Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)
1914-08-28 / 208. szám
NÉPSZAVA 3 1914 augusztus 27. * A monarchia és Belgium. Hadüzenet! (Bécs, augusztus 27. — „M. T. I.") A belga udvarnál akkreditált cs. és kir. követ azt az utasítást kapta, hogy a belga királyi külügyminiszterhez a következő táviratot intézze: « Kormányom megbízásából van szerencsém excellenciáddal a következőket közölni: Minthogy Belgium a német birodalomtól ismételten tett ajánlatok visszautasításával Franciaországot és Angliát részesíti katonai támogatásban, amely két állam hadat üzentAusztria-Magyarországnak és tekintettel arra a tényre, mint megállapítást nyert, Belgiumban a királyi hatóságok jelenlétében osztrák és magyar állampolgárok oly bánásmódot voltak kénytelenek eltűrni, amely az emberiesség legelemibb követeléseinek ellentmond és még ellenséges államok alattvalóival szemben is megengedhetetlen . Ausztria-Magyarország kénytelennek látja magát a diplomáciai viszony megszakítására és e pillanattól kezdve Belgiummal szemben hadi állapotban levőnek tartja magát. A követség személyzetével együtt elhagyom az országot és az államban levő osztrák és magyar polgárok védelmét az Egyesült Államok belgiumi követére bizora. A cs. és kir. kormány Errenbault de Dudzeele grófnak kiadta az útleveleket. Aláírva Clary. * A német berendezkedés. Belgium maradjon Németországé? (Berlin, augusztus 27.) A „Berliner Lokalanzeiger" méltatja a német egyesült hadsereg legutóbbi nagy diadalait és azt követeli, hogy Belgium osztatlanul maradjon Németországé. Brüsszel bankjai. (Berlin, augusztus 26. — „N. T. N.") Brüsszelben néhány nap múlva megkezdi működését a német birodalmi bank. Addig is a bankügyeket a Deutsche Bank intézi, amelynek már régebben volt Brüsszelben fiókja. «1 (Róma, augusztus 27. — „N. T. H."). Brüsszelből táviratozzák, hogy a négy francia pénzintézet, amelynek Brüsszelben telepei voltak, kivonul a belga fővárosból. A négy intézet, a Crédit Lyonnais, a Société Francais de Commerce et de Depot, a Comptoir National és a Banque de Paris már minden lépést megtettek arra vonatkozólag, hogy otthagyják Brüsszelt. A két nagy belga pénzintézet, a Société generale de Belgique, amely 1822-ben alakult és 2 milliárddal rendelkezik és a Banque National, amely 1850-ben alakult és 500 millió frank alaptőkéje van, megkezdi ismét működését, de német felügyelet alatt. A hadisarc. (Berlin, augusztus 27.) Lüttichből, Hollandián át jelentik. A németek Lüttich városra tíz millió frank, a tartományra pedig ötven millió frank hadisarcot vetettek ki. Zálogul lefoglalták Lüttichben a vasutak és a pénzügyi társaságok tulajdonjogát. Ez megakasztotta a pénzforgalmat és a bankok, hogy a bajon segítsenek, bonok kiadását határozták el. A Quai des Pecheurs egyik házából több lövést intéztek a német csapatokra. A házat erre teljesen földúlták. Az egyetem előtt levő téren is több lövés esett egyik házból, mire a katonák tíznél t több házat fölgyújtottak. (Berlin, augusztus 27.) _ A „Lokalanzeiger" levelet kapott a német főhadiszállásról, amely szerint Lüttichnek ötven millió, Brüsszelnek ötszáz millió frank hadisarcot kell fizetnie aranyban szeptember 1-ig. Ugyanez a levél azt is jelenti, hogy Namur ostrománál osztrák mozsárágyúk is résztvettek. (Stockholm, augusztus 27.) Svéd lapoknak londoni pénzügyi körökből érkező magánértesülései szerint a belgák kijelentették, hogy semmiféle erőszakkal nem fogják őket arra kényszeríteni a németek, hogy a követelt hadisarcnak csak egy