Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)

1914-08-28 / 208. szám

NÉPSZAVA 3 1914 augusztus 27. * A monarchia és Belgium. Hadüzenet! (Bécs, augusztus 27. — „M. T. I.") A belga udvarnál akkreditált cs. és kir. követ azt az utasítást kapta, hogy a belga királyi külügyminiszterhez a következő táviratot intézze: « Kormányom megbízásából van szeren­csém excellenciáddal a következőket közölni: Minthogy Belgium a német birodalomtól is­mételten tett ajánlatok visszautasításával Franciaországot és Angliát részesíti katonai támogatásban, amely két állam hadat üzent­­Ausztria-Magyarországnak és tekintettel arra a tényre, mint megállapítást nyert, Belgiumban a királyi hatóságok jelenlété­ben osztrák és magyar állampolgárok oly bánásmódot voltak kénytelenek eltűrni, amely az emberiesség legelemibb követelé­seinek ellentmond és még ellenséges államok alattvalóival szemben is megengedhetetlen . Ausztria-Magyarország kénytelennek látja magát a diplomáciai viszony megszakítá­sára és e pillanattól kezdve Belgiummal szemben hadi állapotban levőnek tartja ma­gát. A követség személyzetével együtt el­hagyom az országot és az államban levő osz­trák és magyar polgárok védelmét az Egye­sült Államok belgiumi követére bizora. A cs. és kir. kormány Errenbault de Dudzeele grófnak kiadta az útleveleket. Aláírva Clary. * A német berendezkedés. Belgium maradjon Németországé? (Berlin, augusztus 27.) A „Berliner Lokal­anzeiger" méltatja a német egyesült hadsereg legutóbbi nagy diadalait és azt követeli, hogy Belgium osztatlanul maradjon Németországé. Brüsszel bankjai. (Berlin, augusztus 26. — „N. T. N­.") Brüsszel­ben néhány nap múlva megkezdi működését a német birodalmi bank. Addig is a bankügyeket a Deutsche Bank intézi, amelynek már régeb­ben volt Brüsszelben fiókja. «­1 (Róma, augusztus 27. — „N. T. H."). Brüsszel­ből táviratozzák, hogy a négy francia pénz­intézet, amelynek Brüsszelben telepei voltak, kivonul a belga fővárosból. A négy intézet, a Crédit Lyonnais, a Société Francais de Com­merce et de Depot, a Comptoir National és a Banque de Paris már minden lépést megtettek arra vonatkozólag, hogy otthagyják Brüsszelt. A két nagy belga pénzintézet, a Société gene­rale de Belgique, amely 1822-ben alakult és 2 milliárddal rendelkezik és a Banque Na­tional, amely 1850-b­en alakult és 500 millió frank alaptőkéje van, megkezdi ismét műkö­dését, de német felügyelet alatt. A hadisarc. (Berlin, augusztus 27.) Lüttichből, Hollan­dián át jelentik. A németek Lüttich városra tíz millió frank, a tartományra pedig ötven millió frank hadisarcot vetettek ki. Zálogul lefoglalták Lüttichben a vasutak és a pénz­ügyi társaságok tulajdonjogát. Ez megakasz­totta a pénzforgalmat és a bankok, hogy a ba­jon segítsenek, bonok kiadását határozták el. A Quai des Pecheurs egyik házából több lö­vést intéztek a német csapatokra. A házat erre teljesen földúlták. Az egyetem előtt levő téren is több lövés esett egyik házból, mire a katonák tíznél t több házat fölgyújtottak. (Berlin, augusztus 27.) _ A „Lokalanzeiger" levelet kapott a német főhadiszállásról, amely szerint Lüttichnek ötven millió, Brüsszelnek ötszáz millió frank hadisarcot kell fizetnie aranyban szeptember 1-ig. Ugyanez a levél azt is jelenti, hogy Namur ostrománál osztrák mozsárágyúk is résztvettek.