Népszava, 1915. május (43. évfolyam, 184–213. sz.)

1915-05-07 / 189. szám

1915 május 8. NÉPSZAVA inet 38 cm-es ágyukról. „A 38 cm-es ágyuk mé­reteiről és súlyáról, írta, csak nehezen alkot­hatunk fogalmat. Az ágyúcső hossza mintegy húsz méter, lőportartalma 313 kg., tehát majd­nem kétszerese a 30,5 cm-es ágyuk szükségelte lőpornak; lövedékének súlya 750 kg., 45 fokos beállításnál hordképessége mintegy öt német mérföld, vagyis 37 km. A 750 kg.-nyi nehéz lö­vedéknek kezdő sebessége 942 m., az ágyú munkateljesítménye pedig 33.910 méter tonna.­­A lövedék átütő képessége acélpáncélnál 135 cm. Hasonló hajóágyúk vannak jelenleg a Dar­danellák előtt operáló „Queen Elisabeth" an­gol csatahajón. Az angol hajóágyuk hatása azonban jóval alul marad a Krupp-ágyuk pusz­tító munkáján. Az amerikai Betlehem Steel Company vezetője egy újságíró előtt nyíltan bevallotta, hogy a Krupp-ágyuk minden egyéb lövegeket fölülmúlnak. A Krupp-ágyuk csövei a többieknél sokkal tartósabbak. Hogy mit je­lent a 37 kilométeres hordképesség ezeknél a hatalmas ágyuknál, elképzelhető, ha meggon­doljuk, hogy Calaisnak és a vár szomszédos partvidéknek Dover kikötőjétől való távolsága mindössze 36 kilométer. A törökök háborúja. * A Dardanellák ostroma. A kaukázusi harctérrel. Csak egy rövidke értesítés ad hírt arról, hogy a Kaukázusban, ahol a török-orosz háború megindult, ismét küzdelmek vannak.­­Azonban a hadviselésnek erről a színteré­ről valószínűleg hamarosan bővebben jön­nek a táviratok. A tél ugyanis lehetetlenné tett a Kaukázusban minden hadjáratot. A Kárpátoknál több mint kétszerte magasabb zord, útnélküli hegyláncolatban mindkét se­reg mozgása, de még inkább az élelmiszer­es muníciószállítás teljesen lehetetlen. Ugyanez áll a szomszédos perzsa határ­vidékre is, ahol már az ősszel nagyobb csa­ták voltak és a törökök győzelmesen nyo­multak előre az oroszok által megszállott Észak-Perzsiában. Most a tavasz beálltá­val úgy a kaukázusi, mint a perzsa harc­téren ismét megindul a küzdelem, amelybe a törökök a győzelemnek a reményével me­hetnek, mert a télen át bizonyára sikerült nekik a Kaukázus mohamedán törzsei kö­zött a szent háború hírét elterjeszteni. A Dardanelláknál ma nagyobb harcok nem­­voltak. .* * Nem változott a helyzet. (Konstantinápoly, május 6.) A Milli táv­irati ügynökség a főhadiszállásról közli: A Dardanella fronton nem változott az ellen­ségek helyzete. A többi harctéren nem for­dult elő jelentős esemény. A Dardanellák ostroma (Bukarest, május 6.) A „Ziua"-nak Konstan­tinápolyba küldött tudósítója a Dardanellák elleni operációkról a következőket jelenti: Azok a hírek, amelyeket a­ franciák a Dar­danellák elleni sikereikről terjesztenek, rész­ben egészen túlzottak, részben valótlanok. Min­denekelőtt teljesen valótlan az a hir, amelyet Garlipoli város elfoglalásáról terjesztenek. Hogy ez a hir mennyire nem igaz, bizonyítja" az, hogy a török parancsnokság is még a vá­rosban van. A Nagara-erődítményt csak a szo­ros elfoglalása után lehet bombázni, hogy ez mennyire így van, a térképen való szemlélődés is eléggé bizonyítja. A franciák támadásai Kum Kaleh ellen szintén meghiúsultak, az an­goloknak a Kába Tepe ellen intézett heves ak­ciója sem sikerült. Az angolok itt csak egy keskeny földnyelven tartják magukat Ari Bur­nunál, negyven hadihajójuk erős tüzelésének védelme alatt. Ez a földcsík, alig félkilométer­nyire terjed a tengertől, viszont a török