Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)

1914-08-08 / 188. szám

6 Mindenki érezte, hogy a román kormány döntő elhatározások előtt áll. Híre ment, hogy Pok­ rewski-Koziell orosz követ vasárnap hosszú ideig értekezett Marghilomán és Ionescu volt, miniszterekkel és Bessarábia visszaadását helyezte kilátásba, ha­ Románia a hármas szö­vetség ellen foglal állást. Azzal kívánt különö­sen hatni a román államférfiakra, hogy Bess­arábiában most nincs is orosz katonaság. A koronatanácsot minisztertanács előzte meg. A tanácskozásról kiszivárgott hírek szerint a vita mindvégig akörül a kérdés körül forgott, hogy Románia másik hatalmi csoporthoz csatlakoz­zék. A­ megjelentek egymás után kifejtették pro és contra véleményüket. Az öreg Carp, a konzervatív párt köztiszteletben álló vezér­fér fia, nyíltan követelte, hogy Románia már most jelentse ki őszintén és föntartás nélkül, hogy a szomszédos monarchiával együtt akar maradni. Mély hatással voltak a királynak szavai is, aki bizalmát nyilvánította Ausztria-Magyarország és Németország erejébe és hűségébe. Bratiani Jánes miniszterelnök és Costinescu pénzügyminiszter hosszabb beszéd­ben ismertették a külpolitikai, illetőleg a gaz­dasági helyzetet. A király összegezvén a ta­nácskozás eredményét, maga is helyeselte Bra­tianu miniszterelnök javaslatát, hogy Romániá­nak mindenekelőtt határait kell védenie és ér­dekeit biztosítania. A bukaresti lapok még éj­félkor külön kiadásban értesítették a közönsé­get a hozott határozatról. Czernin gróf osztrák­magyar és Waldhausen báró német követ a sinaiai Palace Hotelben vártak a koronatanács határozatára. Poklawski orosz követ nem volt Sinaiában. A részletes mozgósításra vonatkozó rendelkezések már készen vannak. a német császár a görög királyhoz. (Brindisi, augusztus 7.) Itt tegnap szállt ha­jóra a német császár egy futárja, aki Vilmos császár levelét viszi Konstantin görög király­nak. (A görög király a német császár sógora.) Görögország lényegessége.­ ­Athén, augusztus 6. 6 .,N. T. H.") A görög nemzeti párt orgánuma, a „Keri" című lap, vezető helyen a következőket fejti ki: Görög­ország hálás lesz az európai hatalmaknak, ha a mostani konflegrációba nem vonják bele. Görögországnak, amelynek úgyszólván létér­deke, hogy a tűz eddig ne terjedjen, noha Szer­biával szövetséges viszonya van, semmi néven nevezendő kötelezettsége a szerbekkel nincsen és Szerbia nem is kívánhat az adott esetben semmiféle támogatást. Görögországnak nincs oka arra, hogy a hatalmak háborúskodásába beleszóljon és a kormánynak csak az a köteles­sége, hogy Görögország semlegességét a legszé­lesebb határokig minden elképzelhető eszköz­zel megóvja. * Általános mozgósítás Törökországban. (Konstantinápoly, augusztus 7. — „M. T. I.") A kezdetben részleges mozgósítás általá­nossá lett. A lapok közzéteszik, hogy az ösz­szes férfiak 45 éves korukig behivatnak. Minthogy a román postahajók a szolgálatot beszüntették, Konstantinápoly mától fogva teljesen el van zárva Európától. A kormány kijelenti, hogy Konstantinápolynak és a vi­déknek élelmezése hosszabb időre biztosítva van. Lefoglalt török hadihajó. (Konstantinápoly, augusztus 7. — „M .T. I.") A „Sultan Osiuan" nevű török dread­noughtot a Vickers Limited hajógyárban az angol kormány lefoglalta. Az erről kiadott hivatalos közlés azt mondja, hogy fél órával a török zászló kitű­zése előtt az angol kormány jegyzéket inté­zett az Armstrong hajógyárhoz, kijelentve, hogy angol hajógyárban épülő török hadi­hajó nem hagyhatja el az angol partot és hogy az angol kormány már megfelelő pro­hibitív intézkedéseket is tett. Miután az el­járás a nemzetközi jogba ütközik, a porta tiltakozó jegyzéket intézett az angol kor­mányhoz. Az angol kormány azt válaszolta, hogy az ország érdekei szükségessé teszik ezt az intézkedést. Anglia a hajó vételárát vissza fogja fizetni. Elindultak a