Népszava, 1915. szeptember (43. évfolyam, 306–335. sz.)
1915-09-02 / 307. szám
1915 szeptember 2. NÉPSZAVA peink , ha télen Argonnes pályaudvarát bombázták. (Délután 11 óra.) A német lövészárkok hathatós lövetése Nieuport-Hersas, Arrastól északra, a Lille felé vezető úttól keletre, az Argonnesokban és a Bois de Pierreben. Tüzérségi harcok Soisson és Nogent sur Marne, Montmorency, Montfereneil, Ribecourt és Compiégne irányában. Röpdőgépeink üldözőbe vették a német repülőgépeket, amelyek közül egyet 3400 méter magasságból leszállásra kényszerítettek. (Augusztus 29. Délután 3 óra.) Igen heves ágyúharc az Ablain-szakaszban, Boye vidékén, az Aisnetől északra, az Aisne és az Argonnok között, élénk közeli harcok Maria Thereseben és a Malawcourt erdőtől nyugatra, ahol egy aknatölcsér birtokáért folyt küzdelem azzal végződött, hogy a tölcsér a mienk maradt. Lotharingiában erősen ágyúztuk az ellenséges lövészárkokat, úgyszintén a munkáscsapatokat a front egész hosszában. (Délután 11 óra.) Az ellenséges harcvonalak igen hathatós lövetése a Hetsas-Steenstraateszakaszban, Chaulnes vidékén, az Aisnetől északra, a Champagneban, Chalonetól északra, valamint a Maas és Mosel között. 339 angol hajót sülyesztettek el. (Amsterdam, szeptember 1.) A „Times" fájdalmasan konstatálja, hogy az angol kereskedelmi flotta a háború folyamán huszonkét százaléknyi veszteséget szenvedett, helyesebben huszonkét százalékkal csökkent a kereskedelmi flotta akcióképessége. A német kikötők elzárása folytán és a nagy csapatszállítások következtében sokat szenvedett az angol kereskedelmi hajózás. A hadiszolgálat számára hárommillió tonna hajót foglalt le az angol kormány. Augusztus tizedikéig háromszázharminckilenc angol hajót sülyesztettek el, ezeknek tonnatartalma kiencszáznegyvenhatezerszáznegyven tonna, másfél percentje az angol hajóknak s az össztonnatartalomnak két egész három tized percentje. Ezek között száznyolcvan hajót, hatszáztizenháromezerhatszázöt tonna tartalommal, amelyek abszolút modern nagy hajók voltak. Az angolok új hajók építésével és más gőzösök bevonásával kiegyenlítették a nagy veszteséget, úgy hogy június harmincadikán az angol kereskedelmi flotta nyolcvannyolc hajóval és háromszáznegyvenezerháromszáztizenhat tonnával nagyobb, mint az elmúlt évben. A hajók építése természetesen a háború miatt óriási nehézségekbe ütközik, mivel a kormány minden épkézláb munkást a maga céljaira foglalja le. Franciaország téli háborúra készül. (Páris, szeptember 1.) Millerand hadügyminiszter, aki szombaton a frontra utazott, tegnap délelőtt visszaérkezett Parisba. A hadügyminiszter a Vogézekben és Elszászban járt és a front több helyén időzött. Millerand a tábornokokkal megbeszélte azokat az intézkedéseket, amelyeket a téli hadjáratra való tekintettel tettek. Az angol véderőmozgalom ellen. (London, szeptember 1.) A „Scotman" konzervatív edinburgi lap éles cikkben fordul a véderőmozgalom ellen, amelyet felelőtlen újságírók kísérletének mond arra, hogy a koalíciós kormányt megbuktassák. Az egész akció Londonban talál csak visszhangra, a vidéken semmi gyökere nincs. Az antant muníciója. (London, szeptember 1.) A Reuter-ügynökség jelenti: Anglia lőszergyártás céljaira kétmillió tonna szenet szállított Franciaországnak. Ennek egy részét az angol admiralitás által rendelkezésre bocsátott hajókon szállították. Az