Népszava, 1913. március (41. évfolyam, 52–76. sz.)

1913-03-30 / 76. szám

1913 március 27. NÉPSZAVA) az osztrák-magyar monarchia haladéktala­nul kényszerítő rendszabályokhoz fog nyúlni. A londoni nagykövetségi reunió utolsó ülé­sén e tekintetben a nagyhatalmak közt teljes megegyezés jött létre. Várjon Belgrádban megtörténtek már a hatalmak diplomáciai eljárása, arról ez óráig nincs hiteles jelentés, csak az bizonyos, hogy ha ma nem történt meg, akkor holnap okvet­lenül be fog következni, miután ma vala­mennyi követ Hartwig orosz követtel együtt megkapta a szükséges utasításokat. Konstantinápolyban a hatalmak képvise­lői a béke ügyében még nem szólaltak föl a portán, jóllehet valamennyi nagykövet már birtokában van a megfelelő instrukcióknak. A cettinjei kormány értesítette a bécsi kül­ügyminisztériumot, hogy a Djakovában tar­tandó vizsgálatra a maga részéről Vukovics volt külügyminisztert küldte ki. A nagykövetek értekezlete. (London, március 29.) A Reuter-ügynök­ség jelenti: A nagyköveti reunió tegnap két óra hosszat tartott. Szó volt Albánia déli ha­tárairól, de döntés nincs. A reunió hétfőn tartja legközelebbi ülését. Id­ege­s csapatok Konstantinápoly­ban. (London, március 29.) A hatalmak már most behatóan foglalkoznak azzal az esettel, ha a bolgárok a csataldzsai vonalat beven­nék. Ebben az esetben a hatalmak csapato­kat fognak partraszállítani Konstantiná­polyban és Rodostóban, de nem azért, hogy a bolgárok előrenyomulását megakadályoz­zák, hanem inkább azért, hogy zavargás ki­törésének elejét vegyék. (Konstantinápoly, március 29.) Az orosz nagykövet utasítására az innen elindult „Ka­gul" orosz hadihajó visszatér Konstantiná­polyba. A német „Loreley" hadihajó is visz­szaérkezett. A nagyhatalmak megtették a szükséges intézkedéseket, hogy veszedelem esetében Peruba és Galatába tenger­észkato­nákat szállítsanak partra. A helyzet nagyon bizonytalan és komoly fordulatok nincse­nek kizárva. A harctérről, a fü­vep bej kelepcében. (London, március 29.) A „Daily Mail" jelenti Konstantinápolyból: Hire jár, hogy Enver bej csapatait a csataldzsai vonalon tőrbe csalták és igen nagy veszteségeket szenvedtek. A dolog úgy történt, hogy a bolgárok ütközet közben látszólag vissza­vonultak, hogy Envert csapataiknak az ül­dözésére rábírják. A török csapatok eköz­ben egy a bolgárok által teljesen aláakná­zott területre jutottak. Az aknát felrobban­tották és a török sereg egy része megsem­misült. Azután elkeseredett ütközet fejlő­dött ki, amelyben a törökök háromezer em­bert vesztettek. Nem lehet tudni, várjon Enver­bej megmenekült-e. Előrenyomulnak a bolgárok. (Szófia, március 29.) A bolgár csapatok a csataldzsai vonalon folytonosan előnyomul­nak és már átlépték a Karatus folyót. Meg­erősítik azt a hírt, hogy a bolgárok még teg­nap áttörték a törökök védelmi vonalát. A hadügyminisztériumhoz hírek érkeztek arról is, hogy Gallipoliban igen heves harcok folytak. (Szófia, március 29.) A bolgár sereg meg­kerülte a Derkosz-tavat és győzedelmesen nyomul előre. Bulak­nál nyugalom van. A derkoszi tó pár kilométernyire van Kon­stantinápolytól, vizéből táplálják a török fő­város vízvezetékét. (Szófia, március 29.) A Drinápolynál fel­szabadult csapatokból kilenc ezred a csa­taldzsai vonalhoz ment, ahol a legelkesere­dettebb harcok vannak folyamatban. A