Népszava, 1916. január (44. évfolyam, 1–31. sz.)
1916-01-01 / 1. szám
f XXIXV. évfolyam. « Budapest, 191® január 1. szombat. 1. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre 24.— kor. I negyed évre 11.— kor. fél évre 12.— kor. egy hóra 2.— kor. A „SZOCIALIZMUS'-sal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁK ÁRA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) m * Lapunk mai száma 16 oldal. Mit ér a munkás munkaereje ? * A társadalomtudománynak talán legnehezebb problémája a munkaerő értékének a kérdése. Marx elméletében a munkaerő a többi áruval egy sorban szerepel; értékét a termeléshez szükséges munkamenynyiség szabja meg. Ezt azonban közvetlenül meghatározni nem lehet. Mars tehát azt a kerülő utat választja, hogy a munkás életfentartásához szükséges élelmiszerek értéke, a szónak legtágabb értelmében, tehát élelem, ruházat, lakás stb., szabja meg munkaerejének értékét. Ez a meghatározás formailag teljesen helyes, azonban gyakorlati szempontból nagyon kevésre lehet vele jutni, mert a munkásság életfentartásához szükségesnek tartott javak hely és idő szerint nagyon változnak. „Maguk a természetes szükségletek — írja Marx — táplálék, ruházat, fűtés, lakás stb. különbözők az időjárás és az ország, egyéb természetes sajátosságai szerint. Másfelől az úgynevezett szükséges igények köre, valamint kielégítésük módja maga is történelmi termék és így lényegesen függ az ország kulturális fejlettségétől és egyebek között attól is, hogy a szabad munkások osztálya milyen szokásokkal és életigényekkel keletkezett". (Kapital 134.) Marx életének nagy műve csonkán maradván, az itt fölvetett gondolatot, misze-