Népszava, 1915. március (43. évfolyam, 112–154. sz.)
1915-03-30 / 153. szám
1915 március 30. ——... NÉPSZAVA A tengeri háború. * Anglia elutasította a semlegesek követelését. (Genf, március 29.) A „Newyork Herald" párisi kiadása, közli londoni forrásból, hogy a semleges államoknak az angol blokádharc ellen tett előterjesztéseire vonatkozó elutasító határozatot az angol kormány március 25-én kézbesítette a londoni követségeknek. Harc a búvárhajók ellen. (London, március 28. — Reuter.) A „Lizzie" gőzös legénysége, amely szombaton érkezett meg Linnellybe, a következőket mondotta el: A „Lizzie" a Wight-sziget mellett megpillantotta az „U. 37"-et, amely a „Delmira" legénységével megrakott csónakokat vonszolt. A tengeralattjáró, mihelyt megpillantotta a „Lizzie"-t, elszakította a vontatókötelet és a „Lizzie" ellen indult, amely azonban megfordult és teljes gőzzel nekifutott a búvárhajónak, amely nyomban eltűnt. A tenger felszínét nemsokára nagytömegű olaj lepte el. A „Lizzie" egy óra hosszat maradt a támadás színhelyén, de a búvárhajót nem látta többé. (Amsterdam, március 28.) A „Triegraaf" jelenti Rotterdamból. A „Bruxelles" nevű harwichi gőzös kapitánya 28-án délután Rotterdam felé menet észrevette, hogy egy búvárhajó vele egy irányban halad. A kapitány teljes gőzt parancsolt, közben tüzelést indított a búvárhajó ellen. Mintegy 30 lövést adott le a tengeralattjáróra, amely ekkor hirtelen irányt változtatott és a hajó orra előtt haladt és elmerült, nyilván azzal a szándékkal, hogy torpedót lőjjön a gőzösre. A „Bruxelles" nyomon követte a búvárhajó minden mozdulatát. A tengeralattjáró periszkópját állandóan lehetett látni. Hirtelen erős lökést éreztek a fűtők a kazánok körül és a tengeralattjárót nem lehetett többé látni. * .* Harc a levegőben. * Bombák Dünkirchenre és Calaisra. (Páris, március 29.) Egy Taube Dünkirchenre hat bombát dobott le, egy másik pedig Calais fölött röpült el és dobott le egy bombát. A bombák sehol sem okoztak kárt. Az angol repülők áldozatai. (Strassburg, március 29.) A legutolsó repülőgép támadás alkalmával bombaszilánkoktól megsebesültek közül négy gyermek meghalt. Még egy súlyosan megsebesült aszszonyt és öt gyermeket ápolnak a kórházban. A sebesült gyermekek a gyógyulás útján van, nak, .*' A semleges államok. Behívások Spanyolországban. (Páris, március 29.) A „Temps" jelenti Madridból. Abból az alkalomból, hogy a minisztertanács elhatározta harmincezer ember rendkívüli behívását, bírek terjedtek el arról, hogy ezt az intézkedést a spanyol kormány és az egyik hadviselő hatalom közötti nézeteltérések tették szükségessé. A miniszterelnök erélyesen cáfolja a híreket és kijelenti, hogy a spanyol kormány a legjobb viszonyt tartja fönn az összes hadviselő hatalmakkal és el van határozva arra, hogy a semlegességet a legszigorúbban meg fogja őrizni. A behívás azért történt, hogy mozgósítás esetén a tartalékok helyett ezt a harmincezer kiképzett embert lehessen mozgósítani. Hollandia és az Unió szövetsége. (Köln, március 29.) A „Kölnische Zeitungénak jelentik Kopenhágából, hogy Hollandia és az Egyesült Államok defenzív szövetséget kötöttek gyarmataik kölcsönös védelmére, Svájc a semlegességért. (Zürich, március 29.) A szövetségtanács az egyes kantonok kormányzóságaihoz közhat. tot intézett, amelyben a Freiburgban legutóbb történtekre való hivatkozással fölhívja őket, hogy minden olyan agitációval szemben, amely Svájc semlegességének megsértésével jár, szigorúan járjanak el. * * A japán-kínai Konfliktus. * Kína mozgósít. (Genf, március 29.) A „Newyork Herald'' párisi kiadásának közlése szerint Jüansikkaj, a kínai köztársaság elnöke a tartományi helytartók konferenciáján hozott határozatához képest aláírta a kínai tartományi csapatok 130.000 emberének részleges mozgósítására vonatkozó rendeletet. Harc a Dardanellákért * Döntő támadásra készül az angol-francia flotta. — Csatározások a Szuezi-csatornánál. Magánjelentések szerint a szövetséges flotta nagy előkészületeket tesz a Dardanellák ellen intézendő általános támadásra. A támadás, a hírek szerint, már a legközelebbi órákban kezdődik és oly nagyarányú és vehemens lesz, hogy a parancsnokló admirálisok a döntés kicsikarását várják tőle. Ugyanakkor, amikor az angol és francia admirálisok ily vérmes reményekkel készülnek nekimenni a Dardanelláknak, egy olasz tengernagy — intervju keretében — rámutat a támadás roppant nehézségeire, amiket csupán hadihajókkal úgyszólván lehetetlen leküzdeni. Az olasz tengernagy ugyanazt hangsúlyozza, amiről már más hozzáértők is többször nyilatkoztak, hogy erős szárazföldi támogatás nélkül a flottaakció, bármily heves legyen is, teljesen kilátástalan. A támadók pedig ezidő szerint, mint ismeretes, nem rendelkeznek megfelelő szárazföldi sereggel. Az a húsz-harmincezer főnyi gyarmati sereg, amely a partraszállítás céljaira