Népszava, 1913. április (41. évfolyam, 77–102. sz.)

1913-04-01 / 77. szám

XT.?. évfolyam. Budapest, 1913 április 1. kedd. AZ ELOFIZETES ARA I egy évre. ...... 34.— kor. | negyed évre ..... a.— kor. fél évre 12.— kor. | egy hóra ..... ..— kor. A „SZOCIALIZMUS"-nal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-U­TCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) A munkásság gazdasági és politikai fel­szabadulásáért vívott küzdelmek­­tüzében tűnt ki, hogy a milyen megbecsülhetetlen fegyvere az ön­tudatos munkások hadseregének. A Népszava elszánt bátorsággal támadta mindazokat, akik a nép­jogok érvényesíté­sének útját állták. A Népszava volt az, amely a megdönthetetlen adatok egész tö­megével igazolta be, hogy a választójogért folyó küzdelem a munkásság megélhetésé­ért folytatott harc és hogy mindazok, akik a népparlament ellen dolgoznak, csak önző osztályérdekeiket védelmezik. A Népszava volt az, amely beigazolta, hogy Magyarország a szociálpolitikai al­kotások terén az utolsó helyen kullog, hogy a munkások elnyomatása és kizsákmányo­lása Európa egyetlen államában sem olyan nagy, mint nálunk. A Népszava kíméletlen nyíltsággal bizo­nyította be, hogy az élelmiszerek drágítása csak néhány száz nagybirtokosnak az ér­deke, hogy az agráriusok az osztályparla­mentet használják föl arra, hogy a nyo­morgóktól százmilliókat rabolhassanak. A Népszava sorakoztatta harcra a mun­kásosztályt a rekkel emelkedett és ez biztosította a lap fönnállását. Most újra előfizetésre hívjuk föl elvtár­sainkat és fölszólítunk mindenkit, hogy agitáljon a Népszava terjesztése érdekében. Nagy harcok küszöbén állunk. A válasz­tójogért folytatott küzdelem nem záró­dott le, miert a kormány torz javaslatát egész erőnkkel, minden elszántságunkkal lehetetlenné kell tennünk. Minél erősebb a Népszava, annál több reményünk van arra, hogy a becsületes vá­lasztójogot kivívhatjuk és ezzel olyan par­lamentet teremthetünk, amely a munkás­ság érdekeit is figyelembe veszi, amely a munkásvédtörvényekkel és okos gazda­sági politikával a nép megélhetését elvisel­hetővé teszi. Agitáljon mindenki a Népszava érde­kében! A Népszava előfizetési ára : egy évre . . . „­ . . . 24.— korona fél évre . . . . 9 é s a 12.— „ negyed évre . . . s s 6.— „ egy hóra . 2.— .. A .,Szocializmus"-sal együtt havonta 40 fillérrel több. Egyes szám ára 8 fillér. * * .*. militarizmus falánksága ellen és beigazolta, hogy a militarista őrü­let elviselhetetlen nyomorúságot teremt és a kivándorlást oly mértékben fokozza, hogy az egész ország gazdasági élete elpusztul. A hatalom fölismerte a Népszava veszé­lyességét. Ezért minden erejével rávetette magát a Népszavára és a legaljasabb esz­közökkel igyekezett a lapot tönkretenni. Először a Népszava utcai árusítását tiltották be az egész országban. Azután ki­tiltották a lapot a pályaudvarokból és vé­gül betiltották a Népszava árusítását a dohánytőzsdékben. A kormány azonban még ezzel sem elé­gedett meg. Ráuszította ügyészeit a Nép­szavára és ismét életbe léptette az éjjeli ügyészséget csupán azért, hogy a Népszavát idejében kobozhassák el. Az igazságügyminiszter kijelentette, hogy éjjel-nappal a helyén lesz, hogy minél nagyobb sikerrel dolgoz­hassák a Népszava ellen. A múlt esztendő­ben tucatjával kaptuk a sajtópöröket és már ebben az évben is kapott a Népszava! A kormány azonban mindezekkel az esz­közökkel hiába dolgozott, mert a munká­sok szeretete és öntudatossága pótolta azo­kat a károkat, amelyeket a kormány oko­zott. A Népszava előfizetőinek száma ez­ M vidéke­n. Az alábbi városokban a Népszava-agi­táció ügyében értekezletek lesznek ; az ér­tekezletekre Budapestről megy előadó. Baja, április 7-én, este 8 órakor. Szabadka, április 8-án, este 8 órakor. Szeged, április 