Népszava, 1915. március (43. évfolyam, 112–154. sz.)

1915-03-02 / 114. szám

1915 március 41. NÉPSZAVA csónakokat küldtek ki, majd torpedóromboló naszádok indultak az ellenséges hadihajók ül­dözésére, de a hajszának nem volt semmi ered­ménye. A norvég hajósok védelmezése. (Krisztiánia, március 1.) A norvég hajósvál­lalatok hivatalos közlönye, a „Sjöffarts Ti­dende" közli: Mivel a német tengeralattjáró naszádok főleg a csatornán és a szomszédos vi­zeken cirkálnak, a norvég kereskedelmi gőzö­sök könnyen védekezhetnek a veszedelem ellen, ha útjukat Skócia északi része felé irányítják. Az egész semleges hajózás lebonyolítható ezen az útirányon és ha a semleges gőzösök lehető­leg elkerülik a háborús területté nyilvánított zónát, akkor esetleges politikai bonyodalmak­nek is elejét veszik. Egy norvég gőzös, amely a Tyne folyótól egy francia kikötő felé haladt, komoly veszedelemben forgott, amit csak saját magának tulajdoníthat. A jelek arra vallanak, hogy az angol admiralitás lehetőleg meg fogja könnyíteni a kereskedelmi hajóforgalmat Skó­cia északi vidékén, ha azonban ez a reménység nem válik valóra, a semleges államok London­ban e­miatt panaszt fognak tenni. A hollandiak tiltakoznak. (Berlin, március 1.) A „Berliner Tagblatt" amsterdami jelentése szerint a hollandi hajó­tulajdonosok egy gyűlése a hamis lobogó használata ellen nyilatkozott Az a várako­zás jutott kifejezésre, hogy az angol kormány visszavonja rendeletét, amely a semleges hajózásra veszedelmes. Megbénult a hajóforgalom. (Kopenhága, március 1.) Londonból táviratoz­zák a „Berlingske Tidende"-nek . A nagy hajós­vállalatok és kiviteli cégek megszüntették az áruk behajózását, sőt el sem vámolják kivitelre szánt cikkeiket, mert nem akad hajó, amely útra akarna kelni és a szállítási tételek meg­fizethetetlenül magasak. A kikötőkben nincs kirakodó munkás, idegen kereskedelmi gőzösök nem merik megközelíteni az angol kikötőket, részint az angol vizeken a német blokád miatt beállott veszedelem, részben pedig amiatt, mert az angol kormány le akarja foglalni az idegen hajókat Az amerikai kikötőkben berakott ha­jók sem indulnak angol és francia kikötőkbe a túl magas szállítási tételek miatt. (Stockholm, március 1.) Az Enar-Reederen részvénytársaság, amely Svédország és Hull között rendszeres hajóösszeköttetést tartott fönn, beszüntette járatait. Svédország össze­köttetése Hullal ez intézkedés folytán meg­szakadt. A német tengeralattjárók ugyanis abból a célból, hogy a Humber-folyó torkolatá­nál fekvő kikötők közelében maradjanak, ott központosítják tevékenységüket, ahol a hajó­közlekedés a legélénkebb. A „Rosalinde" nevű szállítóhajó kapitánya, aki a fent említett rész­vénytársaság kötelékébe tartozik, kijelentette, hogy Hull irányába nem indítja el hajóját és elbocsátotta legénységét. Az Enar-Reederen elhatározta, hogy a beszüntetett hajójáratok helyett északabbra fekvő kikötő, Middlesbo­rough, Tyne és Warkworth felé fog hajójára­tokat indítani. (Milano, március 1.) A „Corriere della Sera" közli, hogy a párisi „Newyork Herald" szerint a német tengeralattjárók blokádja következté­ben a nyugati harctéren levő angol csapatok számára hadiszerekkel megrakott tizenöt angol szállító gőzös nem indulhat útjára. Százezer angol munkás sztrájkol. (London —­­Amsterdamon át — március 1.) A kormány, továbbá a munkások és a gyáro­sok megbízottai között fontos tanácskozás volt Glasgowban. A kormány tudatta a Clyde