­­ (Stockholm, augusztus 27.) Svéd lapoknak londoni pénzügyi körökből érkező magán­értesülései szerint a belgák kijelentették, hogy semmiféle erőszakkal nem fogják őket arra kényszeríteni a németek, hogy a követelt hadisarcnak csak egy töredékét is megfizes­sék. Német és belga zászló a brüsszeli város­házán. (Berlin, augusztus 27.) Rotterdamból jelentik: Amikor a német csapatok Brüsszelbe bevonul­tak, a városházán a belga, a francia és az angol zászló lengett. A németek ezt a következőképen változtatták meg: Középre Brüsszel város lo­bogóját tűzték, balra a német és jobbra a belga zászlót. Merénylet Vandervelde ellen? (Rosendaal, augusztus 27.) Vandervelde belga szocialista vezér férfiú ellen, aki most miniszter, merényletet követtek el. Vander­velde feleségével együtt két hírlapíró társa­ságában automobilkirándulást tett és eköz­ben egy ember háromszor rálőtt az automo­bilra; senki sem sebesült meg. A merénylő szocialista, aki háború el­lenes. A belgiumi hadjárat. Anglia Belgiumért. (London, augusztus 27. — Berlinen át.) Az alsóház mai ülésén Asquith miniszterelnök a Ház zajos tetszése közben bejelentette, hogy holnap javasolni fogja, kérje a Ház fel­irat­ban György királyt, hogy a belgák kirá­lyának tolmácsolja a rokonszenv és csodá­lat érzését, amellyel az angol alsóház a belga hadsereg és nép a területébe történt köny­nyelmű betörés ellen kifejtett hősies ellent­állását tekinti. Egyúttal biztosítja a király a belga királyt Anglia elhatározásáról, hogy Belgiumnak a függetlensége és a nemzetközi jog védelmére kifejtett erőfeszítéseit minden módon támogatni fogja. Namuri hadifoglyok Németországban. (Berlin, augusztus 27.) A" tegnap éjjel az aacheni pályaudvaron átszállított hadifog­lyok között már belga tüzérek is voltak a namuri erődből, továbbá tivrkoszok, zuávok és angol lovasok. „A borzalmas hatású bombázás". (Berlin, augusztus 27.) Az itteni lapok harc­téri tudósítóinak a főhadvezetőség megengedte, hogy megnézzék a rommálőtt Loncin-erődöt; ezek a tudósítók jelentik, hogy a négy méter vastag betonboltozatokból semmi sem maradt meg, h­áznagyságú kőkockák össze-vissza tör­delve hevernek, a hatalmas kupola- és páncél­tornyok csupa romhalmaz. Az ágyúzás 12 kilo­méter távolságból történt és a német tüzérség­nek egyetlen egy lövése sem tévesztett célt. Az út Namurig tele van tömérdek egyenruhával, borjúval és patrontáskával. Több helység egyenlő a földszinével. (Bécs, augusztus 27.) A berlini Wolff-féle távirati ügynökségnek jelentése (Szerdai la­punkban közöltük. — A szer­­.), amelyben a vezérkar engedelmével tudatja, hogy Lüttich és Namur erődeinek szétrombolása az új negy­venkét­ centiméteres ostrommozsár műve volt, kimondhatatlanul nagy föltűnést keltett a hozzáértők és beavatottak körében is. Az a tény maga, hogy a két szövetséges hatalom ilyen rettenetes és eddig fölülmúlhatatlan tüzérségi fegyver birtokában vanl, a beavatot­tak előtt nem titok. Míg a világ, különösen pedig a francia, belga és angol közvélemény azon bám­ul, hogy miképen eshettek el oly meglepően gyorsan Lüttich s Namur egészen modern erődítményei a beavatottak már tud­ták, hogy a két szövetséges hatalomnak sike­rült tüzérségét ezzel a hihetetlenül nagyhatású eszközzel kellő időre fölszerelni. Kevesen tud­ták, hogy ezek az ágyuk időközben el is ké­szültek és kellő számban alkalmazhatóvá vál­tak már a háborúnak ebben a szakában. És ezért volt oly nagy meglepetés?, amikor a ber­lini jelentés a titokról lerántotta a leplet. A hozzáértők véleménye szerint a negyvenkét centiméter kaliberű mozsárágyú teljes fölfor­dulást jelent a tüzérségben éppúgy, mint az egész stratégiában. A régebbi ostromágyúk és ostrommozsarak legnagyobbjai csupán 30.5 vagy 34.5 centiméteres kaliberűek voltak. Fran­ciaország, Anglia és Oroszország csak ilyenek­kel