Népszava, 1915. március (43. évfolyam, 112–154. sz.)
1915-03-02 / 114. szám
Görögország. (Athén, március 1.) Nagy felháborodást keltett az a pétervári hír, hogy Oroszország el akarja foglalni Konstantinápolyt. A félhivatalos „Pátos** azt fejtegeti, hogy a közös veszedelem következtében Görögországnak Törökországgal jó szomszédi viszonyban kell lennie, miután az utolsó időkben támadt félreértéseket sikerült békésen eloszlatni. Egész Európára nézve nagy veszedelmet jelentene, ha Konstantinápoly orosz kézre kerülne. Megfoghatatlan, hogy az oroszok, amikor olyan háborúba keveredtek, amely az egész cári birodalomra nézve könnyen végzetessé válhatik, Konstantinápoly meghódítására gondolnak, holott inkább azért kellene aggódniuk, hogy jelenlegi birtokaikat megtartsák. Kétségtelen, hogy Oroszország nincs, megelégedve Görögországgal, mert a német diplomácia közvetítésével békésen simította el Törökországgal támadt konfliktusát. Bulgária. (Szófia, március 1.) „Oroszország és Konstantinápoly" címen a „Trgovinszki Glasznik" cikket közöl, amelyben a többi közt ezeket írja: Anglia és Franciaország Konstantinápolyt és a Dardanellákat Oroszország kezére játszotta. Anglia és Franciaország Oroszországgal szövetségben háborút visel Törökország ellen és ennek a háborúnak egyik célja Konstantinápolyiak és a Dardanelláknak Oroszország kesére való játszása és a Fekete-tengernek orosz tengerré tevése. Oroszország követelése elsősorban a Balkánon és Kisázsián való uralmára irányul, ami ellen a független balkán-népeknek teljes erejükből védekezniök kell. Konstantinápoly orosz kézen a Balkán-államok végromlását jelenti. * Uj harcok a Szuezi-csatornánál * A törökök előnyomulása. (Turin,, március 1..) A „Stampa" jelenti, Kairóból: Egyre több jel szól amellett, hogy a törökök a Szuezi-csatorna irányában új előnyomulásra készülnek. A törökök naponkint támadásokat intéznek az angol járőrökre. Ezek a támadások egyre terjeszkednek és lassankint az egész front területére ki fognak terjedni. Azt beszélik, hogy Maxwell tábornoknak, az angol főparancsnoknak visszahívása küszöbön áll. A tábornok működését nagyon súlyosan bírálják. Török csapatszállításol. (Konstantinápoly, március 1. — „N. T. H.*) Az Akabából a csatornán keresztül Kairóba vezető karavánúton előrenyomuló török csapatok a Szuezi-csatorna partján biztos pozíciókat foglaltak el. A török csapatok a csatornát Szueznél elzáró zsilipek villamosműveit annyira megrongálták, hogy a zsilipeket többé leereszteni nem lehet és a török csapatszállító hajók zavartalanul bemehetnek a Szuezi-csatorna vizeire. a Balkán hírei. . * - - Szerbs Lap az aSteánias konfliktus. roS. — Szerbia sürgős segítséget vár az ántánitól. — Az ántánt akeida a SSaSkássz országaikban eredménytelen. A déli hadi szintéren és a Balkán-országokban nincs változás. Az ántánt hatalmak bolgár híradás szerint hozzájárultak Szerbia albániai operációihoz. Szerbia azonban ennek fejében ellenszolgáltatást vár az antanttól. Egyik török lap megállapítja, hogy az antant-hatalmaknak a Balkánon való kísérletezése, hogy a semleges országokat háborúba sodorják és maguknak megnyerjék, hiába való volt. * * Szerbia segítséget vár. (Nis — Szófián át —, március 1.) A „Mali Journal" foglalkozván az albán konfliktussal, közli, hogy ez közvetetten összeköttetésben áll Szerbia ellenségeinek azon iparkodó MÉPEZAVA sával, hogy Törökországgal közvetetlen öszszeköttetésbe kerüljenek. „Ha ez sikerült