Népszava, 1913. február (41. évfolyam, 28–51. sz.)
1913-02-07 / 33. szám
10 A budapesti aranyművesek, órások és ezüstművesek csütörtökön este kitűnően látogatott nyilvános gyűlést tartottak. A megjelenteket Sugár Jenő elvtárs üdvözölte. Elnöknek Rabinovits József, jegyzőnek GruberIstván elvtársakat választották. A napirendet Rosenblüh Jakab elvtárs adta elő a hallgatóság nagy tetszése mellett. A gyűlés nagy lelkesedéssel határozta el a tömegsztrájkhoz való csatlakozását. A Röck-gyári lakatosok csütörtökön este megtartott értekezletükön egyhangú lelkesedéssel kimondták, hogy csatlakoznak a tömegsztrájkhoz. A Bécsi-úton levő Mayer-féle vasgyár munkásai, kedden este 6 órakor, a Vörösvári-úton levő Ziegler-féle vendéglőben értekezletet tartanak. A kéményseprősegédek a politikai tömegsztrájk ügyében e hó 8-án, szombaton este, Izabella utca 18. szám alatti vendéglőben nyilvános gyűlést tartanak. A temesvári sütőmunkások február 5-én, délután 3 órakor gyűlést tartottak, amelyen Lukács választójogi szörnyűségével és a tömegsztrájk kérdésével foglalkoztak. A gyűlés Gabriel elvtárs előadása után kimondta, hogy ezen törvényjavaslat lehetetlenné tétele érdekében megindított harcában a szociáldemokrata pártot támogatja. Ezért a temesvári sütőmunkások a tömegsztrájkban teljes számban részt vesznek. A temesvári „Turul" cipőgyár munkásai szintén február 5-én, este 6 órakor tartottak „a politikai tömegsztrájk" napirenddel gyűlést. A gyárnak mintegy 900 munkása és munkásnője jelent meg. Előadó Weltner Rezső elvtárs volt. Az előadó a tömegsztrájk szükségességét magyarázta. A gyűlés kimondta, hogy a Lukács-féle választójogi törvénytervezet megbuktatása érdekében csatlakozik a szociáldemokrata párt akciójához és a tervbe vett tömegsztrájkban valamennyi „Turul-gyári munkás résztvesz. Gyűlések és értekezletek a fővárosban és a vidéken. A budapesti románnyelvű munkások e hó 16-án, vasárnap délután fél 3 órakor népgyűlést tartanak az óbudai Munkás Otthonban (Kiskorona utca 82). Napirend: Az általános választójog és a tömegsztrájk. A Hajdúság tiltakozása. Hajdú megye községeinek munkássága tiltakozó gyűléseket tartanak a választójogi törvényjavaslat ellen és a politikai tömegsztrájk érdekében. Egyelőre a következő községekben lesz tiltakozó gyűlés: Február 9-én Hajdúhadházon, Hajdúböszörményben, Hajdúszoboszlón. A nagyoroszi elvtársak elhatározták, hogy a tömegsztrájk érdekében február 9-én nagyszabású népgyűlést rendeznek, amelyen a polgárságot is föl fogják világosítani, hogy miért nyúl a munkásság a tömegsztrájk fegyveréhez. A gyulai munkásság február 9-én, vasárnap délután 3 órakor a Göndöcs-népkerti pavillonban nyilvános népgyűlést tart. Napirend: 1. A kormány választójogi tervezete és a politikai helyzet. 2. Esetleges indítványok. Előadó Budapestről. Rákosfalva polgársága e hó 16-án, vasárnap, nagy népgyűlést tart a tömegsztrájk és a választójog érdekében. Csepelen a munkások és a polgárok vasárnap délután 3 órakor a Fő utcán levő Niederkirchner-féle vendéglőben nyilvános népgyűlést tartanak a tömegsztrájk és a politikai helyzet napirenddel. Magyar és német előadó Budapestről. A kőbányai fuvarosgazdáknál dolgozó fuvaripari munkások vasárnap délelőtt 10 órakor, a Varga-féle vendéglőben, Gergely utca 53. szám alatt értekezletet tartanak. Pestszentlőrinc munkássága vasárnap délután 2 órakor, a Kelemen-féle vendéglőben (Üllői út 96) népgyűlést tart az általános sztrájk ügyében. Előadó Budapestről. Gyömrő és környéke polgársága e hó 16-án tartja tiltakozó nagygyűlését a kormány választójogi javaslata ellen. A gyűlésre meghívták a kerület képviselőjét Förster Aurélt és több politikust, a Választójogi Ligát és a szociáldemokrata pártot. A polgárok és munkások körében nagyarányú előkészületek folynak a gyűlés sikere érdekében. A nagygyűlés