győz­tes bolgár sereget aligha lehet majd vissza­tartani attól, hogy Konstantinápolyba bevo­nuljon, de Ferdinánd királynak egyelőre nem szándéka az, hogy Konstantinápolyban a lá­bát megvesse. Elfogtak tízezer törököt. (London, március 29.) A „Daily Chronicle"­nek jelentik Konstantinápolyból, hogy Csa­taldzsánál tízezr törököt körülzártak és el­fogtak a bolgárok. A tiszti liga a legújabb vereségekre való tekintettel elhalasztotta a Mahmud Sefket kormánya ellen tervezett forradalmat. S döntő csata lesz. (Konstantinápoly, március 29.) Tegnap a csataldzsai vonalon aránylagos nyugalom volt. Mind a két fél újabb csapatokat von össze, hogy a döntő csatára elkészüljön. Visszavonulnak a szerbek. (Belgrád, március 29.) Hivatalosan jelentik, hogy a szerb csapatok ma kezdik meg a vissza­térést a meghódított területekről. A bolgár had­vezetőség ugyanis értesítette Stepanovics szerb tábornokot, a második szerb hadsereg főpa­rancsnokát, hogy a háború befejezés előtt áll s a Bulgáriával együtt­működött szerb csapatok ma elhagyhatják a meghódított területeket, amelyeken ezentúl a bolgár hadsereg egymaga fogja ellátni a közbiztossági szolgálatot. Jönnek a sebesültek. (Konstanza, március 29.) Konstantinápoly­ból jelentik, hogy naponta százával hozzák a sebesülteket a csataldzsai vonalról s minden kórház zsúfolva van, magánosok pedig nagy áldozatkészséget tanúsítanak s akiknek nincs hely a katonai és közkórházakban, azokat a családok veszik föl. (Belgrád, március 29.) Tegnap este há­rom vonat érkezett sebesültekkel Driná­polyból és holnap ujabb sebesü­ltszállítmá­nyokat várnak. A máig Drinápolyból ha­zaérkezett sebesültek száma kerek 1500. Te­mérdek sok halottja volt a szerb seregnek Drinápolynál és igen sok tiszt is elesett. Mostanáig még nem lehetett pontosan meg­állapítani a szerbek veszteségeit a driná­polyi ostromban. Alhir Nikita haláláról. * 71 halálhír. (Páris, március 29.) A „Journal" mai száma római magántáviratot közöl, amely úgy szól, hogy Nikita király Cettinjében gyilkos merénylet áldozata lett. A lap meg­jegyzi, hogy föntartással közli a hírt, bár egyáltalán nem valószínűtlen, hogy az álta­lános elkeseredés közepette, amely egész Montenegróban mérhetetlen arányú, amiért Skutarit még mindig nem foglalták el, a nép haragja a király ellen irányult. (Berlin, március 29.) A „Berliner Tage­blatt"-nak jelentik: Párisban tegnap este makacsul tartotta magát és hitelre talált az a hír, hogy Nikita királyt Cettinjében meg­gyilkolták. Az itteni montenegrói követség semmiféle jelentést nem kapott Cettinjéből A diplomáciai ügyvivő, akit a hírlapírók kérdésekkel ostromoltak, koholtnak mondja a párisi táviratot. (Páris, március 29.) Alig terjedt el Nikita király meggyilkolásának híre, Rómából azt jelentették, hogy a montenegrói fővárosból Cattaroba jelentés jött Nikita király hirte­len haláláról. Rómában már tudják, hogy Nikita természetes halállal hunyt el­(Berlin, március 29.) Római és párisi táv­iratok állítják, hogy Miklós király tegnap meghalt. Egy verzió szerint a királyt meg­ölték, a másik hír azt újságolja, hogy a 72 éves s utóbbi időben beteges király termé­szetes halállal halt meg. Tegnapelőtt tért vissza Cettinjébe Skutari alól, ahol maga vezette az ostromot és a nagy fáradalmak teljesen kimerítették. Hazaérve fővárosába, már súlyos