Népszava, 1913. szeptember (41. évfolyam, 205–229. sz.)
1913-09-02 / 205. szám
I XLI. évfolyam. Budapest, 1913 szeptember 2. kedd. 205. szám. AZ ELŐFIZETÉS ABA: fgy évre. 24.— kor. I negyed évre. . . . . kor. fél évre 18.— kor. egy hóra 2.— kor. A „SZOCIALIZMUS"-sal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM AHA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐ SEK: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3—29 és József 3—30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3—31 és József 3—32.) Bihari szociálpolitika. 1. A bihari szabadcsapat a parlament legázolását elvégezvén, a szociálpolitika mezőire is el akar kalandozni és hadjáratot akar indítani a megbetegedett és megcsonkított munkások ellen. A kereskedelmi alkalmazottak érdekében alkotott záróórára vonatkozó felemás törvényt és a munkakerülőkről és csavargókról hozott „kiváló alkotást" már jelentős szociálpolitikai munkának minősítették. A méltóságos hírlap most arról ad hírt, hogy a szociálpolitikai alkotások nem fognak szünetelni, mert a kormány az új polgári peres eljárással egyidejűleg életbe akarja léptetni az új iparbíróságokat. Azt írja nevezett lap, hogy a kormány, nem gondol arra, hogy az ipartörvény elavult ázsiai rendelkezéseit módosítsa. Tiszáéknak nincs idejük arra, hogy azokkal a rendelkezésekkel törődjenek, amelyek a munkások hátrányára szolgálnak és amelyikrállztását ma már Európa egyetlen államának ipartörvényében sem találhatjuk meg. Az új iparbíróságok fölállítását azonban égetően sürgősnek jelzik, erről külön törvényt akarnak alkotni, mert ez a külön törvény ad alkalmat arra, hogy az ipari munka legszerencsétlenebb és legszálandóbb áldozatain a beteg és balesetet szenvedett munkásokon végigverhessenek, hogy csökkenthessék azokat a terheket, amelyeket a magyarországi gyatra munkásbiztosítás a munkáltatókra ró és hogy ezzel a kizsákmányolókat a kormány szekere elé fogják. A hadsereg részére követelt óriási összegek nagy megterheléssel járnak. A munkáltatók elég érthető módon tiltakoznak minden újabb teher ellen és így félő, hogy Tiszáék, akik a közeljövőben ismét emelni akarják ezeket a terheket, maguk ellen zúdítják a tőkések haragját. A bihari szabadcsapat tehát aszociálpolitika megnyomorításával akarja enyhíteni a munkáltatók haragját és a segélyre szoruló munkások igényeinek leszállításával akarja kiengesztelni a tőkéseket. Az új iparbíróságokról szóló törvény rendelkezéseit még nem ismerjük. A méltóságos hírlap csak egyes kiszakított részeket közöl, amelyekből nem lehet megállapítani, hogy a gazságnak milyen mértékét fogják alkalmazni a munkásokkal szemben. A közölt rész azonban elegendő annak megállapíthatására, hogy az új iparbíróságok nem a fejlődést fogják szolgálni, hanem méltóak lesznek ahhoz a maradi szellemhez, amelynek a bihari szolgabirák a kifejezői. Már magának a törvénytervezetnek azelőkészítése is bizonyítja, hogy a munkások érdekeit nem akarták figyelembe venni. Az a szakbizottság, amely az iparbíróság ügyével foglalkozott, a törvényt előkészítő miniszteri tisztviselőkön kívül csupa munkáltatót vont be a tárgyalásokba. A szakbizottság elnöke Matlekovics Sándor, az „Országos Iparegyesület" elnöke, tehát szükségszerűen a munkáltatók érdekeit kellett védelmeznie, mert a nevezett egyesület kifejezetten a munkáltatók érdekeinek védelmét tartja legfőbb feladatának. A szakbizottság a munkások véleményére nem volt kíváncsi és a munkások érdekképviseleteitől nem kért véleményt. Ha az új iparbíróságok csak azokat az ügyeket látnák el, amelyek jelenleg a békéltető bizottságokra vannak bízva, akkor nyugodt lélekkel megvárhatnák a törvénytervezet hiteles szövegét. A békéltető bizottságoknál rosszabb és lassúbb testületet még talán Tiszáék sem tudnak összeállítani. Azonban az uj törvénybe Tiszáék az eddig alkotott törvényekhez hasonlóan be akarnak csempészni olyan dolgokat is, amelyek az 1907. évi XIX. t.