rendezésére 200 tagú bizottság alakult A debreceni munkásság e hó 4-én, este 8 órakor, a Munkás Otthonban megtartott hatalmas gyűlésén foglalkozott a politikai helyzettel. Lefkovits Vilmos elvtárs a rendkívüli pártgyűlés tanácskozását és határozatát ismertette és foglalkozott a politikai tömegsztrájk előkészítésének a módozataival. Török Gábor elvtárs a politikai helyzetet tárgyalta és erőteljes szavakkal bélyegezte meg a Tisza—Lukács-féle rablópolitikát. Handler Gyula elvtárs elnöki zárszavában az alkoholfogyasztás kerülésére hívta föl a munkásságot. A kolozsvári munkásság teljes erővel folytatja a tömegsztrájk előkészítésére megindított agitációját. Szerdán megkezdték a kerületi gyűlések tartását. Csütörtök este a Monostori városrészben tartottak gyűlést a „Sörház" helyiségeiben. Ennek a városrésznek a munkásai zsúfolásig megtöltötték az összes helyiségeket. Az egybehívók nevében Raffai István elvtárs üdvözölte a megjelenteket. Fekete Lajos elvtársat elnöknek, Pongrácz József elvtársat pedig jegyzőnek választották. A napirendet Jócsák Kálmán elvtárs ismertette, Kun Béla elvtárs pedig a tömegsztrájk előkészítésének módozatait adta elő. A gyűlés egyhangú lelkesedéssel csatlakozott a tömegsztrájkhoz. Pénteken pártszervezeti értekezlet lesz, amelyen megválasztják az agitáló bizottságot. Hétfőtől kezdve a többi kerületekben folytatják a gyűlések megtartását. A környéken is teljes erővel folyik az agitáció. Pénteken, szombaton és vasárnap az erdélyrészi városokban tartanak gyűléseket. A hangulat az egész városban kitűnő, a polgárság is rokonszenvvel viseltetik a munkásság küzdelme iránt és már eddig is igen sok városi és falusi polgár jelentette be, hogy a tömegsztrájk idején proletárgyermekeket vesz magához ellátásra. A polgárság csatlakozása. Az újpesti függetlenségi párt értekezlete egyhangú lelkesedéssel kimondta, hogy csatlakozik a munkások politikai tömegsztrájkjához, azt minden erejéből anyagilag és erkölcsileg támogatja. Az újpesti polgárság körében általános a rokonszenv a munkásság törekvéseivel szemben. Sok polgár fölajánlotta, hogy a sztrájk idején proletárgyermekeket vesz magához és pénzbeli támogatást ad a sztrájk előkészítésére. A kőbányai függetlenségi és 48-as pártkör csütörtökön este, Sajó alelnök elnöklete alatt, választmányi ülést tartott. Dr. Roth Sándor indítványára egyhangúlag kimondták, hogy a szociáldemokrata munkásság általános sztrájkját minden tekintetben helyeslik és azt tőlük telhetőleg a legnagyobb erővel támogatják. Az egyetemi ifjúság és a tömegsztrájk. Mint jeleztük, a főiskolai és egyetemi hallgatók választójogi sztrájkmozgalma érdekében csütörtökön népes értekezlet gyűlt össze a VII. kerületi függetlenségi párt közhelyiségében. Az értekezletet a szervező bizottság nevében dr. Gutmann Lajos nyitotta meg, elnökké dr. Gyulai Istvánt ajánlva. Elnök kifejti azokat az okokat, amelyek az általános sztrájkot szükségessé teszik. Jelenleg — úgymond — a parlament ellenzéki pártjai, sajnos, paszszivitásra vannak kárhoztatva. A kormány abszolutisztikus hatalma ellen csak ideális eszközök állanak rendelkezésére és így a küzdelem terére hatalmi súlyával egyedül a munkásság tud lépni. Kifejti az okokat, amelyek a polgárságot, az egész küzdő országot a munkásságra utalják és ebben a szövetségben az egyetemi hallgatóknak, a jövő értelmiségének is ki kell vennie a részét. Dukesz Artúr kifejti, hogy békés, de forradalmi mozgalommal állunk szemben. A szuronyok erejére támaszkodó többséggel szemben csak egy szervezett hatalom tudja a harcot állani. A sztrájk ma a legrokonszenvesebb és leghatásosabb fegyverünk. A diáksztrájk már azért is szükséges, hogy megmutassa a jövendő generáció értelmiségének állásfoglalását. Dr. Guttmann Lajos kifejti a legközelebbi teendőket és azokat a módozatokat, amelyek mellett