Népszava, 1913. február (41. évfolyam, 28–51. sz.)

1913-02-07 / 33. szám

10 A budapesti aranyművesek, órások és ezüst­művesek csütörtökön este kitűnően látogatott nyilvános gyűlést tartottak. A megjelenteket Sugár Jenő elvtárs üdvözölte. Elnöknek Rabi­novits József, jegyzőnek Gruber­­István elvtár­sakat választották. A napirendet Rosenblüh Ja­kab elvtárs adta elő a hallgatóság nagy tet­szése mellett. A gyűlés nagy lelkesedéssel hatá­rozta el a tömegsztrájkhoz való csatlakozását. A Röck-gyári lakatosok csütörtökön este meg­tartott értekezletükön egyhangú lelkesedéssel kimondták, hogy csatlakoznak a tömegsztrájk­hoz. A Bécsi-úton levő Mayer-féle vasgyár mun­kásai, kedden este 6 órakor, a Vörösvári-úton levő Ziegler-féle vendéglőben értekezletet tar­tanak. A kéményseprősegédek a politikai tömeg­sztrájk ügyében e hó 8-án, szombaton este, Izabella­ utca 18. szám alatti vendéglőben nyil­vános gyűlést tartanak. A temesvári sütőmunkások február 5-én, dél­után 3 órakor gyűlést tartottak, amelyen Lu­kács választójogi szörnyűségével és a tömeg­sztrájk kérdésével foglalkoztak. A gyűlés Gab­riel elvtárs előadása után kimondta, hogy ezen törvényjavaslat lehetetlenné tétele érde­kében megindított harcában a szociáldemo­krata pártot támogatja. Ezért a temesvári sütőmunkások a tömegsztrájkban teljes szám­ban részt vesznek. A temesvári „Turul" cipőgyár munkásai szintén február 5-én, este 6 órakor tartottak „a politikai tömegsztrájk" napirenddel gyű­lést. A gyárnak mintegy 900 munkása és mun­kásnője jelent meg. Előadó Weltner Rezső elv­társ volt. Az előadó a tömegsztrájk szükséges­ségét magyarázta. A gyűlés kimondta, hogy a Lukács-féle választójogi törvénytervezet meg­buktatása érdekében csatlakozik a szociál­demokrata párt akciójához és a tervbe vett tö­megsztrájkban valamennyi „Turul-gyári mun­kás résztvesz. Gyűlés­ek és értekezletek a fővárosban­­ és a vidéken. A budapesti románnyelvű munkások e hó 16-án, vasárnap délután fél 3 órakor népgyű­lést tartanak az óbudai Munkás­ Otthonban (Kiskorona­ utca 82). Napirend: Az általános választójog és a tömegsztrájk. A Hajdúság tiltakozása. Hajdú megye közsé­geinek munkássága tiltakozó gyűléseket tarta­nak a választójogi törvényjavaslat ellen és a politikai tömegsztrájk érdekében. Egyelőre a következő községekben lesz tiltakozó gyűlés: Február 9-én Hajdúhadházon, Hajdúböször­ményben, Hajdúszoboszlón. A nagyoroszi­ elvtársak elhatározták, hogy a tömegsztrájk érdekében február 9-én nagy­szabású népgyűlést rendeznek, amelyen a pol­gárságot is föl­ fogják világosí­tani, hogy miért nyúl a munkásság a tömegsztrájk fegyveréhez. A gyulai munkásság február 9-én, vasárnap délután 3 órakor a Göndöcs-népkerti pavillon­ban nyilvános népgyűlést tart. Napirend: 1. A kormány választójogi tervezete és a politikai helyzet. 2. Esetleges indítványok. Előadó Buda­pestről. Rákosfalva polgársága e hó 16-án, vasárnap, nagy népgyűlést tart a tömegsztrájk és a vá­lasztójog érdekében. Csepelen a munkások és a polgárok vasár­nap délután 3 órakor a Fő­ utcán levő Nieder­kirchner-féle vendéglőben nyilvános népgyű­lést tartanak a tömegsztrájk és a politikai helyzet napirenddel. Magyar és német előadó Budapestről. A kőbányai fuvarosgazdáknál dolgozó fuvar­ipari munkások vasárnap délelőtt 10 órakor, a Varga-féle vendéglőben, Gergely­ utca 53. szám alatt értekezletet tartanak. Pestszentlőrinc munkássága vasárnap dél­után 2 órakor, a Kelemen-féle vendéglőben (Üllői­ út 96) népgyűlést tart az általános sztrájk ügyében. Előadó Budapestről. Gyömrő és környéke polgársága e hó 16-án tartja tiltakozó nagygyűlését a kormány vá­lasztójogi javaslata ellen. A gyűlésre meghív­ták a kerület képviselőjét Förster Aurélt és több politikust, a Választójogi Ligát és a szo­ciáldemokrata pártot. A polgárok és munká­sok körében nagyarányú előkészületek folynak a gyűlés sikere érdekében. A nagygyűlés