Népszava, 1915. szeptember (43. évfolyam, 306–335. sz.)

1915-09-02 / 307. szám

6 került, kegyelmet se nem kértek, se nem ad­tak. A szövetségesek legkevesebb húszezer embert vesztettek halottakban és sebesültek­ben. A törököknek is nagy volt a vesztesé­gük, de nem annyi, mint amennyi a szövet­ségeseknek. Anaforcánál a törökö nagy győzelmet arattak. Amint Konstantinápoly­ból jelentik, a szultán az Anaforciánál dia­dalmasan küzdött vezéreknek és csapatok­nak különös elismerését és köszönetét nyil­vánította. A csapatoknak cigarettákat és édességeket küldetett. Konstantinápolyban nagy az öröm. Az egész város lobogódísz­ben. Ötvenezer embert vesztettek az angolok három hét alatt. (Frankfurt, szeptember 1.) A „Frankfurter Zeitung" tudósítója Konstantinápolyból a következő részleteket jelenti a török sereg­nek a Suvia-öböl mentén aratott győzelmé­ről: Az angolok mindenáron hatalmukba akarták keríteni a magaslatokat Kirics Tepe körül, hogy így áttörhessenek Anaforcáh­oz, de óriási veszteségeket szenvedtek, amelye­ket nem becsülünk túl, ha halottaik számát tízezerre és sebesültjeiket ugyanannyira tesszük. Az ütközetek két napján Hamilton tábornok személyesen vezette a küzdelmet. Körülbelül 600 angol tiszt esett el és összesen 100.000 főnyi angol sereg vett részt a csaták­ban. Lord Longfields lovashadosztálya úg­y­szólván teljesen megsemmisült. Az angolok vesztesége augusztus 6-ika óta halottakban és sebesültekben több mint 50.000. Angol hadifoglyok azt mondják, hogy a csapatok­nak nem árulták el Varsó elestét és termé­szetesen még kevesebbet tudnak a Dardanel­láknál küzdő angolok és franciák arról, hogy a lengyel várak már mind a szövetségesek hatalmában vannak. Ellenkezően, azt hitet­ték el a katonákkal, hogy az orosz sereg már megszállotta a Boszporus torkolatát és a két sereg most egyesülni fog. Jellemző körül­mény, hogy amíg az angolok eddig életre­halálra védekeztek, csakhogy fogságba ne kerüljenek, most tömegesen megadják ma­gukat. Kitchener a Dardanelláknál? (Basel, szeptember 1.) A londoni Cityben erősen­­t­artja magát a hír, hogy Kitchener lord veszi át a törökök ellen operáló had­, seregek főparancsnokságát. Venizelos beszéde. (Milano, szeptember 1.) A „Secolo" jelenti, hogy Venizelos a kamarában beszédet mondott, amelyben kifejtette régi politikája alapjainak helyességét. Azért, hogy Görögország a leg­kedvezőbb alkalmat elmulasztotta, a beavatko­zásra, Gunarist tette felelőssé a történelem előtt. Venizelos úgy véli, hogy a görög politi­kának arra kell irányulnia, hogy ne zárhassák el aspirációinak megvalósításától más hatal­mak és oly területek, amelyek görög kézre juthatnak, ne legyenek más kézben, vagyis Görögország számára szerezzék meg az összes megszerezhető előnyöket. Angol válasz a „Norddeutsche Allgemeine Zeitung" leleplezéseire. Az 1912-iki angol-német tárgyalások. (London, augusztus 21. — Reuter.) A kül­ügyi hivatal közleményt ad ki az 1912-iki angol­német tárgyalásokról. A „Norddeutsche All­gemeine Zeitung" — mondja a közlemény — a mult hónapban egy jelentést adott ki a tár­gyalásokról, amely tévútra vezet és nyilván megtévesztés is a célja. Azt a látszatot terjeszti vele, mintha az angol kormány elvetette volna azt, amit sokan úgy tekintettek, mint Németor­szág részéről a barátságos viszony becsületes fölajánlását. Ily körülmények között hasznos a tényeket egy jelentésben összefoglalni, amely hivatalos angol okiratokból van összeállítva. 1912 elején a német birodalmi kancellár, Lord Haldane-nak a következő formulát ter­jesztette elő: 1. A szerződés­t kötő felek biztosítják egy­mást ama kívánságukról, hogy békében és ba­rátságban éljenek egymással. 