Népszava, 1915. november (43. évfolyam, 367–396. sz.)
1915-11-14 / 380. szám
mére. Másrészt azonban mindent megteszünk London tüzérségi és aviatikai védelmének fokozására. A nagyarányú légi támadás azonban keresztülvihetetlen. Hooge (liberális) a „Globe" elkobzása ellen tiltakozik, annál is inkább, mert az „Evening News" című lapnak bántódása nem történt, holott ugyanazt írta. Beszédét azzal fejezi be, hogy Asquith a „Globe" közleményét rosszakaratú hazugságnak mondta, de azt kell hinnia bizonyos lényekre való tekintettel, hogy Kitchener valóban fölajánlotta lemondását. Ez, terészetesen meg fogják cáfolni és a nemzet, többsége inkább ad hitelt Asquithnak, mint neki. Asquith határozottan tiltakozik a gyanúsítás ellen, úgyszintén Johnson Hicksnek a „Morningpost"-ban megjelent újabb támadása ellen, amely szerint tudatosan valótlanságot mondott volna. Pringle (liberális) vitatja Asquith azon kijelentését, hogy a „Globe" koholta a Kitchener lemondásáról szóló hírt. Rosszalja, hogy csak a „Globe"-t büntették meg, más lapoknak nem történt bajuk. Emlékeztet arra, hogy Carston lemondását is hivatalosan megcáfolták, a lemondás azonban később valónak bizonyult. Simon belügyi államtitkár a „Globe" ellen folytatott eljárást védi. Law (nacionalista) Szerbia védelme iránt érdeklődik. Yate ezredes (unionista) azt mondja, hogy az izgalom hulláma önti majd el egész Ázsiát, ha a törökök az angolokat visszakergetik. Sir Edward Grey ezután újból kifejti, milyen lépések történtek a kormány részéről Szerbia támogatására. szárazföldi háborúra vonatkozó hágai egyezmény 49. szakaszára, Belgium lakosságára további intézkedésig havi 40 millió frank hadisarcot vet ki a hadsereg szükségleteinek fedezéséhez és a megszállott területek igazgatásának költségéhez való hozzájárulás címén. A német közigazgatási hatóságoknak joguk van a havi részletek kifizetését egészben vagy részben német pénzben 80 márka, 100 frank árfolyamon bekövetelni. A fizetési kötelezettség kiterjed Belgium kilenc tartományára, amelyek egyetemlegesen felelősek a szóbanforgó összegekért. Az első részletet 1915 december 10-ig kell a brüsszeli császári kormányzóság hadipénztárába befizetni. Churchill lemond. (London, november 13.) Churchill fölajánlotta Asquithnak lemondását, mert nem vették be a szűkebb haditanácsba, ő pedig nem kíván tétlenül nagyfizetésű állást viselni. (London, november 13. — Reuter.) Churchill Asquith miniszterelnökhöz intézett levelében, amelyben lemondását bejelenti, egyebek között a következőket jelenti ki: „Amikor az admiralitást elhagytam, az ön fölkérésére résztvettem a haditanács munkájában és az új minisztereket támogattam ismereteimmel,, amelyekkel akkor bizonyos mértékben rendelkeztem. Azok a tanácsok, amelyeket adtam, a honvédelmi bizottság jegyzőkönyvében és abban az emlékiratban, amelyet a kabinet tagjai elé terjesztettem, föl vannak jegyezve. Föl kell hívnom figyelmét arra, hogy én e pillanatban teljesen helyeslem a kis haditanács megalakítását. Helyeseltem az Ön hat hét előtt nyilvánított ama szándékát is, hogy engem e tanácsba bevegyen. Én nem láttam akkor előre, hogy önnek micsoda személyi nehézségekkel kell küzdenie a haditanács összeállításánál. Egyáltalán nem panaszkodom amiatt, hogy az Ön terve megváltozott, de természetes, hogy a változással egyidejűleg a kormányért való munkám be van fejezve. Nem foglalhatok el, mint a végrehajtó hatalom tagja, olyan állást, amely általános felelősséggel jár a háborús politikáért, anélkül, hogy a munkában magam is részt vennék, betekintést szeretnék annak elhatározásaiba