Népszava, 1915. augusztus (43. évfolyam, 275–305. sz.)

1915-08-26 / 300. szám

k látszanak, amelyeket a kormány nyitva tart magának. Angol és francia fővezérek a fronton. (Páris, augusztus 25.) Kitchener lord több napig Franciaországban tartózkodván, Mille­rand francia hadügyminiszter és Joffre társa­ságában végigjárta a szövetségesek egész frontját. Fogadtatása mindenütt annál­­ mele­gebb volt, mert Kitchener lord az 1870-es em­lékérmet is viseli, amelyet mint­ francia ön­kéntes szerzett meg. Kitchener többek között az ostromlott Woevreben és Bar­­c Ducban is megjelent, ahol Joffre elbúcsúzott tőle, mert hivatalos ügyben Párisba kellett sietnie. Bar le Ducban Millerand ebédet adott Kirchner tiszteletére, amely alkalommal egy tósztban kifejezte örömét a látogatás fölött és azért az elismerésért köszönetet mondott, amelyet a francia hadseregről nyilvánított az angol had­ügyminiszter. Millerand is teljes bizalommal van a h­adsereg iránt. Franciaország békés la­kosságának szelleme nem marad a hadseregé mögött. Meggyőződését fejezte ki, hogy a két szövetséges h­eroizmusa a maga feladatát meg fogja oldani és megteszi kötelességét a szabad­ságharc (!!) győzelmes befejezésére. Kitchener francia nyelvű válaszában kifejezte az angol kormány szilárd elhatározását, hogy a fran­ciákat minden erővel (?) segíti a közös cél el­érésében. Kitchener és Millerand ezután ellá­togattak Saint Omerba és az első harcvonal­ban levő erőd- és védműveket megtekintették. 1915 augusztus 22. NÉPSZAVA A törökök háborúja. * A törökök anafardai győzelme. — Az ellenség háromezernél több halottat ha­gyott hátra. — Ari Burnunál megsem­misítették az ántánt csapatait. A' Gallipoli-­félszigeten, Anafardánál — szerdai lapunkban már megírtuk — 21-én nagy csata volt, amelyben a törökök győz­tek. Az antant csapatai súlyos vereséget szenvedtek. Magában a centrumban — mondja a török főhadiszállás legújabb je­lentése —a háromezernél több ellenséges halott feküdt a törökök lövészárkai előtt.­­A­ hadizsákmányt pedig még eddig nem tudták pontosan megállapítani. Ari Bur­nunál — augusztus 22-én — ugyancsak ku­darccal végződött az ellenség támadó kí­sérlete. A török csapatok ellentámadással feleltek és ennek során az ellenséges csa­patok legnagyobb részét meg­semmi­sít­et­ték. Újabban semmi jelentős nem történt. * * Az anafardai csata — nagy török győzelem. (Konstantinápoly, augusztus 25.) A fő­hadiszállás jelenti: D­ar­dan el­l­a­ f­r­o­n­t. Augusztus 23-án az anafardai arcvonalon semmi jelentős esemény nem történt. Most megállapítottuk a súlyos veszteségeket, amelyeket az ellen­ség az e hónap 21-iki csatában szenvedett. Magában a centrumban 3­0­0­0-n­é­l több ellenséges halott feküdt lövészár­kaink előtt. Zsákmá­nyunk még nem á­ll­a­p­í­t­h­a­t­ó meg pontosan. Ari Burnu szakaszában az el­lenség augusztus 22-ének estéjén heves gyalogsági és gépfegyvertűz, valamint bombavetések után Kualizirt előtt támadást kísérelt m­eg. Csapataink erőteljes­e 11 e­n­­­ök és s e­m az elllenség leg­nagyobb részét megsemmisítet­ték. A megmaradt rész elmenekült. Augusz­tus 23-án délelőtt az ellenség ugyanezt a kí­sérletet Jesiktepenél és Sungubai­nál meg­ismételte, de nagy veszteségek után vissza­menekült lövészárkaiba. Sedil Bahr