Népszava, 1915. augusztus (43. évfolyam, 275–305. sz.)

1915-08-10 / 284. szám

1915 augusztus 10. NÉPSZAVA A­ „Barberuss" elvesztése — ami nagyon sajnálatos — nem izgat föl bennünket túlsá­gosan. Eltekintve attól, h­ogy ezzel a veszte­séggel szemben 10 ellenséges hadihajó el­sülyesztése áll, megjegyezzük, hogy hajó­egységeink továbbra is ugyanazt a tevé­kenységet fogják kifejteni és hogy az izzó hazaszeretettől áthatott legénység ügyességé­vel és önfeláldozásával érteni fogja a módját, hogy ugyanolyan veszteségeket okozzon az ellenségnek, mint bajtársaik. (A „Barberass" vagy teljes nevén Barbaross Hairedin 10.060 tonnás cirkáló, amelyet a tö­rök kormány még 1890-ben vett meg a német flottától, ahol a cirkáló a „Kurfürst Friedrich Wilhelm" nevet viselte. A hajó 108 méter hosszú, 19.50 méter széles és 7.1 méter mély volt. Hat darab 28 centiméteres és több kisebb ágyú volt rajta. Legénységének békelétszáma több mint 600. A „Barberuss" a régebbi török cirkálókhoz tartozott. ( Karacsai község a sá­rosi öböl északi partján, a hasonnevű szigettel szemközt fekszik.) Orosz jelentés a kaukázusi harcokról. (Keltezés nélkül.) Augusztus 4-én a part­vidéken kézifegyvertüz. Motorcsónakunk tü­ze mellett gépfegyvertüzeléssel szétugrasz­totta az ellenséges csapatokat. Olty irányá­ban tartjuk a törököktől tegnap elvett állá­sokat és a török gyalogsági támadásokat, amelyeket az ellenség a Guerdag-hegy irá­nyában intézett, az ellenség nagy veszteségei mellett visszavertük. Sarikamis irányában is tartjuk a törököktől tegnap elvett álláso­kat. A többi hadiszíntéren nincs változás. A nyugtalan Balkán. Az ántánt sakkozik. — Görögor­szág ellenkezik. — Bulgária és Szerbia összeütközése. — Meg van a török-bolgár egyezség ,­­agy a sürgés-forgás az ántánthatalmak" között. Az oroszlengyelországi félelmes si­kerek kétségbeesett erőfeszítésre sarkalják elleneinket és ha már saját fegyvereikkel nem tudják a győzelmeket ellensúlyozni, megpróbálják a diplomácia ármányaival a segítséget megszerezni. Ez az oka annak, hogy az utóbbi napokban seregével fölröp­pennek az izgatott balkáni hírek, hogy itt meg ott próbálkozik az antánt, Bulgáriának tesz csábító ajánlatokat, de ez Görögország és Szerbia elevenjébe vág, Szerbiának tesz másfajta ajánlatot, de engesztelhetetlen haragról mond vallomást Bulgária, sietve ígér füt-fát a makacs Görögországnak, de ez maga akarja önmagának megszabni, hogy mit, hogyan tegyen. A riadt hítsereg bizonyságot nem mond, de annyit éreztet, hogy válságos események forrnak újra a Balkán-katlanban, ahonnan a nagy háború tűzcsóvája is elröpült, amitől most a világ háza ég. .*. * Bulgária és Szerbia összeütközése. (Bukarest, augusztus 0.) Athéni jelentés szerint a görög sajtó egyre aggodalmaskodik a Bulgária és Szerbia között mindjobban nö­vekvő feszültség miatt. A lapok úgy nyilat­koznak, hogy ha a két állam között fegyveres konfliktusra kerülne a sor, Görögország sem nézhetné ezt közönyösen. Az antant presszió­ja. (Bukarest, augusztus 8.) Szófiából jelentik: A félhivatalos „Dnevnik" a következőket je­lenti: Teljesen biztos forrásból arról értesül­­ünk, hogy Szerbiára nagy nyomást gyako­rolnak abban az irányban, hogy kezdjen tár­gyalást Bulgáriával s ily módon járuljon hozzá a két ország között fennálló vitás kér­dések tisztázásához. Ehhez a presszióhoz az utóbbi időben a franciák és angolok is csat­lakoztak. A presszió mellett is azonban a trónörökös befolyása alatt álló szerb kormány megtaga­dott