Népszava, 1915. április (43. évfolyam, 155–183. sz.)

1915-04-30 / 183. szám

1915 április 30. HfePSZAVO p w. 'ir — 11 —• .im^sa—«gm—a—g—mmma Angol jelentés az Ypern-i csatáról. (London, április 29.) French hivatalos je­lentése szerint április 27-én szakadatlanul folyt a harc Yperntől északra és északkeletre. A jelentés beismeri, hogy a németek átkel­tek a csatornán és a nyugati részen tartják hadállásaikat. A jelentés hangsúlyozza, hogy a németek állandóan gyilkos gázbombákkal dolgoznak. Bombavetés Ypernre. (Páris, április 29.) A „Matin" jelenti, hogy hétfőn két német repülőgép hat gyújtóbom­bát­ dobott Ypernre. A bombák nem találtak. Az angolok vesztesége. (Rotterdam, április 29.) A hivatalos veszte­séglista adatai szerint az április 22-én és 23-án vívott ütközetekben elesett 32 angol tiszt és megsebesült 111. A sebesültek között van 78 kanadai tiszt. A sebesült tisztek nagy számá­ból lehet következtetni, hogy milyen nagy­arányú lehetett a pusztulás, a legénység állo­mányában. A flandriai harcok. (London, április 29.) A „Daily Chronicle"­nek Északfranciaországból jelentik a követ­kezőket: A harc hevesen tombol, de azért bi­zonyos mértékben mégis az álló harc jelle­gét­ mutatja. A harcvonal nem hullámzik ide-oda. Mind, a­ két fél elásta magát. A né­metek támadásai és a mieink ellentámadásai nem változtatták meg a­ harcvonalat. Mind a két fél állandóan kap megerősítéseket. A né­meteknek Drie Grachtenben és Poeh­apelletől délre nem kevesebb, mint százhúszezer embe­rük van. Az yseri csata óta Belgiumban és francia Flandriában nem voltak oly véres ütközetek, mint most. A 60-as magaslatért és a Neuve-Chapelle mellett vívott harcok nem is hasonlíthatók össze a most didó ádáz küz­delemmel. (Stockholm, április 29.) A „Svenska Dag­bladed" katonai munkatársa a következőket írja a németek flandriai előretöréséről. A né­metek győzelmes csatájának még nincs vége, de az eddig elért eredmény a néme­tekre nézve rendkívül sokat ígérőnek lát­szik. Az yperni csatornán való áttöréseikkel nagyon kritikus helyzetbe hozták a Dix­muiden és Nieuport között levő francia­belga hadsereget. A szövetségesek erősen fe­nyegetve vannak. Ha a németeknek teljesen sikerül az előretörésük, az egész f­rancia-belga haderőnek gyorsan vissza kell vonulnia, Dunkerque felé. Most csak az a kérdés, hogy a német haderőt úgy koncentrálták-e Bel­giumban, hogy eléggé tudják-e kiaknázni a már elért eredményeket. Új behívások Franciaországban. (Lyon, április 29.) A ,,Nouvelliste" jelenti Pa­risból . A kamara hadügyi bizottsága elfogadta Dalbisz törvényjavaslatának utolsó szakaszát, amelynek értelmében a belső zónában a segítő­szolgálatban, gyárakban, hadicélt szolgáló üze­mekben dolgozó, szolgálatra alkalmas embere­ket arcvonalszolgálatra küldjék és önkéntesek­kel vagy a népfölkelők legidősebb osztályaival helyettesítsék. Az Antillákról, Guayanából és Reunionból nyomban megkezdik a kreolkontin­gensek behívását. Éppen úgy besorozzák azok­nak a külföldieknek fiait, akik francia állam­polgárságot nyertek. A tábori szolgálatra való alkalmasság dolgában új, szigorú orvosi vizs­gálat fog dönteni. Megtorpedóztak egy angol hajót. (London, április 2­9.) Az admiralitás je­lenti, hogy az elmúlt héten egy hajót torpe­dóztak meg a német tengeralattjárók. Cáfolat a franciák jelentésére. (Berlin, április 29.) A Wolff-ügynökségnek­ijelentik a főhadiszállásról: Ellenfeleink