ren­dezésére 200 tagú bizottság alakult A debreceni munkásság e hó 4-én, este 8 óra­kor, a Munkás­ Otthonban megtartott hatalmas gyűlésén foglalkozott a politikai helyzettel. Lefkovits Vilmos elvtárs a rendkívüli párt­gyűlés tanácskozását és határozatát ismertette és foglalkozott a politikai tömegsztrájk elő­készítésének a módozataival. Török Gábor elv­társ a politikai helyzetet tárgyalta és erőteljes szavakkal bélyegezte meg a Tisza—Lukács-féle rablópolitikát. Handler Gyula elvtárs elnöki zárszavában az alkoholfogyasztás kerülésére hívta föl a munkásságot. A kolozsvári munkásság teljes erővel foly­tatja a tömegsztrájk előkészítésére megindított agitációját. Szerdán megkezdték a kerületi gyű­lések tartását. Csütörtök este a Monostori vá­rosrészben tartottak gyűlést a „Sörház" helyi­ségeiben. Ennek a városrésznek a munkásai zsúfolásig megtöltötték az összes helyiségeket. Az egybehívók nevében Raffai István elvtárs üdvözölte a megjelenteket. Fekete Lajos elv­társat elnöknek, Pongrácz József elvtársat pe­dig jegyzőnek választották. A napirendet Jó­csák Kálmán elvtárs ismertette, Kun Béla elv­társ pedig a tömegsztrájk előkészítésének mó­dozatait adta elő. A gyűlés egyhangú lelkese­déssel csatlakozott a tömegsztrájkhoz. Pénte­ken pártszervezeti értekezlet lesz, amelyen meg­választják az agitáló bizottságot. Hétfőtől kezdve a többi kerületekben folytatják a gyű­lések megtartását. A környéken is teljes erővel folyik az agitáció. Pénteken, szombaton és va­sárnap az erdélyrészi városokban tartanak gyű­léseket. A hangulat az egész városban kitűnő, a polgárság is rokonszenvvel viseltetik a mun­kásság küzdelme iránt és már eddig is igen sok városi és falusi polgár jelentette be, hogy a tömegsztrájk idején proletárgyermekeket vesz magához ellátásra. A polgárság csatlakozása. Az újpesti függetlenségi párt értekezlete egyhangú lelkesedéssel kimondta, hogy csatla­kozik a munkások politikai tömegsztrájkjához, azt minden erejéből anyagilag és erkölcsileg támogatja. Az újpesti polgárság körében ál­talános a rokonszenv a munkásság törekvései­vel szemben. Sok polgár fölajánlotta, hogy a sztrájk idején proletárgyermekeket vesz ma­gához és pénzbeli támogatást ad a sztrájk elő­készítésére. A kőbányai függetlenségi és 48-as pártkör csütörtökön este, Sajó alelnök elnöklete alatt, választmányi ülést tartott. Dr. Roth Sándor in­dítványára egyhangúlag kimondták, hogy a szociáldemokrata munkásság általános sztrájk­ját minden tekintetben helyeslik és azt tőlük telhetőleg a legnagyobb erővel támogatják. Az egyetemi ifjú­ság és a tömegsztrájk. Mint jeleztük, a főiskolai és egyetemi hall­gatók választójogi sztrájkmozgalma érdekében csütörtökön népes értekezlet gyűlt össze a VII. kerületi függetlenségi párt közhelyiségében. Az értekezletet a szervező bizottság nevében dr. Gutmann Lajos nyitotta meg, elnökké dr. Gyulai Istvánt ajánlva. Elnök kifejti azokat az okokat, amelyek az általános sztrájkot szükségessé teszik. Jelenleg — úgymond — a parlament ellenzéki pártjai, sajnos, pasz­szivitásra vannak kárhoztatva. A kor­mány abszolutisztikus hatalma ellen csak ideális eszközök állanak rendelkezésére és így a küzdelem terére hatalmi sú­lyával egyedül a munkásság tud lépni. Ki­fejti az okokat, amelyek a polgárságot, az egész küzdő országot a munkásságra utalják és eb­ben a szövetségben az egyetemi hallgatóknak, a jövő értelmiségének is ki kell vennie a részét. Dukesz Artúr kifejti, hogy békés, de forra­dalmi mozgalommal állunk szemben. A szuro­nyok erejére támaszkodó többséggel szemben csak egy szervezett hatalom tudja a harcot ál­lani. A sztrájk ma a legrokonszenvesebb és leg­hatásosabb fegyverünk. A diáksztrájk már azért is szükséges, hogy megmutassa a jö­vendő generáció értelmiségének állásfoglalását. Dr. Guttmann Lajos kifejti a legközelebbi teendőket és azokat a módozatokat, amelyek mellett úgy a