haditudósítón. A­­budapesti napilapok haditudósítói péntek reggel 10 óra 15 perckor utaztak el Bécsbe, hogy a Kriegspressquartieron jelentkezze­nek. Innen mennek azután rendeltetésük he­lyére, ahonnan a háborús eseményekről ér­tesítik a lapokat. A behívottak családjaiért. A behívott katonák itthon maradt család­jai érdekében újabb rendeletet adott ki a belügyminiszter, amelyben felszólítja a ha­tóságokat, hogy alkalmas módon és formá­ban (nem hivatalosan) lépjenek érintkezésbe mindazokkal a cégekkel, szállítókkal, válla­latokkal, amelyeikkel a törvényhatóság te­rületén levő hatóságok, hivatalok és intéz­mények (kórházak, árvaházak ésa többi) kö­zelebbi összeköttetésben állanak és kérjék föl őket arra, hogy e nehéz napokban a kiih­­ívott alkalmazottaik és munkásaik helyét lehetően azok itthagyott családtagjaival pó­tolják. Ha pedig ez nem lehetséges, az alkal­mazottak és munkások járandóságának egészben vagy részben való további kifizeté­sével vagy bármely más megfelelő módon gondoskodjanak arról, hogy alkalmazottaik és munkásaik családjai nyomorba ne jus­sanak. A hadba vonult tartalékosok családjainak egyöntetű segélyezésének megállapítása cél­jából Bárczy István dr. polgármester pénte­ken délelőtt értekezletet hívott össze a vá­rosházára, amelyen az őszes kerületi elöljá­rók, továbbá a kerületi közjótékonysági egye­sületek vezetői vettek részt. Bárczy István az értekezletet megnyitó beszédében kifej­tette, hogy különösen háromirányú műkö­désre van szükség. Az első a rögtöni pénz­segély, a második a népkonyhák megnyitása, a harmadik a napközi otthonoknak fokozot­tabb mértékben való létesítése. Bárczy pol­gármester kiegészítette még az előadását az­zal, hogy a város részéről tisztviselők fognak közreműködni az akcióban, akik anyagi és fegyelmi felelősséggel tartoznak. A segélyre szorulók összeírására három nap elegendő lesz, a kifizetést az egyes elöljáróságok fog-,­ják intézni. Megállapították még, hogy éles­. •ISZsi­­ó­ miszerekkel való segélyezés csak az V., VII. és VIII. kerületekben történik. Bojkott a franciák ellen. Arra a brutális bánásmódra, amellyel Pa­risban a magyar, osztrák és a szövetséges né­met állampolgárokat kezelik, feleletül hatal­mas mozgalom van keletkezőben, amelynek célja az összes francia áruk bojkott alá helye­zése. A mozgalom élén a legnagyobb budapesti kereskedők állanak és az akció már annyira előrehaladt, hogy a kezdeményezők VI., Gyár­utca 1. szám alatt központi irodát állítottak föl, ahova mindennemű csatlakozás bejelen­tendő. A bojkottra vonatkozólag a mozgalom vezetői legközelebb fölhívást fognak intézni az ország egész társadalmához. A katonai parancsnokok kegyelmezési joga. Bécsből táviratozzák a „Budapesti Tu­dósító"­nak . Krobatin lovag hadügyminiszter körren­deletet bocsátott ki, amelyben közzéteszi, hogy a király a közös hadseregre vonatkozó katonai büntető perrendtartás 445. szakasza értelmében a büntényüldözésre hivatott parancsnokokra a háborúban való rögtönítélő eljárásban azt a jo­got ruházta, hogy a kötél általi halálról szóló büntetést élethosszig tartó, illetve tíz-húsz évi súlyos börtönre, a golyó általi halálról szóló büntetést pedig öt-tíz évi börtönre vagy súlyos börtönre átváltoztathassák. Egyidejűleg azon­ban a király intézkedett, hogy a golyó általi halálbüntetés csak akkor változtatható át sú­lyos börtönre, ha a büntetendő cselekményre a katonai büntető törvény súlyos büntetést ró olyan esetekben, amikor a halálbüntetés külö­nös ismérvei hiányoznak. A külföldi lapok cenzúrája. A hivatalos lap pénteken a következő ren­deletet közli: A magyar királyi minisztérium az 1912. évi 63. törvénycikk 11. szakaszában nyert fölhatalmazás alapján elrendeli, hogy a külföldről érkező, sajtótermékeket rendelte­ 1914 augusztus 8. tési helyükre juttatás előtt ellenőrzés alá kell venni és amennyiben tartalmuk a hadviselés érdekeire