kerület sztrájkoló munkásaival, hogy ha március elsején nem kezdik meg a munkát, szigorú rendszabályokat alkalmaz ellenük. Egyúttal javaslatot terjesztett eléjük, amely­ről a munkások a kerület több központjában külön értekezleteken tanácskoznak majd. Asquith György, az ipari ügyek kormány­biztosa, valamennyi szakszervezetnek levelet küldött amelyben fölhívja a figyelmüket hogy milyen fontos államérdekek kívánják most a munka újból való megkezdését. A hadseregnek és a haditengerészetnek sok lőszerre és egyéb hadieszközökre van szük­sége és a munkásoknak hazafias kötelességük, hogy ilyen körülmények között haladéktala­nul munkába álljanak. Az angol lapok haza­fias cikkekben buzdítják a munkásságot. A sztrájkolók száma meghaladja a százezret. A tizennyolcéves újoncok. (Genf, március 1.) Párisból táviratozzák. A sorozó bizottságok befejezték az 1916. évi korosztálybeli ifjúság sorozását. Ez az új katonaság március második felében fog be­vonulni, holott törvény szerint csak október elsején tartozott volna megkezdeni a kato­náskodást. Belgiumban lefoglalták az ellenséges vállalatokat. (Amsterdam, március 1.) A brüsszeli német kormányzó elrendelte mindazoknak a válla­latoknak és gyáraknak a lefoglalását, ame­lyeknek angol vagy francia tulajdonosuk van. Ez a rendelet rendkívül nagyértékű tu­lajdont érint. Újabb harcok. (Amsterdam, március 1.) A „Telegraaf"-nak jelentik Sluisból. Szombaton délben dörögni kezdtek az ágyuk és az ágyúzás estig egy­folytában tartott, de ezúttal nem az angol hadihajók ágyúi bömböltek, hanem a német nehéz ágyuk szólaltak meg. A németek Lom­bartzyde környékén nagy elszántsággal tá­madnak s rohamra menő csapattesteik a Nieuport felé vezető úton nyomulnak előre. Az időjárás kedvező, száraz, napos, esténként gyengén fagy. a Dardanellák ostroma. * A semleges államok Oroszország balkáiti­­törekvése ellen. — Uf tö­„ rím sasszé a Szuezi-csa­tornánál. Az erős, nagy akció, amelyet a szövetsé­ges angol—francia flotta a Dardanellák el­len indított, komoly aggodalmat kelt a Balkán-államokban, különösen Görögor­szágban és Bulgáriában, mert most már tisztán látják, hogy az angolok és franciák, előzetes megegyezés alapján, az orosz cá­rizmusnak akarnak utat nyitni a tenger felé. És senki nem kételkedik abban, hogy Oroszország az esetben, ha megkapja a Dardanellákat és Konstantinápolyt, legkö­zelebbi feladatának azt fogja tekinteni, hogy kiterjessze hatalmát az egész Bal­kánra. A Balkán-államokban éppen ezért érthetően ideges nyugtalansággal fogadják a Dardanellák bombázásáról szóló híreket. A bombázás egyébként eddig nem igen tett kárt az erődökben, amelyek fölényesen áll­­ják a hadihajók ostromát Hozzáértő kö­rökben egyáltalán azt tartják, hogy hajó­ágyukkal nem lehet sikeresen bombázni olyan kitűnő erődöket, amilyenek a Darda­nellákat szegélyezik. Ami pedig a szorosba való behatolást illeti, az a Dardanellák fek­vé­sénél fogva a lehetetlenséggel­ határos. A Dardanellák egy szakértő ismerője, amint alább olvasható, részletesen ki is fejti, mi­lyen legyőzhetetlen nehézségek állják útját annak a vakmerő flottának, amelyik beme­részkednék a szorosba. Az angol—francia flotta erőlködése tehát, legalább is egyelőre, nem lehet ok arra, hogy félteni kelljen Tö­rökországot a Dardanellák és Konstatiná­poly elvesztésétől. * * A Dardanellák bombázása. * Az angolok veszteségei. (Konstantinápoly, március 1.) A Darda­nellák erődeit február 28-án nem