Népszava, 1914. július (42. évfolyam, 153–180. sz.)

1914-07-29 / 178. szám

XLV. évfolyam. Budapest, 1914 julius 29. szerda. 178. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA egy évre 24.— kor. I negyed évre 6.— kor. fél évre 13.— kor.­­ egy hóra 2.— kor. A­­„SZOCIALIzaxUS"-sal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-U­TCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) A magyar hivatalos „Budapesti Közlöny" és, az osztrák hiva­talos „Wiener Zeitung" kedden délután 4 órakor külön kiadásban jelent meg és a következőket tartalmazza: HADÜZENET. A császári és apostoli királyi Felsége 1914. évi július hó 28-án kelt legfelsőbb elhatározása alapján a mai napon a szerb királyi kormányhoz francia nyelven hadüzenetet intézett, amely magyar fordításban a következőképen szól: Mivel a szerb királyi kormány ama jegyzékre, amely részére Ausztria-Magyarország belgrádi követe által 1914. évi július hó 23-án átadatott, kielégítő választ nem adott, a császári és királyi kormány kénytelen maga gondoskodni jogainak és érdekeinek védelméről és ezen célból a fegyverek erejéhez fordulni. Ausztria-Magyarország ennélfogva a jelen pillanattól kezdve hadiállapot­ban levőnek tekinti magát. Ausztria-Magyarország külügyminisztere: Gróf Berchtold, s. k. A magyar újságírásnak nem volt még olyan nagyjelentőségű eseménye,, mint az, amit e sorok fölött közlünk. A király meg­üzente a háborút és a következő órákban az ágyuk erejével fog Ausztria-Magyarország érvényt szerezni az akaratának Szer­biával szemben. » Éjfélig ez a nap legnagyobb eseménye. Nem hoznak-e a kö­vetkező órák nagyobbakat ? Az ágyuké a szó : — a monarchia diplomáciája érvényt szerzett annak az elvének, hogy azután a szerb válasz után, amely a monarchia jegyzékében foglaltak teljesítését nem ígérte, nem megy bele alkudozásokba, nem tolja ki a határidőt, nem fogad el"" közvetítést, hanem megszólaltatja a fegyvereit. Két nagy esemény kiemelése kívánkozik még ide. Az egyik a hatalmas Anglia diplomáciája fejének az alsóház­ban tett nyilatkozata, amely nyilatkozat szavaiból az óriási, ret­tenetes következményű konfliktus békés megoldásában való re­ménykedés hangzik ki, hogy a kevésbé érdekelt nagyhatalmak együttes megegyezésével és föllépésével igyekezzenek útját állani a világháborúnak. Greynek ez után a nagyjelentőségű beszéde után még lázasabb tevékenység fogta el a nagyhatalmak diplo­máciáit. A másik nagy esemény, amelyet e helyen fentartással emel­hetünk csak ki, arról szól, hogy Oroszország is nagy erővel moz­gósít. Ha igaz ez a híradás, akkor a Grey akciója elkésett. Ha még nem is igaz, a legközelebbi órákban valósággá lehet. A monarchia is, és­­ Németország is ellene van a megoldás, a diplomácia véle­ménye szerint az ideiglenesen való megoldás e módjának. És dél­után négy órára kiadták hivatalosan is, hogy megüzenték a h­ábor­út. Ki kell emelnünk itt is — alább, háború és a közgazdasági élet című fejezetben bőven írunk róla —, hogy a háborús helyzet nagy drágaság jeleivel kezdődik. A hatóságnak, a kormánynak nagyon sürgős kötelessége törvényben való jogának az­­érvénye­sítése abban az irányban, hogy a drágaság katasztrófákat ne idézzen elő. • És most adjuk sorban a mai nap híreit . Az ágyuké a szó! (Bécs, július 28. — „Az Est" tudósítása.) •Az európai diplomácia akciója csupán a há­ború lokalizálására szorítkozhat mától kezdve. Szó sem lehet már többé arról, hogy Szerbiát meg ne támadjuk. A kocka el van vetve. A háború Szerbiával kikerülhetetlen és elhatározott dolog. Szerbiával Ausztria-Ma­gyarország csak az ágyuk nyelvén beszél — egész a végsőig. Ezeket a súlyos mondatokat ma a legilletékesebb helyen hallottam. Egyéb­ként hétfőn este a külföldi lapok levelezői a bécsi külügyminisztériumban