lövész­ árkok,­­amelyek az ellenség pozícióját körülve­szik, egészen a tengerig nyúlnak, ami az ellen­ségnek a szárazföld felé való továbbnyomulá­sát nagyon megnehezíti. Komoly harcot csak a Szedil Barnál kihajózott csapatok vívnak. Itt a harcok a törökökre nézve a nehéz terepviszo­nyok miatt hosszadalmasak és a helyzetüket a tengerről való nehéz ágyuk tüze is megnehe­zíti. Ennek ellenére is az ötödik hadsereg sike­res hadműveletei bár lassan, de mégis biztosan előrehaladnak. (Athén, május 6.) A szövetséges flotta három hajója és több kisebb egysége a nagarai kikötő török erődeit bombázta nagy távolságból. Mi­után a nagarai kikötőből az utóbbi napokban a török flotta többizben kifutott és veszélyez­tette a partaszállított csapatokat, az angolok most így akarják megakadályozni csapataik hátbatámadását. Hány hajó ostromolta a Dardanellákat. (Konstantinápoly, május 6.) Megállapítást nyert, hogy a szövetségesek április 25-iki dar­danellai támadásában 44 hadihajó, 60 csapat­szállító hajó vett részt, azonkívül ugyanabban az időben az orosz Fekete-tengeri flotta 3 pán­célos cirkálója és 10 torpedónaszádja bombázta a Bosporust. Újabb francia csapatok. (Róma, május 6.) A „Tribuna" jelenti sanremói és nizzai tudósításai alapján, hogy Toulonban a napokban húszezer főnyi gyar-­­mati csapatot hajóztak be, amelyet a Darda­nellák ellen operáló hadsereg megerősítésére használnak. Ezek a csapatok, amelyek nagy­részt szenegáliakból állanak, már el is in­dultak.­­ Az antant veszteségei. (Berlin, május 6.). Athéni magánjelentések szerint a szövetségesek a Dardanelláknál leg­alább 2000 halottat és 11.000 sebesültet vesztet­tek. A sebesültek nagyobb része már úton van Alexandriába. A fenti számban a foglyok nin­csenek beleszámítva. Különösen érzékeny vesz­teséget okozott a szövetségeseknek, hogy a tö­rökök két új uszályhajót elsü­lyesztettek. Az orosz flotta a Bosporusnál. (Bukarest, május 6.) A „Ziua" konstanti­nápolyi tudósítója jelenti május 3-án. Ma reggel az orosz flotta megjelent a Boszporus előtt és nagy távolságból mintegy 300 ágyú­lövést adott le az erődökre, anélkül azonban, hogy csak egyben is kárt tett volna. Az orosz hadihajók ezután az ázsiai part felé mentek és bombázták a Riva és Kilia török hadállá­sokat, amelyeket a török csapatok előkészí­tettek, de még nem foglaltak el. Az ágyúzás itt sem tett kárt sem emberben, sem anyag­ban. A flotta visszavonult Szebasztopolba. Elsülyesztett angol gőzösök. (Rotterdam, május 6.) A „Courant" jelenti Londonból, hogy a törökök az „Assiot", „Billester" és a „City of Rhyos" angol gőzö­söket­ a szmirnai kikötőben elsülyesztették.­­Az „Assiout" 3146 tonna regiszterű, 110 méter hosszú, a londoni Ellerman Lines tulajdona. Azelőtt „British Empire" volt a neve. A „Billi­ster" angol kereskedelmi gőzös 4478 tonnás. Tu­lajdonosa a cardiffi Billister S. L. Co. Ltd. cég. A „City of Rhyos" 3496 tonna regiszterű, 120 mgter hosszú, tulajdonosa a londoni City Line Ltd. (G. Smith and Son.) A kaukázusi harcok. (Pétervár, május 6.) A kaukázusi hadsereg vezérkara jelenti: Április 29-én tovább tar­tott a fegyvertűz a Csorok-folyón túli kör­nyéken. Egyéb helyeken nem volt változás. A hegyek között súlyos hóviharok dühön­genek. A vezérkar május 2-iki, délután 5 órakor kiadott jelentése így szól: Április 30-án a partvidéken tovább tartott a fegyvertűz. Choi, Dilman és Chotur (Asszerbejdzsan) környékén előcsapataink