rendelkeznek. Ennek megfelelően az álla­mok erődeinek betonpáncélos betonfalai is csu­pán oly ellenállóképességűek, hogy éppen ele­gendőek az ilyen kaliberű ostromágyuk löve­geinek az ártalmatlanná tételére. A 30.5 és 34.5 centiméteres ostromágyú tüzelésével szemben valóban hosszú ideig tarthatták volna magu­kat Lüttich és Namur; az erődítéseik ily ágyúkkal szemben elegendő védelmet nyújt­hattak volna. A 42 centiméteres ostromtarac­kok lövegei azonban ezeket a hatalmas páncél­beton falakat is szétrombolják. A monarchia ezerkilós tarabklövegei. (Bécs, augusztus 27.) Jól értesült helyről a következőket közlik a ,,Neue Freie Presse"­vel: Azokkal a híresztelésekkel szemben, hogy állítólag a német birodalmon kívül egyetlenegy más állam sem rendelkezik 42 centiméternyi kaliberű ágyukkal — meg­állapítható, hogy Pilsenben már 1910. évi júliusában kielégítő kísérleteket folytattak a 42 centiméteres tarackokkal és a kiváló eredmények alapján több ilyen tarackot föl is állítottak a pilseni lőtéren. Ezek a tarac­kok 1000 kilogram súlyú lövedéket 15 kilo­méter távolságra vetnek magukból. A cári zsarnokkal, az Európa békéjét ál­landóan veszedelmeztető orosz barbársággal való leszámolás immár a legvéresebb ko­molysággal megindult. A monarchia csa­patai már erősen döngetik Oroszország ha­tárait, már bent járnak Oroszországban és nagy erővel nyomulnak Varsó felé. És amíg Oroszországot keleti és nyugati részén egyformán szorongatják, addig a cár Moszkvában szónokol, „békéről”1 és „igaz­ságról" papol, az az ember, aki életének­­minden percében szüntelenül vérben, gázol, akinek a birodalmában örökös a forrongás, akinek kormányzati rendszere nagy teme­tőt csinált Oroszországból, akinek nevéhez milliók átka tapad és akinek útját az akasz­tófák végtelen sora jelzi. Atyuska — és az igazság .­* Talán senkire másra, mint az orosz cárra és pribékhadára nem illett még olyan pompásan Julius Caesarnak ez a hí­res mondása: elveszett emberek és latrok ..­. A tengeren még nem indult meg a nagyobb küzdelem. Apróbb mérkőzések voltak csu­pán. A legújabb összeütközés a finn öböl­ben történt, ahol túlsúlyban levő orosz ha­dihajók megtámadtak egy zátonyra futott német cirkálót. A cirkáló egy ideig védte magát, de son minthogy orosz kézre kerül­jön, inkább a levegőbe röpítették. A le­génység nagy része, azonban megmenekült.­­ A déli harctérnek is vannak újabb ese­ményei: a monarchia csapatai Montenegrót nyugat felől három oldalon, támadják. Szer­biában ismét fölrobbantottak egy fontos vasúti hidat, amelyen át Szerbia eddig Oroszországgal tudott érintkezni. Most Szerbia — a legutóbbi szaloniki­i vasútvo­nalának elpusztítása után — még­­jobban, talán teljesen, el van szigetelve. *­ * A krasniki nagy ütközet, amely az orosz hadjárat sorsára nézve döntő­­volt, három na­pig tartott. A monarchia seregei, amelyek támadó szándékkal a San határfolyón kel­tek át, már az első napon támadó hadállásba helyezkedtek. Eleinte azonban nehéz volt közvetlenül támadni az oroszokat, akik hepe­hupás, mocsaras, erdős területeken mene­külve, kerülték az ütközetet. Utóbb azonban olyan helyzetbe hozták őket, hogy kény­telenek voltak az ütközetet elfogadni és egész nagy haderejükkel fölfejlődni. Orosz részről öt teljes hadtest volt összpontosítva. Kétszázezer embernél jó­val többre teh­ető az orosz haderő, amely a Krasnik körüli ütközetben részt vett. Az oroszok arcvonala Frampoltól egészen a Visztula mentén fekvő Jozefoig terjedt. A küzdelem végtelenül heves és véres volt. A tulajdonképeni h­arc azonban csak­ az ütköz- 3

Next