Népszava, 1913. január (41. évfolyam, 1–27. sz.)
1913-01-14 / 12. szám
12 pedig nyilvánvaló és a megfizetett újságok kivételével mindenütt föl is ismert célja nem más, mint a román sovinizmus és kardcsörtetés tarajának a megnevesztése. A Bulgária és Románia közötti helyzet feszültségét és a háborúveszedelem komolyságát mutatja az a hivatalos cáfolatok ellenére is igen valószínű híradás, hogy a Konstantinápolyban időző román földmivelésügyi miniszter Bulgária ellen védőszövetséget kötött Törökországgal. Akármennyire is igyekeznek a hivatalos külpolitika orgánumai, hogy mennél rózsásabb színben mutassák a helyzetet, Európa proletárságának nem szabad egy pillanatra sem hinnie ennek a raffinált naivságnak és állandóan számolnia kell a háborúveszedelem ismét meg ismét való fölújúlásával. * A hatalmak beleavatkozása A közös jegyzék. (London, január 13.) A nagyköveti reunió véglegesen megállapította, hogy a közös jegyzéket miképpen adják át Konstantinápolyban. A közös jegyzék szövegéhez a hatalmak mind hozzájárultak, de egyes hatalmak kijelentették, hogy az együttes akciónak csak akkor van célja, ha a hatalmak egyúttal kényszerítő eszközöket is alkalmaznak abban az esetben, ha Törökország nem enged. (Berlin, január 13.) A „Berliner Tageblatt"nak jelentik Konstantinápolyból. Az osztrákmagyar és a német nagykövet tegnap délelőtt átadta Noradunghian külügyminiszternek az együttes jegyzék új szövegét. Noradunghian kijelentette, hogy a két nagykövettel folytatott tanácskozásáról a minisztertanácsnak jelentést fog tenni. (Páris, január 13.) A nagyhatalmaknak a portához intézendő jegyzékét csak kedden fogják véglegesen megszövegezni, mert az angol külügyminisztérium hír szerint fontos módosításokat kíván a jegyzéken, amelyek módot adnak Törökországnak arra, hogy megaláztatás nélkül köthessen békét. A német kormány álláspontja. (Berlin, január 13.) A félhivatalos ,,Nordd. Alig. Ztg." heti szemléjében a következőket írja: A nagyhatalmak együttes jegyzékét, amelynek az a célja, hogy az ellenségeskedések újból való megkezdését meggátolja, pénteken este teljes szövegében megállapították és azt hiszik, hogy azt a kormányok egyhangúlag jóváhagytak. Az az egyértelműség, amellyel a nagyhatalmak a közös lépés formájára, és tartalmára nézve megállapodtak, kedvező előjelnek tekinthető arra, hogy a még nyitva álló kérdésekben szintén létrejön az európai hatalmak egyetértése. Helytelen dolog, hogy egyes lapok még fönnálló nézeteltérésekre utalnak olyan időpontban, amikor Európa békeóhajtása a főkérdésben való együttes eljárásban igazolódott be. Az a jegyzék, amelyet a hatalmak a portának át fognak nyújtani, barátságos, de komoly tanácsot jelent, azonban nem tartalmaz olyasmit, ami Törökország saját ,jól fölfogott érdekei ellen való lenne, amely ország jövendő megerősödése céljából a nagyhatalmak segítségérezárult. A Balkán-államokkal szemben a hatalmak szintén nem szűntek meg békítő és enyhítő törekvéseiket kifejteni. Ez a tevékenység ez idő szerint többek közt a Románia és Bulgária között támadt nehézségek ügyében is érvényesül is reméljük, hogy ezeket a bonyodalmakat diplomáciai tárgyalások útján sikerül megoldani. Határozzon a török nemzetgyűlés. (Konstantinápoly, január 13.) Bár a porta még a hatalmak nagyköveteivel szemben is kijelentette, hogy Drinápoly és a szigetek kérdésében nem engedhet, a hatalmak együttes lépései komoly aggodalmakkal töltik el. A kormány a jelen pillanatig követett magatartásával annyira lekötötte magát, hogy nyilván nincs módjában vállalni a felelősséget, hogy döntsön a háború vagy a béke fontos kérdésében. A mai minisztertanács ezért elhatározta, hogy nemzetgyűlést