összeütköztek a tö­rökökkel, egyéb helyen nincs változás. Ultimátum Kínának. (Hága, május 6.) Ideérkezett jelentések szerint Japán ultimátumot adott át Kíná­nak, amelyben 48 órai időt enged neki. A japán közvélemény nyugodt és nem hiszi, hogy erős katonai fellépésre kerülne a sor. (London, május 6.) A „Times" jelenti Tokióból e hó 3­ iki kelettel, hogy a Japán követeléseire adott kínai válasz hangja a további tárgyalásokat lehetetlenné teszi. Kína egyes követeléseket visszautasított és válaszában egyenesen provokáló hangot használ. Magatartása Japán revideált kö­veteléseinek átnyújtása óta határozottan kevésbé­ békülékeny, mint korábban, ami­kor pedig Japán sokkal többet követelt. A konfliktus az angol alsóházban. (London, május 6.) Az alsóházban Grey kül­ügyi államtitkár egy kérdésre válaszolva ki­jelentette, hogy a japán kormány közlései a Kínával folytatott tárgyalásokról bizalmas természetűek, ennélfogva azokat most nem teheti fejtegetés tárgyává. A japán követe­lésekről eddig megjelent közleményeket nem tartja hivatalosaknak és pontosaknak. Snow­den kérdezi, nem fog-e tenni Grey semmit sem addig, amíg Japán, amelynek már hat­vanezer embere van Kínában, katonai erő­vel Kínára kényszeríti akaratát és vajjott Greynak nincs-e tudomása arról, hogy An­­golország szerződésszerűleg kötelezve várt Kína integritását épségben­ tartani, vagy vájjon a szerződést papírrongynak tekinti-e? Grey azt válaszolta, hogy Japán Angliának és valószínűleg más országoknak is bizalmas közléseket tett tényleges követeléseiről. Szóló a kérdést nagyjelentőségűnek tartja és közli, hogy Japánnal úgy az angol-japán szövet-­­ség általános céljait, mind pedig és elsősor­ban a japán követelések által érintett brit­ kereskedelmi érdekeket beható eszmecsere tárgyává tette. Az amerikai nagykövettel folytatott, nem formális tanácskozáson kívül Anglia és az Egyesült Államok­ között nem folytak eszmecserék a japán követelések­ről. Szólónak nincs tudomása arról, hogy Amerika és Kína 1908 óta valamilyen szer­ződést kötöttek. Információi szerint Hong­kauban 39 japán tiszt és 63 közlegény van. 5 Japán Kína ellen. * Japán 48 órás ultimátumot adott át Kínának. — Grey nyilatkozata. —­ Amerika semleges marad? Heteken át alig hallatszott hír Japán és Kína konfliktusáról, az utóbbi napokban azonban ismét a felszínre vetődött, még pe­dig a legkomolyabb formában. A kínai kor­mány nagy engedékenységet tanúsított Japán követeléseivel szemben, legutóbbi válaszával azonban Japán nem elégedett meg, mert keveselte az engedményeket. A legutóbbi hírek már arról számoltak be, hogy a japán minisztertanács az ultimá­tum kérdését tárgyalta meg. Ma pedig égv­ilágos távirat azt jelenti, hogy az ultimá­tum átadása meg is történt. Japán negy­vennyolc órai haladékot engedélyezett Kí­nának. Ugyanez a távirat még azt is közli, hogy a japán közvélemény nyugodt és nem hiszi, hogy erős katonai lépésre kerül a sor. Ez azonban korántsem jelenti azt, mintha a japán közvélemény húzódozna a háborútól, hanem inkább azt a reménysé­gét fejezi ki, hogy Kína gyöngébb katonai nyomásra is engedni fog. A japán-kínai konfliktus az angol alsó­házban is szóba került interpelláció alakjá­ban, de Grey külügyi államtitkár konkrét választ nem adott. Az amerikai Unió, hir szerint, előkészü­leteket tesz a Fülöp-szigetek megszállás­­ára, de egyébként a kitörő viszály esetén , hir szerint, semleges marad. .* *

Next