beteg volt a király s végelgyön­gülésben hunyt el. Ma reggelig Cettinjéből­­"­ nem jött válasz az itteni montenegrói ügy­vivő távirati kérdésére. Koholt­­ táviratok. (Bécs, március 29.) Az itteni balkáni követ­ségek egyike sem kapott jelentést Cettinjé­ből Mindenütt azt mondják, hogy a párisi és római táviratok koholmányok. M ca&foLat. (Cettínje, március 28. — Hivatalos.) A kül­földön elterjedt híresztelésekkel szemben a montenegrói sajtóiroda kijelenti, hogy Mik­lós király teljesen egészséges és a híreszte­lések valótlanok. Hogyan tárna át el merénylet kire. (Bécs, március 29.) Cettinjéből olyan olyan táviratok érkeznek, amelyek Montenegró for­radalmi hangulatáról adnak hírt. A nép na­gyon el van keseredve, nagy a nyomor, a gyász, a pusztulás mindenfelé. Tegnap és ma is heves tüntetések voltak a dinasztia ellen. Itt valószínűnek tartják, hogy e tüntetések következtében terjedt el Berlinben és Páris­ban a merénylet híre. Montenegro bajban van. * Haragítsznak Nikitára* (Cettinje, március 29.) Egész Montenegró lakossága kétségbe van esve. A nép nem tudja megérteni, hogy miért ne kapná meg Montenegró Skutarit, holott annyi pénzt és vért áldozott érte és amikor Bulgáriáé lett egész Thrácia, Szerbia pedig hatalmas terü­leteket kap Macedóniában. Az elkeseredés nőttön­ nő s a nép haragja nyíltan a király ellen fordult, Montenegró nem essgen. (London, március 29.) A „Daily Express" közli mai számában : A brit külügyminiszté­riumhoz távirat jött Cettinjéből azzal a je­lentéssel, hogy Montenegró semmi szín alatt nem mondhat le Skutariról és még a nagy­hatalmak nyomásának sem fog engedni. Európa azzal, amikor albán királyságot akar létesíteni, eltörli a montenegrói királyságot és az önfentartás parancsolja, hogy Monte­negró szembeszálljon a hatalmak végzetes határozatával. Hyen körülmények között Montenegró egymagára hagyatva is folytatni fogja a háborút, hogy megszerezze Skutarit, a monarchia türelme. (London, március 29.) A „Daily Telegraph" bécsi táviratot közöl, amely szerint az osz­trák-magyar monarchia türelme elfogyott és ha a nagyhatalmak Montenegróval szemben továbbra is csak barátságos intésekre szorít­koznak, akkor Ausztria-Magyarország az in­telmeket tettekre fogja váltani és mint Európa akaratának végrehajtója fog föl­lépni. Flottatüntetés Montenegró ellen. (Berlin, március 29.) A „Lokalanzeiger"­nek jelentik: A nagyhatalmak cettinjei kép­viselői három követelést terjesztettek a mon­tenegrói kormány elé. Felszólították, hogy azonnal szüntesse be Skutari ostromát, hogy mindazokban a kerületekben, amelyeket a nagyhatalmak a független Albániához kí­vánnak csatolni, hagyják abba az ellenséges­kedéseket és végül, hogy a jövendő Albánia e területeit ürítsék ki A szerb kormány már néhány nap előtt jelezte hajlandóságát, hogy, kész Európa kívánságaihoz alkalmazkodni, a cettinjei kabinet ellenben még nem felelt, de hogy milyen lesz a válasz, az abból is ki­világlik, hogy Nikita király rendeletet adott ki az ostrom folytatására. Ha ez bekövetkezik, akkor a hatalmak vagy együttesen fogják blokád alá helyezni a montenegrói tengerpartot, vagy pedig az osztrák-magyar monarchia egymaga fog Antivár­ előtt flottatüntetést rendezni. Nikita ssOPOA (Pétervár, március 29.) Nikita király levelet intézett a hármas szövetség egyik nagyhatala 9

Next