Népszava, 1915. szeptember (43. évfolyam, 306–335. sz.)

1915-09-03 / 308. szám

A Balkán szocialistái között a Görög és bolgár pártviszonyok. A Balkán szocialistáinak bukaresti érte­kezletén egyik német újságíró elvtársunk beszélgetést folytatott az ottan megjelent szocialista küldöttekkel és erről a követke­zőkben számol be: Sideris elvtársat figyelmeztettem, hogy a német szocialisták nagyon kevéssé ismerik a görög szocialista mozgalmat és kértem, hogy adjon nekem ennek fejlődéséről és mos­tani helyzetéről közelebbi fölvilágosításokat. Sideris elvtárs mindenekelőtt történelmi át­pi­llantást vetett a mozgalomra. Görögor­szág túlnyomóan agrárország és Teszália ki­vételével a kisbirtok az uralkodó forma. Emellett bányászat folyik Lauriunban és némi ipar, mint papírgyártás, textil- és ma­lomipar ésa többi. Az 1870. évi szabadságharc után csakhamar bevonult a kapitalizmus Görögországba is. A szabadságharc szabad­elvű alkotmányra vezetett az em­beri jogok deklarációjával épp úgy, mint az 1791. évi nagy francia forradalom után. A parasztság szabad lett és az új kapitalisták jogot nyertek a szabad kizsákmányolásra. Alkotmány szerint minden polgár egyenjogú, nincsenek nemesi előjogok, csak a klérus gyakorol bizonyos előjogokat. Bár az elégedetlenség a kapitalista­ ki­zsákmányolás ellen sem hiányzott, a szo­cializmus csak későn hatolt be a néptöme­gekbe. Szocialista propagandáról csak 1885 óta lehet beszélni. Ebben az évben indította meg Drakulis az Ardin című lapot, amely utópista szocializmust hirdetett és nem a munkásosztályt hívta föl a harcra, hanem az egész társadalomhoz fordulva, iparkodott minden embert a szocializmus igazságáról és helyességéről meggyőzni. Hasonló úton indult el Pamajas Antipas, aki azonban föl­ismerte már az osztályharcot is. 1906-ban parasztfölkelést vezetett Teszáliában és ott a nagybirtokosok megölték. E bizonytalan első lépéseket sok biztosabb és céltudatosabb követte. Drakulis csakha­mar fölismerte az osztályharc jelentőségét. Szocialista központokat alapítottak, 1908-ban Voloban, 1909-ben Athénben, 1911-ben Kor­fuban. 1910-ben alakult meg Athénben „Gö­rögország munkásosztályának szervezete". 1914-ben egyesült „Athén szocialista köre" „Görögország munkásosztályának szerveze­tével" „Görög szocialista párt" néven, amely az Organosis című hetilapot adja ki. Sideris kijelentette, hogy a pártegyenetlen­ségről szóló hírek nem felelnek meg a való­­­ságnak. A szakszervezetek lazább csoportosulás­ban vannak egymással. Némely városokban helyi összeköttetéseik vannak. Nagyrészt a helyi szocialista csoportok befolyása alatt állnak, itt-ott csatlakoztak is a párthoz. Athénben huszonhárom különböző szakszer­vezet van, ezek egy ideig Venizelos uszály­hordozói voltak, aki reformokat ígért nekik. Kedvező jel, hogy volt képviselőjük Theodo­ropulos volt az egyetlen, aki az idei válasz­tásokon Venizelos jelöltjei közül elbukott. „Athén munkásegyesülete" ezt a Venizelos­párti munkásvezért ki is zárta. Tehát a gö­rög szakszervezetek is megtalálták a prole­tárosztályharc helyes útját. Sidenis elvtárs vázolta ezután Szaloniki szervezeteinek helyzetét, amely város vele együtt még Kuriel elvtársait küldte a hellén parlamentbe. Ennek az annektált területnek erőteljes szocialista mozgalma vezeti most Görögország egész szocialista mozgalmát. * Sokkal magasabbra fejlődött a szocializ­mus Bulgáriában. Itt azonban két szocialista párt áll egymással szemben elkeseredett harcban. Az értekezleten csak az Engherzik­párt vesz részt. Kirkov elvtárs szerint a két párt között a szakadék áthidalhatatlan. Csak a 90-es években egyesült a két párt közös harcra a Sztambulovszki-kormány reakciója ellen. Ekkor azonban a munkásmozgalom még nagyon gyönge volt. A kapitalizmus be­hatolásával dönteni kellett arról, hogy a szocialista párt munkáspárt vagy néppárt legyen-e. Előbbi esetben szűk határokat kel­lett maga köré vonnia és radikális munkás­követeléseket fölállítania, utóbbi esetben szélesebb néprétegekre számolhatott, azonban mérsékelnie kellett követeléseit. Így támadt két párt: a Tesni (Engherzigek), akik a marxizmust vallják és a Szer­ok (Weitherzi­gek), akik a kispolgárokra és