Népszava, 1915. március (43. évfolyam, 112–154. sz.)

1915-03-27 / 150. szám

. igen lehet operálni azon a roppant akadá­lyokkal teli vidéken, hét-nyolcszoros török "túlerő ellen. *­ * ai Dardanellák ostroma* * Megkezdődött az ut­­­ám adás. (Páris, március 26. — Rómán át.) Az Ha­vas-ügynökség jelenti: A flotta általános támadást intézett a Dardanellák ellen. Reg­gel tíz óra negyvenöt perckor tíz egységből álló hajóraj lövöldözni k­ezdte az erődöket és ütegeket. "A török ágyúk hevesen viszo­nozták a tüzelést. Tizenkét óra huszonöt perckor négy f­rancia páncélos kisebb távol­ságból tüzet indított az erődökre, amelyek nagy erővel feleltek vissza és gránátaik számos hajót találtak. Hogy az erődök mi­lyen kárt szenvedtek, azt nem lehetett meg­állapítani. Zsr. w/ hadh­ei*v — a régi. (Róma, március 26.) A „Giornale d'Italia" jelenti Athénből, hogy a „Queen Elisabeth" fedélzetén a Dardanellák ellen operáló szö­vetséges flotta új parancsnokának vezetése alatt március 23-án ismét tanácskozás volt, amelyen részt vettek mindazok az admiráli­sok, akik a Dardanellák aegei szakaszában dolgozn­ak. Az ezután kezdődő akciónak igen nagy jelentősége van. Úgy látszik, azon terv szerint fogják most már a további ostromot vezetni, amellyel előbb operáltak, tudniillik, hogy indirekt lövetésre­ a messzevivő nehéz agyukat fogják főleg használni. A szárazföldi akció. (Athén, március 26.) A „Himera" közli: Azok a világgá kürtölt hírek, hogy a szövet­ségesek 60—70.000 főnyi sereget vontak össze a Dardanellák ellen, célzatosak és túlzottak. Az angolok és a franciák mindössze legföl­jebb 16—17.000 embert állítottak ki a Darda­nellák ellen megkezdendő szárazföldi had­műveletekre. Miután Görögország határozot­tan elzárkózott az elől, hogy részt vegyen a szövetségesek vállalkozásában, bár Anglia csupán egy hadtestet kivont Görögországtól, most belátható ideig a szövetségesek nem lesznek képesek megfelelő szárazföldi had­erőt összpontosítani a Dardanellák ellen. A „Gaulois" nem sUlyedt eí? (Páris, március 26. — Rómán át.) Az Havas­ügynökség jelenti, hogy a „Gaulois" nem sü­lyedt el, sérüléseit rövidesen ki fogják javítani. A „Gaulois" a Navíra-sziget mellett horgonyoz és ott folynak a javítás munkálatai. Az „In­flexible" sérülései is túlozva voltak. Tény, hogy több gránát érte a parancsnoki hidat, amelynek szétrobbanása 16 ember halálát és soknak sérülését okozta. Az új akció már va­sárnap reggel 9 óra 30 perckor kezdődött meg és azután a közbejött rossz időjárás miatt szü­netelt, majd egynapi szünet után ismét foly­tatódott. Megszállott görög szigetek. (Berlin, március 26.) A „Newyork Herald" párisi kiadása közli a következő londoni táviratot: A szövetséges csapatok megszál­lották Lemnos, Tenedos, Imbros és Samo­trake szigeteket. A szigetek jövendő sorsáról a békekötéskor lesz a döntés. * * M szuezi hadműveletek» * Nagy török támadás előkészületei. (Konstantinápoly, március 26.) Kemal basa proklamációjában koholtaknak mondja azo­kat az angol részről terjesztgetett h­íreket, hogy a­ Szuezi-csatornánál állítólag a törö­kökre veszteséges harcok voltak. Az angolok csatornamenti állásai ellen intézendő nagy török támadás előkészületei még csak most folynak és meglepetést fognak hozni. A pro­klamáció nyugalomra int és annak a remény­nek