Népszava, 1915. március (43. évfolyam, 112–154. sz.)
1915-03-08 / 125. szám
1915 március 10. állapították, hogy a titokzatos Atanáz, aki egy nagyobb banda vezetője, merényletet akart elkövetni a görög király ellen. Atanáz jelenleg az athéni központi fogházban van letartóztatva. A nála talált angol és francia levelekből azt a következtetést sem tartják kizártnak, hogy a merénylők az antant szolgálatában állottak. Bolgár fegyvervásár Olaszországban. (Milano, március 7.) A „Secolo" jelenti, hogy Tantilov bolgár őrnagy, volt bécsi bolgár katonai attasé Rómába érkezett, hogy fegyvervásárlásokat eszközöljön a bolgár hadsereg számára. Úgy hírlik, hogy háromszázezer puska vételéről van szó. Az olasz kormány a legnagyobb nehézségeket gördíti a terv elé. Törvény az ostromállapotról Romániában. (Bukarest, március 7.) A parlament ülésszakát március 11-ig meghosszabbították. A szenátus és a kamara törvényt fogadtak el, amely a kormányt fölhatalmazza, hogy ostromállapotot rendeljen el, ha a körülmények azt megkívánják. Plontenegré 3r0n@räköse haldoklik (Berlin, március 7.) Cettinjei jelentések szerint a montenegrói trónörökös súlyos betegen fekszik. Állapota reménytelen. A törökök háborúja. * Török győzelem a Perzsa-öbölnél. — Az angol-francia flotta bombázta Szmirna erődeit. — Harc a Dardanellákért. A török főhadiszállás legújabb, részletes jelentése beszámol a Perzsa-öböltől északra fekvő Vessilinél történt ütközetről, amelyben a félhold csapatai nagy angol erőt győztek le, jelentékeny veszteségeket okozva az ellenségnek. A Dardanellák ellen, a péntek esti bombázás és partraszállási kísérlet óta, nem történt újabb, komolyabb támadás. Az angol-francia flotta szombaton és vasárnap, a sokkal délebben fekvő Szmirna török parti erősséget bombázta — minden eredmény nélkül. Az ellenséges hajók közül egy páncélos megsérült, egy aknakutató pedig elsülyedt. Török hivatalos jelentés. * Angol vereség a Perzsa-öbölnél. — Szmirna eredménytelen bombázása. (Konstantinápoly, március 7. — Milirügynökség.) A főhadiszállásról jelentik: A kaukázusi fronton nem történt változás. Kómától délre, Vessilinél 1500 emberből, egy gépfegyver-osztályból és tüzérségből álló két angol lovasezred megtámadta, elővédünket. Ütközet fejlődött ki, amely után az ellenség rendetlenül visszavonult Sabie felé, hátrahagyva 200 sebesültet és halottat. Egy gépfegyvert zsákmányoltunk és két ellenséges ágyút használhatatlanná tettünk. A mi veszteségünk 10 halott és 15 sebesült. Két ellenséges páncélos és egy cirkáló tegnap három óra hosszat bombázta Szmirna parti erődeit, de semmi eredményt nem ért el. Ma reggel 8 órakor egy francia és három angol hadihajó öt nagy tonnatartalmú aknakutató kíséretében ismét bombázta másfél óra hosszat a szmirnai erődöket. A mi ütegeink hét lövése eltalálta azt az ellenséges páncélost, amely a tüzelést megnyitotta. Egy aknakutatót elsülyesztettünk. A mi veszteségünk a tegnapi és a mai bombázás alatt összesen négy halott és hét sebesült volt. A Dardanellák ellen tegnap és ma az el fenséges flotta nem intézett komolyabb támadást. Megállapítást nyert, hogy azt az ellenséges repülőgépet, amely a tengerbe zuhant, a mi repülőgépüldöző ütegeink találták el. *" * A Dardanellák ostroma. * A tengerszorosait meghódítása — lehetetlenség. (Milano, március 7.) Az „Italia"-nak a török hadszintéren levő tudósítója jelenti: A szövetségeseknek a Dardanellák előtt levő flottája tegnap mintegy 3000 lövést tett a külső erődökre, amelyek közül 