2. Egyik fél sem fog kihívás nélkül támadást kezdeni vagy előkészíteni a másik ellen, vagy olyan kombinációhoz vagy tervhez csatlakozni, amelynek támadási célzata van vagy részt­venni egy olyan tervben, amely tengeri vagy katonai vállalkozást tartalmaz, akár egyedül vagy más hatalommal való szövetségben, amely szövetséget e célra alkották. A szerződést kötő felek kijelentik, hogy nincsenek kötve egy ily hasonló megállapodáshoz. 3. Ha a szerződést kötő felek egyike egy vagy több hatalomm­al háborúba keveredik, amelyben nem ő a támadó, akkor a másik fél az így bonyodalomba jutott hatalommal szem­ben legalább is jóakaratú semlegességet fog tanúsítani és mindent megtesz a konfliktus lokalizálása érdekében. Ha a felek egyike egy harmadik részről történendő provokálással kényszerül háborút kezdeni, akkor a­ szerző­dést kötő felek az ily konfliktusban való maga­tartásukról eszmecserébe fognak bocsátkozni. 4. A semlegesség kötelezettsége, amely az előbbi pontból következik, nem lép hatályba, amennyiben a meglevő megállapodásokkal össze nem egyeztethető. * 5. Új megállapodások létesítése, amelyek az egyik félnek lehetetlenné tennék, hogy a má­sik féllel szemben megőrizze semlegességét, ki­véve a 4. pontban említett eseteket, a 2. pont­ban foglalt esetekkel összhangzásban, ki van zárva. t .r 6. A felek kijelentik, hogy mindent megtesz­nek ama differenciák és félreértések eloszla­tására, amelyek közöttük és más hatalmak kö­zött keletkeznének. Ez a megállapodás végeredményében mél­tánytalan és egyoldalú lett volna. Az európai hatalmak általános helyzetében és szerződési kötelezettségeikből kifolyóan a 4. és 5. pont eredménye az lett volna, hogy amíg Német­ország egy európai konfliktus esetén meg­tartotta volna azt a szabadságát, hogy barátai­nak segítsen, Angliának tilos lett volna, hogy egy ujját is megmozdítsa az ő barátainak vé­delmére. Más szavakkal: Az a kötelezettség, hogy semleges marad, amelyet Németország fölajánlott, teljesen értéktelen maradt volna, mert, mindig arra a szükségességre hivatkoz­hatott volna semlegességének föladásánál, ame­lyet a hármas szövetségből eredő szerződési kötelezettség reá ró. Grey ezért utasította vissza ezt a formulát­ . Metternich nagykövet erre ellenjavaslatokat kért. Grey 1914 március 14-én Metternichnek a következő formulát terjesztette elő, amelyet a kabinet is jóváhagyott: Anglia kihívás nélkül nem támadja meg Németországot és nem kö­vet agresszív politikát. Egy Németország el­leni támadás nem tárgya és nem része vala­mely szerződési kötelezettségének és olyan kombinációban való megállapodásnak, amely­ben Anglia részes és nem is csatlakozik olyan egyezséghez, amely ilyen célt követ. Metternich ezt a formulát kielégítőnek nem találta és két kisegítő klauzulát ajánlott: „Anglia természetesen semleges marad, ha Né­metországra egy háborút rákényszerítenek" és hozzáfűzte: „Ez azonban nem kötelező, ha a mi kivánságainknak a flottajavaslat dolgában nem tesznek eleget". Az angol javaslatok elég messzire mennek — mondotta Grey — és kije­lentette, hogy ha Németország Franciaorszá­got meg akarja semmisíteni, akkor Anglia nem maradhatna nyugodtan. Világos, hogy Németország valódi célja az volt, hogy Anglia semlegességét minden körülmények között el­érje. Háború kitörése esetén Németország azt mondta volna, hogy a háborút rákényszerítet­ behívják a szerbeket. (Berlin, szeptember 1.) A „Vossische Zei­tungénak jelentik Genfből. Francia lapok a szerb hadügyminiszter