Népszava, 1916. január (44. évfolyam, 1–31. sz.)

1916-01-01 / 1. szám

f XXIXV. évfolyam. « Budapest, 191® január 1. szombat. 1. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre 24.— kor. I negyed évre 11.— kor. fél évre 12.— kor.­­ egy hóra 2.— kor. A „SZOC­IALIZMUS­'-sal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁK ÁRA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) m * Lapunk mai száma 16 oldal. Mit ér a munkás munkaereje ? * A társadalomtudománynak talán legne­hezebb problémája a munkaerő értékének a kérdése. Marx elméletében a munkaerő a többi áruval egy sorban szerepel; érté­két a termeléshez szükséges munkameny­nyiség szabja meg. Ezt azonban közvetle­nül meghatározni nem lehet. Mars tehát azt a kerülő utat választja, hogy a mun­kás életfentartásához szükséges élelmisze­rek értéke, a szónak legtágabb értelmében, tehát élelem, ruházat, lakás stb., szabja meg munkaerejének értékét. Ez a megha­tározás formailag teljesen helyes, azonban gyakorlati szempontból nagyon kevésre lehet vele jutni, mert a munkásság élet­fentartásához szükségesnek tartott javak hely és idő szerint nagyon változnak. „Ma­guk a természetes szükségletek — írja Marx — táplálék, ruházat, fűtés, lakás stb. különbözők az időjárás és az ország, egyéb természetes sajátosságai szerint. Másfelől az úgynevezett szükséges igé­nyek köre, valamint kielégítésük módja maga is történelmi termék és így lényege­sen függ az ország kulturális fejlettségétől és egyebek között attól is, hogy a szabad munkások osztálya milyen szokásokkal és életigényekkel keletkezett"­. (Kapital 134.) Marx életének nagy műve csonkán ma­radván, az itt fölvetett gondolatot, misze-

Next