15 lövés valóban talált. A flotta támadását a törökök mintegy 100 lövéssel viszonozták. A tudósító nem hiszi, hogy a tengerszorosok meghódítása lehetséges lenne. A törököknek a Dardanellák mindkét partján erős csapataik vannak. Eredménytelen a bombázás. (Konstantinápoly, március 7.) A Wolff-ügynökség külön tudósítója jelenti a Dardanellákból : A külső Dardanelláknál a tegnapi tüzérharc lefolyásáról arra lehet következtetni, hogy az angolok mindjobban fölismerik, hogy a Dardanellák kierőszakolása csak monumentális áldozatok árán volna lehetséges. Dardanosz tegnapi bombázását a Wolff-ügynökség tudósítója tegnap közvetlen közelről figyelte meg. Két cirkáló, amely helyét folyton változtatta, tüzelt, de a lövedékek a falu közelében és a török ütegek környékén a tengerbe estek, anélkül azonban, hogy az utóbbiakban kárt tettek volna. Az üteg viszonozta a tüzelést és három találatot ért el, anélkül, hogy egyetlen embert veszített volna. Ennek következtében az angolok ma még nagyobb távolságból lőttek, amiből látható, hogy önmaguk kímélése fontosabb nekik, mint a sikerre való törekvés. A török tisztek és legénység hangulata kitűnő. (Berlin, március 7.) A „B. Z. am Mittag" alkalmi tudósítója, aki jelen volt a Dardanelláknak az ellenséges hadihajók részéről történt legutóbbi bombáztatásánál, azt jelenti, hogy a hadihajók akciója teljesen negatív eredménnyel járt. A török ütegek teljesen sértetlenek maradtak és emberélet sem esett áldozatul. Az angol és francia hadihajók nem tudják megtalálni a török ütegek állásait és a bombázás ilyenformán csupán a környék polgári lakossága körében okozott nagy nyugtalanságot. A hangulat változatlanul bizakodó. A „Times" leinti a vérmes bizakodókat. (London, március 7.) A „Times" vezércikkben foglalkozik a Dardanellák körüli harcokról és ezt írja: A támadások annyira kielégítően haladnak előre, hogy sok embert vérmes reményekkel töltenek már el az admiralitás jelentései. Erről az admiralitás nem tehet. Az emberek mindig a legmesszebbmenő reményektől vannak eltelve. A nemzetnek aonban a hét havi harc után be kell látnia, hozy ebben a hatalmas konfliktusban aligha kínálkoznak könnyű győzelmek. Amíg Franciaországban és Flandriában az arcvonal lényegében változatlan, addig semmi ok sincs az örömre. Ami a Dardanellákat illeti, majd ha a szövetséges flották a Marmara-tengerben lesznek, akkor szabad csak örülni. A világszerte folyó háború hírei ne ringassanak bennünket hamis optimizmusba, amin közvetlen közelünkben nem végeztük el feladatunkat. Másrészt el kell ismernünk, hogy a Dardanellák kierőszakolásának következményei igen jelentékenyek volnának, Németország ekkel el volna vágva a közeli Kelettől, Törökország gyorsan kiküszöbölhető volna a komolyan harcolók sorából. Törökországban valószínűleg anarchia állana be, a komité meszbukna és a német hegemóniát valószínűséig erőszakkal kellene elnyomni. A legfontosabb következmény azonban Oroszország megszabadítása volna mostani izolált helyzetéből. Oroszország nem enged a Dardanellák kérdésében. (Pétervár, március 7.) Az itteni sajtó kifejti, hogy Oroszország most világosan megjelölte szándékait a Dardanellák kérdésében. Oroszország elhatározása visszavonhatatlan. Oroszország elvárja, hogy Anglia, amelynek lakossága körében még egész elavult nézetek uralkodnak a Dardanellák kérdésében, szin- A Szuezi-csatornánál. * Angol dicséret a törökök készültségéről. (Bécs, március 7.) A „Zeit" jelenti Párisból. A „Daily News" levelezője, aki