ausztráliai fegyvergyár egy idő óta megkettőzött üzemmel dolgozik. Az új délwalesi állami műhelyeket fegyvergyárakká alakították át, amelyekben most gépfegyvereket állítanak elő. Ausztrália hadügyi kormányzata nehéz gránátok készítésére megtette az előkészületeket. (Pétervár, szeptember 1.) A „Ruskoje Slovo" jelentése szerint az antant-hatalmak Északamerikában együttesen kétmilliárd rubel értékű hadmezt rendeltek. A hatalmak egyensúlya. (London, szeptember 1.) Az „Economist" pénzügyilap föltűnő cikke a hatalmak egyensúlyának elméletét fejtegeti és azt mondja, hogy egy angol sem tekintheti egyensúly fentartására irányuló politikának Ausztria-Magyarország szétdarabolását. Ha az egyensúlynak egyáltalában van értelme s az angol politika szellemét és céljait jelenti, akkor a béke nem lehet oly távol vagy oly nehezen elérhető, mint ahogy egyesek hiszik. Európa 1715-ben vagy 1813-ban nem volt közelebb a kimerüléshez, mint 1915-ben. Ha a mi szándékunk az, hogy az egyensúlyt az 1869-iki vagy 1913-iki alapon helyreállítsuk, oly változásokkal a Keleten, amelyek kisebb nemzetek kívánságainak megfeleljenek, a cél aránylag rövid idő múlva elérhető, anélkül, hogy gyógyítható kimerültségből gyógyíthatatlan nyomorba és csődbe jutna. Az angol blokádot enyhítik? (Amsterdam, szeptember 1.) A Reuter-ügynökség washingtoni jelentése szerint annak bizonyítékául, hogy Nagybritannia a Németország elleni blokád végrehajtásánál mindennemű tekintettel igyekszik lenni a semlegesekre, az angol nagykövet a kormánynál bizonyos engedményekről tett közlést, amelynek célja, hogy orvosolja egyes amerikai importőrök panaszait, akiknek karácsonyi üzlete a Németország és Ausztria-Magyarországban A Dardanellák és a Balkán. A TÖRÖKÖK HÁBORÚJA. * Ujabb részletek az anafordai csatáról. A legvéresebb ütközet. — Százezer angol vett részt a harcban. — Az angolok három hét alatt ötvenezer embert vesztettek. — Kitchener az antant csapatok új főparancsnoka? HÍREK A BALKÁNRÓL. Az Anafordánál szenvedett véres kudarcnak tudható js bizonyára, hogy az antant csapatai még mindig csöndben vannak a Dardanelláknál és nem mernek újabb támadásokat intézni a törökök ellen. Az anafordai csatáról egyébként még egyre érkeznek a tudósítások, ami kétségtelen bizonysága annak, hogy az antant csapatai ebben az ütközetben valóban óriási vereséget szenvedtek. A legújabb hírek szerint az angolok részéről százezer ember vett, részt az Anaforcia körül kifejlődött, harcokban, ami azt jelenti, hogy et veszteség is leginkább az angolokat érte. Az angolok a Gallipolifélszigeten vívott ütközetekben három hét alatt halottakban és sebesültekben — állítólag — ötvenezernél több embert veszítettek. Úgy látszik, a folytonos vereségekkel van kapcsolatban az a hír, amely szerint a törökök ellen operáló hadseregek új főparancsnokának Kitchener lordot szemelték ki. Őtőle várják, hogy új és az antant számára kedvező fordulatot adjon a Dardanellákért való küzdelemnek. Ez a hír azonban még nem pozitívum. A semleges Balkán-államokból nem érkeztek jelentősebb hírek. Török hivatalos jelentés. (Konstantinápoly, szeptember 1. — 1A főhadiszállás közli). Jelentős esemény egyetlen arcvonalon sem történt. 