Népszava, 1916. január (44. évfolyam, 1–31. sz.)

1916-01-14 / 14. szám

4 A török főhadiszállás jelentése. (Konstantinápoly, január 1­2.) A török főhadiszállás jelenti: Irak-front: Január 10-én az ellen­ség kétszer megtámadta állásainkat a­ Nar­man-szakaszon, de visszavertük. Az ellen­ségnek száz halottja maradt a csatatéren. Dardan­ella-front: Január 10-én több ellenséges cirkáló és torpedónaszád időnként bombázta Tekeburnu környékét és az anatóliai ütegeket, anélkül, hogy kárt tett volna. Egy Kavaila irányából jött cir­káló a sarosi öböl északi részén lévő sza­kaszunkat megkísérelte tüzelés alá venni, de legközelebb lévő ütegünk ellentü­zelése elűzte. Január 9-én két hadijárművünk, amelyeket Boedighe és Chones hadnagyok vezettek, egy negyedik ellenséges replőgépet lelőtt, amely Sedil Bahr magasságában a tengerbe esett. Az angolok menekülése Gallipoliról. (Konstantinápoly, január 13.) A török fő­hadiszállás jelenti: A sedilbahri csata, amely január 8-án és a 9-ére virradó éjjel az ellenség vereségével végződött, a következő lefolyása volt: Az a körülmény, hogy az ellenséges parti tü­zérség tevékenysége csökkent és helyettük a hajótüzérség lépett akcióba, valamint az a kö­rülmény, hogy az ellenség újból visszaéléssze­rűen világos nappal kórházhajókon szállított csapatokat, sejtette velünk, hogy ütegeink he­ves tüzelésétől nyugtalanított ellenség menekü­lésre készül. Minden előkészületet megtettünk arra, hogy a menekülésért az ellenség ez alkalommal a lehető legdrágább árt fizesse. Előkészületeink január 4-ike óta teljes sikerrel folytak. A tá­madásra kiválasztott szakaszokat heves ágyú-és aknatű­zzel borítottuk el. Január 8-án dél­után fékeztük tü­zelésünket. Az ellenség, amely a támadás előkészületeit sejtette, balszárnya közelében számos hadihajót gyűjtött össze, ame­lyek csapatainkat és előretolt állásainkat heve­sen bombázták. Reggel 3 órakor, amikor észre­vettük, hogy az ellenség centrumából visszavo­nulási mozdulat kezdődik, elrendeltük az elő­nyomulást az egész arcvonalon. A visszavonuló ellenséges csapatok egy része hadihajói heves tüzelésének védelme alatt sietett a partraszállási helyekhez. Ebben a pil­lanatban messzeh­ordó ágyúink gyilkos tüzelést kezdtek a kikötőhidak ellen, míg tábori ágyú­ink az ellenséges utóvédet bombázták és neki nagyszámú veszteségeket okoztak. Hegyi üte­geink a gyalogsággal együtt előrevonultak és az ellenséget közvetlen­ közelről nyugtalanítot­ták. Csapataink az ellenséges hajók és aknák támadását vitézül állták, harci vágytól át­hatva, mitsem­ törődtek a minden oldalról reá­juk zúduló tűzzel és lekaszabolták az ellensé­ges katonákat, akik tüzérségünk hatásos tüze­lése következtében nem menekülhettek. Január 9-ének reggelén csapataink a csata­téren számos ellenséges holttesttől körülvéve találták magukat, így végződött az utolsó fölvonása azoknak a harcoknak, amelyek nyolc hónap óta a Galli­poli-félszigeten lejátszódtak, végződött pedig az ellenség vereségével és visszavonulásával. A nagy zsákmány, amelyet még nem számlál­tunk meg, ágyúkból, fegyverekből, muníció­ból, lovakból, öszvérekből, kocsikból és nagy­mennyiségű egyéb hadianyagból áll. 300.000 ember a veszteség. (Basel, január 13.) A „Tagesanzeiger" a gallipolii expedícióról a