Népszava, 1913. szeptember (41. évfolyam, 205–229. sz.)

1913-09-02 / 205. szám

I XLI. évfolyam. Budapest, 1913 szeptember 2. kedd. 205. szám. AZ ELŐFIZETÉS ABA: fgy évre. 24.— kor. I negyed évre. . . . . kor. fél évre 18.— kor.­­ egy hóra 2.— kor. A „SZOCIALIZMUS"-sal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM AHA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐ SE­K: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3—29 és József 3—30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3—31 és József 3—32.) Bihari szociálpolitika. 1. A bih­ari szabadcsapat a parlament legá­zolását elvégezvén, a szociálpolitika mezőire is el akar kalandozni és hadjáratot akar in­dítani a megbetegedett és megcsonkított munkások ellen. A kereskedelmi alkalmazot­tak érdekében alkotott záróórára vonatkozó felemás törvényt és a munkakerülőkről és csavargókról hozott „kiváló alkotást" már jelentős szociálpolitikai munkának minősí­tették. A méltóságos hírlap most arról ad hírt, hogy a szociálpolitikai alkotások nem fognak szünetelni, mert a kormány az új polgári peres eljárással egyidejűleg életbe akarja léptetni az új iparbíróságokat. Azt írja nevezett lap, hogy a kormány, nem gondol arra, hogy az ipartörvény el­avult ázsiai rendelkezéseit módosítsa. Tiszá­éknak nincs idejük arra, hogy azokkal a rendelkezésekkel törődjenek, amelyek a munkások hátrányára szolgálnak és amel­yi­k­rállz­tását ma már Európa egyetlen álla­mának ipartörvényében sem találhatjuk meg. Az új iparbíróságok fölállítását azon­ban égetően sürgősnek jelzik, erről külön tör­vényt akarnak alkotni, mert ez a külön tör­vény ad alkalmat arra, hogy az ipari munka legszerencsétlenebb és legszál­andóbb áldo­zatain a beteg és balesetet szenvedett mun­kásokon végigverhessenek, hogy csökkent­hessék azokat a terheket, amelyeket a ma­gyarországi gyatra munkásbiztosítás a mun­káltatókra ró és hogy ezzel a kizsákmányoló­kat a kormány szekere elé fogják.­­ A hadsereg részére követelt óriási össze­gek nagy megterheléssel járnak. A munkál­tatók elég érthető módon tiltakoznak min­den újabb teher ellen és így félő, hogy Ti­száék, akik a közeljövőben ismét emelni akarják ezeket a terheket, maguk ellen zúdít­ják a tőkések haragját. A bihari szabad­csapat tehát a­­szociálpolitika megnyomorí­tásával akarja enyhíteni a munkáltatók ha­ragját és a segélyre szoruló munkások igé­nyeinek leszállításával akarja kiengesztelni a tőkéseket. Az új iparbíróságokról szóló törvény ren­delkezéseit még nem ismerjük. A méltósá­gos hírlap csak egyes kiszakított részeket közöl, amelyekből nem lehet megállapítani, hogy a gazságnak milyen mértékét fogják alkalmazni a munkásokkal szemben. A kö­zölt rész azonban elegendő annak megálla­píthatására, hogy az új iparbíróságok nem a fejlődést fogják szolgálni, hanem méltóak lesznek ahhoz a maradi szellemhez, amelynek a bihari szolgabirák a kifejezői.­­ Már magának a törvénytervezetnek az­­előkészítése is bizonyítja, hogy a munkások érdekeit nem akarták figyelembe venni. Az a szakbizottság, amely az iparbíróság ügyé­vel foglalkozott, a törvényt előkészítő mi­niszteri tisztviselőkön kívül csupa munkál­tatót vont be a tárgyalásokba. A szakbizott­ság elnöke Matlekovics Sándor, az „Orszá­gos Iparegyesület" elnöke, tehát szükségsze­rűen a munkáltatók érdekeit kellett védel­meznie, mert a nevezett egyesület kifejezet­ten a munkáltatók érdekeinek védelmét tartja legfőbb feladatának. A szakbizottság a munkások véleményére nem volt kíváncsi és a munkások érdekképviseleteitől nem kért véleményt. Ha az új iparbíróságok csak azokat az ügyeket látnák el, amelyek jelenleg a békél­tető bizottságokra vannak bízva, akkor nyu­godt lélekkel megvárhatnák a törvényterve­zet hiteles szövegét. A békéltető bizottságok­nál rosszabb és lassúbb testületet még talán Tiszáék sem tudnak összeállítani. Azon­ban az uj törvénybe Tiszáék az eddig alkotott törvényekhez hason­lóan be akarnak csempészni olyan dolgo­kat is, amelyek az 1907. évi XIX. t.-c. legsi­kerültebb r­észét hatástalanítják". "Ki akarják vonni a­ munkásbiztosítás köréből a válasz­tott bírósági eljárást, tehát módosítani akar­ják az idézett törvénynek azt a részét, amely­lyel a munkások legjobban meg vannak elégedve.