Népszava, 1915. március (43. évfolyam, 112–154. sz.)

1915-03-16 / 139. szám

1915 .március 12. KÉPSZAVA 167 Portugália ,aesgu­a elilen fordul. (Barcelona, március 15.) Az a tény, hogy An­glia csapatokat szállított a portugál partokra, megváltoztatta egyszerre a nép hangulatát. Megegyezés a pártok között ugyan még nincs, de mindkét párt hivatalos orgánuma egyértel­műen hangoztatja, hogy Portugália nem haj­landó Anglia hűbérese lenni. Portugália leg­nagyobb büszkesége — hangsúlyozzák a lapok — az, hogy még Napóleon hódító hadai sem győzhették le és ha Anglia erőszakoskodik, úgy egész Portugália, mint egy ember fog harcolni. Tény az, hogy Anglia, követsége védelmére ki­sebb tengerészkülönítményt szállított partra. Ismét óriási tüntetések vannak a lisszaboni angol követség és az oportói angol konzulátus ellen, de valószínű, hogy a 14-ikei kongresszus legalább némileg lecsillapítja a kedélyeket és meghozza a békét, amely után egész Portugália sóvárog. Annyi bizonyos, hogy Castro, aki a mostani zavaros helyzetben megállotta a helyét, tovább is kormányon marad. A pápa újabb békaakciója. (Róma, március 16.) A „Giornale ditalia" je­lenti, hogy a pápa új békeakciót kezd a húsvéti ünnepek közeledése alkalmából és ezzel kap­csolatban fegyverszünetet fog indítványozni húsvét ünnepére. (Milano, március 15.) A „Perseveranza" je­lenti, hogy a pápa március 11-én a béke ügyé­ben újabb távirattal fordult Vilmos császár­hoz. Erre a táviratra még nem érkezett válasz. A katolikus körök feszült érdeklődéssel vár­ják a császár válaszát Az angol uralom ellen. (Konstantinápoly, március 15.) Ideérkező hírek szerint az angolok által megszállva tartott Borneo sziget északi részén a dajákok föllázadtak az angol zsarnoki uralom ellen és a véres összeütközések a törzsek és az an­gol katonák között napirenden vannak. Egy japán jelentés közli, hogy Szingapúr­ban a behajózott csapatok lázadásával egy­idejűleg rendkívül nagyszabású maláji­lázadás is volt, amelynek letörésére szintén a japán segédcsapatokat használták föl. A harc a város közvetlen közelében, a japán csapatok sátortáborától északkeleti irányban folyt le s a föllázadt maláji lakosság súlyos veszteségeket okozott az angol és japán csa­patoknak. A lázadást mégis sikerült elfoj­tani és rengeteg letartóztatás történt. k Dardanellák ostroma. — A törökök háborúja az antáni ellen. — Sikertelen az ostrom. Angol veszteségek. — A török flotta a nyílt tengeren. Hivatalos és magán jelentések is az angol­francia flottának Kum Kale és Sed­il Bar erődök elleni akciójáról adnak h­írt. Sokat­mondók ezek a jelentések, mert az említett két erőd még a Dardanellák bejáratánál fekszik, tehát ha az angol hajóraj még eze­ket ostromolja, akkor eddig úgyszólván még semmi eredményt sem ért el, pedig az angol flotta veszteségei máris nagyon jelentéke­nyek. A török jelentések sorű­n adnak hírt megsérült vagy elsülyedt angol hajókról, azonban természetesen nincs módjuk meg­állapítani, milyen angol hajók szenvedtek kárt. Azonban a török értesítéseket meg­erősítik Athénből is, ahol nagyon jól lehet­nek informálódva és ahol bizonyára nem török szimpátiák az irányadók. A törökök harci szellemére jellemző, hogy a kicsi tö­rök flotta egy része, a több mint harminc­szoros túlerejű angol flotta minden elővi­gyázata ellenére kifutott a Dardanellákból és a nyílt tengeren támadott meg angol ha­jókat, azután pedig sértetlenül visszajutott a tengerszorosba. Ez az önmagában nem nagy jelentőségű esemény méltán állítható az „Emden" vagy a „Goeben" bravúros