hív egybe, amelynek előkelő polgári, katonai és papi méltóságok, a nem muzulmán községek hatósági fejeivel együtt, továbbá kiváló szenátorok és több volt miniszter volnának tagjai. A gyűlésen a kormány ki fogja fejteni a háború minden mozzanatát és a mostani katonai és diplomáciai helyzetet és azután a gyűlésre fogja bizni a döntést arra nézve, hogy Törökország milyen útra lépjen. Ugyanilyen gyűlést tartottak 1877-ben, a török-orosz háboru előestéjén is. Bulgária és Románia. A háboru veszedelme. (Konstantinápoly, január 13.) Itt az intéző körök korainak mondják azt a hírt, hogy Románia és Bulgária között már kitört a háboru. Igaz ugyan, hogy a konfliktus már a háboru veszedelméig fejlődött, de a békés megegyezés még mindig lehetséges. Különféle differenciák elintézése végett hír szerint újabb nagyköveti értekezlet fog összeülni. (London, január 13.) Ionescu és Danev vasárnap meglátogatta a szerb küldötteket. Danev kijelentette, hogy miután a szövetségesek az egész zsákmányt egyszerre kapják meg és csak azután fogják egymás között fölosztani, ennélfogva a román követeléseket olybá kell venni, mintha az egész zsákmányra úgyszólván jelzálogos követelést akarnának bekebelezni. A bolgárok ezért, amit Romániának kénytelenek volnának adni, másutt keresnek kárpótlást, így például abban, hogy a szerbek Monasztirról mondjanak le. Békés megegyezés 7 (Berlin, január 13.) A „Vossische Zeitungénak jelentik Bukarestből: Kalinkov bolgár követ, aki Majoroson román miniszterelnökkel tárgyalt, azt a reményét fejezte ki, hogy Bulgária és Románia között nemsokára békés megegyezés fog létrejönni. A monarchia Romámia mellett. (Berlin, január 13.) A „Vossische Zeitung" bukaresti értesülése szerint Ferenc József király aranykeretbe foglalt arcképét küldte el Maiorescu román miniszterelnöknek és egyúttal sajátkezű levelet irt neki, amelyben bölcs politikájához szerencsekivánatait fejezi ki s azt a készségét nyilvánítja, hogy Ausztria-Magyarország a baráti viszonyban levő Románia érdekeit támogatja. Törökörömén szövetség . (Konstantinápoly, január 13.) Philipescu román miniszter és a román vezérkari főnök vasárnap két óra hosszáig tanácskozott a nagyvezírről. A tanácskozás védőszövetség megbeszélésénél nem ment tovább és csak arról volt szó, hogy román-bolgár háború esetében Törökország Bulgáriával nem fog békét kötni és hogy Törökország a román hajókat meg fogja védelmezni. A török sajtó nagyon ünnepli Philipescut és azt a reményét fejezi ki, hogy a román miniszter szövetségi szerződést fog magával hazavinni. (Konstantinápoly, január 13.) Philipescu román földművelésügyi miniszter felhatalmazta a Távirati Iroda megbízottjait annak kijelentésére, hogy nincs semmiféle politikai megbízatása és nem tárgyalt egyetlen török politikai személyiséggel sem. A miniszter megcáfolta azt a híresztelést is, hogy vasárnap a nagyvezírről két óra hosszúig tanácskozott. (Páris, január 13.) A román—bolgár ellentét az angol kormány közbelépése következtében lényegesen enyhült. Illetékes helyen kizártnak tartják, hogy Románia beváltsa fenyegetését és két hadtesttel átkeljen a határon, monitorflottája pedig megjelenjen Silistria előtt. Annyi bizonyos, hogy Romániának mérsékelni kell követeléseit és az is kétségtelen, hogy a két állam között még a béketárgyalások befejezése előtt létre fog jönni a megegyezés, összehívja. A török delegátusok erre azt felelték, hogy erről az ajánlatról mindaddig hallani sem akarnak, amíg a balkáni delegátusok nem fejezik ki abbeli készségüket, hogy Drinápoly és a szigetek dolgában engedményeket tesznek. Resid basa kijelentette, hogy ha még a hétfői nap folyamán nem áll be fordulat, akkor ő