Népszava, 1915. augusztus (43. évfolyam, 275–305. sz.)

1915-08-31 / 305. szám

1915 augusztus 28. FÉ­LSZAVA A­ szerb koronatanács határozata. (Szófia, augusztus 30.) A kragujeváci ko­ronatanács meghozta határozatát és Sándor­­trónörökös, valamint Pasics miniszterelnök együtt adták­ át a Kragujevácba utazott Trobeckoj hercegnek. Pasics azonnal vissza­utazott Nisbe és ott jegyzéket adott át arról az olasz, francia és angol követnek, infor­­­málta Csaprasikov bolgár követet és Da­lugzsics athéni szerb kövei útján genizelést is. Szerb részről azt állítják, hogy a jegyzék teljesen kielégítette az antant­ hatalmakat, amelyek most már formálisan közölték Szer­bia engedékenységének­ határait a bolgár kormánnyal. Radoszlavov a jegyzék vétele után a Kosztendirből visszatért Ferdinánd királyhoz sietett és vele több órán át ta­nácskozott. r.sz­ántánt szófiai követei sokat várnak a szerb jegyzéktől Radoszlavov nem nyilatkozik és sajtója is várakozó magatar­tást tanúsít. A nacionalisták általában azt hiszik, hogy Szerbia csak részben teljesítené azonnal a bolgár követeléseket, másik rész­ben föntartásokkal élt. Mit a­dnak­ Romániának. (Pans, augusztus 30.) A „Temps" jelenti, hogy Oroszország biztosította Romániát kö­veteléseinek teljesítéséről. Oroszország nem­csak ahhoz járulna hozzá, hogy Románia a monarchiából megkapja a kívánt te­rületeket, hanem az orosz kormány haj­landó Besszarábiáb­an is engedményeket tenni. Francia félhivatalos jelentés szerint beleegyeznek az antant-hatalmak abba is, hogy Románia egyelőre maradjon az an­tantra nézve kedvező semlegességben és a beavatkozás csak akkor történjék meg, h­a Románia az időt erre kedvezőnek fogja ta­lálni. megszállott görög szigetek. * (Szaloniki, augusztus 30.) IA „'Gazette ile Salonique" jelenti. Az angol csapatok e hó 27-én megszüntették a további csapatok partraszállítását Kavallánál Ugyanilyen intézkedés­­történt Kréta szigetén is, ahová már szintén nem szállítanak csapatokat. A „Gazette de Salonique" beavatott politkai forrásból úgy értesül, hogy a görög kormány érintkezésbe lépett az angol kormánnyal és azt sem tartják kizártnak, hogy a tárgyalá­sok eredményeképen az összes megszállott görög szigeteket ki fogják üríteni. Görögország kibékül az antanttal. (Genf, augusztus 30.) Az „Agence Havas" jelentése szerint az ántant és a görög kor­mány között legközelebb megegyezés fog létrejönni a Görögországba való szabad be­vitel és az ország exportja, valamint a meg­bénított kereskedelem felszabadítása dolgá­ban. Az ántantpárti görög körök a Venizelos­kabinet első sikerült paktumának tekintik ezt a szerződést, amely arra van hivatva, hogy Görögország és az ántánthatalmak kö­zött a régi szíves viszonyt ismét helyre­állítsa. Azt hiszik, hogy ez a szerződés további, az országra kedvező megállapodások előhírnöke. Románia készülődik. (Páris, augusztus 30.) A lapok szerint a hadügyminiszter gyakorlatra hívta be az 1908—1915-ös évfolyamokat, valamint az alkalmatlanokat és fölmentetteket, akiket utólagos felü­lvizsgálaton alkalmasoknak találtak. Ugyancsak behívták — a francia lapok szerint — a segédszolgálatot teljesítő­ket is, legalább is az ország egyes részeiben. A Balkán-kérdés. (Milano, augusztus 30.) A „Corriere della