­­ Az új törvénytervezet szerint az iparbíró­ság hatásköre a következőkre fog kiter­jedni: 1. A munkáltató és munkás, a mester, se­gédek, inasok, kereskedelmi és ipari alkal­mazottaknak minden szolgálati és bérviszo­nyaikból eredő jogvitás kérdések eldönté­sére ; 2. mindazokra az ügyekre, amelyek az or­szágos munkásbetegsegélyző és baleset­biztosító pénztár és a biztosított között föl­merülnek és most az 1907. évi XIX. törvény­cikk alapján fölállított választott bírósági elé vannak utalva, s végül 3. ez az uj iparbiróság mint békéltető bíró­ság jár el a sztrájkok ügyében. Ekként az uj bíróság az iparhatósági és munkásbal­esetügyi bíróságok hatáskörével lesz föl­ruházva. Az összes iparügyi bíráskodás erre a szakbíróságra lesz ruházva. Az új iparbíróságok tehát nemcsak a munkások és munkáltatók között folyó pe­res ügyekben ítélkeznének, hanem elintéznék a munkásbiztosítás körében létesített vá­lasztott bíróságok összes munkáját és a sztrájkügyeket is. Valószínű, hogy a mun­kásokat a munkaviszonyból kifolyó perek dolgában is ki akarják játszani. Valószínű, hogy a, sztrájkdolgokban "is olyan módon fognak békéltető eljárást létesíteni, hogy abból a munkásoknak nem lesz semmi hasz­nuk. Ezekkel a dolgokkal majd annak ide­jén részletesen fogunk foglalkozni. Az ellen azonban már most is a leghatározottabban és a legélesebben tiltakoznunk kell, hogy a választott bíróságok intézményét megnyo­morítsák, hogy a munkások befolyását a választott bíróságokra csökkentsék. -¡MIÍŐl . Az új törvénytervezet a bíróság szerve­zetére vonatkozóan is elárulja, hogy a mun­kásokat ki akarják zárni a választott bíró­ság intézményéből és olyan választási el­járást akarnak törvénybe iktatni, amely a munkáltatók kreatúráit segíti az iparbíró­ságok ítélkező tanácsába, sá­ törvényterve­zet szerint „az iparbírósági ülnökök egyi­két a munkáltatók, mesterek, a másik ülnö­köt a segédek, munkások választják, az es­küdtek lajstroma szerint összeállított név­jegyzék alapján. A törvény tüzetesen in­tézkedik, hogy, ki lehet iparh­atósági ülnök és szabályozza az "összeférhetetlenség ese­teit"­. Egyelőre tehát titok, hogy az iparbíró­ságok ülnökeit kik választják. Az azonban már most is bizonyos, hogy a munkások eddig szerzett jogait meg akarják csorbí­tani és a Tisza-féle választójogi torzjavas­lathoz hasonló­­eljárást­ akarnak létesíteni a választásoknál. Eddig a békéltető bizott­ságok tagjait az összes alkalmazottak ál­talános választójog alapján választhatták meg. A választott bírósági ülnököket is az összes biztosítottak az általános, egyenlő és titkos választójog alapján választották. A bihariak most esküdtek lajstromáról fecseg­nek és olyan tüzetes intézkedésekről, ame­lyek valószínűleg lehetetlenné teszik, hogy valamilyen tisztességes ember bekerülhes­sen az iparbíróságba. Hogy a választott bíróságok eddig mi­lyen munkát végeztek, arra vonatkozóan, nehogy elfogultsággal vádoljanak bennün­ket, olyan embereket sorakoztatunk föl, akik ezt az intézményt alaposan ismerik s akiket nem lehet meggyanúsítani azzal, hogy a munkások javára elfogultak". Dr.­­Vályi Sándor kir. ítélőtáblai bíró, a budapesti választott bíróság volt elnöke, azon az ankéten, amelyet a „Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesü­lete" rendezett a munkásbiztosítási tör­vény reformjáról, a következőket mondotta a választott bíróságok működéséről : Hogy kivételes esetektől eltekintve, ami­kor az osztályérdek által befolyásolt túlzott egyoldalúságot az elnök van hivatva mérsé­kelni — ülnökeink általában mily értelmes, józan fölfogást, objektivitást és helyes szo­ciális érzéket tanúsítanak, annak illusztrá­lásául hivatkozhatunk egyrészt arra, hogy a munkáltatók a biztosítottak érdekének érvé­nyesülésétől elzárkózni rendszerint nem szok­tak, sőt némelykor azoknak csaknem túlzott jóakarata segíti elő azt a statisztikai ered­ményt, mely az elsőfokú munkásbiztosítási bí­róságnak ítélkezését a külföldi gyakorlathoz képest az igényjogosultakra nézve lényege- Lapunk mai száma 14 oldal.

Next