és társai még hétfőn vagy kedden elhagyják Londont. Minthogy azonban csütörtökön az osztrák és magyar nagykövetségen az összes delegátusok tiszteletére ebéd lesz, amelyre valamennyien elfogadták a meghívást, ennélfogva számítanak arra, hogy a törökök csütörtökön este még Londonban lesznek. (Konstantinápoly, január 13.) A török békedelegátusok föl fogják keresni a balkáni küldötteket és meg fogják kérdezni tőlük, hogy mi az utolsó szavuk. Ha válaszuk kielégítő lesz, akkor folytatják a tanácskozást. Ellenkező esetben a törökök elutaznak Londonból. A háború folytatása. (Berlin, január 13.) A „Morgenpost"-nak jelentik Konstantinápolyból, hogy múlt szombaton a csataldzsai vonal előtt Ferdinánd király és a nagyvezír között találkozás volt. Minthogy ez a találkozás eredménytelen maradt s egyúttal a Görögországgal kezdett közvetlen tárgyalás sem kecsegtet kilátással, a legközelebbi minisztertanács el fogja határozni a háború folytatását. (Belgrád, január 13.) A szerb sajtó ma ismét a hadjárat folytatásának lehetőségéről ír. A lapok közlik, hogy a szövetséges seregek sietve készülődnek és fegyverkeznek, mert el vannak tökélve, hogy elhatározó csapást mérnek Törökországra. ill. Kegel-szigetek sorsa. (Berlin, január 13.) Az orosz külügyi hivatal a hatalmakhoz körjegyzéket intézett, amelyben azt kívánja, hogy a görögök megkapják az aegei-tengeri szigeteket. A külügyminiszter ebben a körjegyzékében kifejti, hogy ha Drinápolyt, amelyet még el sem foglaltak, a bolgároknak akarják adni, akkor a már elfoglalt szigeteket föltétlenül a görögöknek kell átengedni. Ami Tenedos, Imbros, Lemnos és Samotrake szigeteket illeti, Oroszország ezeknek semlegesítését ajánlja. A görögöknek nem szabad megengedni, hogy ezeken a szigeteken erődítéseket vagy flottaállomásokat rendezzenek be. Hír szerint Németország a kis-ázsiai partok hadászati biztosságának érdekében Mitilene- és Chios-szigetek semlegesítését kívánja. E szigetek semlegesítéséről a nagyhatalmak közös jegyzékében is szó van. ..... NÉPSZAVA Mastruk kormány lemondása. (Konstantinápoly, január 13.) A hivatalos cáfolat ellenére az ifjú-török „Tasviri Efkar" című lap is föntartja azt az állítását, hogy a kormány elhatározta lemondását. Ma fogják elhatározni, ki legyen az új kabinet főnöke. * A békletárgyalások. Szakítás előtt 7 (London, január 13.) A „Daily Telegraph" értesülése szerint Greg Edward a török küldöttek előtt azt a hajlandóságát fejezte ki, hogy a tanácskozást, mint annak díszelnöke, újra 1913 január 11. A háború. Török~görög harc. (Konstantinápoly, január 13.) Miután a harc újra való kitörése esetén attól lehet tartani, hgy a görögök a kisázsiai partokat meg fogják támadni, jelentékeny , csapaterősítéseket küldtek a szmirnai vilajet legfontosabb városaiba. Gallipoli félszigeten is tetemesen megerősítették a csapatlétszámot. Halil ellentengernagyot, volt tengerészeti minisztert, aki Angliában végezte tanulmányait, hajóhadparancsnoknak nevezték ki. Halil másel is utazott a Dardanellákba. Hir szerint instrukciói megengedik neki, hogy minden pillanatban döntő csatát kezdhessen a görög hajóhad ellen. * Szerbia és Ausztria-Magyarország, Pasics megbukik . (Belgrád, január 12.) Illetékes helyen teljesen alaptalannak jelentik ki azokat a ma délután a városban elterjedt híreszteléseket, melyek szerint Pasics miniszterelnök állítólag lemondott volna. (Belgrád, január 13.) A szerb katonai párt erősen föl van háborodva Pasics miniszterelnök ellen ama londoni kormánynyilatkozat miatt, amelyben Szerbia teljes leszerelést ígér a béke megkötése után. A katonai párt Pasics lemondását követelte, de a miniszterelnök érintkezésbe lépett Putnik tábornok