6 rendelt áruk elmaradása folytán károsodnék. Nagybritannia átengedni szándékszik a blokádon olyan árukat, amelyeket német és osztrákmagyar cégeknél rendeltek. Eddig szükséges volt, hogy a pénzt az áruért előre lefizessék. Most csak azt kívánják, hogy a washingtoni angol nagykövetségnek bemutassák a vásárlás bizonyítékait. Azt hiszik, hogy ezzel a behozatalt meg fogják könnyíteni. A nagykövet megcáfol bizonyos híreszteléseket, amelyeket azzal a szándékkal terjesztettek, hogy a felelős helyeken kedvezőtlen hangulatot keltsenek. Delcassé és Brocqueville tanácskozása. (Genf, szeptember 1.) Delcassénak tegnap Brocqueville belga miniszterrel folytatott tanácskozásáról azt mondták, hogy annak fő célja azoknak az iratoknak és bizonyítékoknak a kiválogatása volt, amelyek a legújabb német közlések ellen kiadandó vitairathoz szükségesek. Azt is mondják azonban, hogy Delcassé szóvá akarja tenni azokat a nehézségeket, amelyek abból származnak, hogy Havreban és Flandriában az úgynevezett belga állami szervezet önállóan működik a hadügyi és polgári igazgatás terén. Bryan nem megy Berlinbe. (Newyorh, szeptember 1. ~ Reuter.) Bryan, az Egyesült Államok volt külügyi államtitkára, alaptalannak mondja egyes lapok azon hírét, amely szerint az volna a szándéka, hogy látogatást tesz Berlinben. a»—a—a«—MfcM—a——*mr n mmit n Az anafordai csata — a legvéresebb ütközet. (Bécs, szeptember 1. — „B. T.") Az anafordai háromnapos ütközet az időközben beérkezett kimerítő jelentések szerint a legvéresebb csata volt, amelyet Gallipoli török védői az angol és francia csapatokkal eddig vívtak. Csütörtökön hajnalban kezdődött és rövid megszakításokkal szombat estig tartott. Amint a „Südslavische Korrespondenz" Athénből értesül, Hamilton tábornok Anaforcánál valamennyi rendelkezésre álló erővel támadott, hogy a török állásokon keresztültörjön. Mind a két részről példátlan elkeseredéssel és önfeláldozással küzdöttek. A támadó szövetséges csapatokat erős flotta ágyútüze támogatta. Az ütközetet, amelyet az angol tervek áttörésnek szántak, órák hosszat tartó rémes ágyútüzelés nyitotta, meg, amelynek intenzivitása csütörtökön a déli órákban érte el tetőpontját. A legnehezebb lövedékek ezrei borították el a török hadállásokat, amelyek mintha tűzhányókká váltak volna, füstöt és göröngyöket okádtak. Azt hihette volna az ember, hogy ez után a példa nélkül való ágyúzás után eleven ember nem maradt a török lövészárkokban. Amikor azonban a szövetségesek a francia osztagokkal az élükön a török hadállásoknak és különösen az Asznak-Deretől húzódó centrumnak kezdtek rohanni, a török védősereg rettenetes tűz alá fogta őket. A gépfegyverek a rohamra indulók egész sorait érték, úgy hogy ezek a fedözetlen terepen tömegesen hullottak el. Több akna robbant föl, miközben főképen az ausztráliaiak egész szakaszokban leltek borzalmas véget. Az ütközet első napja alkonyan sikerült a törököknek, hogy támadóikat fényes ellentámadással eredeti állásaikba vessék vissza. Több mint négyezer angol és francia holtteste borította a csatamezők Pénteken a szövetségessek a centrum ellen és a jobbszárnyon folytatták nagy makacssággal rohamtámadásaikat. Egyre több csapatokat vittek a tűzbe, Dühös száronyrohammal sikerült a francia csapatoknak több török lövészárokba kell fészkelődniök. Szombaton, az ütközet harmadik napján a törökök, akik új tartalékokat vetettek a harcba, támadásba csaptak át és visszaszerezték az elvesztett lövészárkokat, amelyeknek egész védőcsapatát fölkoncolták. Török fogságba úgyszólván senki sera.