úgy a diáksztrájk, mint az általános sztrájk támogatása sikerrel járhat. Aldor Vilmos, Taffler Elek, dr. Tumnovszky Sándor, Flamm Sándor, Benedict Marcell, Sugár Andor és mások felszólalása után Vidovszky István a következő határozati javaslatot terjesztette elő: „A választójogi diáksztrájk előkészítő bizottsága a VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkörben február 6-ára összehívott értekezletén elhatározta, hogy a főiskolai ifjúság pártos világnézleti különbség nélkül részt vesz az egyesült ellenzék és a vele szövetséges pártoknak a kormány abszolutizmusa ellen és az általános, titkos választójog érdekében folytatott küzdelmeiben és ha a viszonyok kényszerítő hatása alatt a munkásság az általános sztrájkot proklamálja, ebben az ifjúság minden rendelkezésére álló eszközzel részt vesz és hozzá csatlakozik. Erkölcsi, társadalmi és tradicionális kötelességének tartja ezt az egyetemi és főiskolai ifjúság, mert jelen viszonyok között a cselekvés és szintvallás az egyedül férfias elhatározás, a hallgatás és elvonulás egyértelmű a gyáva meghunyászkodással, mert a küzdők sorait gyöngíti. Elhatározza a diákság, hogy a proletárgyermekek ellátása iránt megindult mozgalmat a sztrájk idejére minden erejével támogatja". Ezután a végrehajtó bizottságot választották meg, amelynek tagjai: Elnök: Dr. Gyulai István; titkárok: dr. Vida Gyula és dr. Guttmann Lajos; jegyzők: Várnai Sándor és Rákos Ferenc; bizottsági tagok: Lázár Béla, dr. Kornitzky Dezső, dr. Turnovszky Sándor és dr. Kósa Miklós. NÉPSZAVA 1913 február 2. (Saját tudósítónktól.) -62 .i-'"'jv Párizs február 3. Ma kezdődött meg a szajnai kerület esküdtbírósága előtt ama huszonegy vádlott bűnperének a tárgyalása, akik a Bonnet és Garnier vezetésével elkövetett bűncselekményekben többé-kevésbé részt vettek. Ennek a bandának tagjai az anarchista propagandát csak átmenetileg űzték és ez a nyomorúságos filozófiájuk csak gonosztetteik leplezésére szolgált és egyúttal hiúságukat is kielégítette. De tagadhatatlan, hogy ezek a haramiák, akik ártatlan családapákat és aggastyánokat, kishivatalnokokat és egyéb szegény proletárokat legyilkoltak, hasznukra fordították az anarchista körökkel való öszszeköttetéseiket. Mindenekfölött igénybe vették az anarchisták által nyújtott menedékhelyeket. Az anarchista Dubois, akinél Bonnot utolsó menedékhelyre lelt, rettenetesen megbűnhődött ezért. Gauzy rövidárukereskedő emiatt a vádlottak közé került. Az ő lakásában ölte meg Bonnet Jouen rendőrfőnököt. Gauzy régebben sokat forgolódott anarchista körökben, egyébként jólelkű, becsületes ember, akit senki sem vádolhat azzal, hogy erkölcsi közösségben állott a gyilkosokkal. Azt állítja, hogy Borsrat, akit azelőtt sohasem látott, mint orosz menekült mutatkozott be nála , Monnier-ra (Szimentov) hivatkozott, a gonosztevők egyikére, aki nála mint segéd rendesen viselkedett. Azt mondja továbbá, hogy ama vészes reggelen, amikor a rendőrség hozzá benyomult, azt hitte, hogy ismeretlen vendége már el is távozott tőle. Ez a védekezés teljesen hitelt is érdemel, mert hiszen Gauzy boldog családi életet élt, üzlete is szépen lendült és így nem képzelhető, hogy kitette volna magát- szándékostul ilyen veszélynek. Jouén megöletésének körülményei Gauzy ártatlanságát bizonyítják és így teljesen jogosult az a mozgalom, amelyet az utóbbi időkben nemcsak szabadelvű, hanem egyes konzervatív lapok és körök is megindítottak érdekében. Egyébként a vádlottak csapataelég tarka. Vannak ott súlyosan terhelt anarchista gonosztevők, iparszerű orgazdák és a degeneráltak világának egyéb tipikus alakjai. .A „halvány gonosztevőt" azonban nemcsak a szenzációhajhász sajtó, hanem a vád is érdekessé festette. A vád mindent az ,Anarchia" című lapocska, ennek szerkesztője Maitrejean asszony és kedvese, a belga Kibalcsics köré