hiva­talos jelentéseikben soha nem ragaszkodtak valami nagyon szigorúan az igazsághoz. A va­lótlanságok azonban most napról-napra egyre nagyobb mérveket öltenek. Az április 27-ről kelt Havas-jelentés végén a következő pótlás olvasható: „A Hartmannsweilerkopfot, ame­lyet­­tegnap reggel elfoglaltak tőlünk, az est folyamán visszafoglaltuk és foglyaink is van­nak." Az esti 11 órai sürgöny a következőket mondja: „A Hartmannsweilerkopfon offen­zívába mentünk át. Miután a csúcsot elfoglal­tuk, a keleti lejtőn 200 métert előre nyomul­tunk." A Hartmannsweilerkopfot 25-én este valóban megszállottuk és azóta változatlanul kezünkben is van. A franciák 26-iki támadását könnyen visszautasítottuk. A franciáknak egyetlen egy foglyuk sem volt. 27-én a franciák egyáltalán nem is támadtak. Ugyanebben az Havas-sürgönyben van még ez a kitétel is : „A tegnapi kommünikéhez mit sem kell hozzá­tenni, kivéve Yperntől északra és a Maas-ma­gaslatokon való előrehaladásunkat." A 11 órai sürgönyben ehhez megjegyzik: „Yperntől északra előrehaladásunk tovább tart, éppen úgy, mint az angol csapatoké. Sok foglyot ej­tettünk és hadianyagot zsákmányoltunk." (Bombadobók, gépfegyverek.) 27-iki jelenté­sünkben világosan föl van tüntetve, milyen, területet nyertünk. E területen fölállított arc*. vonalunk előtt minden francia és angol táma­dás meghiúsult. Éppen ezért nem közli ellen­feleink jelentése, hogy milyen messzire jutot­tak előre ! Lizernben néhány összelövöldözött házat valóban föladtunk, de ezenkívül egyet­len egy német katona, sem hátrált egy tapod­tat sem. E helység önkéntes kiürítésénél le­hetséges, hogy néhány tönkretett gépfegyver és néhány súlyosan sebesült az ellenség kezébe került. Ami a Maas-magaslatokon elért sikere­ket illeti, úgy meg­állapíthatjuk, hogy itt a francia hadállásoktól mintegy 1250 méternyire valamennyi egymás mögött fekvő lövészárk­ot és a közöttük fekvő tüzérségi állásokat mind elfoglaltuk és minden támadás ellenére meg is tartottuk. Itt tehát minden további magya­rázat fölösleges. Elfogtak egy német hajót. (Loridon, áprílis­­29.) A tigai­­jelentés szerint az ,.Eucotn" ausztráliai cirkáló elfogta, az „El­­­friede” 1860 tonnás német vitorlást, amely a Csendes-Óceánon cirkált, de már nem tudott semleges kikötőbe jutni. Ezzel eltűnt a Csendes-Óceánról az utolsó német hajó is. A legtöbb semleges kikötőben vesztegel, a kisebb rész pe­dig ellenséges hajók áldozata lett. — Dardanellák ostroma. * Folytatják az általános támadást. — Galli­poli-félsziget bombázása. — Készülődnek a szövetségesek. A török főhadiszállás ma nem adott ki hivatalos kommünikét. Magánforrásból származó hírek jelentik, hogy a szövetsé­gesek folytatják a támadást Gallipoli-fél­sziget ellen. Hadihajók szüntelenül bombáz­zák a török állásokat és ezalatt a száraz­földi csapatok, különösen a félsziget déli részén, megújítják a partraszállási kísér­leteket. Nagyon kérdéses azonban, vájjon helyre tudják-e hozni vasárnapi óriási ku­darcukat. A jelek kevés reménnyel kecseg­tetik a szövetségesek akcióját, noha — millikik­ek jelzik — minden erejüket ös­szeszedik, hogy az általános támadást, amelyért az angol kormány felelősséget vállalt, sikerrel keresztülvigyék. Harminc­két hadihajót és mintegy ötvenezer­ embert vontak össze a közeli görög szigetek körül, amelyek a támadók bázisául szolgálnak. Ezek a számok a vasárnapi támadás előtt jelentékenyeknek látszottak, a