kisparasztokra támaszkodnak. Kirkov elvtárs szerint teljesen lehetetlen, hogy Bulgáriában a két párt úgy összemű­ködjék, mint Németországban a marxista és revizionista irány, mert mindenekelőtt a bolgár Szerok-párt nem hasonlítható össze a német revizionistákkal. A revizionisták ugyanis szocialisták, míg a Szerok-pártiak az osztályharc helyett valamennyi osztály összeműködését követelik és így tulajdon­képen radikális kispolgári pártnak tekin­tendők. A munkástömegek szervezése tekintetében a Tesnik jóval fölöttük állnak a Szerokok­nak. A Tesniknek központi szakszervezeteik vannak, a Szerokoknak csak helyiek. Előb­bieknek tizenegy, utóbbiaknak tíz képviselő­jük ül a sobranjeban, az előbbiek azonban munkáskerületekből, az utóbbiak kisváro­sok és falvak kispolgárai és kisparasztjai szavazataival kerültek oda. A munkáselemek mindinkább az Engherzig-párthoz csatlakoz­nak. .. •••,«••«••.. »si r n ... * NÉPSZAVA 1915 szeptember 2. Az élelmiszerek átalakulása: Németország és Magyarország. A gazdaságpolitikusokat most semmiféle kérdés sem foglalkoztatja annyira, mint az élelmiszerek drágulása. Világszerte egy­formán mutatkozik ez, talán Oroszország és Románia kivételével, ahol a kivitel le­hetetlensége folytán megmaradtak a há­ború előtti árak. A berlini „Vossische Zeitlung" augusztus 30-iki számában közöl egy statisztikát a német élelmiszerárak alakulásáról. Közöl­jük ezeket az adatokat koronaértékre át­számítva : fillér 293­­103 468 Ha csak átfutjuk is ezeket az árakat, föltűnik, hogy az áremelkedés a kicsiny­beni eladásnál aránylag sokkal kisebb, mint az élőállat vagy a nagybani áraknál. Az élő sertés ára emelkedett 51-ről 167-re, tehát több mint háromszorosára; a sertés­hús nagybani ára 59-ről 193-ra, szintén több mint háromszorosra; ezzel szemben a kicsinybeni eladási árak éppen hogy meg­duplázódtak. 100 kgram élőállat súlya: 1914 aug. 22-én 1915 aug. 21-én korona korona Fiatal húsos ökör 53 79 Hizlalat tehén 49 76 Hizlalt borjú 39 95 Hizott sertés 51 167 100 kgram hús nagybani ára: I. rendű ökörhús Hizlalt tehén I. rendű borjúhús Sertéshús korona 98 67 115 59 korona 139 111 152 193 Egy kgram hús kicsinybeni ára: Marhahús, szegye Disznóhús, combja Szalonna, füstölt fillér 210 200 240 összehasonlításul ideiktatunk körülbelül megfelelő budapesti­ség áralakulását a háború óta. A hús nagybani ára: néhány húsminő­ Az áremelkedés aránya a két piacon sertéshúsnál körülbelül egyforma; marha­húsnál ellenben az emelkedés Németország­ban sokkal kisebb, mint nálunk. Az árszín­vonal a kicsinybeni áraknál is Németor­szágban sokkal alacsonyabb. Az ár 1915 augusztus végén volt. Néhány kivételtől: zöldfőzelék, tojástól eltekintve, az élelmiszerek ára Németor­szágban alacsonyabb, mint nálunk. Külö­nösen áll ez a marhahúsra, kevésbé a disznóhúsza; a liszt, a kenyér, vaj és sza­lonna is olcsóbb. Ez pedig természetes kö­vetkezménye annak a nagystílű élelmezési politikának, amelyet a német városok a birodalmi kormány nagyszerű­ támogatásá­val eszközölnek. Nálunk is olcsóbb volna az élelmezés, ha városok ki tudnának szabadulni a béke idejében megszokott kicsinyes kalmárpolitikából. Nálunk azonban most is, óriási tanácskozást folytatnak, ha arról van szó, hogy pár százezer korona kockázattal ol­csóbbá lehetne tenni az ország élelmezését. 1914 junius 2. 100 kg. ára I. r. magyar bizott ökör 81 Sertés, fiatal, nehéz 138 s. r. borjú, eleje 120 1915 aug. vége koronában 300 (?) 450 270 1914 1915 junius 2. aug. vége 100 kg. ára koronában Marhahús, I, helybeli hátulja 159 510 Marhahús, II, helybeli hátulja 110 460 Sertéshús, szalonnának, helybeli 145 450 A hus kicsinybeni ára: 1914 1915 junius 2. aug. vége 1 kgram ára fillérekben Marhahús, I. rendű leveshus Marhahús, II. rendű leveshus Sertéscomb Szalonna 206 172 250 190 600 570 490 520 Berlin Budapest 1 kgram ára fillérekben 1 kg. marhahús, szegy 293 570 Disznóhús, comb 403 490 Szalonna, füstölt 468 520 Vaj 490 600 Burgonya 16 18 Zöld bab (100 kg.) korona 35 33 etttberg tiz hónap az orosz cáriz­mus uralma alatt. Ma pogány József haditudósító ára 1.60 korona !most jelent meg és kapható a J­épszava-könyvkereskedés­ben. Uttó Erzsébet-kSrnt 35 •• y yttt 1

Next