töredékét is megfizessék. Német és belga zászló a brüsszeli városházán. (Berlin, augusztus 27.) Rotterdamból jelentik: Amikor a német csapatok Brüsszelbe bevonultak, a városházán a belga, a francia és az angol zászló lengett. A németek ezt a következőképen változtatták meg: Középre Brüsszel város lobogóját tűzték, balra a német és jobbra a belga zászlót. Merénylet Vandervelde ellen? (Rosendaal, augusztus 27.) Vandervelde belga szocialista vezér férfiú ellen, aki most miniszter, merényletet követtek el. Vandervelde feleségével együtt két hírlapíró társaságában automobilkirándulást tett és eközben egy ember háromszor rálőtt az automobilra; senki sem sebesült meg. A merénylő szocialista, aki háború ellenes. A belgiumi hadjárat. Anglia Belgiumért. (London, augusztus 27. — Berlinen át.) Az alsóház mai ülésén Asquith miniszterelnök a Ház zajos tetszése közben bejelentette, hogy holnap javasolni fogja, kérje a Ház feliratban György királyt, hogy a belgák királyának tolmácsolja a rokonszenv és csodálat érzését, amellyel az angol alsóház a belga hadsereg és nép a területébe történt könynyelmű betörés ellen kifejtett hősies ellentállását tekinti. Egyúttal biztosítja a király a belga királyt Anglia elhatározásáról, hogy Belgiumnak a függetlensége és a nemzetközi jog védelmére kifejtett erőfeszítéseit minden módon támogatni fogja. Namuri hadifoglyok Németországban. (Berlin, augusztus 27.) A" tegnap éjjel az aacheni pályaudvaron átszállított hadifoglyok között már belga tüzérek is voltak a namuri erődből, továbbá tivrkoszok, zuávok és angol lovasok. „A borzalmas hatású bombázás". (Berlin, augusztus 27.) Az itteni lapok harctéri tudósítóinak a főhadvezetőség megengedte, hogy megnézzék a rommálőtt Loncin-erődöt; ezek a tudósítók jelentik, hogy a négy méter vastag betonboltozatokból semmi sem maradt meg, háznagyságú kőkockák össze-vissza tördelve hevernek, a hatalmas kupola- és páncéltornyok csupa romhalmaz. Az ágyúzás 12 kilométer távolságból történt és a német tüzérségnek egyetlen egy lövése sem tévesztett célt. Az út Namurig tele van tömérdek egyenruhával, borjúval és patrontáskával. Több helység egyenlő a földszinével. (Bécs, augusztus 27.) A berlini Wolff-féle távirati ügynökségnek jelentése (Szerdai lapunkban közöltük. — A szer.), amelyben a vezérkar engedelmével tudatja, hogy Lüttich és Namur erődeinek szétrombolása az új negyvenkét centiméteres ostrommozsár műve volt, kimondhatatlanul nagy föltűnést keltett a hozzáértők és beavatottak körében is. Az a tény maga, hogy a két szövetséges hatalom ilyen rettenetes és eddig fölülmúlhatatlan tüzérségi fegyver birtokában vanl, a beavatottak előtt nem titok. Míg a világ, különösen pedig a francia, belga és angol közvélemény azon bámul, hogy miképen eshettek el oly meglepően gyorsan Lüttich s Namur egészen modern erődítményei a beavatottak már tudták, hogy a két szövetséges hatalomnak sikerült tüzérségét ezzel a hihetetlenül nagyhatású eszközzel kellő időre fölszerelni. Kevesen tudták, hogy ezek az ágyuk időközben el is készültek és kellő számban alkalmazhatóvá váltak már a háborúnak ebben a szakában. És ezért volt oly nagy meglepetés?, amikor a berlini jelentés a titokról lerántotta a leplet. A hozzáértők véleménye szerint a negyvenkét centiméter kaliberű mozsárágyú teljes fölfordulást jelent a tüzérségben éppúgy, mint az egész stratégiában. A régebbi ostromágyúk és ostrommozsarak legnagyobbjai csupán 30.5 vagy 34.5 centiméteres kaliberűek voltak. Franciaország, Anglia és Oroszország csak