következőket írja: A francia veszteségeket megbízhatólag kerek 100.000 emberre becsülik. A 205.000 régi an­gol veszteséggel együtt — és pedig 125.000 halott, sebesült és eltűnt, valamint 80.000 be­teggel — az összes veszteség a Dardanellák­nál több mint 300.000 ember. A Sedil Bahr-i zsákmány. (Konstantinápoly, január 13.) A Milli-ügy­ökség levelezője, aki az angolok által kiült­ Sedil Bahr-i szakasz egy részét megtekin­te írja az ott talált zsákmányt.. Mindenütt ldi torpedók, föl nem robbant bombák, lőszer, kocsik, sátrak, mozgó tábori kórházak, takarók ezreivel, 2000 ágy, nyereg és lószer­szám, szétszedhető és pompás sodronyos ágyak­kal fölszerelt tiszti barakkok, kórházi célokra berendezett 10 hadiautómobil, rengeteg sok vánkos, konzerves ládák, 10 vár, kétszersült és sajt található oly mennyiségben, hogy több nagy fű­szeres áruháznak egy évre elég volna. E vidék sokkal inkább kereskedelmi kikötő benyomását kelti, mint csatatérét. Sedil Bahr városában nagy rizsraktárak vannak. STEP SZAVA Az orosz harctérről. Csak tüzérharcok voltak. — Különö­sebb esemény nem történt. — Az orosz hírszolgálat hazugságai. Keletgaliciában és a besszarábiai vonalon megint elcsöndesedett a küzdelem. Helyen­ként csak tüzérharcok voltak. A hivatalos jelentés a leghatározottabban megállapítja, hogy az orosz hivatalos hírszolgálat a leg­önkényesebb módon kitalált hadiesemé­nyekről számol be. Az orosz hadvezetőség mindenesetre kitűnően ért ahhoz, hogy a legsúlyosabb kudarcokat is győzelemnek tüntesse föl. De ez nem változtat azon a valóságon, hogy a szövetségesek hadállásai ma ugyanott vannak, ahol a­ nagy garral megkezdett orosz offenzíva előtt voltak. * * Az oroszok álgyőzelmei. (Hivatalos jelentés. •— Kiadták január 13-án.) Keletgaliciában és a besszarábiai harc­vonalon helyenkint tüzérségi harc. Egyébként nincs különösebb ese­mény. Az orosz hivatalos hírszolgálat az utóbbi időben azt a szokást vette föl, hogy közle­ményeiben legtágasabb teret nyit önkénye­sen kitalált hadieseményeknek. Minden orosz állítással szemben a leghatározottab­ban meg kell állapítanunk, hogy hadállá­saink a Strupától keletre és a besszarábiai határon egyetlenegy zászlóalj összevonás­szakaszától eltekintve, amelyet 200 lépéssel visszavettünk, pontosan ott hú­zódnak végig, ahol a nagysza­bású katonai és hírlapi beál­lítással kezdett és eddig ellen­ségeink súlyos veszteségei mellett tökéletesen visszavert karácsonyi támadó hadműve­let megkezdésekor húzódtak végig. Amidőn tehát eszerint az összes, ezzel ellenkező pétervári hírek hamisak, a délkeleten lejátszódó események azt is igazolják, hogy a Dnyeszter és Pruth menti sikertelen orosz támadások a Monte­negróra nehezedő nyomást se tudták semmivel sem csök­kenteni. Höf­er altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Elfoglalt orosz állás. (Berlin, január 13.) A nagy főhadiszállás közli: Német őrjáratok és portyázó különítmé­nyek sikeres harcokat vívtak az arcvonal különböző pontjain. Novosioskinál (az Ole­sanka és Berezina között) elűzték az oro­szokat egy előretolt árkukból. A legfelsőbb hadvezetőség. Francia vezérkar az orosz fronton. (Cernovic, január 13.) I­jonnan beszállított foglyok jelentik: Chotinban és Mohilevben 20 francia tisztből álló vezérkar van, amely