tet­tei mellé. Az angolok a sikertelen ostromot más hadisikerekkel akarják ellensúlyozni és Arábiában csapatokat szállítottak partra, amelyek azonban aligha fognak nagyobb sikereket elérhetni, mert h'ha a törökök nem is küldhetnének­ rögtön nagyobb csapatokat ellenük, mégis bajosan nyomulhatnának messze előre az ország belsejébe. * *' A török főhadiszállás jelentése: (Konstantinápoly, március II. •— A fő­hadiszállás jelenti). Az ellenséges páncélos hajók ma nagy időközökben eredménytele­nül bombázták Sed­il Bar és Kum Kale bejá­rati erődöket. Tegnap éjszaka az ellenség könnyű­ flotillával ú­iból közeledni próbált az aknamezőhöz, de ütegeink tüzelése visz­szavonulásra kényszerítette. Tüzelésünk néhány angol hadihajót megrongált. A török flotta kifutott a tengerre. (Konstantinápoly, március 16.) Az „Os­manischer Lloyd­" a Dardanellák ostromá­ról legújabban a következőket közli: Március 11. Ma éjjel az ellenség erős ki­rohanást intézett a legkülsőbb, aknazárta öv ellen. A támadást megelőzőleg minden igyekezetüket odakoncentrálták, hogy vilá­gító­műveinket ágyúzásukkal szétrombol­ják, ez az akció azonban teljesen eredmény­telen maradt. Viszont akciónk alig fél óra alatt véget vetett a támadásnak és sikerült három ellenséges torpedózuzat is elsü­lyesz­tenünk. Az ellenség igen gyorsan távozott. Kora hajnalban flottánk fölvette a táma­dást az ellenséges hajókkal szemben és a mytilenei vizeken erős offenzívát vezetett az ott állomásozó angol hajóhad ellen. Ezt a támadást nem várt siker koronázta, ameny­nyiben sikerült elsülyesztenünk az angolok legnagyobb csapatszállító hajóját, azon­kívül, hogy kisebb eredményeket is elér­tünk. A hágai távirati iroda athéni levelezője jelentést küldött lapjának az angolok vesz­teségeiről a Dardanellák mellett. Ez a je­lentés általában megfelel a valóságnak. E szerint az angol halottak száma száznegy­ven, a sebesülteké háromszáztíz és mintegy kétszáz katonáról nem tudják, hogy mi tör­tént velük. A franciák veszteségeiről ez a kimutatás nem számol be, pedig ezek sok­kal súlyosabbak, mint az angolokéi. Szófiából ideérkező­­jelentések szerint a tömeg ott nap-nap után zajos tüntetéseket rendez az antant hatalmainak követségei ellen. Az angol flotta veszteségei. (Frankfurt, március 15.) A „Frankfurter Zeitung*" jelenti Athénból. Az „Athénes" című lap Mythilénéből arról értesül, hogy az angol hadihajók sérüléseit nagy titokban tartják. A törökök az angolokat több ízben kelepcébe csalták. Amikor hétfőn a flotta élén a „Queen Elisabeth" a Dardanellákba befutott, négy ütegnek golyózáporába került. A géphelyiség közelében találva, jelentékeny rongálásokkal vissza kellett térnie Lem­nosba, ahová két másik, tetemesen megsérült angol hajó is követte. (Konstantinápoly, március 15.) A török­ flottának a Dardanellák előtt elért sikeréről illetékes forrásból ezt jelentik: Péntek éjjel sűrű köd volt. Egy török torpedónaszád fel­használta ezt az alkalmat, hogy kiosonjon a Dardanellákból és észrevétlenül megköze­lítse az ellenséges flottát. Megfigyelte az el­lenséges hajók állását, bombázni kezdett egy szállítóhajót, mire a hajóraj visszavonult. A torpedónaszád sértetlenül tért vissza. A fent­említett feltétlenül hiteles forrás azt jelenti, hogy a Dardanellák bombázásának kezdete óta az ellenséges flottának nyolc nagy hadi­hajója sérült meg, közöttük egy francia cir­káló nagyon súlyosan. Ezenkívül néhány tor­pedónaszád és szállítógözös is megsérült. Két aknakutató hajót, amelyek a Dardanellák aknákra halásztak, fölfedtek