minden engedményt Bulgáriának. Az orosz kormány körében ez a csökönyösség nagy aggodalmat okozott. Ma már az egész világ tudja, hogy a cár igen kevéssé van el­ragadtatva a trónörökös viselkedésétől és elégedetlenségét ismételten is kifejezte. A szerb kormány néhány tagja hajlandó volna a Bulgáriával való tárgyalásra, de a trón­­örökös és maga Pasics is tudni sem akar róla. Görögország nem vesz részt a há­borúban. (Genf,­­augusztus 9.) Rómából jelentik. A „Tribuná"-nak táviratozzák a Brindisiből, hogy a görög intervencionisták, élükön Ve­nizelosszal, már nem tartják valószínűnek Görögország beavatkozását az antant mel­lett. Venizelos állítólag azt mondotta volna:­­ Görögország már a fekete lajstromon van, nem tehet már semmit. Az athéni idegen diplomaták is azon a­ vé­leményen vannak, hogy minden lehetőség megszűnt arra, hogy Görögország még be­avatkozhassék a háborúba és a maga hasz­nára az alkalmat megragadja. Görögország védi területét. (Lugano, augusztus 9.) A „Tribuna" állító­lag római görög forrásból azt az értesülést kapja, hogy Ginaris miniszterelnök a né­gyes szövetség képviselőinek sok fentartást tartalmazó szóbeli választ adott, amely Gö­rögországot sem pozitive, sem negative nem kötelezi. A „Secolo" jelenti Londonból, hogy Gö­rögország még abban az esetben sem enged át saját területéből egy négyzetcentimétert sem, ha Ázsiában esetleg nagy kompenzáció­kat ígérnek neki. Török-bolgár megegyezés ? (Ruscsuk, augusztus 9.) Konstantinápoly­,­ban augusztus másodikán írta alá a török külügyminiszter és Kolusev bolgár követ­­i török-bolgár megegyezés alapelveiről szóló jegyzőkönyvet. A „Corriere della Sera ké­telkedik a hír alaposságában, mert valószí­nűtlennek tartja, hogy Bulgária most kösse le magát a középeurópai hatalmak mellett, amikor az antant hatalmas erőfeszítéssel a végleges győzelemre (?)­ készült Északon és Délen, *­ n JVavsv mentén. — TengavaSattiáwah és afemäft si fi e fai. Scholtz és Gallwitz tábornokok seregei He­ves harcokban megtörték az ellenség ellent­állását a Lomza és a Bug torkolata között: ez az utóbbi napok legfontosabb eseménye. Most ugyanis föl lehet tenni, h­ogy Gallwitz­nak és Scholtznak sikerülni fog a­ Bugon át előnyomulni és elfoglalni a Varsótól Bielos­tok—Grodno—Vilna­ felé vezető vasutat, ezt a harmadik főközlekedő erőt, amely a vissza­vonuló ellenség háta mögött vezet. A Varsó— Ivangorod—Lublin — Cholm Kovel-i út, amely a birodalom déli részével közvetíti az összeköttetést, már­­József Ferdinánd és Mackensen seregeinek előnyomulásával is jórészt a szövetségesek kezébe került. __ Ha most már a Varsó—Vilna-i vonalat sem basar­bálhatja az orosz sereg, akkor csak a Varsó­tól Siedlcén keresztül vezető vonal "áll ren­delkezésükre. Maga Siedlce mint csomópont, ahova ezek a fővonalak mind összefutnak, különös fontosságú. És ezért figyelemreméltó az a tudósítás, h­ogy német léghajóig Novo­minsk és Siedlce vasúti állomásait bombáz­ták. Ha Siedlcében elég nagy volt a rombo­lás, akkor a nagy orosz tömegek visszavo­nulása agyúikkal és tr­énjükkel legalább' egy-két napi vagy hosszabb' feltartóztatást is szenved. Scholtz és Gallwitz seregeinek eredményét eléggé jelzi a 14.200 fogoly és a 69 zsákmá­nyul esett gépfegyver és ez a két­ sereg az oroszok minden kísérletét, hogy az északról jövő fenyegetést visszavonulásuk hátulsó összeköttetéséről elhárítsák, meghiúsította. A siker jelentősége még fokozódik annyiban, hogy a Novogeorgievsk körül táborozó be­kerítő sereg