Népszava, 1913. március (41. évfolyam, 52–76. sz.)

1913-03-29 / 75. szám

1913 március 27. NÉPSZAVA) embernek alkalmul szolgált, hogy hamis hi­tel­et terjesszen a keleti hadseregről. Miután a kormány naponként ad ki­jelentéseket a hadi eseményekről és sohasem hamisítja meg az igazságot, nem szabad fölülni a nyugtala­nító híreknek. Nem szabad hitelt adni a rossz­akaratú híreszteléseknek, hanem mindenki csakis a hivatalos jelentésekhez tartsa ma­­­gát. Harc Skutariért. * Szünetel az ostrom. (Cattaro, március 28.) Szünetelnek a had­műveletek Skutari körül és Nikita király a főhadiszállásról visszautazott Cettin­jébe. Skutari kikötőjében jelezték, hogy egy orosz hajó közeleg eleséggel. A szerbek nem Harcolnak. (Belgrád, márciu­s 28.) A minisztertanács ha­tározatából utasította Bojovics tábornokot, a Skutarinál levő szerb sereg parancsnokát, hogy amíg a polgári lakosság Skutariból ki nem vo­nult, ne vegyen részt az ostromban. E határo­zat folytán, amelyről értesítették a montenegrói kormányt, tulajdonképp szünetel Skutari os­­­troma, mert itt az a fölfogás, hogy Miklós ki­rály nem fog ellenszegülni a hatalmak egysé­ges akaratának és nem fogja forszírozni Sku­tari bevételét, amelyre különben sincs elegendő katonai ereje. Skutari polgárai. (Konstantinápoly, március 28.) Pallavicini őrgróf, osztrák-magyar nagykövet megjelent a portán, hogy a monarchia nevében kife­jezze azt a kívánságát, adjon a török kor­mány Esszad basának, Skutari védőjének utasítást, hogy engedje meg a polgári lakos­ság elvonulását. Röviddel azután Wangen­heim báró, német nagykövet jelent meg a portán és Szaid Halil herceg, külügyminisz­terrel tanácskozott. Esszad basa f­eltételei. (Bécs, március 28.) A Skutari-i kérdést a török főváros köreiben — mint a „Neue Freie Presse" konstantinápolyi levelezője jelenti — következőleg fogják föl. A török kormány a polgári lakosság elvonulásának kérdésében Skutari parancsnokának, Esszad basának teljesen szabad kezet fog engedni. Esszad basa azonban csakis azzal a föltétellel fogja a polgári lakosság elvonulását megengedni, ha a bombázást egyszer és mindenkorra be­szüntetik úgy, hogy az ellenség a várost csak kiéheztetéssel vehetné be. Esetleg abba is belemegy Esszad basa, hogy a városban sem­leges zónát jelöljenek ki, amelyet az ellenség golyóinak meg kell kímélni. Ennél nagyobb engedményeket Esszad basának semmi szín alatt sem szabad tennie. 71 montenegrói kérdés* (London, március 28.) A montenegrói kér­dést itteni illetékes tényezők nagyon komoly­nak ítélik. A mai cettinjei jelentések arra vallanak, hogy Montenegró nemcsak minden áldozatra kész Skutari leírásáért, hanem még a nagyhatalmakkal is képes miatta ujjat húzni. A „Times" erélyes felszólítást intéz a kormányhoz, hogy tegye meg a lépéseket Skutari ostromának beszüntetése végett, még mielőtt nagyobb bonyodalmak támadnak. Egy cettinjei távirat szerint a montenegrói kormány meg volt döbbenve arra a hírre, hogy a londoni nagykövetségi runió Skutarit Albániának ítélte. Nem is hitték ezt Cettin­jében és a kormány fölvilágosítást kért a londoni követtől, igaz-e a kir­­rök fővárosban fogja diktálni a békét. De nem az a célja Bulgáriának, hogy elfoglalja Konstantinápolyt, ezért az erkölcsű diadalért nem is volna érdemes a nagyhatalmakkal ujjat húzni, amelyek Konstantinápolyt nem engednék tartósan megszállani. A bolgárok meg akarják vetni a lábukat a Márvány­tenger partján, hogy Rodostóból