Sera" bukaresti tudósítója jelenti szerbiai és bulgáriai hírek alapján, hogy különösen Szer­biában nagyon eltérő a pártok fölfogása. A ka­tonai párt ellenzi a Bulgáriával való megegye­ zést és inkább háborút akar vele, miután keve­sebbet kockáztat ezen az úton, mintha az i antánt területi követeléseit teljesítené. Ezen a nézeten van a Marinovics-párt is, velük szemben az ó­ta új­ radikálisok, valamint a szocialisták a Bul­gáriával való megegyezés­ük­vel. A nacionalisták Szalonikit és a szerblakta vidékeket akarják és ebből a célból hajlandók volnának Bulgáriával közvetlenül is tárgyalni. Gesov, volt­ bolgár miniszterelnök, azt ajánlja, hogy a Balkán-népek ellentétes kívánságait egy semleges ország döntésére bízzák. Egy másik ex-miniszterelnök, Malinov, viszont azon az ál­lásponton van, hogy csak Bulgária ethnikai határainak figyelembevételével lehet a válságot megoldani, vagyis a Dobrudzsa és Macedónia visszacsatolásával, Savinski, a szófiai orosz kö­vet pedig leghelyesebbnek tartja, ha francia és angol csapatok ideiglenesen megszállják azokat a macedóniai területeket, amelyeket Bulgária igényel és alkalmas időpontban megtörténne a formális­­átadás is. A szövetségesek súlyos veresége a Dardanelláknál Két nap alatt tízezer halott.­­ Megér­keztek az olaszok a Dardanellákhoz. A­ török főhadiszállás tegnapi kommüni­kéje jelezte, hogy, Anaforcia vidékén egy heti szünet után újabb nagy, "csata kezdő­dött. A mai jelentés már a részleteket közli: az anaforda­i­­csata három napig tartott és a szövetségesek teljes vereségével végző­dött. Az angol-francia csapatok tízezer ha­lottat veszítettek legújabb kudarcuk szín­helyén. Ez a rettenetes veszteség a két utolsó nap küzdelmének az eredménye, — mondja a török jelentés. Úgy látszik tehát, hogy az óriási csata első napján a törökök nem fejtettek ki erős ellenállást, nyilván azért, hogy fegyvereik éléig csalják az el­lenséget. De akárhogy történt, a Dardanel­lák védelme mindenesetre bámulatra érde­mes. Nagyszerűen szervezett, elszánt és rettenthetetlen katonák állnak ort a Darda­nellák ércfalánál, ahol az antant erőlködése megtörik. Úgy hírlik, hogy az első olasz szállítmányok már megérkeztek a Darda­nellákhoz. Szegény, szerencsétlen áldozatok, remeghetnek a vágóhídon, rájuk sem vár jobb sors, mint amely az angol-francia ka­tonák vérét csapolja. Tízezer Halott Anafor­dánál. — Hivatalos jelentés. — (Konstantinápoly, augusztus 30.) A főhadi­szállás közli augusztus 29-én: Dardanella-front. Az ellenség augusztus 28-án megismételte tá­madásait, amelyeket 26. és 27-én az Anaforca-szakasz ellen intézett. E három legutolsó napon az ellenséges táma­dások különösen makacsak voltak. Mind­azonáltal teljesen visszavertük az ellenséget, amely óriási vesz­teségeket szenvedett. Ellentáma­dásokkal ismét elfoglaltunk egyes, az ellenség által megszállott lövészárkokat centrumunkban, a lövészárkokban talált ellenséget megsemmisítettük. Az utolsó két nap harcaiban az ellenség 10.000 halottat vesztett. A mi veszteségeink aránylag csekélyek. Repülőink, akik a harcokban résztvettek, sikerrel dobtak bombákat az ellenség állá­saira és táboraira. Egyébként nem történt lényeges esemény. Az olaszok a Dardanelláknál. (Bukarest, augusztus 30.) Az „Adeverul", „Universul" és még több román lap jelenti Konstantinápolyból, hogy az első olasz szál­lítmányok megérkeztek a Dardanellákhoz. A csapatok kihajózása folyik. (London, augusztus 30.) A „Daily Ex­press" vezető helyén foglalkozik az olasz csapatoknak a Dardanellákhoz történt elin­dításával és arra az eredményre jut, hogy az első olasz ágyú eldördülése a törökök el­len ki fogja kényszeríteni az olasz-német ke­nyértörést is és Németország kénytelen lesz hadat üzenni Olaszországnak, bár eddig vo­nakodott ezt a lépést megtenni. 373 Török repülő bombázta Tenedost. (Konstantinápoly, augusztus 30.) A „Lloyd Ottoman"-nak jelentik Gallipoliból. Egy török repü­lőgép Tenedos fölött több nagy kört írt le, majd bombákat dobott alá. Az egyik bomba fölrobbantotta a municióraktár-csoport egyik fő- és két melléképületét. A fölhalmozott mu­níció óriási dörejjel robbant föl. Több kör­nyékbeli ház is elégett. A török repülőre a szi­getről tüzelést indítottak. A gép tényleg több­ lövést is kapott, azonban sikerült hazaérnie és Gallipolin szállott le. Az aviatikusnak semmi baja nem történt. Megnyílt a jeruzsálem-damaskusi ,vasút. (Konstantinápoly, augusztus 30.) Hivata­losan jelentik: 'Aj 'Jeruzsálem—Damaskus-i stratégiai vasút építkezése teljesen befejező­dött és a vonalat augusztus 27-én átadták a forgalomnak. A vonal személyforgalmat is közvetít és nemcsak katonai célokat szolgál. Az út tartama tizennyolc óra, a menetdíj har­minc frank és csak egy vonatosztály van. m*0m mi is»—mi «• Visszavándorló olasz munkások. * Ttx. Umanitaria küzdelme a munkanél­küliség ellen. Olaszországban a Societa Umanitaria nevű társaság főként a kivándorlás és a háború óta a visszavándorlás kérdésével foglalkozik. Békés időben az egész világra kiterjedő háló­zatával képes a nemzetközi munkapiacot az olasz munkások érdekében áttekinteni és né­mileg szabályozni is. A háború azonban a társaság feladatait nagyon megnehezítette. Már a h­áború kitörésekor ezrével özönlöttek vissza a külföldi munkások, úgy hogy a tár­saság lapja 1914 szeptember végén már egy félmillióra becsülte a visszavándorlók szá­mát. Az olasz mozgósítással újabb áradata özönlött vissza a külföldön dolgozó olaszok­nak, úgy hogy most legalább háromnegyed­millióra lehet becsülni ezeknek a számát. Ezekhez járulnak még , akik a há­­­ború kitörése óta napról-napra ezrével jön­nek és kérik az Umanitaria gondoskodását. Olaszországban már az európai háború kezdetén is nagy volt a munkanélküliség s az óriási visszavándorlás természetesen ezt szerfölött megnövelte. Az Umanitaria két­ségbeesett erőfeszítéseket tett már egy év óta a bajok elhárítására. Mindenfelé munkaal­makat keresett és a szociáldemokrata párt­tal, amellyel eszmeileg és személyileg is szo­ros összeköttetésben áll, valamint a szakszer­vezetekkel együtt iparkodott célszerű szerző­déseket és tarifákat megállapítani és a je­lentékeny túlkínálatot távol tartani. A kor­mánynál ismételten eljárt a szakszervezetek­kel együtt, hogy a rég megszavazott, ele még mindig meg nem kezdett közmunkákat sü­r­gesse. Az olasz kormány azonban azt is hogy azzal a három millióval, amit a v vándorlók támogatására adott, első kötelességének és inkább az izre­de­sével foglalkozott. Azért nem ."

Next