Népszava, 1915. szeptember (43. évfolyam, 306–335. sz.)
1915-09-03 / 308. szám
A Balkán szocialistái között a Görög és bolgár pártviszonyok. A Balkán szocialistáinak bukaresti értekezletén egyik német újságíró elvtársunk beszélgetést folytatott az ottan megjelent szocialista küldöttekkel és erről a következőkben számol be: Sideris elvtársat figyelmeztettem, hogy a német szocialisták nagyon kevéssé ismerik a görög szocialista mozgalmat és kértem, hogy adjon nekem ennek fejlődéséről és mostani helyzetéről közelebbi fölvilágosításokat. Sideris elvtárs mindenekelőtt történelmi átpillantást vetett a mozgalomra. Görögország túlnyomóan agrárország és Teszália kivételével a kisbirtok az uralkodó forma. Emellett bányászat folyik Lauriunban és némi ipar, mint papírgyártás, textil- és malomipar ésa többi. Az 1870. évi szabadságharc után csakhamar bevonult a kapitalizmus Görögországba is. A szabadságharc szabadelvű alkotmányra vezetett az emberi jogok deklarációjával épp úgy, mint az 1791. évi nagy francia forradalom után. A parasztság szabad lett és az új kapitalisták jogot nyertek a szabad kizsákmányolásra. Alkotmány szerint minden polgár egyenjogú, nincsenek nemesi előjogok, csak a klérus gyakorol bizonyos előjogokat. Bár az elégedetlenség a kapitalista kizsákmányolás ellen sem hiányzott, a szocializmus csak későn hatolt be a néptömegekbe. Szocialista propagandáról csak 1885 óta lehet beszélni. Ebben az évben indította meg Drakulis az Ardin című lapot, amely utópista szocializmust hirdetett és nem a munkásosztályt hívta föl a harcra, hanem az egész társadalomhoz fordulva, iparkodott minden embert a szocializmus igazságáról és helyességéről meggyőzni. Hasonló úton indult el Pamajas Antipas, aki azonban fölismerte már az osztályharcot is. 1906-ban parasztfölkelést vezetett Teszáliában és ott a nagybirtokosok megölték. E bizonytalan első lépéseket sok biztosabb és céltudatosabb követte. Drakulis csakhamar fölismerte az osztályharc jelentőségét. Szocialista központokat alapítottak, 1908-ban Voloban, 1909-ben Athénben, 1911-ben Korfuban. 1910-ben alakult meg Athénben „Görögország munkásosztályának szervezete". 1914-ben egyesült „Athén szocialista köre" „Görögország munkásosztályának szervezetével" „Görög szocialista párt" néven, amely az Organosis című hetilapot adja ki. Sideris kijelentette, hogy a pártegyenetlenségről szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak. A szakszervezetek lazább csoportosulásban vannak egymással. Némely városokban helyi összeköttetéseik vannak. Nagyrészt a helyi szocialista csoportok befolyása alatt állnak, itt-ott csatlakoztak is a párthoz. Athénben huszonhárom különböző szakszervezet van, ezek egy ideig Venizelos uszályhordozói voltak, aki reformokat ígért nekik. Kedvező jel, hogy volt képviselőjük Theodoropulos volt az egyetlen, aki az idei választásokon Venizelos jelöltjei közül elbukott. „Athén munkásegyesülete" ezt a Venizelospárti munkásvezért ki is zárta. Tehát a görög szakszervezetek is megtalálták a proletárosztályharc helyes útját. Sidenis elvtárs vázolta ezután Szaloniki szervezeteinek helyzetét, amely város vele együtt még Kuriel elvtársait küldte a hellén parlamentbe. Ennek az annektált területnek erőteljes szocialista mozgalma vezeti most Görögország egész szocialista mozgalmát. * Sokkal magasabbra fejlődött a szocializmus Bulgáriában. Itt azonban két szocialista párt áll egymással szemben elkeseredett harcban. Az értekezleten csak az Engherzikpárt vesz részt. Kirkov elvtárs szerint a két párt között a szakadék áthidalhatatlan. Csak a 90-es években egyesült a két párt közös harcra a Sztambulovszki-kormány reakciója ellen. Ekkor azonban a munkásmozgalom még nagyon gyönge volt. A kapitalizmus behatolásával dönteni kellett arról, hogy a szocialista párt munkáspárt vagy néppárt legyen-e. Előbbi esetben szűk határokat kellett maga köré vonnia és radikális munkásköveteléseket fölállítania, utóbbi esetben szélesebb néprétegekre számolhatott, azonban mérsékelnie kellett követeléseit. Így támadt két párt: a Tesni (Engherzigek), akik a marxizmust vallják és a Szerok (Weitherzigek), akik a kispolgárokra