9. és 10-én, este 8 órakor. Békésgyula, április 11-én, este 8 órakor. Békéscsaba, április 12-én, este 8 órakor. Arad, április 13-án, délután 3 órakor. Brassó, április 15-én, este 8 órakor. Marosvásárhely, április 16. este 8 órakor. Torda, április 17-én, este 8 órakor. Dés, április 18-án, este 8 órakor. Szolnok, április 20-án, délelőtt 10 órakor. Az értekezletek mindenütt a Munkás­otthonban lesznek. H /kiadóhivatal. Megkötözve és megnyúzva hever Magyarország a császári abszolutiz­mus lábainál. Tíz hosszú esztendeig küzdött az ellen, hogy végképpen rája feküdjék a császári hatalom és maga alá gyűrje a fa­lánk militarizmus: tíz évi küzdelem után jött egy őrült meg egy gazember és fegyveres hatalommal eltiporták a törvényt, letörték az országos ellenállást, Bécs rabjává és a militarizmus martalékává tették az országot. Tíz esztendeig küzdött az ország az újonc­létszám fölemelése ellen, mert a nép nem bírja el az új terheket, a rettentő vér- és pénzáldozatokat. A hosszú küzdelem vége felé az ellenzék végre beletörődött a hadügyi terhek emelésébe, de azzal a feltétellel, hogy az ország a demokratikus fejlődés útjára lép és így elegendő erőt szerezhet az új ter­hek viselésére. Azonban a hatalomra jutott geszti őrült és a zalatnai tolvaj erőszakos módon keresztülvitték a terhek emelését, anélkül, hogy megnyitották volna a demo­kratikus fejlődés útját. Megkötözték és az­után megnyúzták az országot, amely most számtalan sebből vérzik és kényre-kegyre ki van szolgáltatva hóhérainak. Tíz évi kemény harcok során jutott el a császári abszolutizmus odáig, hogy rákény­szeríthette az országra az új véderőtör­vényt, az újonclétszámemelést és a hadügyi költségeknek száz­milliókkal való szaporítá­sát. Tíz esztendő kellett ehhez. Most pedig, alig egy évvel a véderőtörvény oktrojálása után, az újonclétszám újabb emelésére ké­szülnek a bécsi hóhérok és magyarországi pribékjeik. Hónapok óta rémítgeti az or­szágot a vészhír, hogy megint emelni akar­ják az ujonclétszámot és a hírek csak az emelés mekkorasága tekintetében tértek el egymástól, de, hogy lesz emelés, azt már­nem is tagadták hivatalosan. Most pedig egy béci lap — megbízhatónak jelzett hely­ről — azt az értesítést közli, hogy az évi újoncjutalékot 25.000 fővel akarják emelni, ami két éves szolgálati idő mellett annyit tesz, hogy a közös hadsereg békelétszáma 50.000 emberrel lesz nagyobb, mint most. Tehát állandóan 50.000-rel több ifjú férfit akarnak kiragadni a teremtő munka köré­ből, a családjaik köréből, gyámoltalan öreg szülők oldaláról, reménykedő menyasszo­nyok közeléből, ki az életből, el a kaszárnya­börtönökbe. Hogy pénzáldozatban ez mit jelent, azt még csak ezután fogjuk pontosan megtudni. De nagyjában már most is tudhatjuk: száz­milliókra rugó új befektetés és legalább har­minc millió korona évi kiadási többlet­­, ez a készülő merényletnek pénzügyi mér­lege ! Nézzünk körül az országban, a megyénk­ben, a községünkben:­ gazdasági, kulturá­lis és szociális nyomorúság ordít felénk min­denfelől, önálló exisztenciák ezrével roskad­nak össze. Proletár tízezrek munka nélkül lézengenek és leírhatatlan nyomorúságban sínylődnek. A­ kivonült és az elnyomorodott munkások utcahosszat koldulnak és vásáron mutogatják az ínségüket. Az emberek száz­ezrei orvosi segítség nélkül pusztulnak el. Az embercsemeték százezrei iskola nélkül nőnek föl. A néptanítók nyomorognak és azt az évi 10—12 millió koronát, amely tűr­hető megélhetést biztosítana nekik, nem kaphatják meg, mert attól fölborulna az ál­lamháztartás egyensúlya. De az őrületes fegyverkezés céljaira bőven teremnek az újabb százmilliók. A nép nyomoroghat, a sötét tudatlanságban vergődhetik, koplal­hat, koldulhat, az árokban dögölhetik meg. Lapunk mai száma 18 oldal.

Next