a Dardanellákhoz érkezett, semmiesetre sem veheti föl sikerrel a harcot a törökök hatszor akkora erejével szemben. Ilyenformán tehát nem túlságosan valószínű, hogy a készülő angol-francia támadás egyúttal döntő is lesz. # * A DARDANELLÁK OSTROMA. * Új, nagy támadás készül. (Kopenhága, március 29.) Kopenhágából táviratozzák. A „National Tidende" londoni értesülése szerint a szövetséges flotta energikusan folytatja az előkészületeket, hogy döntő támadást intézzen a Dardanellák elen. Naponta hadihajók, csapatszállító gőzösök és szenes, muníciós és élelmiszerszállító hajók érkeznek az ottani vizekre. A parancsnokló admirálisok tegnap haditanácsot tartottak, amelyen elhatározták, hogy végrehajtják a támadást, bármibe kerül is. (Athén, március 29.) A Dardanellákat ostromló hajók parancsot kaptak, hogy a rossz időre való tekintet nélkül, a kellő óvatossági intézkedések mellett, folytassák az akciót, mihelyt a jelzett hét új hajó megérkezett. A parancs szerint tehát az új, általános támadás legkésőbb holnapra várható. (Athén, március 29.) A Tenedosból érkezett hírek szerint a Dardanellák elleni új hadműveleteket nemcsak a tartós vihar, hanem az is akadályozza, hogy a különböző nagyságú, részint súlyosan megsérült hadihajókat ki kell javítani, az aknákat föl kell szedni. Az aknaszedést éjjelenkint végzi egy hajóraj. A csapatok partraszállását Szedil-Bar mellett antánt körökben lehetségesnek tartják, mert ott a flotta jobban támogathatja a partraszállást. A törököktől védtelevínül hagyott pontokon naponta próbákat tartanak a partraszállításokból, hogy a legényeséget begyakorolják. A törökök dardanellai hadserege. (Konstantinápoly, március 29.) Császári rendelet úgy intézkedik, hogy a Dardanella Jenái és környékükön összevont török haderők egy hadsereget, mégpedig az 5. hadsereget alakítják. A parancsnokságot az első hadsereg volt főparancsnokára, Simon von Sanders parancsnokra bízzák. A támadás nehézségei. (Róma, március 29.) Marchese tengernagy a „Corriere d'Italia" egyik munkatársával folytatott beszélgetésben rámutatott azokra a technikai nehézségekre, amelyeket az angol-francia flottának le kellene küzdenie, hogy a tengerszorosokon keresztüljuthasson. Eltekintve attól, hogy a hadihajók jóformán teljesen tehetetlenek a parti erődök mozsárütegeivel szemben, a szövetségesek, még hogyha a legsúlyosabb áldozatok árán elérnék is a Márvány-tengert, nem tarthatnák birtokukban Konstantinápolyt és nem biztosíthatnának szabad utat a szorosokon keresztül. Akciójuk célját, még ha csodák történnének is, nem érhetnék el, amíg a török hadállásokat egy megfelelően erős partraszálló hadtest el nem foglalná. Az ázsiai parton való partraszállás nem vezethetne eredményre. Ha a szövetségesek a szorosokat hatalmukba akarják keríteni, akkor a Gallipoli-félszigetet kell megszállaniuk és onnan erős hadsereggel Konstantinápoly felé vonulniuk. Egyedül a flottával nem érhetik el, amit akarnak, de még az emlegetett harmincezer, főnyi gyarmati csapattal sem. Miért oly nagy a franciák vesztesége? (Berlin, március 29.) A" „Lokalanzeiger" jelenti Athénből. Francia tisztek azzal magyarázzák a Dardanellákban szenvedett nagy veszteségeket, hogy az angolok nagyobb távolságokból bombázták az erősségeket és afrancia hajókat előretolják. Azt hiszik, hogy a törökök valami új, eddig nem ismert torpedóirányítót használnak, amely a torpedókat bámulatos biztonsággal lövi ki, Lemnos és Tenedos. (Bécs, március 29.) A „Morgen" athéni távirata szerint az angol kormány a Semnos és Tenedos szigetek angolok által való felhasználása ellen emelt óvásra ezeket válaszolta. A szigetek ugyan a görögök birtokában vannak, de a londoni konferencia Törökországnak ítélte őket oda, úgy hogy a görögöknek tulajdonképen semmi joguk sincs az óvás- emelésre. * Élelmiszerbehozatal Amerikából. (Konstantinápoly, március 29.) A hivatalos lap rendeletet közöl, amely az Egyesült Államokból Konstantinápoly és Szmirna lakosságának ellátására küldött élelmiszerek vámmentes behozatalát engedi meg. * *. A SZUEZI-CSATORNÁNÁL. * A törökök előnyomulása. (Athén, március 29.) Hivatalos angol adatok alapján készült kairói jelentés szerint a Szuezi-csatornamenti harcok hétfőn, március 22-én, a kora reggeli órákban kezdődtek El Kabar, a Szuezzal szemközti megerősített angol őrhely mellett Egy török csapatrésznek sikerült meglepetésszerűen egészen El Kabarig előrenyomulni. Hosszabb ütközet fejlődött ki, amelynek lefolyásáról az angol jelentés csak annyit közöl, hogy a török csapatok nyolc mérföldnyire a csatornától keletre tábort ütöttek és ott magukat nagy gyorsasággal elsáncolták. Younghusband tábornok vezetése alatt álló angol osztagok másnap megtámadták a török csapatokat. Úgy látszik, hogy a Bir el Saba irányából a csatorna felé előrenyomult török felderítő osztagok sikerrel oldották meg földatukat 5