veszedelmes, azokat le kell foglalni. Forgalmi korlátozások. A Máv­ igazgatósága jelenti, hogy az e hó 5. és 6. közötti éjfélkor alkenyér—bucsévi—bé­késföldvári—békési— mezőtúri—turkevei—rontói elágazási hely, püspökfürdői—sellenberk— nagydisznódi vonalon a 103. számú T. A. 1914. számú rendelet 4. fej. értelmében az egész for­galmat beszüntették. — A román vasút ku­m­eni—vöröstorony között az összes határszéli forgalmat beszüntette. A belügyminiszter rendelete szerint a fön­forgó háborús veszedelemre való tekintettel a Cunard magyar—amerikai vonal, a Norddeut­scher Lloyd és a Hamburg—Amerika Linie hajóinak Fiume, Bréma és Hamburg—Ameri­kába való indulása egyelőre elmarad. Hanyag Kötőszergyárosok. A fővárosi tiszti főorvosi hivatala egy gyógy­szertár vizsgálata kapcsán megállapította, hogy a gyógyszertárakban eladásra kerülő kötősze­rek sem a törvény, sem a „Magyar gyógyszer­könyv" követelményeinek nem felelnek meg minden esetben. Ezek a kötőszerek nem szteri­lek , vagy azért, mert a kötőszergyár egyáltalán nem szterilizálta a kötőszert vagy pedig azért, mert helytelenül végezte ezt a műveletet. Így például a csomagokat nem jól ragasztották le s igy nedvesség és fertőzés jutott hozzá a már szteril csomaghoz. A nem szteril kötőszer ahe­lyett, hogy a gyógyítást elősegítené, fertőzést okozhat s ezért okvetlenül szükséges, hogy a gyógyszertárakban kapható kötőszerek lelki­ismeretesen legyenek szterilizálva. Ezért dr. Bódy Tivadar alpolgármester utasította az öss­szes gyógyszertártulajdonosokat és kötőszer­gyárosokat, hogy kizáróan csak helyesen, il­letve a „Magyar gyógyszerkönyvében előírt módon szterilizált kötőszert hozzanak forga­lomba, mert ellenkező esetben szigorúan me­r fogják büntetni őket. Fölhívta az alpolgármes­ter az összes kerületi elöljáróságokat, hogy a tiszti orvosok útján ugy a kötőszergyártást, mint a gyógyszertárak kötőszereit minél sűrűb­ben vizsgálják meg s ha valahol nem szteril kötőszert találnának, rögtön indítsanak eljá­rást. A külföldi alattvalók. A Magyarországon és Ausztriában élő kül­földi honosokra vonatkozóan illetékes helyen azt határozták, hogy minden külföldi, legyen az barátságos vagy ellenséges érzelmű ország­nak alattvalója, a háború tartama alatt ná­lunk teljesen olyan elbánásban részesül, mint a magyar és az osztrák állampolgárok. Ennek föltétele azonban, hogy a külföldiek törvé­nyeinknek, rendeleteinknek alávessék magu­kat, hogy viselkedésükkel ne keltsenek gyanút és hogy ne legyenek egy velünk harcban álló állam­ hadköteles alattvalói. A külföldi alattva­lók teljes szabadságot élveznek, nem internál­ják őket és mindössze csak annyiban esnek megszorítás alá, hogy csapataink működésé­nek színhelyén nem tartózkodhatnak. A hatá­rozat mikénti alkalmazásáról később kiadandó rendeletek és esetenként felmerülő határozatok fognak intézkedni. * Az Északamerikai Egyesült Államok buda­pesti főkonzulátusa a „Budapesti Tudósító" út­ján a következőket közli: A mai naptól kezdve az orosz császári főkonzulnak és a szerb ki­rályi főkonzulnak helyettesítését Mailett ame­rikai alkonzul vette át és átvette egyúttal az orosz és szerb alattvalóknak védelmét is. Jóváhagyott hadi beosztás: Bécsből táviratozzák a „Budapesti Tudó­sí­tó"-nak, hogy a király az általános mozgósí­tás által érintett személyekre vonatkozólag a hadi beosztási lista szerint keresztülvitt szol­gálati beosztást jóváhagyta, minélfogva e hadi beosztások életbe lépnek. Ezek az intézkedések az előléptetésekre vonatkoznak. Az előlépteté­seket tartalmazó „Rendeleti Közlöny" legköze­lebb fog megjelenni. Ki lehet gépkezelő és kazánfűtő. A hivatalos lap csütörtöki száma közli a kereskedelmi és földmivelésügyi miniszter egyetértően kiadott rendeletét, amely szerint abban az esetben, ha meghatározott képesítésű gépkezelő vagy fűtő a mozgósítás következté­ben nem áll rendelkezésre, cséplőgépet hajtó

Next