ad kifejezést, hogy az örömnap már nin­csen távol. Az a nap lesz az, amelyen a török csapatok Kairóba fognak bevonulni NÉPSZAVA 1915 március 27. A Balkánállamcik­ A magyar hadifoglyok Lmbiában, — Hírek Görögországról. Ujabb jelentések megerősítik és kibőví­tik azt a már közölt hírünket, hogy Zimony és Belgrád között heves tüzérharc volt, mely azonban nagyobb jelentőséggel nem bírt. Egy német lap révén értesülést kapunk a Szerbiában hadifogságban lévő magyarok­ról. A tudósítás nagyon megnyugtatóan hangzik és vigasz lesz azok számára, akik­nek hozzátartozói szerb hadifogságba jutot­tak. A szerbek is emberségesen bánnak a hadifoglyokkal és különösen a mozgási sza­badság az, amely sorsukat nagyon megköny­nyíti. A Balkán államairól újabb jelentős ese­mények híre nem érkezett, * * Belgrád és Zimony között. (Szófia, március 26.) Nisi hivatalos jelentés szerint március 16-án tüzérségi harc volt, Belgrád és Zimony között. A szerbek kizáró­lag na­gykaliberű ágyúkkal tüzeltek. Egy­idejűleg Orsova mellett is heves tüzelés alá fogták állásainkat. Ada-Kaleh előtt több ott horgonyzó hajó megsérült, egy híd pedig összeomlott. Ugyanaznap estéjén Szendrő felől is folytatott az ellenség ágyutüzelést, sehol sem okozva nagyobb kárt. A hadifoglyok sorsa Szerbiában. (Berlin, március 26.) Nisből jelentik a „Kreuzzeitung"-nak. Minthogy a kitört jár­ványok — kiütéses tifusz, hasi hagymáz, himlő,, skarlát, tüdőbetegségek —­ következte­,­ben különféle csapateltolásokat kellett végre­hajtani, a hadifoglyokat is a különösen ve­szélyeztetett internálási helyekről Nisbe szál­lították. Itt a hadifoglyokat laktanyákban helyezték el; a foglyok engedelmet kaptak arra, hogy a város területén belül munka után járjanak és ezzel néhány párát keres­senek. Akadtak vállalkozók is, akik üzemeik­ben hadifoglyokat foglalkoztatnak. A hadi­fogságba került legénység ugyanazt az élel­met kapja, mint a szerb katona, de minden étkezés fő alkotórésze száraz kenyér. A tisz­teknek megengedték, hogy polgári ruhában járhassanak a városban és hogy vendéglők­ben étkezhessenek; ezt az engedelmet kivétel nélkül mindnyájan igénybe veszik. Hogy a Nisben internált magyar és osztrák polgári személyeknek, akiknek nincs pénzük, kere­setre alkalmat adjanak, elszállították őket a jastrebati és grelaci erdőségek közelében épített barakkokba, hogy ezekb­en az erdők­ben munkát vállalhassanak. Görögország nem kötötte le magát. (Athén, március 26.) A minisztertanács az utóbbi napokban többször tanácskozott a kül­ügyi helyzetről, különös tekintettel az antant­hatalmaknak ama fáradozására, hogy az ed­dig semleges balkáni államokat a­ háborúban való aktív résztvételre bírja. Mint a „Hestia" értesül, a görög kormány még egy irányban sem kötötte le magát. Igen fontos körülmény Bulgária magatar­tása. Valószínűnek látszik, hogy Szerbia ígé­retet tett neki az Istip—Kocsana-vonal áten­gedésére. Mint hírlik, az ántánt-hatalmak azt az ajánlatot tették Bulgáriának, hogy keleti irányban az Énos—Midia-vonalig megna­­­gyobbítják Bulgária területét. Természetes, hogy az ántánt-hatalmak ígéreteinek még eddig sem Bulgária, sem Görögország nem ült föl, annál kevésbé, mert nagyon kétsé­gesnek tartják, hogy Törökország nagy el­lenállása miatt módjukban lesz e ígéretüket be is váltani. Az