kudarc foly­tán azonban nyilvánvalóvá lett, hogy nem képviselnek akkora erőt, amennyi az os­trom sikeres keresztülviteléhez szükséges. A Dardanellák ostroma oly óriási áldozat Öt irányból indították a szárazföldi csa­patokat. (Hága, április 29.) A „Daily News" jelenti Athénból, hogy a szövetségesek tengerészeti hadereje a parton legalább öt helyen kísér­letezett a partraszállással, hogy a Dardanel­lák ostromlását ki­kény­szer­íthesse. Az ázsiai parton Kum Kalehnál igyekez­tek lábukat szilárdan megvetni, az európai oldalon pedig Seddil Bahrnál. A Gallipoli-félsziget nyugati partján, az Edzset-Mar-öbölben, valamint a sarosi öbölben, a sarosi szigetektől északra, vé­gül pedig Enosnál Thrákiában, a török­bolgár partokon szintén szállítot­tak partra csapatokat. A partra­szállás eredményéről és haladásáról azon­ban a lap közelebbi adatokat nem tud kö­zölni. Az ázsiai parton, Kum Kalehnál, a f­r­a­n­c­iák állítólag huszonnyolc ágyút hajóztak ki. Az európai partra szállított csapatok a Kilid Bahr-erőd h­ely­őrségé­vel ütközetbe bocsátkoz­tak. A sarosi öbölből a­ B­a­­­a­­­r mel­lett fekvő erődöket lövöldöz­ték. A szövetségesek bombázzák Gallipolit. (Athén, április 29.) A szövetségesek szü­net nélkül bombázzák a Gallipoli-félszigeten lévő török állásokat, hogy kudarcukat helyrehozzák. A szmirmi öbölt állandó megfigyelés alatt tartják, mert megtudták, hogy ott öt kisebb-nagyobb török flotta­,egység van. A szövetségesek készülődése. (Berlin, április 29.) Hágából jelentik: Lem­nosz előtt tíz nagy francia gőzös jelent meg. Állítólag 32 hadihajó volt a múlt héten Tene­dos szigeténél. A partraszállított csapatok állítólag 50.000 emberből állottak. A csapatok egy részét Szmirna ellen viszik. Az angol-francia csapatok partraszállása, (Athén, április 29.) A „Hestia" az angol­francia szövetséges csapatok partraszállásá­ról hiteles adatok alapján a következőket közli: Gailipoli félszigetének egymástól mesz­sze eső négy pontján, a Suvia-foknál, a Hel­les-foknál, amely közel­i;HH a Seddil Bahr el­pusztított erődeihez, a Saros-öböl partján Jenikei alatt és az ázsiai parton a Kum Kalek-erőd közelében szállítottak csapatokat partra a szövetségesek. Nyilván az volt a tervük, hogy egyidejűleg támadnak az ázsiai és az európai parton s igy Bulak­ felé elvág­ják a török csapatok összeköttetési vonalát. Hátba akarták támadni a török szárazföldi sereget, hogy így megtörjék a Dardanellák elődeinek ellentállóképességét. A partraszállott szövetséges csapatok fő­parancsnoka Hamilton angol tábornok, de a Mudi­osból hozott francia csapatok önállóan operálnak .) A­made tábornok vezetése alatt. A partraszállott szövetséges haderőt 60.000 főre lehet becsülni. Ez a sereg két francia és két angol hadosztályból áll, az utóbbi ausztrá­liai és újzélandi katonaságból alakult. Két további angol hadosztály uton van Egyiptom­ból a Dardanellák felé, ugy hogy a szövetsé­gesek a szárazföldön körülbelül 90.000 ember­rel fogják a hadműveleteket a Dardanellák ellen megkísérelni. Az angol parancsnok szá­mít rá, hogy időközben Egyiptomból további segédcsapatokat fog kapni s így 180­-200.000 főnyi hadserege lesz török területen 1­ 3 tokba kerül, hogy a támadók hamarosan el fognak fogyni, ha nem gondoskodnak meg­felelő, nagy pótlékról. Egyelőre azonban csak beszélnek a pótlásokról, de még bi­zonytalan, hogy valóban tudnak-e majd elegendő segédcsapatot kiállítani. * *

Next