Népszava, 1915. március (43. évfolyam, 112–154. sz.)

1915-03-30 / 153. szám

1915 március 30. ——... NÉPSZAVA A tengeri háború. * Anglia elutasította a semlegesek követelését. (Genf, március 29.) A „Newyork Herald" párisi kiadása, közli londoni forrásból, hogy a semleges államoknak az angol blokádharc ellen tett előterjesztéseire vonatkozó eluta­sító határozatot az angol kormány március 25-én kézbesítette a londoni követségeknek. Harc a búvárhajók ellen. (London, március 28. — Reuter.) A „Lizzie" gőzös legénysége, amely szombaton érkezett meg Linnellybe, a következőket mondotta el: A „Lizzie" a Wight-sziget mellett megpillan­totta az „U. 37"-et, amely a „Delmira" legény­ségével megrakott csónakokat vonszolt. A ten­geralattjáró, mihelyt megpillantotta a „Liz­zie"-t, elszakította a vontatókötelet és a „Liz­zie" ellen indult, amely azonban megfordult és teljes gőzzel nekifutott a búvárhajónak, amely nyomban eltűnt. A tenger felszínét nemsokára nagytömegű olaj lepte el. A „Lizzie" egy óra hosszat maradt a támadás színhelyén, de a bú­várhajót nem látta többé. (Amsterdam, március 28.) A „Triegraaf" je­lenti Rotterdamból. A „Bruxelles" nevű har­wichi gőzös kapitánya 28-án délután Rotterdam felé menet észrevette, hogy egy búvárhajó vele egy irányban halad. A kapitány teljes gőzt pa­rancsolt, közben tüzelést indított a búvárhajó ellen. Mintegy 30 lövést adott le a tengeralatt­járóra, amely ekkor hirtelen irányt változta­tott és a hajó orra előtt haladt és elmerült, nyilván azzal a szándékkal, hogy torpedót lőj­jön a gőzösre. A „Bruxelles" nyomon követte a­ búvárhajó minden mozdulatát. A tenger­alattjáró periszkópját állandóan lehetett látni. Hirtelen erős lökést éreztek a fűtők a kazánok körül és a tengeralattjárót nem lehetett többé látni. * .* Harc a levegőben. * Bombák Dü­nkirchenre és Calaisra. (Páris, március 29.) Egy Taube Dünkir­chenre hat bombát dobott le, egy másik pe­dig Calais fölött röpült el és dobott le egy bombát. A bombák sehol sem okoztak kárt. Az angol repülők áldozatai. (Strassburg, március 29.) A legutolsó re­pülőgép támadás alkalmával bombaszilán­koktól megsebesültek közül négy gyermek meghalt. Még egy súlyosan megsebesült asz­szonyt és öt gyermeket ápolnak a kórházban. A sebesült gyermekek a gyógyulás útján van­, nak, .*'­­ A semleges államok. Behívások Spanyolországban. (Páris, március 29.) A „Temps" jelenti Madridból. Abból az alkalomból, hogy a minisztertanács elhatározta harmincezer ember rendkívüli behívását, bírek terjedtek el arról, hogy ezt az intézkedést a spanyol kormány és az egyik hadviselő hatalom kö­zötti nézeteltérések tették szükségessé. A miniszterelnök erélyesen cáfolja a híreket és kijelenti, hogy a spanyol kormány a legjobb viszonyt tartja fönn az összes hadviselő ha­talmakkal és el van határozva arra, hogy a semlegességet a legszigorúbban meg fogja őrizni. A behívás azért történt, hogy mozgó­sítás esetén a tartalékok helyett ezt a har­mincezer kiképzett embert lehessen mozgó­sítani. Hollandia és az Unió szövetsége. (Köln, március 29.) A „Kölnische Zeitungé­nak jelentik Kopenhágából, hogy Hollandia és az Egyesült Államok defenzív szövetséget kötöttek gyarmataik kölcsönös védelmére, Svájc a semlegességért. (Zürich, március 29.) A szövetségtanács