a besszarábiai határon operáló orosz katonai parancsnokság mellé van osztva. Ezek a tisz­tek rendelték el állítólag, hogy az orosz föld­munkákat francia mintára végezzék. Egyes seregrészek folytonosan a francia vezérkar szemléje alatt vannak. Az orosz hadseregben i 1916 január 14. az hallatszik, hogy más orosz frontrészeken is francia tiszteket rendeltek ki szolgálat­tételre A titokzatos offenzíva. (Bern, január 13.) A „Bund", foglalkozva az oroszok offenzívájával, érthetetlennek találja, hogy ha az oroszok áttörési szán­déka komoly, miért ne­m indított az antant egyszerre minden fronton nagyobb akciót. Úgy látszik, hogy a cél csak az, hogy ma­gára vonja a figyelmet és elvonjon erőket, amelyeket Albániába, Montenegróba vagy Szalonikiba szántak. Egyébként az oroszok erős offenzívája erős ellentállásra talál. A védelmi vonal sokkal erősebb, mint hetek előtt volt. Cernovic védelme erősen tá­maszkodik a Bakiriára. A Cernovic kiürí­téséről szóló hírek nem bizonyultak valók­nak. Nincs ugyan teljesen kizárva egy át­törés, amelyet a Románia felé hajló szárny­nál kellene megkísérelni, de ma erről még nincs szó. Az olasz háború. Heves ágyuharcok Tirol déli határán és az Isonzo-vonalon. — Fölgyújtott olasz baraktábor. — Tízezer osztrák­magyar fogoly Avezzanoban. — Anglia kihasználja Olaszország szorongatott helyzetét. Még mindig csak ágyuh­arc folyik úgy az Isonzo mentén, mint a határszéleken, különösen Tirol délnyugati határterületén, a Judicaria-szakaszon, ahol több helység esett már áldozatul a tüzérségi párbajnak. Úgy látszik, az olasz hadvezetőség még té­továzik, csak nehezen szánja rá magát a nagy garral bejelentett ötödik offenzívára. Tüzérségi párbaj. (Hivatalos jelentés. —­­Január 13.) Az olasz tüzérség a Judicariákban Creto és Por községeket vette tűz alá. Ron­conára az ellenség repülői bombákat dob­tak le, de nem okoztak kárt. Nago, Rivától keletre, szintén az ellenség tüze alatt ál­lott. Tüzérségünk a Pontar­eltől délre fekvő olasz baraktárport fölgyújtotta. A tengermelléki harcvonalon és a Doberdo-szakaszon a tüzérharc mindkét részről tovább folyt. Höf­er altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Creto, Por: Riva fölött, Roncone alatt. — Roncone: Rivától északnyugatra, ettől vagy 17 kilométernyire. — Nego: Rivától 5 kilomé­ternyire. — Pontafel: Karinthia határán, a Kami- és Juli-Alpok között.) Tízezer osztrák-magyar fogoly Olasz­országban. (Róma, január 13.) A Stefani-ü­gynökség jelenti: Avezzanoban, ahol tavaly nagy föld­rengés volt, tízezer osztrák és magyar hadi­foglyot helyeztek el baraktáborokban. (Avezzano: Rómától keletre, ettől mintegy 27, kilométernyire.) Anglia barátságának az ára. (Berlin, január 13.) Az olaszországi szén-és gabonaárak rendkívül emelkedtek. A nagy árfelhajtás oka a tarifák drágulása és a va­luta elértéktelenedése. A „Tribuna" szerint a­ szénárak december 24 óta 35 líráról 60-ra, majd 150 lírára szökött föl. Maga ez az egy tétel közel egy milliárdos tehertöbbletet je­lent az olasz közgazdaság számláján. Ma 67 shilling a tarifa Cardifftől Genuáig a 7 shil­linges béketarifákkal szemben, ami Anglia részéről körülbelül 55 shillinges adókivetést jelent. Ez Anglia barátságának az ára. Nem sokkal jobb a helyzet az Egyesült Államok-

Next