Népszava, 1914. június (42. évfolyam, 128–152. sz.)
1914-06-02 / 128. szám
XLII. é folyam. Budapest, 1914 Junius 2. kedd. 128. szám. 5 ELŐFIZETÉS ÁRA: egy év. .. 24.— kor. I negyed évre 6.— kor. fél él ... 12.— kor. tegiy hóra 2.— kor. IOOTIlIZMUS"-sal együtt havonta 40 fillérrel több. ..•GYES SZÁM ÁRA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CSONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) munkások! Polgárok! Gonosz támadás készül a főváros rés környéke népe ellen . A városi kormányzat meg akarja drágítani a villamos vasúti utazást a saját vasutunkon, amelyben 30 millió koronánk fekszik és a közúti vasúton, amelynek részvényesei már most is 16 százalékos uzsoraprofitot préselnek ki belőlünk, így akarják még kövérebbre hizlalni a gazdag részvényeseket a dolgozó munkások és kispolgárok rovására. A lakás-, kenyér-, hús- és tejuzsora után következzék a villamosuzsora. Aki naponta csak egyszer utazik is a Városin ide-oda, azt a 16 filléres jegy árának 20 fillérre emelése évi 29 korona új adóval terheli meg. Többtagú családra pedig valóságos csapás ez az új adó. A villamos gn©gslrágiftása elélesz tahát Bossfiapest és fk®rkell. Június 3-án, szerdán este ,V18 órakor a következő helyeken tartunk " S.aa . V, Váci út 100, Weinberger-féle vendéglőben. VII, Aréna-ut 68, az Építőmunkás-Otthon nagytermében. VIII, Fráter- és Futó-utca sarok, Böhmféle vendéglőben. X, Martinovics-tér 3, Munkásotthonban. A skftanyelyen ugyancsak szerdán este 18 órakor a következő helyeken lesznek vltra Erzsébetfalva, Munkásotthonban. Kispest: A színház helyiségében. Újpest: Gyár utca 41. Munkásotthonban. Elvtársak, polgárok, készüljünk a tiltakozó gyűlésekre. A szociáldemokrata párt Jaroslav egyszereggye A pécsi bányavidéken negyedfélezer bányász áll harcban a kapzsi szénbárókkal. Az örökös éjszaka bús rabszolgái valamivel több kenyeret kérnek, régebben kapott, de a kapitalisták részéről megszegett ígéretek beváltását sürgetik. A szénbárók pedig nem engednek, a munkásokat sztrájkba kergették, keserves ínségre ítélték és hiába engedékenyek a munkások, hiába akarnak visszatérni a járomba utólagos tárgyalások és bérjavítások reményében , a szénbárók még így is csak „izgatók" elcsapása árán hajlandók visszafogadni igás jószágaikat. Az ember elámul, hogy milyen szerény kívánságokat támasztottak a munkások. Például a vájárok részére 3 korona 50 fillér alapbért kívánnak ! Ennyi legyen a legjobban (!) kereső munkások minimális keresete. Negyedfél koronát kérnek a kitanult, tapasztalt bányászok azért, hogy életüket lent töltik a föld mélyében, súlyos robotban görnyedve, szénport nyelve, életüket minden percben kockára téve. És erre Jirinsky Jaroslav bányaigazgató úr ezt mondja a hozzája forduló újságírónak : A vájárok bérének 3 korona 50 fillérre való emelése káros volna a társaságra, a munkások ellustulnának, nem igyekeznének a termelés intenzitására, mert a 3,50 koronás alapbért is elegendőnek tartanák a keresetre. Különben soknak van földje, abból is van jövedelme és ha a bányától keres 3 koronát, meg a gazdálkodásból is annyit, bár 6 korona csak elég egy napra. Ezt a pár mondatot érdemes volna sok millió példányban kinyomtatni és a munkások között szétosztogatni ezzel a rövid magyarázattal: „Nézzétek, proletárok, ilyen a kapitalista egyszeregy". Azt mondja először is a kapitalista egyszeregy . Olyan alapbért, amely legalább száraz