és kisparasztokra támaszkodnak. Kirkov elvtárs szerint teljesen lehetetlen, hogy Bulgáriában a két párt úgy összeműködjék, mint Németországban a marxista és revizionista irány, mert mindenekelőtt a bolgár Szerok-párt nem hasonlítható össze a német revizionistákkal. A revizionisták ugyanis szocialisták, míg a Szerok-pártiak az osztályharc helyett valamennyi osztály összeműködését követelik és így tulajdonképen radikális kispolgári pártnak tekintendők. A munkástömegek szervezése tekintetében a Tesnik jóval fölöttük állnak a Szerokoknak. A Tesniknek központi szakszervezeteik vannak, a Szerokoknak csak helyiek. Előbbieknek tizenegy, utóbbiaknak tíz képviselőjük ül a sobranjeban, az előbbiek azonban munkáskerületekből, az utóbbiak kisvárosok és falvak kispolgárai és kisparasztjai szavazataival kerültek oda. A munkáselemek mindinkább az Engherzig-párthoz csatlakoznak. .. •••,«••«••.. »si r n ... * NÉPSZAVA 1915 szeptember 2. Az élelmiszerek átalakulása: Németország és Magyarország. A gazdaságpolitikusokat most semmiféle kérdés sem foglalkoztatja annyira, mint az élelmiszerek drágulása. Világszerte egyformán mutatkozik ez, talán Oroszország és Románia kivételével, ahol a kivitel lehetetlensége folytán megmaradtak a háború előtti árak. A berlini „Vossische Zeitlung" augusztus 30-iki számában közöl egy statisztikát a német élelmiszerárak alakulásáról. Közöljük ezeket az adatokat koronaértékre átszámítva : fillér 293103 468 Ha csak átfutjuk is ezeket az árakat, föltűnik, hogy az áremelkedés a kicsinybeni eladásnál aránylag sokkal kisebb, mint az élőállat vagy a nagybani áraknál. Az élő sertés ára emelkedett 51-ről 167-re, tehát több mint háromszorosára; a sertéshús nagybani ára 59-ről 193-ra, szintén több mint háromszorosra; ezzel szemben a kicsinybeni eladási árak éppen hogy megduplázódtak. 100 kgram élőállat súlya: 1914 aug. 22-én 1915 aug. 21-én korona korona Fiatal húsos ökör 53 79 Hizlalat tehén 49 76 Hizlalt borjú 39 95 Hizott sertés 51 167 100 kgram hús nagybani ára: I. rendű ökörhús Hizlalt tehén I. rendű borjúhús Sertéshús korona 98 67 115 59 korona 139 111 152 193 Egy kgram hús kicsinybeni ára: Marhahús, szegye Disznóhús, combja Szalonna, füstölt fillér 210 200 240 összehasonlításul ideiktatunk körülbelül megfelelő budapestiség áralakulását a háború óta. A hús nagybani ára: néhány húsminő Az áremelkedés aránya a két piacon sertéshúsnál körülbelül egyforma; marhahúsnál ellenben az emelkedés Németországban sokkal kisebb, mint nálunk. Az árszínvonal a kicsinybeni áraknál is Németországban sokkal alacsonyabb. Az ár 1915 augusztus végén volt. Néhány kivételtől: zöldfőzelék, tojástól eltekintve, az élelmiszerek ára Németországban alacsonyabb, mint nálunk. Különösen áll ez a marhahúsra, kevésbé a disznóhúsza; a liszt, a kenyér, vaj és szalonna is olcsóbb. Ez pedig természetes következménye annak a nagystílű élelmezési politikának, amelyet a német városok a birodalmi kormány nagyszerű támogatásával eszközölnek. Nálunk is olcsóbb volna az élelmezés, ha városok ki tudnának szabadulni a béke idejében megszokott kicsinyes kalmárpolitikából. Nálunk azonban most is, óriási tanácskozást folytatnak, ha arról van szó, hogy pár százezer korona kockázattal olcsóbbá lehetne tenni az ország élelmezését. 1914 junius 2. 100 kg. ára I. r. magyar bizott ökör 81 Sertés, fiatal, nehéz 138 s. r. borjú, eleje 120 1915 aug. vége koronában 300 (?) 450 270 1914 1915 junius 2. aug. vége 100 kg. ára koronában Marhahús, I, helybeli hátulja 159 510 Marhahús, II, helybeli hátulja 110 460 Sertéshús, szalonnának, helybeli 145 450 A hus kicsinybeni ára: 1914 1915 junius 2. aug. vége 1 kgram ára fillérekben Marhahús, I. rendű leveshus Marhahús, II. rendű leveshus Sertéscomb Szalonna 206 172 250 190 600 570 490 520 Berlin Budapest 1 kgram ára fillérekben 1 kg. marhahús, szegy 293 570 Disznóhús, comb 403 490 Szalonna, füstölt 468 520 Vaj 490 600 Burgonya 16 18 Zöld bab (100 kg.) korona 35 33 etttberg tiz hónap az orosz cárizmus uralma alatt. Ma pogány József haditudósító ára 1.60 korona !most jelent meg és kapható a Jépszava-könyvkereskedésben. Uttó Erzsébet-kSrnt 35 •• y yttt 1