ilyenekkel rendelkeznek. Ennek megfelelően az államok erődeinek betonpáncélos betonfalai is csupán oly ellenállóképességűek, hogy éppen elegendőek az ilyen kaliberű ostromágyuk lövegeinek az ártalmatlanná tételére. A 30.5 és 34.5 centiméteres ostromágyú tüzelésével szemben valóban hosszú ideig tarthatták volna magukat Lüttich és Namur; az erődítéseik ily ágyúkkal szemben elegendő védelmet nyújthattak volna. A 42 centiméteres ostromtarackok lövegei azonban ezeket a hatalmas páncélbeton falakat is szétrombolják. A monarchia ezerkilós tarabklövegei. (Bécs, augusztus 27.) Jól értesült helyről a következőket közlik a ,,Neue Freie Presse"vel: Azokkal a híresztelésekkel szemben, hogy állítólag a német birodalmon kívül egyetlenegy más állam sem rendelkezik 42 centiméternyi kaliberű ágyukkal — megállapítható, hogy Pilsenben már 1910. évi júliusában kielégítő kísérleteket folytattak a 42 centiméteres tarackokkal és a kiváló eredmények alapján több ilyen tarackot föl is állítottak a pilseni lőtéren. Ezek a tarackok 1000 kilogram súlyú lövedéket 15 kilométer távolságra vetnek magukból. A cári zsarnokkal, az Európa békéjét állandóan veszedelmeztető orosz barbársággal való leszámolás immár a legvéresebb komolysággal megindult. A monarchia csapatai már erősen döngetik Oroszország határait, már bent járnak Oroszországban és nagy erővel nyomulnak Varsó felé. És amíg Oroszországot keleti és nyugati részén egyformán szorongatják, addig a cár Moszkvában szónokol, „békéről”1 és „igazságról" papol, az az ember, aki életénekminden percében szüntelenül vérben, gázol, akinek a birodalmában örökös a forrongás, akinek kormányzati rendszere nagy temetőt csinált Oroszországból, akinek nevéhez milliók átka tapad és akinek útját az akasztófák végtelen sora jelzi. Atyuska — és az igazság .* Talán senkire másra, mint az orosz cárra és pribékhadára nem illett még olyan pompásan Julius Caesarnak ez a híres mondása: elveszett emberek és latrok ... A tengeren még nem indult meg a nagyobb küzdelem. Apróbb mérkőzések voltak csupán. A legújabb összeütközés a finn öbölben történt, ahol túlsúlyban levő orosz hadihajók megtámadtak egy zátonyra futott német cirkálót. A cirkáló egy ideig védte magát, de son minthogy orosz kézre kerüljön, inkább a levegőbe röpítették. A legénység nagy része, azonban megmenekült. A déli harctérnek is vannak újabb eseményei: a monarchia csapatai Montenegrót nyugat felől három oldalon, támadják. Szerbiában ismét fölrobbantottak egy fontos vasúti hidat, amelyen át Szerbia eddig Oroszországgal tudott érintkezni. Most Szerbia — a legutóbbi szalonikii vasútvonalának elpusztítása után — mégjobban, talán teljesen, el van szigetelve. * * A krasniki nagy ütközet, amely az orosz hadjárat sorsára nézve döntővolt, három napig tartott. A monarchia seregei, amelyek támadó szándékkal a San határfolyón keltek át, már az első napon támadó hadállásba helyezkedtek. Eleinte azonban nehéz volt közvetlenül támadni az oroszokat, akik hepehupás, mocsaras, erdős területeken menekülve, kerülték az ütközetet. Utóbb azonban olyan helyzetbe hozták őket, hogy kénytelenek voltak az ütközetet elfogadni és egész nagy haderejükkel fölfejlődni. Orosz részről öt teljes hadtest volt összpontosítva. Kétszázezer embernél jóval többre tehető az orosz haderő, amely a Krasnik körüli ütközetben részt vett. Az oroszok arcvonala Frampoltól egészen a Visztula mentén fekvő Jozefoig terjedt. A küzdelem végtelenül heves és véres volt. A tulajdonképeni harc azonban csak az ütköz- 3