és megsemm­­eztek. Sikertelen ostrom. (Berlin, március 15.) A „B. Z. am Mittag haditudósítója jelenti a Dardanellákról: A belső Dardanellák alaposabb megtekintése után tűnik ki, hogy Kilid-el-Bar erődítés lövöldözése milyen eredménytelen és céltat­lan­ volt. Az angolok 354 nehéz lövedéke, k­ö­zöttü­k a 38 centiméteres lövedékek csak lentéktelen anyagi kárt okoztak. Az ütegek teljesen sértetlenek maradtak és egyetlen­­egy ember sem sebesült meg. Az ostromló hajóhad. (Genf, március 15.) A Dardanellák ellen ope­ráló hajók nem a legmodernebb egységekből állanak, legtöbbje régi, hatalmas hajó, ame­lyek nagy vízkiszorításuk folytán alkalmasak­ a legnehezebb tüzérségi ütegek felállítására. A szövetséges flotta ágyúi 38, 30.3 és 38.1 cm­-esek. A „Queen Elisabeth"-en vannak a 38.1 cm­.-es ágyak. E hajók mind az 1896­—1906. években épültek. Érdekes, hogy egyedül a „Goeben" ki­futtatásának megakadályozására két hatalmas hajó tartózkodik a Dardanellák előtt, az „In­vincible" és az „Inflexible", amelyek közvetle­nül nem vesznek részt a Dardanellák bombázá­sában, hanem helyükön állandóan résen álla­nak, hogy az esetleg kifutó „Goeben"-t megtá­­mad­ják. E hajókra vár az a feladat is, hogy aaz esetben, ha a szövetséges­ flotta benyomulhatna, a Marmarába, elsőkként vezessék a további elő­nyomulást. Erre­ a célra szolgál a „Queen Eli­sabeth" is. (London, március 15.) Az angol admiralitás jelenti, hogy a „Queen Elisabeth" amely indi­rekt ágyúzással a Gallipoli-félszigeten át­küldve lövedékeit, bombázta a Dardanellákat, március 3-én lépett először akcióba, március 8-án három lövés érte ,és másfélnapi szünet után március 10-én folytatta ismét akcióját. A „Queen Elisabeth" 38,1 cm-es ágyukkal dolgo­zik. Milyen az angol győzelem. (Konstantin Kiroly, március 15.) A Milli táv­irati ügynökség jelenti: Az angolok e hó 8-ról és 9-ről kelt kommünikéikben azt jelentik, hogy a török csapatok Ahwaznál súlyos vereséget szenvedtek. Az angolok ezáltal az ő vereségü­ket akarják palástolni. Mi csak­ megismétel­hetjük, hogy e támadásnál 3 gyorstüzelő ágyút,* 1OO puskát és nagymennyiségű hadiszert zsák­mányoltunk. 4­ angolt megöltünk és e számba nem tartoznak azok a halottak, akiket az an­golok magukkal vittek és amit az angolok je­lentéktelen veszteségnek mondanak. Az ango­loknak Ahwaznál szenvedett vereségét semmi­vel sem lehet elhomályosítani. A Dardanel­lákra vonatkozó francia és angol közlemények egyszerűen mulatságosak. A leghatározottab­ban kijelentjük, hogy az „Agamemnon", „Lord Nelson", „Cornwallis", „Dublin", „Bouvett", „Suffren" és „Saphir" hadihajók megrongálód­tak, a „Qwew Elisabeth" három nehéz gránát találása folytán zátonyra futott és a „Kanada** nevű kórházhajó rendkívül sok sebesülttel in­dult el Máltába. Tüzelésünk eredményes vol­tát az angol kommünikék is beismerik, ágyuiai­kat, mint nagyhangon beismerik, elhallgattat­ták, de később bevallják, hogy másnap ugyan­ezeket az ágyukat kellett újból lövöldözni ott. Ez az adat a legfényesebb bizonyíték, amit el­lenségeink a mi javunkra nyilvánosságra hoz­hatnak. Ma egyetlen egy ellenséges katona sincs se a Dardanellák szorosában, se a Darda­nellák vidékén. Ha szövetséges ellenfelein il tényleg annyi ágyúinkat némították volna k­, mint amennyiről a kommünikéjük beszél, ak­kor az ellenségnek nem a Dardanellák külső erődeinél, hanem Konstantinápolyban kellett volna lennie. Sietnek az angolok. (London, március 15. —, Rómán át.) "a „Daily Telegraph" jelenti. A francia had-* ügyminsztérium által kiadott hivatala.

Next