szaka­szában a jobbszárnyon levő tüzérségünk egy ellenséges megkötött léghajót leszál­lásra kényszerített. — A többi arcvonalon semmi jelentős esemény nem történt. A törököknek van elég muníciójuk. (Páris, augusztus 25.) A „Nationalzeitung" dardanellai külön tudósítója megállapítja, hogy a törökök nem szenvednek muníció­hiányban. A harcok hevessége hétről-hétre emelkedőben van. A Hellas-fokon és a Se­dil Bahrnál levő partraszállási helyeket az ázsiai és európai török ütegek folytonos ke­reszttűz alatt tartják, úgy hogy a szövetsé­gesek rendkívül nagy veszteségeket szen­vednek. Angol jelentés a Gallipoli-­ harcokról. (London, augusztus 25.) Hamilton tábor­nok azt jelenti a hadügyminisztériumnak, hogy a Gallipoli-félsziget déli részén a hely­zet általában változatlan. A balszárnyon, amely a sziget északkeleti részén operál, si­került ötszáz méterrel előretolni a hadállá­sokat és egy lövészároksort bevenni. Az ántánt kudarca a Balkánon, Szerbia még nem döntött. — Nagy tün­tetések Görögországban. — Nincs még Balkán-szövetség. Minden jel arra vall, minden hir amel­lett szól, hogy az ántánt diplomáciája a Balkánon kudarcot vallott. Mindeddig nem sikerült s minden valószínűség szerint nem,is fog sikerülni az új Balkán-szövet­ség létesítése. A Balkán-államok közötti érdekellentétek sokkal nagyobbak és ko­molyabbak, a gyűlölet még sokkal frissebb és erősebb, a bizalmatlanság egymás és az antant iránt sokkal alaposabb, sem­hogy mindezeket könnyű szerrel meg le­hetne szüntetni. Már­pedi­­ a balkáni álla­mok földrajzi elhelyezése ,olyan, hogy ha csak egyik is ellenzi az antanthoz való csatlakozást s a központi hatalmak olda­lára álll, ellensúlyozhatja a­ többieket, tét­lenségre kényszeríti, vagy legalább is mi­nimálisra csökkentheti a segítség értékét, amit az antantnak nyújthatnak. Még egyetlen balkáni állam állásfoglalá­sával sem vagyunk azonban teljesen tisz­tában. Bulgária valószínűleg megegyezett már Törökországgal, de még nincs hivata­los értesítés. Románia még a régi rejtély. Venizeles kormányra jutása, úgy látszik, nem fog­­változtatni az eddigi helyzeten s Szerbia sem döntött még, hogy teljesítse-e az ántánt követeléseit. S mindez az ántánt kudarcának a jele. A skupstina ülése. (Chiasso, augusztus 25.) A skupstina­­tit­kos ülése valószínűleg ma véget ér és utána nyomban nyílt ülésben következik a sza­vazás a bizalmi nyilatkozat fölött. A kor­mány válaszát a négyes szövetséghez a mi­nisztertanács ülése után Kragujevácban hozzák meg. Válság Szerbiában. (Szófia, augusztus 25.) Nisi jelentések szerint a skupstina mindeddig csak az új 250 milliós kölcsön ügyében hozott határozatot, amennyi­ben a kölcsönt megszavazta. Az ántant jegyzékére adandó válasz ügye a tegnapelőtti ülésen került sorra. Pasics minisz­terelnök expozéja bőven fejtegeti a helyzetet és a helyzet komolyságát, azonban a döntésre vonatkozóan nem tesz javaslatot, hanem ki­jelenti, hogy a döntést a skupstinára bízza. A pártok között áthidalhatatlan szakadást okozott a jegyzék ügye, mert a válaszra vonat­kozóan nem tudnak megegyezésre jutni. Poli­tikai körök attól félnek, hogy az országgyűlés obstrukcióba fog lépni. Pasics tegnap Topolába utazott Péter király­hoz, a trónörökössel együtt. A trónörökös