antánt és Görögország. (Bécs, március 25.) Athénból jelentik a „Neue Freie Presse"-nek. A „Hestia" kormánylap a külpolitikai helyzetről és Görögország állás­pontjáról a következő, szemlátomást sugalma­zott cikket közli: — Görögországot tekintve, semmi olyan újabb fordulat nm történt, amely változást hozna az antant­ államoknak Görögország irányában el­foglalt magatartásában, vagy pedig arra in­díthatná Görögországot, hogy döntsön abban a tekintetben, vájjon engedjen-e az antant részé­ről reá gyakorolt nyomásnak? Anélkül, hogy Anglia a további diplomáciai lépések elől ki­tért volna, az erélyes föllépés ezúttal a francia kormány részéről indult ki, amely hivatalos formában a francia köztársaság elnökére tör­tént hivatkozással, a párisi görög követnek tu­domására hozta Franciaország álláspontját. Ebben a közlésben csupa, csábító ígéret volt Görögország számára. Kijelentette a francia kormány, hogy még akkor is, ha Görögország a­ dolgok további fejleményei közepette ezentúl is vonakodni fog kilépni a semlegességéből, az antánt mégis biztosítani fogja a megszállandó területek Görögországot illető részének integ­ritását és meg fogja oltalmazni a görög érdeke­ket. Nemcsak azért határozta el magát mégis az athéni kormá­ny arra, hogy továbbra is vára­kozó álláspontra helyezkedik, mert a francia ígéretekben semmi kézzelfogható dolog nem volt, hanem főleg azért, mert meg akarja várni a helyzet tisztázódását és tisztán akarja látni, hogy milyen magatartást fog tanúsítani Bul­gária, amely még mindig tetszeleg magának az opportunitás politikájával. Görögország be akarja várni azoknak a tárgyalásoknak a vé­gét, amelyek a kompenzációkról fognak dön­teni és be akarja várni a dolgoknak azt a for­dulatát, amelyről a francia diplomáciai de­marche oly nagy határozottsággal beszél. / M főváros élelmezése. * * *. M pénzügyi bizottságból. — M tanács gyönyörűen dolgozik, a bizottság mindent tudomásul vesz és... még drágább lesz a hus, a zsír, a jég • • *. Pénteken­ megint ülést tartott a főváros pénzügyi bizottsága és ezen az ülésen Fol­kusházy Lajos tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője, újra beszámolt a fő­város közélelmezési viszonyairól és a ta­nácsnak e téren tett intézkedéseiről. Pos­kusházy beszámolóját a Népszava olvasói­nak figyelmébe ajánljuk, anélkül, hogy ahhoz bíráló megjegyzéseket fűznénk. Ha nem is mindent, de sokat megtudhatunk belőle a mostani nyomorúságról és arról, hogy mit várhatunk a jövőre, mire kell el­készülnünk ... A pénzügyi bizottság ülésének erről a ré­széről a következőkben számolunk be.: Kenyérlisztben fölösleg van! (?) Fejtegetései során megállapította Folkus­házy tanácsnok, hogy a gabonafölhozatal te­kintetében javulás állott be, amennyiben a kor­mány mindent megtett a nehézségek elhárí­tására, de a főváros maga is megbízottakat küldött a vidékre az esetleges bajok megszün­tetése céljából. Ami a liszt és kenyér kérdését illeti, e tekintetben tudomására hozza a bizott­ságnak, hogy a pékek jelentése szerint a ke­nyértisztben fölösleg mutatkozik és a meste­rek nem képesek olyan tempóban dolgozni, mint ahogy dolgozhatnának, mert a közönség érdeklődése a kenyér iránt megcsappant. A főzőlisztből a főváros újabban nagyobb meny­nyiséget bocsátott a közönség rendelkezésére

Next