és anélkül, hogy ellenőrzést gyakorolhassak. Lehetetlenségnek tartom, hogy ezekben az időkben jól fizetett tétlenségben maradjak és ezért kérem Önt, ajánlja föl a királynak lemondásomat." Asquith válaszában kijelenti, hogy nagyon sajnálja Churchill elhatározását és a legteljesebb elismerését fejezi ki tett szolgálataiért. A békehangok Angliában. (London, november 13.) A Labour Leader írja vezércikkében: Azt hisszük, hogy Lorehurne és Courtney lordok beszédei történeti jelentőségűek. Nyomatékosan kimondjuk, hogy itt az ideje annak, hogy hasonló megnyilatkozás az alsóház ridegebb levegőjében is kifejezésre jusson. Mit kell tennünk a parlamenten kívül, hogy siettessük azt a derengést, amelyre e jelek rámutatnak. Mindenekelőtt mozgósítanunk kell a közvéleményt, hogy az követelje, hogy a kormány kövesse Briand példáját, adja föl végleg támadási terveit és céljait világosan úgy írja körül, hogy Németországnak ne kelljen többé félnie attól, hogy legitim fejlődésében gátolni akarjuk. (M. T. I.) Hadisarc Belgiumra. (Brüsszel, november 13.) A főkormányzó rendeletet bocsátott ki, amellyel utalással a NÉPSZAVA 1915 november 14. A Dardanelláknál A törökök elsülyesztették az „E. 20." angol tengeralattjárót. — Tüzérpárbaj Gallipolin. A legújabb török telentés a Márványtengerben elért nagy sikerről számol be. November 5-én a törökök elsülyesztették az „E. 20." búvárhajót, az angol flotta legmodernebb tengeralattjáróinak egyikét. A török főhadiszállás kommünikéjével egyidejűen az angol admiralitás is közhírré teszi az elpusztult búvárhajó szerencsétlen sorsát. A jelentések többi része arról szól, hogy a Gallipoli-félszigeten még mindig folytatják a tüzérségi harcot. Eszerint tehát a szövetségesek még nem vontak el erről a hadiszintérről annyi katonát, hogy az akció befejezéséről beszélhetnénk. Török hivatalon jelentések: * Elsülyesztettek egy angol búvárhajót. (Konstantinápoly, november 13.) A főhadiszállás közti november 12-én. November 5-én flottavédelmiintézkedéseink következtében sikerült a Dardanelláknál elsülyeszteni az „E. 20." angol tengeralattjárót. Három tisztet és hat matrózt elfogtunk. A tengeralattjáró az angol flotta legmodernebb tengeralattjáróinak egyike, amely két hónappal ezelőtt mutatkozott először a Dardanelláknál. Tonnatartalma 800, hossza 61 méter, sebessége a tenger fölött 19 mérföld, a tenger alatt pedig 14 mérföld, nyolc torpedótanszírozója, két 7,6 centiméteres gyorstüzelő ágyúja és 100 főnyi legénysége volt. Valahányszor ellenséges monitorok a sarosi öböl partját lövöldözték, tüzérségünk elhallgattatta és megfutamította, őket. Az Anaforta-szakaszon tüzérségünk Kemikli Limannál visszavonulásra kényszerítette az ott lévő ellenséges hajókat. A november 16-án sarosi öbölben zátonyra futott torpedónaszád teljesen elsülyedt. Az Ari Burnu-szakaszon, Kanlisert vidékén, az ellenségnek egy bombavető állását elpusztítottuk. A Sedil Bahr-szakaszon tüzérségünk nagy veszteségeket okozott az ellenséges csapatoknak, amelyek balszárnyunk előtt drótsövényeket akartak készíteni. Anaforta és Sedil Bahr előtt egy ellenséges cirkáló és két monitor részt vett az ütegeink ellen intézett eredménytelen ágyúzásban. A többi fronton nem történt lényegesebb esemény. Tüzérségi harcok a Dardanella-fronton. (Konstantinápoly, november 13. — Milliügynökség.) A főhadiszálás jelenti november 12-én. Dardanella-front: A kölcsönös tüzelés mind a három szakaszon tartott. Az Anaforta-szakaszon 9-ről 10-re virradó éjjel ellenséges őrjáratokkal folytatott harcban a mieink veszteségeket okoztak az ellenségnek, amely