hatá­rozottan ellenzi, hogy Bulgáriának — békés úton — bármilyen területi engedményt tegye­nek. A politika beavatottjai éppen ezért a Pasics-kabinet helyzetét erősen megrendültnek tartják. Csatározások a déli határon. (Lyon, augusztus 25.) Nisi és cettinjei je­lentések szerint a szerb és montenegrói ha­táron egyre tartanak a kisebb csatározások, Vodicánál, a Lovcen-hegynél, heves tüzér­­­ségi ha­rcok folynak. Venizelos és a görög király. (London, augusztus 25.) A „Morning Post'* athéni jelentése szerint a görög király Veni­zelossal két pontra nézve megegyezett. Ezek­ a pontok a következők: 1. Jóakaratú semlegesség az antant irányá­ban és teljesítése a Szerbiával kötött egyez-* ményben megállapított kötelezettségeknek. 2. A görög államterület el nem zálogosít­hatása mellett való kitartás. Amikor a halottak tüntetnek. (Szaloniki, augusztus 25.) A négyes szövet-­­ség Görögországnak tett javaslatai óriási izgalmat keltettek a nép körében. Különö­­sen az augusztus 20-án megtartott nagy népű gyűlésen mutatkozott nagy mértékben a nép elkeseredett hangulata. A Balkán-há­borúban elesett görög katonák sírjait kiás­ták, a csontvázakról levették a tar kopo­­nyákat és bajonettekre tűzve, tüntető me­netben hordozták körül a városban. A me­­netek előtt nagy táblákat vittek a következő fölírással: — E férfiak fejeit adtuk mi oda Macedó­­niáért. — Aki most el akarja venni, jöjjön érte, Drama, Serres, Kavalla, Barakk­ és Dzsuma városokban és még számos helyen ugyanilyen módon tüntettek az antant kö­vetelései ellen. Kavalláért. (Milano, augusztus 25.) Stancsov római bol­gár követ a „Corriere della Sera" egyik mun­katársával folytatott beszélgetésében kijelen­tette, hogy egész Európa sorsa fordul meg azon­ a kérdésen, várjon átengedik-e Kavaitát Bulgá­riának? A követ bizonyítgatta Bulgária köve­teléseinek jogosságát. Kijelentette, hogy Ka­vaila a természettől Bulgária kikötőjének van szánva, mert legszükségesebb kapuja az Égei­tengerhez. (Basel, augusztus 25.) A „Novoje Vremjá"- nak jelentik Athénből: Venizelos bizalmas körben úgy nyilatkozott, hogy az idők folya­­­mán meggyőződött arról, miként Bulgária még akkor is szívvel-lélekkel a központi ha­talmakhoz húzna, ha meg is kapná Görögor­­szágtól Kavalát. Ennek folytán teljesen cél­talan lenne Kavaláról Bulgária javára le­­mondani. Anglia Görögország ellen. (Athén, augusztus 23.) Az angol követ közölte a görög kormánnyal, h­ogy az az engedély, amely szerint az Ausztria-Magyarországban és Németországban március 1-eje előtt vett áru­kat Görögországba behozni szabad, érvényét vesztette, mert a mondott terminus óta elég idő telt el ezeknek az árukészleteknek felhasználás­­ára. A szövetséges flotta az olyan árukat, amelyek a kormány, a községek vagy közmun­kák számára valók és amelyeket bebizonyítot­tan március 1-eje előtt vásároltak, nem fogja elkobozni. (Dedeagacs, augusztus 25.) Szalonikiből jövő­­ utasok beszélik, hogy az ottani vámhivatalban angol tengerésztisztek átvizsgálták a szállít­mányokat és két vagon kávét visszatartottak, mert az állítólag Törökországnak volt szánva. A román király Konstanzában. (Bukarest, augusztus 25.) Ferdinánd ki­rály, aki Bukarestben tárgyalt miniszterel-í­­vei,­­visszatért ismét Constanzába. l)

Next