élénk keres­kedést űzzenek Kis-Ázsia felé. Erkölcsi sike­rek nem érnék meg azokat az áldozatokat, amelyekkel a Konstantinápolyba való bevo­nulás járna, de a nagy gazdasági haszon tü­zeli a bolgárokat (Szófia, március 28.) Bulgária el van tökél­ve, hogy ha a porta azonnal el nem fogadja a szövetségesek békefeltételeit akkor fegy­verszünet nélkül folytatja a hadjáratot. Dri­nápoly alól a felszabaduló bolgár sereget és az ostromágyukat a csataldzsai­­vonalba vi­­­szik és attól sem fog visszariadni a bolgár hadvezetőség, hogy szükség esetén a hadmű­veleteket Konstantinápolyra is kiterjessze. Montenegró enged, (Bécs, március 28.) Montenegró teljesí­tette a monarchia két követelését. A jövő héten indul el Djakovába Pötzl osztrák­magyar alkonzul és vele Nvidia érsek, hogy megindítsák a vizsgálatot Palics fe­rencrendi szerzetes meggyilkolása ügyében és kihallgassa a djakovai katolikus albáno­kat, akiket erőszakosan térítettek a görög­keleti hitre. Montenegró kormánya előre küld egy néhány tisztviselőt, hogy azok megkönnyítsék a vizsgálatot. Ma ismét ülést tartott Londonban a nagykövetségi reunió és Albánia déli határai felől tanács­kozott Szaloniki Görögország fővárosa, (Athén, március 28.) Felmerült az a terv, hogy a békekötés után Szalonikit tegyék meg az új görög bizánci birodalom főváro­sává. Ott fogják koncentrálni az egész görög hadsereget és már rövid idő múlva 150.000 ember lesz Szalonikiban és környékén. A görög flottát is a szaloniki-i kikötőbe rende­lik, az lesz a főhadikikötő. Jl Vardanellák kérdése, 1(Köhl, március 28.) A „Kölnische Zei­tung" pétervári levelezője érdekes képet kö­zöl az orosz főváros hangulatáról a háború­ban beállott újabb fordulat óta. Csataldzsa bevételét a pétervári nagykövetek tegnap délelőtt tudták meg. Egyelőre nem lehet pontosan megítélni, hogy ennek milyen visszahatása lesz az orosz politikára, de az bizonyos, hogy a nagynehezen fékentartott pánszláv érzelmek és agitációk újból lángra lobbantak és minden ajkon ez a szó lebeg: Carigrad. Ez a jelszó, amely alatt hirdetik, hogy Konstantinápolynak szláv jogai alá kell kerülnie. És újból előtérbe nyomik a Dardanellák kérdése is, amelynek az elha­nyagolása miatt Sassonovval a nem éppen pánszláv körök is okolják. Ilyen körülmé­nyek közt a kormány hangulata rendkívül ideges és több, mint bizonyos, hogy a kor­mány sokáig nem bírja ki ezeket a szemre­hányásokat és hacsak hamarosan közbe nem jön a béke, lemondását fogja a cárnak benyújtani. Csata Albániában, (Belgrád, március 28. Hivatalos.) Elbasz­szánból kiindult kisebb szerb csapat Bjusma közelében számra háromszor akkora török csapattal találkozott, amely ezenkívül gyors­tüzelő ágyukkal volt felszerelve. A szerbek bátran megtámadták az ellenséget és hajnal­tól délelőtt 11-ig tartó harc után nagy veszte­séggel visszaverték a törököket. Háromszáz­huszonöt török katona és nyolc tiszt a szer­bek fogságába jutott A szerbek részéről 60 ember esett el vagy sebesült meg. Azt hiszik, hogy az ellenség Dzsavid csapatainak egy ré­szét képezte. A háborús Balkánról. * A bolgárok Konstantinápoly ellent (Berlin, március 28.) A bolgár követségről kiszivárgott, hogy a bolgár hadsereg most már Konstantinápoly ellen fog vonulni, mert Ferdinánd király el van tökélye, hogy a tö­ olz albán trónkövetelők. (Velence, március 28.) Fuad basa, herceg, albán trónkövetelő, titkára és néhány barátja kíséretében ideérkezett. Hir szerint a napok­ban Montpensier herceg és Ghyka herceg al­bán trónkövetelők is ideérkeznek. 