hasonló és épp ily elhatározott hangú információkat kaptak. Ezt a nagyjelentőségű elhatározást a mér­tékadó helyeken a szerb válaszjegyzék idézte elő. El voltunk készülve reá, hogy a szerb kormány ki nem elégítő válaszában sok ki­fogásolni való lesz. De a kétszínűségnek és ellenséges indulatnak az a mértéke, ami eb­ben a jegyzékben megnyilatkozik, fölülmúlta a legpesszimisztikusabb várakozást. Ha volt még valakinek talán kétsége afelől, vájjon okvtetelenül szükséges-e a háború megindí­tása Szerbia ellen, a jegyzék elolvasása ezt az utolsó kételyt is el kellett, hogy oszlassa. Bizonyossá vált, hogy azzal a Szerbiával, amely így beszél, nem lehet többé békében élni. Most már az ágyuké a szó. Ha Szerbia kormánya most az utolsó pillanatban talán mégis engedékenységre határozná el magát, ,­ ez már nem változtathat a helyzeten. Szer­­ ­­ bia elszalasztotta az alkalmat. Most már késő, Szerbiával többé diplomáciai uton nem tárgyal a monarchia. Sőt: a monarchia és Szerbia között fenforgó ügyben többé közve­títés sem lehetséges. Ez ügy fegyveres elin­tézése előtt minden idegen oldalról jövő be­avatkozást a monarchia vissza fog utasítani. A monarchiának erről az elhatározásáról hétfő este óta minden nagyhatalomnak tudo­mása van. Kétszázmilliós hadi kárpótlást. (Bécs, július 28.) Ma ismét híre terjedt an­nak, hogy Franciaország és Oroszország ré­széről újabb határidőt kértek Szerbiának, de egyidejűen kilátásba helyezték, hogy Fran­ciaország és Oroszország az osztrák-magyar követeléseknek Szerbia által való elfogadá­sáért bizonyos formában garanciát vállal. Mindezekről az eseményekről, amelyek a diplomácia kulisszái mögött játszódnak le, illetékes körökben épp úgy titkolódznak, amint nem lehet tudni semmi bizonyosat ar­ról, hogy a katonai előkészületek mily irány­ban fogják folytatni. Beavatott körökben úgy tudják, hogy Ausztria-Magyarország hajlandó az ellenségeskedés megkezdéséig igen rövid határidőt adni, de egyúttal ki­jelenti, hogy követeléseinek minden fentar­tás nélkül való teljesítésén kívül kétszáz mil­lió korona hadikárpótlást követel. A monarchia bejelenti a hatalmaknak a hadiállapotot.­ ­A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: A" kö­zös külügyminisztérium kedden a bécsi ide­gen diplomáciai missziókhoz a következő tar­talmú jegyzéket intézte : A császári és királyi kormány auuiu u i.-­ ból, hogy a Belgrádból kiinduló, az osztrák­magyar monarchia területi integritása ellen irányuló szubverzív üzelmeknek véget ves­sen, a szerb királyi kormányhoz 1914 július 23-án jegyzéket intézett, amelyben több kö­vetelés foglaltatott, amely követeléseknek el­fogadására a szerb királyi kormánynak 48 órai idő engedélyeztetett. Miután a szerb kormány erre a jegyzékre nem adott kielégítő választ, a császári és ki­rályi kormány abba a kényszerhelyzetbe ju­tott, hogy maga gondoskodjék jogainak és érdekeinek megvédéséről és hogy ebből a célból a fegyver erejéhez folyamodjék. Ausztria-Magyarország, amely Szerbiához az ellenségeskedések megkezdésére vonat­kozó 1907. évi október 18-iki konvenció 1. sza­kasza értelmében már formális nyilatkoza­tot intézett, azóta Szerbiával hadiállapotban lévőnek tekinti magát. Amidőn a cs. és kir. külügyminisztérium ezt a nagykövetségnek (követségnek) tudo­másul adja, tisztelettel kijelenti, hogy Ausz­tria-Magyarország az ellenségeskedések tar­tama alatt Szerbia részéről való hasonló el­járás föltevése mellett az 1907. évi október 18-iki hágai egyezmény és az 1909. évi feb­ruár 26-iki londoni deklaráció határozataihoz fogja magát tartani. A császári és királyi kormány fölkéri a nagykövetséget (követséget), hogy ezt a no­tifikációt sürgősen kormányával közölni szí­veskedjék. háborút! Lapunk mai száma 14 oldal-

Next