökor­szág milyen útra lépjen. Ugyanilyen gyűlést tartottak 1877-ben, a török-orosz háboru előesté­jén is. Bulgária és Románia. A háboru veszedelme. (Konstantinápoly, január 13.) Itt az intéző körök korainak mondják azt a hírt, hogy Ro­mánia és Bulgária között már kitört a há­boru. Igaz ugyan, hogy a konfliktus már a háboru veszedelméig fejlődött, de a békés megegyezés még mindig lehetséges. Külön­féle differenciák elintézése végett hír szerint újabb nagyköveti értekezlet fog összeülni. (London, január 13.) Ionescu és Danev va­sárnap meglátogatta a szerb küldötteket. Da­nev kijelentette, hogy miután a szövetsége­sek az egész zsákmányt egyszerre kapják meg és csak azután fogják egymás között fölosztani, ennélfogva a román követeléseket olybá kell venni, mintha az egész zsákmány­ra úgyszólván jelzálogos követelést akarná­nak bekebelezni. A bolgárok ezért, amit Ro­mániának kénytelenek volnának adni, má­sutt keresnek kárpótlást, így például abban, hogy a szerbek Monasztirról mondjanak le. Békés megegyezés 7 (Berlin, január 13.) A „Vossische Zeitungé­nak jelentik Bukarestből: Kalinkov bolgár követ, aki Majoroson román miniszterelnök­kel tárgyalt, azt a reményét fejezte ki, hogy Bulgária és Románia között nemsokára bé­kés megegyezés fog létrejönni. A monarchia Romámia mellett. (Berlin, január 13.) A „Vossische Zeitung" bukaresti értesülése szerint Ferenc József ki­rály aranykeretbe foglalt arcképét küldte el Maiorescu román miniszterelnöknek és egy­úttal sajátkezű levelet irt neki, amelyben bölcs politikájához szerencsekivánatait fejezi ki s azt a készségét nyilvánítja, hogy Ausz­tria-Magyarország a baráti viszonyban levő Románia érdekeit támogatja. Törökörömén szövetség . (Konstantinápoly, január 13.) Philipescu román miniszter és a román vezérkari főnök vasárnap két óra hosszáig tanácskozott a nagyvezírről. A tanácskozás védőszövetség megbeszélésénél nem ment tovább és csak arról volt szó, hogy román-bolgár háború ese­tében Törökország Bulgáriával nem fog bé­két kötni és hogy Törökország a román hajó­kat meg fogja védelmezni. A török sajtó na­gyon ünnepli Philipescut és azt a reményét fejezi ki, hogy a román miniszter szövetségi szerződést fog magával hazavinni. (Konstantinápoly, január 13.) Philipescu ro­mán földművelésügyi miniszter felhatalmazta a Távirati Iroda megbízottjait annak kijelenté­sére, hogy nincs semmiféle politikai megbíza­tása és nem tárgyalt egyetlen török politikai személyiséggel sem. A miniszter megcáfolta azt a híresztelést is, hogy vasárnap a nagyvezírről két óra hosszúig tanácskozott. (Páris, január 13.) A román—bolgár ellen­tét az angol kormány közbelépése következ­tében lényegesen enyhült. Illetékes helyen kizártnak tartják, hogy Románia beváltsa fenyegetését és két hadtesttel átkeljen a ha­táron, monitorflottája pedig megjelenjen Silistria előtt. Annyi bizonyos, hogy Romá­niának mérsékelni kell követeléseit és az is kétségtelen, hogy a két állam között még a béketárgyalások befejezése előtt létre fog jönni a megegyezés, összehívja. A török delegátusok erre azt felel­ték, hogy erről az ajánlatról mindaddig hal­lani sem akarnak, amíg a balkáni delegátusok nem fejezik ki abbeli készségüket, hogy Dri­nápoly és a szigetek dolgában engedményeket tesznek. Resid basa kijelentette, hogy ha még a hétfői nap folyamán nem áll be fordulat, ak­kor ő és társai még hétfőn vagy kedden elhagy­ják Londont. Minthogy azonban csütörtökön az osztrák és magyar nagykövetségen az összes delegátusok tiszteletére ebéd lesz, amelyre va­lamennyien