jelentékenyen előrehaladt, elért a Narevig és a Narev mellett levő Dembe erődöt bevette. Ha azonban Gallwitz serege legyőzte az ellentállást, amelyet az oroszok a Bug torkolatától keletre eddig makacsul kifejtettek és ha a Novogeorgievsket át­karoló csapatok (Hétfői jelentés szerint kelet felől is elzárták. — A szerk.) Dembe meg­szállásával megvetették lábukat és lehetővé vált részükre, hogy a folyón is áthatoljanak, akkor Novogeorgievsk közvetlenül a teljes elzárás előtt áll és akkor Segrze (Már el­esett. — A szerk!) a Narev és Bug egyesülé­sétől délre eső megerősített hely el van vágva Novogeorgievsktől és ezzel egyúttal veszé­lyeztetve is van a Visztula- és Narev-f­olyók között visszavonuló orosz csapatok útja. Ebből a szempontból és különösen a­­Varsó­tól északkeletre eső terület stratégiai hely­zetének ilyetén alakulásához képest kell megítélni .Varsó helyzetét Erős hátvéd áll még a Visztula jobbpartján fekvő Prága kül­városban, hogy megakadályozza Varsó hó­dítóinak a folyón való átkelését és így id­őt nyerjenek a Visztula ezen szakasza és Siedlce között a visszavonulásra. (Hétfői je­lentés szerint Prágát is megszállották már a németek.— A szerk.) De hiszen már látták, hogy mikénti telt be Varsó végzete. Ez a vár, amely terjedelménél és építményeinél fogva a makacs védekezést lehetővé teszi ás az ostromlókat súlyos áldozatokra, kényszeríti, ugy esett az előnyomuló német sereg kezébe, hogy az északról fenyegető és egyszersmind délről is érezhetővé váló előnyomulás a hátsó vonalakat kiürítésre kényszerítette, hacsak nem akarták azt, hogy nagy orosz haderők előbb-utóbb fogságba jussanak. Azt lehetne mondani, hogy az oroszokat Varsóból Woytsch és József Ferdinand előnyomulása szorította ki, éppen úgy, mint a másik nagy Visztula-várból, Ivangorodból. Míg azonban Gallwitz és Scholtz seregeinek további elő­nyomulása és Dembe felé hatolása a prágai hátvédet újra fenyegették­, a hadműveletek ezen a ponton hamarosan megértek a dön­tésre. A Ponieviectől keletre eső hadművele­tek és a Kovno­tól nyugatira eső front elő­haladása a Visztula és a Bug között Lubar­tovnál és Leninánál az osztrák-magyar és német csapatok előnyomulásai jelzik az of­fenzívának minden ponton való folytatását. A déli harctérről ki kell emelnünk a nagy tengeri sikereket. Az olaszok veszteségei kö­zül kiemelendők a „Nereide" tengeralatt­járó, amelyet egy ügyes tengeralattjárónk süllyesztett el, továbbá az épp igy megsem­misített „5 P. N." torpedóhajó, továbbá július 29 -én a trieszti öbölben aknán pusztult el a „Nautilus" tengeralattjáró és ugyanígy a „6 P. N." és a „17 SO." torpedóhajó. Tenger­alattjáróink ezzel csak újabb bizonyítékát adták annak, hogy mindenféle hajóval szem­ben, a modern nagy csatahajóktól a tenger­alattjárókig, mire képesek. Most azonban megállapíthatjuk, hogy aknavédelmü­nk is rendkívüli sikerrel jár. Három ellenséges járomig pusztult el gyors egymásutánban aknáinkon. A japán háborúban, ahol a ten­geralattjáró még nem játszott szerepet, az akna pusztító erő dolgában fölibe kerekedett a torpedóhajónak. A mostani világháború­ban is az első eredményt aknának köszön­hetjük, amelyet egy német gőzös helyezett el. Ezenfelül az „Audacious" angol dread­nought szintén aknának esett áldozatul, azonban nem tudjuk, hogy angolnak ,vagy németnek. Ezeket az egyes nem te­kintve, azonban az aknavédelem terén mi vezetünk. És így újra kiderült, hogy mily, rendkívüli jelentőségük van az aknáknak a­ tengerparti harcban.

Next