az egyes kantonok kormányzóságaihoz közh­at. tot intézett, amelyben a Freiburgban leg­utóbb történtekre való hivatkozással föl­hívja őket, hogy minden olyan agitációval szemben, amely Svájc semlegességének meg­sértésével jár, szigorúan járjanak el. * * A japán-kínai Konfliktus. * Kína mozgósít. (Genf, március 29.) A „Newyork He­rald'' párisi kiadásának közlése szerint Jüansikkaj, a kínai köztársaság elnöke a tartományi helytartók konferenciáján ho­zott határozatához képest aláírta a kínai tartományi csapatok 130.000 emberének részleges mozgósítására vonatkozó rende­letet. Harc a Dardanellákért * Döntő támadásra készül az angol-francia flotta. — Csatározások a Szuezi-csator­nánál. Magánjelentések szerint a szövetséges flotta nagy előkészületeket tesz a Darda­nellák ellen intézendő általános támadásra. A támadás, a hírek szerint, már a legköze­lebbi órákban kezdődik és oly nagyarányú és vehemens lesz, hogy a parancsnokló ad­mirálisok a döntés kicsikarását várják tőle. Ugyanakkor, amikor az angol és francia admirálisok ily vérmes reményekkel ké­szülnek nekimenni a Dardanelláknak, egy olasz tengernagy — intervju keretében — rámutat a támadás roppant nehézségeire, amiket csupán hadihajókkal úgyszólván lehetetlen leküzdeni. Az olasz tengernagy ugyanazt hangsúlyozza, amiről már más hozzáértők is többször nyilatkoztak, hogy erős szárazföldi támogatás nélkül a flotta­akció, bármily heves legyen is, teljesen ki­látástalan. A támadók pedig ezidő szerint, mint ismeretes, nem rendelkeznek megfelelő szárazföldi sereggel. Az a húsz-harminc­ezer főnyi gyarmati sereg, amely a­ partra­szállítás céljaira a Dardanellákhoz érkezett, semmiesetre sem veheti föl sikerrel a har­cot a törökök hatszor akkora erejével szem­ben. Ilyenformán tehát nem túlságosan valószínű, hogy a­ készülő angol-francia tá­madás egyúttal döntő is lesz. # * A DARDANELLÁK OSTROMA. * Új, nagy támadás készül. (Kopenhága, március 29.) Kopenhágából táviratozzák. A „National Tidende" londoni értesülése szerint a szövetséges flotta ener­gikusan folytatja az előkészületeket, hogy döntő támadást intézzen a Dardanellák elen. Naponta hadihajók, csapatszállító gőzösök és szenes, muníciós és élelmiszerszállító hajók érkeznek az ottani vizekre. A parancs­nokló admirálisok tegnap haditanácsot tar­tottak, amelyen elhatározták, hogy végre­hajtják a támadást, bármibe kerül is. (Athén, március 29.) A Dardanellákat ostromló hajók parancsot kaptak, hogy a rossz időre való tekintet nélkül, a kellő óvatossági intézkedések mellett, folytassák az akciót, mihelyt a jelzett hét új hajó meg­érkezett. A parancs szerint tehát az új, álta­lános támadás legkésőbb holnapra várható. (Athén, március 29.) A Tenedosból érke­zett hírek szerint a Dardanellák elleni új hadműveleteket nemcsak a tartós vihar, hanem az is akadályozza, hogy a különböző nagyságú, részint súlyosan megsérült hadi­hajókat ki kell javítani, az aknákat föl kell szedni. Az aknaszedés­t éjjelenkint végzi egy hajóraj. A csapatok partraszállását Szedil-Bar mellett antánt­ körökben lehetségesnek tartják, mert ott a flotta jobban támogat­­hatja a partraszállást. A törököktől védteleví­nül hagyott pontokon naponta próbák­at tar­tanak a partraszállításokból, hogy a legénye­séget begyakorolják. A törökök