volna, akkor most Tasittől a Kaukázusig egy óriási fronton állna az ellenség az oroszokkal és velünk szemben. Így Szerbia védve magát északon és délen az ellenséges támadásokkal szemben, nemcsak saját ügyét szolgálja, hanem az ántánt érdekeit is. Szükséges tehát, hogy az ántánt és a barátságos hatalmak mindezért ellenszolgálatokat tegyenek Szerbiának. A segítségnek azonban gyorsan kell jönnie, mert minden pillanat sorsdöntő lehet. Olyan időket él most Szerbia, amikor el lehet mondani, hogy egyetlen nap dönthet a nemzet léte fölött. (Szófia, március 1.) A „Kambana" jelenti: Az antant hatalmas beleegyezésüket adták ahhoz, hogy Szerbia — ameddig jónak látja — folytassa operációit Albánia ellen mindaddig, amíg nem teremt teljesen rendet Albániában. Az antant kudarca a Balkánon. (Konstantinápoly, március 1.) Az „Ikdam" vezércikkben foglalkozik a balkáni helyzetről és végső konklúzióképen a következőket állapítja meg: Oroszország viselkedése Görögországban nagyon rossz hangulatot keltett és az előkelő sajtóorgánumok hevesen kifakadnak Oroszország ellen. Megállapítható, hogy a viszony Görögország és Ausztria-Magyarország között jó és hogy az orosz és angol csábítás teljesen eredménytelen maradt. Bulgáriával játszanak az antánt-hatalmak. Gesov ugyan még mindig támadja Németországot, de a „Kambana" éles hangon riposztoz és azt írja, hogy Bulgária tudja hazafias kötelességeit és soha nem felejtheti el Macedóniát azért, hogy Oroszország térfoglaló politikájának legyen játékszere. Megállapítható, hogy az antant minden törekvése a Balkánon teljes kudarccal járt. A római görög követ Görögország magatartásáról* (Róma, március 1.) Koromülasz római görög követ fogadta a „Ruszkoje Slovo" római levelezőjét. Kijelentette előtte, hogy abban az esetben, ha Szerbia kompenzációt adna Bulgáriának Maedóniában, Görögország is előáll Szerbiánál követeléseivel. Annyit nem kérnek, mint amennyiről a fáma beszél és nem igaz, hogy követelésük az ohridai tavakig terjedő területre számít, hanem csupán Monasztirt és környékét követelik. Koromülasz úgy találja, hogy Monasztir átengedése még inkább szerb érdek, mint amennyire görög érdek, mert így ismét közvetetlen görög-szerb határ lesz. Ha azonban Görögországnak nem adják át Monasztirt, akkor Szerbiát bolgár terület fogja elválasztani Görögországtól és ez nagy különbség. Valótlan az, hogy Anglia Cyprus szigetét fölkínálta volna Görögországnak, ha csapatokat küldene Egyiptomba. Erről semmiféle tárgyalások nem folytak és hogy őszinte legyek — mondotta a követ — nem is értem, miért adnák nekünk az angolok ezt a gyönyörű és értékes szigetet, amikor nincs szükségük Egyiptomban a mi segítségünkre. A mostani görög-török viszonyt se jónak, se rossznak nem lehet mondani. Hogy egészen pontosan fejezzem ki magam, semmilyen viszonyban se vagyunk egymással. Olaszországgal való viszonyunk jelenleg kitűnő. A 12 sziget kérdését a két kormány egymás között kedvzően oldotta meg és Olaszország hallgatólagos beleegyezését adta Epyrusnak általunk történt okkupációjához. " N liSista eseményei mindenkit érdekelnek. A reggeli lap mellett estilapokat is vesznek az emberek. Ne adjuk a filléreinket a drága polgári újságokért: — a mi estilapunk a Népszava esti lapja, amely minden délután 5 órakor jelenik meg és minden lapelárusítónál, minden gyár előtt kapható, közli a legfontosabb és legfrissebb háborús és egyéb híreket. Egyes szám ára csak két fillér. 