-c. legsikerültebb részét hatástalanítják". "Ki akarják vonni a munkásbiztosítás köréből a választott bírósági eljárást, tehát módosítani akarják az idézett törvénynek azt a részét, amelylyel a munkások legjobban meg vannak elégedve. Az új törvénytervezet szerint az iparbíróság hatásköre a következőkre fog kiterjedni: 1. A munkáltató és munkás, a mester, segédek, inasok, kereskedelmi és ipari alkalmazottaknak minden szolgálati és bérviszonyaikból eredő jogvitás kérdések eldöntésére ; 2. mindazokra az ügyekre, amelyek az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár és a biztosított között fölmerülnek és most az 1907. évi XIX. törvénycikk alapján fölállított választott bírósági elé vannak utalva, s végül 3. ez az uj iparbiróság mint békéltető bíróság jár el a sztrájkok ügyében. Ekként az uj bíróság az iparhatósági és munkásbalesetügyi bíróságok hatáskörével lesz fölruházva. Az összes iparügyi bíráskodás erre a szakbíróságra lesz ruházva. Az új iparbíróságok tehát nemcsak a munkások és munkáltatók között folyó peres ügyekben ítélkeznének, hanem elintéznék a munkásbiztosítás körében létesített választott bíróságok összes munkáját és a sztrájkügyeket is. Valószínű, hogy a munkásokat a munkaviszonyból kifolyó perek dolgában is ki akarják játszani. Valószínű, hogy a, sztrájkdolgokban "is olyan módon fognak békéltető eljárást létesíteni, hogy abból a munkásoknak nem lesz semmi hasznuk. Ezekkel a dolgokkal majd annak idején részletesen fogunk foglalkozni. Az ellen azonban már most is a leghatározottabban és a legélesebben tiltakoznunk kell, hogy a választott bíróságok intézményét megnyomorítsák, hogy a munkások befolyását a választott bíróságokra csökkentsék. -¡MIÍŐl . Az új törvénytervezet a bíróság szervezetére vonatkozóan is elárulja, hogy a munkásokat ki akarják zárni a választott bíróság intézményéből és olyan választási eljárást akarnak törvénybe iktatni, amely a munkáltatók kreatúráit segíti az iparbíróságok ítélkező tanácsába, sá törvénytervezet szerint „az iparbírósági ülnökök egyikét a munkáltatók, mesterek, a másik ülnököt a segédek, munkások választják, az esküdtek lajstroma szerint összeállított névjegyzék alapján. A törvény tüzetesen intézkedik, hogy, ki lehet iparhatósági ülnök és szabályozza az "összeférhetetlenség eseteit". Egyelőre tehát titok, hogy az iparbíróságok ülnökeit kik választják. Az azonban már most is bizonyos, hogy a munkások eddig szerzett jogait meg akarják csorbítani és a Tisza-féle választójogi torzjavaslathoz hasonlóeljárást akarnak létesíteni a választásoknál. Eddig a békéltető bizottságok tagjait az összes alkalmazottak általános választójog alapján választhatták meg. A választott bírósági ülnököket is az összes biztosítottak az általános, egyenlő és titkos választójog alapján választották. A bihariak most esküdtek lajstromáról fecsegnek és olyan tüzetes intézkedésekről, amelyek valószínűleg lehetetlenné teszik, hogy valamilyen tisztességes ember bekerülhessen az iparbíróságba. Hogy a választott bíróságok eddig milyen munkát végeztek, arra vonatkozóan, nehogy elfogultsággal vádoljanak bennünket, olyan embereket sorakoztatunk föl, akik ezt az intézményt alaposan ismerik s akiket nem lehet meggyanúsítani azzal, hogy a munkások javára elfogultak". Dr.Vályi Sándor kir. ítélőtáblai bíró, a budapesti választott bíróság volt elnöke, azon az ankéten, amelyet a „Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesülete" rendezett a munkásbiztosítási törvény reformjáról, a következőket mondotta a választott bíróságok működéséről : Hogy kivételes esetektől eltekintve, amikor az osztályérdek által befolyásolt túlzott egyoldalúságot az elnök van hivatva mérsékelni — ülnökeink általában mily értelmes, józan fölfogást, objektivitást és helyes szociális érzéket tanúsítanak, annak illusztrálásául hivatkozhatunk egyrészt arra, hogy a munkáltatók a biztosítottak érdekének érvényesülésétől elzárkózni rendszerint nem szoktak, sőt némelykor azoknak csaknem túlzott jóakarata segíti elő azt a statisztikai eredményt, mely az elsőfokú munkásbiztosítási bíróságnak ítélkezését a külföldi gyakorlathoz képest az igényjogosultakra nézve lényege- Lapunk mai száma 14 oldal.