a Szuezi-csatorna harcterületét megtekintette, azt írja, hogy gratulálni kell a németeknek, akik képessé tették a törököket arra, hogy hét 18 fontos ágyút 70 mérföldnyi távolságba szállítsanak. A török csapatok jól vannak fölszerelve és vízzel is el vannak látva. Rengeteg hídépítési anyag előteremtése nem kis dolog. * Az amerikai zsidók akciója, Neivyork, február 19. Az amerikai zsidók körében nagyszabású segélyakciót indítottak a háborútól sújtott európai és palesztinai zsidók javára. A központi hatalmak és Oroszország között lefolyó háborút szintere tudvalevően olyan összefüggő terület, amelyen a zsidók tömegesen telepedtek le, ami sajátságos jellegűvé teszi ezeket a területeket. Oroszlengyelországban másfél millió, Galíciában és Bukovinában egy millió zsidó lakik és Keletporoszországban, az orosz határ mentén is rengeteg zsidó él. Ilyen módon három millió zsidó lett a világháború eseményeinek közvetlen szemlélője. A világdráma mérhetetlen szenvedéseket ró rájuk. A modern háború pusztításai már magukban is eléggé borzalmasak. Az orosz hadsereg minden dühe azonkívül éppen a zsidók ellen irányul. Különösen a kozák hordák bánnak el irtózatos kegyetlenséggel és embertelenséggel a zsidó lakossággal, akiket a lengyel antiszemiták alattomos árulkodása németbarátsággal és hazaárulással vádol meg. Nagyon messzire, talán egészen a római—zsidó háború történetéig kell visszamennünk, hogy hasonlatot találjunk a zsidók mostani szenvedéseire. Galíciából és Bukovinából mintegy 3.400.000 zsidó menekült el az orosz invázió elől. Ezekről úgy a kormány, mint a privát jótékonyság gondoskodik, éppúgy, mint a nemzsidó menekültekről. Az állam naponként és fejenként 70 fillérrel járul a segélyezéshez. Ezenkívül különböző városokban közpénzekből bizonyos pótlékot adnak nekik. A jótékonyság sem szünetel és így a galíciai menekültek helyzetét még szerencsésnek mondhatjuk azokéval szemben, akik Galíciában vagy Lengyelországban maradtak. Ezek között a zsidók között olyan rettenetes nyomorúság uralkodik, hogy azt leírni lehetetlen. A pétervári segítő bizottság táviratban felszólítást intézett az amerikai zsidókhoz. A táviratában elmondja, hogy Oroszországban két millió zsidó sínylődik a legborzalmasabb nyomorban. Palesztinában a helyzet már az európai háború kitörése óta is nagyon megrosszabbodott, miután Törökország is növelte a háborút viselő államok számát. A palesztinai zsidók ugyanis mindig a külföldi testvéreik támogatására voltak utalva. Most már csak Amerikából remélhetnek segítséget. Az amerikai zsidók minden lehetőt elkövetnek, hogy a háborútól sújtott hitsorsosaik nyomorát enyhítsék. Az első segítséget a palesztinai zsidók kapták, akiknek 50.000 dollárt küldtek. Miután Palesztinában a katonaság számára rekvirálták az élelmiszereket, ezekben nagy a hiány és sokféle gyarmatárut egyáltalán nem kaphatnak. Ezért az amerikai zsidók elhatározták, hogy egy élelmiszerekkel megrakott hajót küldenek át. Törökország beleegyezett abba, hogy a küldött élelmiszereket nem foglalja le és Anglia is megígérte, hogy nem akadékoskodik. Egy Filadelfiában tartott nagygyűlésen Schmarjach Lewin cionista vezéren kívül Meyer London elvtárs, a kongresszus egyetlen szocialista tagja is fölszólalt. Az eredmény 20.000 dollár volt a háborútól sújtottak javára. Ezt megelőzően Amerikában körülbelül 700.000 dollárt gyűjtöttek az európai és a palesztinai zsidók segélyezésére. m 5 I stén fölfedi kártyáit és világos, kötelező nyilatkozatot tesz. * *