kénytelen volt állásaiba menekülni. Ari Burnu: Tüzérségünk elhallgattatta a Korku Dere torkolatánál fölállított ellenséges tüzérséget. Sedil Bahr: Az ellenség a balszárnyon egy aknát robbantott föl, miáltal azonban saját lövészárkai pusztultak el. Tüzérségünk két ellenséges monitort elűzött, amelyek a sárosi golf ellen tüzelést kezdtek. Kaukázusi front: Őrjáratok harcain kívül nincs jelenteni valónk. A többi fronton nincs változás. * Az angol admiralitás közli az „E. 20." pusztulását. (London, november 13. — Reuter.) Az admiralitás közli: Az „E. 20." angol tengeralattjáró, amely a Márvány-tengerben teljesít szolgálatot, október 30-ika óta nem adott hírt magáról. Attól félnek, hogy elsülyesztették. Az ellenség dróttalan táviró útján jelenti, hogy 3 tisztjét és a legénység 6 emberét fogságba ejtették. („M. T. I.") Anglia visszavonul a Dardanelláktól? (Stockholm, november 13.) Londonból jelentik, hogy Kitchener keleti utazásának célja az volt, hogy a Dardanella-vállalkozás folytatása vagy beszüntetése dolgában döntsön. A Kitchenertől beérkezett jelentések alapján, kénytelen volt Anglia az orosz kormánynak bejelenteni, hogy fontos stratégiai okokból a Dardanella-vállalkozástól vissza kell vonulnia. Hasonló értesítést küldtek Párisig is. k ellenséges vezérkarok jelentései A „Magyar Távirati Iroda" jelenti a sajtóhadiszállásról: OROSZORSZÁG. (November 12.) Salock környékén sikerült csapatainknak Raggasentől nyugatra harcolva előre jutniok. Tizenegy napos, majdnem megszakítás nélkül való küzdelem után, amelynek folyamán derékig mocsárban álltak, csapataink megszállták Kammerunt. A németeket, tetemes veszteséget okozva nekik, nyugat felé visszavetettük. Foglyokat ejtettünk és géppuskákat zsákmányoltunk. Bersemünde mellett Üxküll környékén tart az elkeseredett harc. A nap folyamán a németek heves támadását vetettük vissza és nekik súlyos veszteségeket okoztunk. Árkaink előtt egész halmok emelkednek ellenséges hullákból. E napokban a rigai fronton az egyik csatában ifjú litvániai csapataink vállvetve küzdöttek erőiéb csapatainkkal a legnehezebb terepen és újólag tanúságot tettek nagy harci értékükről. Dvinsk környékén csapataink az Illuxt körül fekvő helységeknél némileg előrehatoltak. Kostiudinovka falunál Rafalovkától nyugatra tart a heves harc. Mintegy 270 foglyot ejtettünk. OLASZORSZÁG. (November 12.) Csapatrészeink merész támadásairól a következő helyekről kapunk jelentést: A Camera-pataknak az Etschbe való torkolatánál, ahol a Mori és Seghe közötti vasúti hidat elpusztították, a felső Vol di Calamenteben (Torrente Maso) és a Cimvölgyben (Torrente Vand Cismona). A felső Cordevole-völgyben offenzívánk szabályszerűen folytatódik. Az Isonzo középső folyásánál tegnap a Plava-szakaszon és a Görztől északnyugatra fekvő magaslatokon elkeseredett harc folyt. E magaslatok legdélibb részén, az úgynevezett Kalvaria-hegyen egy ellenséges támadást egészen néhány méternyi közelségre jutott lövészárkainkhoz, de gyilkos tüzelésünk visszaverte őket, mire gyalogságunk ellentámadásával az ellenséget menekülésre kényszerítette, egy sáncot elfoglalt és 70 foglyot ejtett, közöttük 4 tisztet, akik egyedül maradtak meg egy tüzelésünk által elpusztított századból. A Karszt-fensíkon is a harc egész napon át a legnagyobb hevességgel folyt. Egy ellenséges sáncot a Bosco del Capuccio és a San Martino del Carso között, elfoglaltunk és némi más előrehaladást is tettünk. Az alsóbb parancsnokságok egyértelműleg emelik ki azt a kiválóságot és nagy áldozatkészséget, amely csapatainkat a kemény küzdelem változataiban jellemezte.