bombázták. * Csapatszállítás a Dardanellák partjaira. * Támadás a szárazföldről? (Amsterdam, március 1.) A „Times" kato­nai munkatársa foglalkozik azzal a két terv­vel, amely most az antantkörökben fölmerült. Az egyik a német tengerpart megtámadását, a másik pedig a Dardanellák partjaira való csapatszállítást tervezi. A cikkíró az utóbbit tartja könnyebben keresztülvihetőnek. „Ha az angolok­­— írja — a német tengerpartot akarják megtámadni, akkor a támadósereg­nek jóval nagyobbnak kell lenni, mint a né­met védekező seregnek, tehát ez a harc nem volna előnyös az angolokra. Viszont a másik terv keresztülvitele a törököknek jóval na­­­gyobb haderejét kötné le, mint az angolok­nak. (Róma, március 1.) A „Tribuna" jelentése szerint egy héttel ezelőtt egy francia hadtest elindult Gallipoli-félszigetre. Indiai csapatok is résztvesznek az akcióban. .*; A semlegesek véleménye. & Olaszország. (Róma, március 1.) A Dardanellák bombázá­sát az itteni politikai körökben a legnagyobb érdeklődéssel kisérik. Az angol lapok tudvale­vően azt jelentették, hogy a szövetségesek, mi­előtt a Dardanellák bombázásához kezdtek volna, megnyugtató kijelentéseket tettek Ró­mában az akciójuk célja felől. Mértékadó he­lyen ezt a h­írt nem erősítették meg, de nem is cáfolják. Az esti lapok azt mondják, hogy az olasz kormány a Dardanellák kérdésében érde­kelt hatalmakkal a legszorosabb érintkezésben van és nem lehetetlen, hogy Anglia tekintettel arra, hogy a Dardanellák forszírozása a semle­e­ges államokra is a legnagyobb fontossággal bír, közölte szándékait Rómában is. Bizonyos, hogy az egész akció és Görögország csöndes együtt­működése már régebb idő óta elő volt készítve és hogy az olasz kormány abban a helyzetben volt hogy a fontos kérdésben a maga állás­­pontját is tudassa az érdekeltekkel. 5 (Konstantinápoly, március 1.) A „Tanin'" jelenti: Az anatóliai Ord­anie és Kun-Kale, valamint a Dardanellák ruméliai partjain fekvő Ertogrul-erőd február 25-iki bombázás­­ánál a törökök vesztesége mindössze 12 ha­lott volt. Az „Agamemnon" páncélos cirkáló és más ellenséges hajók megsérültek, egy hajón pedig t­íz ütött ki. (Peru, március 1.) A­ Dardanella-erődök február 19-iki bombázása alkalmával az an­golok, úgy látszik, k­omoly veszteségeket szen­vedtek. Smyrnába érkezett lemnosi utazók­ azt mondják, hogy egy komolyan megsérült nagy angol csatahajóval találkoztak, amely számos sebesülttel Piraus felé tartott. A hadihajók tüzelése céltalan! (London, március 1. — Kopenhágán át.*­ Szakértő angol hadáskörökben nem várnak eredményt a Dardanellák bombázásától. Ha sikerülne is a kü­lső parti erődöket bombázni, ez még távolról sem­ jelentené azt, hogy a hadihajók bemehetnek a szorosba, mert­ előbb a Gallipoli földnyelv valamennyi erőd­jét el kellene pusztítani. Tapasztalat bizo­nyítja, hogy a szárazföldi erődök bombázása hadihajókról sikerre nem vezethet. (Róma, március L) Bottolo admirálist, a Dardanellák kitűnő ismerőjét megkérdezték, hogy milyen eredménye lehet az angol-fran­cia akciónak. Az admirális így válaszolt: „Emberi számítás szerint nem lehet áthatolni a tengerszoroson. A szoros a nagarai szaka­­szon olyan, hogy azon áthajózni lehetetten. A szövetségeseidnek Nagara előtt csapatokat kell partraszállítaniok, ha­ Konstantinápoly­ba akarnak jutni." (A nagarai szoros a Dar­­danellák legkeskenyebb szakasza. Ezen a szakaszon a szoros átlag alig másfél kilomér­­er széles. — A szer­­.)

Next