elfogadták a meghívást, ennélfogva számítanak arra, hogy a törökök csütörtökön este még Londonban lesznek. (Konstantinápoly, január 13.) A török békede­legátusok föl fogják keresni a balkáni küldöt­teket és meg fogják kérdezni tőlük, hogy mi az utolsó szavuk. Ha válaszuk kielégítő lesz, ak­kor folytatják a tanácskozást. Ellenkező eset­ben a törökök elutaznak Londonból. A háború folytatása. (Berlin, január 13.) A „Morgenpost"-nak je­lentik Konstantinápolyból, hogy múlt szomba­ton a csataldzsai vonal előtt Ferdinánd király és a nagyvezír között találkozás volt. Minthogy ez a találkozás eredménytelen maradt s egy­úttal a Görögországgal kezdett közvetlen tár­gyalás sem kecsegtet kilátással, a legközelebbi minisztertanács el fogja határozni a háború folytatását. (Belgrád, január 13.) A szerb sajtó ma ismét a hadjárat folytatásának lehetőségé­ről ír. A lapok közlik, hogy a szövetséges­ seregek sietve készülődnek és fegyverkez­nek, mert el vannak tökélve, hogy elhatá­rozó csapást mérnek Törökországra. ill. Kegel-szigetek sorsa. (Berlin, január 13.) Az orosz külügyi hiva­tal a hatalmakhoz körjegyzéket intézett, amelyben azt kívánja, hogy a görögök meg­kapják az aegei-tengeri szigeteket. A külügy­miniszter ebben a körjegyzékében kifejti, hogy ha Drinápolyt, amelyet még el sem fog­laltak, a bolgároknak akarják adni, akkor a már elfoglalt szigeteket föltétlenül a görö­göknek kell átengedni. Ami Tenedos, Im­bros, Lemnos és Samotrake szigeteket illeti, Oroszország ezeknek semlegesítését ajánlja. A görögöknek nem szabad megengedni, hogy ezeken a szigeteken erődítéseket vagy flotta­állomásokat rendezzenek be. Hír szerint Né­metország a kis-ázsiai partok hadászati biz­tosságának érdekében Mitilene- és Chios-szi­getek semlegesítését kívánja. E szigetek sem­legesítéséről a nagyhatalmak közös jegyzé­kében is szó van. ..... NÉPSZAVA M­astr­u­k kormány lemondása. (Konstantinápoly, január 13.) A hivatalos cáfolat ellenére az ifjú-török „Tasviri Efkar" című lap is föntartja azt az állítását, hogy a kormány elhatározta lemondását. Ma fog­ják elhatározni, ki legyen az új kabinet főnöke. * A békletárgyalások. Szakítás előtt 7 (London, január 13.) A „Daily Telegraph" értesülése szerint Greg Edward a török kül­döttek előtt azt a hajlandóságát fejezte ki, hogy a tanácskozást, mint annak díszelnöke, újra 1913 január 11. A háború. Török~görög harc. (Konstantinápoly, január 13.) Miután a harc újra való kitörése esetén attól lehet tartani, hgy a görögök a kisázsiai partokat meg fog­ják támadni, jelentékeny , csapaterősítéseket küldtek a szmirnai vilajet legfontosabb váro­saiba. Gallipoli félszigeten is tetemesen meg­erősítették a csapatlétszámot. Halil ellentengernagyot, volt tengerészeti mi­nisztert, aki Angliában végezte tanulmányait, hajóhadparancsnoknak nevezték ki. Halil más­el is utazott a Dardanellákba. Hir szerint in­strukciói megengedik neki, hogy minden pilla­natban döntő csatát kezdhessen a görög hajó­had ellen. * Szerbia és Ausztria-Magyar­ország, Pasics megbukik . (Belgrád, január 12.) Illetékes helyen telje­sen alaptalannak jelentik ki azokat a ma dél­után a városban elterjedt híreszteléseket, me­lyek szerint Pasics miniszterelnök állítólag lemondott volna. (Belgrád, január 13.) A szerb katonai párt erősen föl van háborodva Pasics miniszterel­nök ellen ama londoni kormánynyilatkozat miatt, amelyben Szerbia teljes leszerelést ígér a béke megkötése után. A katonai párt Pasics lemondását követelte, de a miniszter­elnök érintkezésbe lépett Putnik tábornok

Next