1915 március 2. Az V. hadtest csatái. * Beszélgetés Puhallo táborszernaggyal. Bécsből jelentik : A „Korrespondenz Wilhelm" egy személyiségtől, akinek az utóbbi napokban alkalma volt brlogi Puhalló Pál táborszernaggyal, az V. hadtest parancsnokával beszélgetni, a következő közléseket kapta : Az utóbbi napokban volt szerencsém Puhalle Pál táborszernaggyal, az V. hadtest parancsnokával beszélgetni. A tábornok vérhasban megbetegedett és a hadszintéren való hat havi időzés után visszatért. Én is azon kevesek közé tartozom, akiket fogadott, mert a táborszernagy még csak a javulás legelején van. A tábornok élénk módon beszélt a háború első idején tett tapasztalatairól és akkor szerzett benyomásairól. Az akkori eseményekről már lehet beszélgetni, míg a későbbi események nem tartozhattak beszélgetésünk tárgyai közé, minthogy csak most vannak a fejlődés stádiumában. Az V. hadtestnek a háború kitörése óta mindmáig majdnem kizárólag súlyos feladatokat kellett megoldania. Mindazonáltal sikerült a hadtestnek a hadsereg kereteiben megoldania a feladatait, helyét mindenkor megállania, soha, nem hátrálva. A háború elején a hadtest a Sant Visztula vidékén harcolt, Európa úgynevezett, sárfészkében, a legsúlyosabb viszonyok közepette. Igen nehézkes előrehaladás volt ez, gyalázatos utakon, árulástól övezve és a hadtest mégis győzelmes ütközetek után megvívta a Poliechena, és Potok-Wielki melletti csatákat. Poliechena mellett augusztus 23-án a 76. számú soproni gyalogezred Boerin ezredes hősies vezetése alatt, a 14. számú ágyusezred, az 5. számú tábori tarackezred és az 5. számú huszárezrednek Scharitzer tábornok parancsnoksága alatt álló részeivel hervadhatatlan babérokat szerzett. Ezen aránylag csekély haderőnk hihetetlenül véres harcokban nemcsak helytállott déli fél 12 órától este 6 óráig, hanem este képes volt támadásba is átmenni és az ötszörös túlerőben lévő ellenséget jelentékenyen hátrább szorítani. Ugyanazon napon, majdnem ugyanabban az időben Willerding tábornok, a 48. számú gyalogezreddel, a 11. és 19. számú tábori vadászzászlóaljakkal, valamint a 15. számú ágyúsezred és az 5. számú huszárezred egyes részeivel Potok-Vilek mellett négy ötszörös ellenséges túlerővel állott szemben. Ez a haderő is kiváló módon helytállott és este támadásba ment át. E harcok igen nagyfontosságúak voltak és megnyitották az utat Lublin felé, amelynek tornyait már az utolsó augusztusi napokban megpillantották. Ott később súlyos harcok fejlődtek ki, amelyeken a hadtest valamennyi csapata részt vett. Kétségtelenül e harcok bírták rá az orosz hadvezetőséget, hogy igen jelentékeny haderőket vessen a Lublin körüli vidékekre s valószínűleg arra is, hogy más tervek keresztülvitelétől elálljon. Az általános helyzet figyelembevételével adott magasabb rendeletre kénytelenek voltunk vérző szívvel megszakítani a Lublin körüli harcokat. E visszavonulás nehézségeit hamarosan elfeledtük, mert a San, a Visztoka és a Dunajec mentén való rövid tartózkodás után október elején új offenzíva kezdődött először a San mentén, azután Ivangorod felé. A tartós esőzés következtében az összes vízmedrek megdagadtak és hatalmas gátat vetettek egy barát, mint ellenség útjába. A csapatoknak feneketlen sáros utakon kellett fölvonulniok. Október második felében kifejlődtek az Ivangorod körüli harcok, amelyeken a hadtest valamennyi csapata részt vett és kiválóan kitűnt. Különös hősiességet tanúsított a 37. számú honvédhadosztály, amely hatalmas