dardanellai hadserege. (Konstantinápoly, március 29.) Császári rendelet úgy intézkedik, hogy a Dardanel­la Jenái és környékükön összevont török had­erők egy hadsereget, még­pedig az 5. had­sereget alakítják. A parancsnokságot az első hadsereg volt főparancsnokára, Simon von Sanders parancsnokra bízzák. A támadás nehézségei. (Róma, március 29.) Marchese tengernagy a „Corriere d'Italia" egyik munkatársával foly­tatott beszélgetésben rámutatott azokra a tech­nikai nehézségekre, amelyeket az angol-francia­ flottának le kellene küzdenie, hogy a tenger­szorosokon keresztüljuthasson. Eltekintve attól, hogy a hadihajók jóformán teljesen tehetetlenek a parti erődök mozsárütegeivel szemben, a szövetségesek, még hogyha a legsúlyosabb ál­dozatok árán elérnék is a Márvány-tengert, nem tarthatnák birtokukban Konstantinápolyt és nem biztosíthatnának szabad utat a szoroso­kon keresztül. Akciójuk célját, még ha csodák történnének is, nem érhetnék el, amíg a török hadállásokat egy megfelelően erős partraszálló hadtest el nem foglalná. Az ázsiai parton való partraszállás nem vezethetne eredményre. Ha a szövetségesek a szorosokat hatalmukba akar­ják keríteni, akkor a Gallipoli-félszigetet kell megszállaniuk és onnan erős hadsereggel Kon­stantinápoly felé vonulniuk. Egyedül a flottával nem érhetik el, amit akarnak, de még az emle­getett harmincezer, főnyi gyarmati csapattal sem. Miért oly nagy a franciák vesztesége? (Berlin, március 29.) A" „Lokalanzeiger" je­lenti Athénből. Francia tisztek azzal magya­rázzák a Dardanellákban szenvedett nagy veszteségeket, hogy az angolok nagyobb tá­volságokból bombázták az erősségeket és a­­francia hajókat előretolják. Azt hiszik, hogy a törökök valami új, eddig nem ismert tor­pedóirányítót használnak, amely a torpedókat bámulatos biztonsággal lövi ki, Lemnos és Tenedos. (Bécs, március 29.) A „Morgen" athéni táv­irata szerint az angol kormány a S­emn­os és Tenedos szigetek angolok által való felhasz­nálása ellen emelt óvásra ezeket válaszolta. A szigetek ugyan a görögök birtokában van­nak, de a londoni konferencia Törökország­nak ítélte őket oda, úgy hogy a görögöknek tulajdonképen semmi joguk sincs az óvás-­ emelésre. *­ Élelmiszerbehozatal Amerikából. (Konstantinápoly, március 29.) A hivatalos lap rendeletet közöl, amely az Egyesült Álla­mokból Konstantinápoly és Szmirna lakossá­­gának ellátására küldött élelmiszerek vámmen­tes behozatalát engedi meg. * *. A SZUEZI-CSATORNÁNÁL. * A törökök előnyomulása. (Athén, március 29.) Hivatalos angol ada­tok alapján készült kairói jelentés szerint a Szuezi-csatornamenti harcok hétfőn, már­cius 22-én, a kora reggeli órákban kezdődtek El Kabar, a Szuezzal szemközti megerősített angol őrhely mellett Egy török csapatrész­nek sikerült meglepetésszerűen egészen El Kabarig előrenyomulni. Hosszabb ütközet fejlődött ki, amelynek lefolyásáról az angol jelentés csak annyit közöl, hogy a török csapatok nyolc mérföldnyire a csatornától keletre tábort ütöttek és ott magukat nagy gyorsasággal elsáncolták. Younghusband tá­­­bornok vezetése alatt álló angol osztagok másnap megtámadták a török csapatokat. Úgy látszik, hogy a Bir el Saba irányából a csatorna felé előrenyomult török felderítő osztagok sikerrel oldották meg földatukat 5

Next