rendeletét közlik, amely szerint minden a külföldön tartózkodó 18—50 éves szerb alattvaló kivétel nélkül köte­les a szerb hadsereghez bevonulni. téli és ily alapon követelte volna Anglia sem­legességét. Grey végül a következő formulát indítvá­nyozta: Minthogy mindkét hatalom békében és barátságban kíván egymással élni, Anglia kijelenti, hogy nem fog támadást intézni pro­vokálás nélkül Németország ellen és csatla­kozni sem fog ilyen támadáshoz. Németország megtámadása nincs Anglia szándékában és nem alkotja részét oly szerződésnek, megálla­podásnak vagy kombinációnak, amelyben An­gliának része van és Anglia nem is akar olyan szerződésben vagy ehhez hasonló dologban részt venni, amely azt célozza. Metternich ki­jelentette erre, hogy a német flottaprogramot végre kellene hajtani, ha nincs meg a biztos­sága Anglia föltétlen semlegességének és hozzá­tette, hogy nincs kilátás a program visszavo­nására. Azt legföljebb meg lehet változtatni. Grey azt felelte, hogy a két kormány megálla­podása mindenesetre kedvező, hanem mindjárt közvetett befolyást gyakorolna a flottakiadá­sokra és mindkét állam közvéleményét kedve­zően befolyásolná. Néhány nappal később kije­lentette Metternich, hogy miután az angol for­mula ki nem elégítő és a kormány nincs abban a helyzetben, hogy a messzebbremenő német formulához hozzájáruljon, a szövetségi tanács által előterjesztett flottatervezetet tovább fogják tárgyalni. Erre megszakították a tár­gyalásokat és ezzel eltűntek a fegyverkezési kiadások csökkentésére irányuló remények is mindkét országban. * A Wolff-ügynökség megjegyzése: Illetékes helyről értesülünk, hogy az angol kormány közléséről végleges ítéletet csak akkor lehet mondani, ha annak szövege szó szerint kerül nyilvánosságra. De már a ma rendelkezésre álló kivonatból kiviláglik, hogy oly kísérlet­ről van szó, amely el akarja homályosítani azt a tényt, hogy a német kormány a teljes semlegességre irányuló követelését a tárgya­lások végén arra korlátozta, hogy az angol semlegességet csak a Németországra rákény­szerített háború esetén követelte volna... 1915 szeptember 2. UTOLSÓ HÍREK * * * Az ellenséges vezérkarok jelentései * A „Magyar Távirati Iroda" jelenti a sajtót hadiszállásról: OLASZORSZÁG. (Augusztus 31.) Az Arsierótól északnyu­gatra fekvő fensikon csapataink a Monte Maronian, Monte Maggiótól északra megtá­madták az ellenség erős hadállását és elűz­ték onnan az ellenséget, amely ezután min­denfajta kaliberű ütegeinek tüzét új had­állásunkra koncentrálta, amelyet mindazon­által megtartottunk, megerősítettünk és most erősen tartunk. Plava táján, az Isonzó­völgy közepén, elite lövészosztagaink bát­ran nyomultak elő az ellenséges harcvona­lak felé és sikerült néhány gépfegyvert és bombavetőt zsákmányolni, amelyekkel az ellenség néhány nap óta megközelítési kí­sérleteinket megzavarni igyekezett. Beérke­zett jelentések szerint a görzi vasúti állomá­son élénk vasúti forgalom bonyolódik le. A Karszt fensíkja tegnap kisebb, ránk nézve kedvező kimenetelű akciók színhelye volt. A Monte dei sei Busi szakaszban néhány lövészárkot megszállottunk és összegyűjtöt­tük azokban az ellenség által visszahagyott fegyvereket és lőszereket. Némi tért nyer­tünk a Selzi magaslatoktól keletre is. Az el­lenség tüzérsége újból megkezdte Monfal­.­cone ágyúzását. FRANCIAORSZÁG. (Augusztus 30. Délután 3 óra.) Az Argon­nesokban heves tüzérségi akna- és bombás harc. (Délután 11 óra.) Quennevieresnél ágyu­tüzünk német lövészárkokat szétrombolt és lövedékei német táborhelyeket találtak. A Vogézekben elég heves ágyuharc. * *

Next