kenyérre elég, nem szabad adni a munkásnak, mert akkor a munkás nem robotol inaszakadtáig, mint amikor a szakmánykereset kegyetlen ostora csattog a hátán. Ha már a mérsékelt munka is meghozza a kenyérre és krumplira valót, akkor a munkás ellustul... De még szebb a kapitalista egyszeregynek ez a tétele : Ha a munkásnak földje van és az is hoz neki napi 3 koronát, meg a bányai munka is hoz 3 koronát, az már 6 korona, ennyiből pedig csak meg lehet élni! Ha ez vicc volna, akkor visszafordíthatnók: Ha Jaroslav úr a papájától örökölt 200.000 koronát, hozományul is kapott 200.000 koronát és a bányaigazgatásért kap évi 30.000-et, ez — a tőke kamataival együtt — évi 50.000 korona és akkor minek neki még jutalék is ! De amit az az úr mondott, az nem vicc, az a tőke egyszeregyének egy komoly tantétele és ahhoz hasonlók — például — a következők is : Ha a férj keres napi 3 koronát, a feleség meg 2 koronát, ez már 5 korona, ebből csak meg lehet élni ! (De — ugyancsak a kapitalisták erkölcstana szerint — az aszszonynak a családi tűzhelynél van a helye.) [Vagy : ha az apa keres 22 koronát, az anya IV2 koronát, három gyermekük 80—80 fillért, ez már 6 korona 40 fillér és ebből már csak meg lehet élni ! (Azonban : le a szocialistákkal, akik fölbomlasztják a családot !) Vagy: Ha a szövőgyári leány megkeres a gyárban egy korona húsz fillért, prostitúcióval pedig három koronát [(mert hiszen az a százhúsz filléres kereset sok-sok leányt taszít a prostitúcióba) az napi négy korona húsz fillér, abból pedig csak megélhet egy munkásleány!Vagy: A napi rendes kereseted négy korona, három túlóráért [(ha van) kapsz még másfél koronát, ez összesen öt és fél korona, ez már csak gyönyörű kereset! Hát ilyen a kapitalista egyszeregy. Te a kapitalistának kincseket teremtesz, ugy hogy ő tejben-vajban fürödhetik, a feleségét selyemben-bársonyban járathatja, arannyal-gyémánttal díszítheti, a gyermekeit bőségben nevelheti, a leányait a polgári erkölcs mirtuskoszorújával adhatja oda a drágán vásárolt törvényes férjnek; de teneked csak annyi bért ad, hogy — ha nem akarsz éhen veszni — akkor megszakadhatsz a szakmányban, tüdővészt szerezhetsz a túlórázásban, családostól túrhatod — ha, véletlen szerencseképen van — a kis földedet, a gyárba küldheted a feleségedet(ha otthon elpusztulnak is apró gyermekeid), munkába állíthatod gyönge porontyaidat (ha nyomorékokká satnyulnak is), teste árusítására bocsáthatod a leányodat . . . mert a kapitalista úgy szabta meg a béredet, hogy, az ilyen kereseteket is hozzája számította. Ha pedig ebbe az egyszeregybe nem akarsz belenyugodni, akkor a kapitalista kirúg az utcára, kap helyetted mást, kevésbé kényeset, az istenes-hazafiias rendbe jobban beleilleszkedőt. Ez a magva a pécsi bányaigazgató föntidézett és kőbe vésni való szavainak, Jaroslav úr nemes egyszerűséggel kitárta az érdeklődő világ előtt azt a számvetési módszert, amely a kapitalista rendnek egyik lényeges,tartozéka. És ezt az istentől való — „mindig így volt, mindig is így lesz" — rendet egész fegyveres erejével védi az istenes és hazafiias állam. Ezen egy csöppet sem változtat az a körülmény, hogy a pécsvidéki bányák tulajdonosai leginkább osztrákok és hogy Jaroslav úr még magyarul sem tud. A magyar állam hatalma nem az éhesekért, hanem az éheztetőkért van; hogy az éhes esetleg színmagyar, az éheztető meg vadidegen, az igazán mellékes. Lapunk mai száma 14 oldal.