71 katonák eskü­ve. (Konstantinápoly, március 28.) Egy fogoly bolgár elbeszélése szerint százezer főnyi bol­gár, harmincezer főnyi görög és tízezer főnyi szerb kedden Csorluban közös istentiszteletet tartott és ez alkalommal megesküdtek a pap előtt, hogy a békét csak Hadzsiköjben kötik meg. 9 KÖZSÉGI ÜGYEK * * * X A munkanélküliek segélyezése. A pénzügyi bizottság hozzájárult ahhoz, hogy a főváros 50.000 koronát adjon a munka­nélküliek rögtönös segítésére. Az ügyet az április 2-iki közgyűlés napirendjére is ki­tűzték. X A községi takarékpénztár. A pénzügyi bizottság pénteki ülésén a napirend előtt föl­szólalt Biró Henrik a községi takarékpénz­tár ügyében és azt kérte, hogy sürgessék meg a kormánynál az alapszabályok elintézését. Mindenütt a világon van már községi taka­rékpénztár, csak éppen Budapesten nincs. Szerinte jó volna a főpolgármestert is föl­kérni, hogy járjon el ebben az ügyben. Vaszi­ljevics János dr. elnöklő alpolgármester ki­jelentette, hogy ez a kérdés már évek óta fönt, van a belügyminisztériumban, számtalanszor megsürgették már az elintézését, de haszta­lanul. A fölszólalás folytán most újabb sür­getést intéznek a minisztériumhoz és egyben a főpolgármester közreműködését is igénybe­veszik. ... A kormány eddig süket volt a sürgeté­sekkel szemben, mert a községi takarékpénz­tár a nagybankok szemében szálka, a kor­mány pedig — hiszen tudjuk — le van köte­lezve a nagybankoknak. A főváros érdeke a kormány kortesérdekei mellett eltörpül, nem hisszük tehát hogy az újabb sürgetés­nek haszna legyen.­­ A selcei üdülőház. Megírtuk, hogy a pol­­­gármester az Adria partján, Selce-ben üdülő­házat akar venni a főváros tisztviselői ré­szére. Ezt az ügyet a pénzügyi bizottság pén­teken tárgyalta. A legtöbb felszólaló kifogá­solta, hogy az üdülőházat Horvátország te­rületén akarják fölállítani és nem Magyar­országban. Fölösleges és oktalan hazafiias­kodás. Magyarországnak­ nincs ilyen célra alkalmas tengerpartja; a Balaton mellett csak hat hétig tart a szezon, a Tátrában sem sokkal tovább, míg Cirkvenica táján évi 7-8 hónapon át is lehet az üdülőházat használni. A bizottság úgy határozott, hogy létesítse­nek egy üdülőházat, mielőtt azonban a seb­es ingatlan megszerzésére vonatkozó előter­jesztés fölött érdemben döntene, az előter­jesztést visszaadta az ügyosztálynak, hogy az ottani viszonyokat mérlegelje, a berende­zés és kezelés költségeit pontosan állapítsa meg és ezek után megfelelő előterjesztést te­gyen. Ami a polgármester előterjesztésének a hiteligények kielégítésére vonatkozó részét és azt a részét illeti, hogy a főváros elvileg már most járuljon hozzá ahhoz, hogy egy szülőház és szanatórium részére ingyen tel­ket adományoz, a bizottság egyhangúlag el­fogadta.­­ Kié a Népopera ? Három év előtt a fővá­ros a Tisza Kálmán-téren óriási telket adott a Népopera céljára Márkus Dezsőnek... ingyen. Azaz, hogy névleg nem ingyen, ötven év múlva a színház a fővárosé lesz. Mi — és talán az egész sajtóban csak mi — tiltakoztunk ez ellen az ajándékozás ellen, mert elvi ellenségei vagyunk a községi ingatlanok elidegenítésé­nek és mert a szabad terekben oly szegény vá­rosunkban teret beépíteni valóságos bűn. Hasz­talan tiltakoztunk: nekünk nincs szavunk a városházán, ellenben van ottan szava Márkus Miksa udvari tanácsos urnak és egy sereg­üzérnek, akiket a kéz kezet mos hatalmas elve

Next