diáksztrájk, mint az általános sztrájk támogatása sikerrel járhat. Aldor Vil­mos, Taffler Elek, dr. Tumnovszky Sándor, Flamm Sándor, Benedict Marcell, Sugár An­dor és mások felszólalása után Vidovszky István a következő határozati javaslatot ter­jesztette elő: „A választójogi diáksztrájk előkészítő bi­zottsága a VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkörben február 6-ára összehívott értekezle­tén elhatározta, hogy a főiskolai ifjúság párt­os világnézleti különbség nélkül részt vesz az egyesült ellenzék és a vele szövetséges pártok­nak a kormány abszolutizmusa ellen és az ál­talános, titkos választójog érdekében folyta­tott küzdelmeiben és ha a viszonyok kénysze­rítő hatása alatt a munkásság az általános sztrájkot proklamálja, ebben az ifjúság minden rendelkezésére álló eszközzel részt vesz és hoz­zá csatlakozik. Erkölcsi, társadalmi és tradicionális köteles­ségének tartja ezt az egyetemi és főiskolai if­júság, mert jelen viszonyok között a cselekvés és szintvallás az egyedül férfias elhatározás, a hallgatás és elvonulás egyértelmű a gyáva meghunyászkodással, mert a küzdők sorait gyöngíti. Elhatározza a diákság, hogy a proletár­gyermekek ellátása iránt megindult mozgal­mat a sztrájk idejére minden erejével támo­gatja". Ezután a végrehajtó bizottságot választot­ták meg, amelynek tagjai: Elnök: Dr. Gyulai István; titkárok: dr. Vida Gyula és dr. Gutt­mann Lajos; jegyzők: Várnai Sándor és Rákos Ferenc; bizottsági tagok: Lázár Béla, dr. Kor­nitzky Dezső, dr. Turnovszky Sándor és dr. Kósa Miklós. NÉPSZAVA 1913 február 2. (Saját tudósítónktól.) -62 .i­-'"'jv Párizs február 3. Ma kezdődött meg a szajnai kerület es­küdtbírósága előtt ama huszonegy vádlott bűnperének a tárgyalása, akik a Bonnet és Garnier vezetésével elkövetett bűncselek­ményekben többé-kevésbé részt vettek. Ennek a bandának tagjai az anarchista propagan­dát csak átmenetileg űzték és ez a nyomorú­ságos filozófiájuk csak gonosztetteik leplezé­sére szolgált és egyúttal hiúságukat is kielé­gítette. De tagadhatatlan, h­ogy ezek a hara­miák, akik ártatlan családapákat és aggas­tyánokat, kishivatalnokokat és egyéb sze­gény proletárokat legyilkoltak, hasznukra fordították az anarchista körökkel való ösz­szeköttetéseiket. Mindenekfölött igénybe vet­ték az anarchisták által nyújtott menedék­helyeket. Az anarchista Dubois, akinél Bon­not utolsó menedékhelyre lelt, rettenetesen megbűnhődött ezért. Gauzy rövidárukeres­kedő emiatt a vádlottak közé került. Az ő la­kásában ölte meg Bonnet Jouen rendőrfőnö­köt. Gauzy régebben sokat forgolódott anar­chista körökben, egyébként jólelkű, becsüle­tes ember, akit senki sem vádolhat azzal, hogy erkölcsi közösségben állott a gyilkosok­kal. Azt állítja, hogy Borsra­t, akit azelőtt so­hasem látott, mint orosz menekült mutatko­zott be nála , Monnier-ra (Szim­entov) hivat­kozott, a gonosztevők egyikére, aki nála mint segéd rendesen viselkedett. Azt mondja továbbá, hogy ama vészes reggelen, amikor a rendőrség hozzá benyomult, azt hitte, hogy ismeretlen vendége már el is távozott tőle. Ez a védekezés teljesen hitelt is érdemel, mert hiszen Gauzy boldog családi életet élt, üzlete is szépen lendült és így nem képzel­hető, hogy kitette volna magát- szándékostul ilyen veszélynek. Jouén megö­letésének körül­ményei Gauzy ártatlanságát bizonyítják és így teljesen jogosult az a mozgalom, amelyet­ az utóbbi időkben nemcsak szabadelvű, ha­nem egyes konzervatív lapok és körök is megindítottak érdekében. Egyébként a vádlottak csapata­­elég tarka. Vannak ott súlyosan terhelt anarchista go­nosztevők, iparszerű orgazdák és a degene­ráltak világának egyéb tipikus alakjai. .A­ „halvány gonosztevőt" azonban nemcsak a szenzációhajhász sajtó, hanem a vád is érde­kessé festette. A vád mindent az ,Anarchia" című lapocska, ennek szerkesztője Maitrejean asszony és kedvese, a belga Kibalcsics köré

Next