Népszava, 1916. július (44. évfolyam, 180–210. sz.)
1916-07-01 / 180. szám
2 síteni fogjuk kötelességünket Hitünkre fogadjuk, hogy nem fog nyomorogni közöttünk egyetlen hős özvegye se és ott, ahol a mi gyermekeink esznek, jól kell lakniok az ő árváiknak is. óriási lelkesedés fogadta ezeket a szavakat s a nagyváradi előkelő közönség megnyugvással vette tudomásul, hogy ebben a városban senki sem fog nyomorogni, Susman Sándor is keze kérvényt nyújtotta be hozzá: Nagyságos Polgármester Úr! Bocsánatot kérek, hogy ezúton alkalmatllankodom. Mint az okmányok tulajdonosa, hat hónapja, hogy nyugállományba helyeztettem, 72 korona nyit gittetékkel évente, amiből megélni negyedmagammal lehetetlen. De még ebből sem utaltak ki semmit sem, már pedig többször megreklamáltam és mint vagyontalan, így a legnagyobb nyomorban és szükségben szenvedek. Nagyon szépen kérem a Nagyságos Úr szíves pártfogását és intézkedését Amennyiben lehetséges valamilyen segítséget nyújtani, mert a kéregetés, ha meg is volna engedve, a betegségem természetével nem egyezik meg és én azt hiszem, hogy az a néhány korona, amivel kisegítve lennék, hogy családomat ismét rendbe hozhassam, a nagylelkű magyar társadalmon meg sem látszana. Én meg betegségemet könnyebben viselném abban a tudatban, hogy a társadalom méltóvolt rá, hogy számtalanszor szembenézzek érte a halállal. A Nagyságos Úr szíves pártfogását hálás köszönettel várja Susman Sándort Nagyvárad, Fecske utca In. A kérvény hátára Rimler polgármester úr kék ceruzával ráírta: ,Jeleméry tanácsos urnák Rimler". Susman Sándor azóta háromszor is ott volt a tanácsos urnái, azonban minden eredmény nélkül. Egyetlen fillér segélyt sem kapott és bár nem esett el a harctéren, mégis nyomorognia kell családjával együtt. Nem azért említjük meg a szép szavalatokat s azoknak a gyakorlati kivitelét, mintha ezt valami klönösen nagy bajnak tartanák. Tudjuk nagyon jól, hogy akármilyen áldozatkész legyen is a társadalom, és ha egyesek teljes komolysággal mondják el az ünnepi összejöveteleken a szép beszédeket, mindez nem segíthet a rokkantakon. A társadalom nem képes megoldani azt a nagy feladatot, amelyet a háború áldozatainak tisztességes ellátása megkövetel. Csak a kormány és a törvényhozás jóakarata és kötelességérzete hozhat kielégítő megoldást. Van már néhány átmeneti intézkedés, de valamennyi félszeg, félrendszabály. Elrendelték például, hogy a nyugdíjellátás kiutalásáig a hadisegélyt folyósítsák, de kimondták azt is, hogy ez a nyugdíj összegből levonható, holott nagyon jól tudják, hogy a nyugdíj összegének csekélysége lehetetlenné teszi a levonásokat. Ezért ismételten és újra hangsúlyozzuk, hogy a kormány és a képviselőház sürgősen foglalkozzék ezzel a kérdéssel. Egyelőre azt kellene elrendelni, hogy a törvényhozás intézkedéséig mindenkinek tovább folyósítsák a hadisegélyt, amelyet azonban nem szabad levonni a nyugdíjellátásból. Hiszen a hadisegély összege is olyan csekély, hogy abból is alig lehet megélni. A kormány most terjeszti a parlament elé az adójavaslatokat, amelyek a háború terheinek kiegyenlítésére szolgálnak. Nagyon megnyugtató volna, ha az adójavaslatok tárgyalásának ideje alatt a kormány arról is nyilatkoznék, hogy a rokkantak, az özvegyek és árvák ellátása dolgában milyen tervei vannak, követ. STÉPSZAVA 1916 Julas I- Erüstinscfife Kolomen vidékén máj hadállások Kolomeától nyugatra és délnyugatra. — A monarchia hadvezetőségének válasza az orosz zsákmány-Ki* r mutatásra. I* * (Hivatalos jelentés. —Junius 30.) Kirlib'a-Kától északkeletre osztagaink visszavertek orosz támadásokat Pistinnél, Kutytól északnyugatra tegnap n,jra elkeseredett harcok folytak. Az itt harcba vetett, túlerőben levő ellenséges erők nyomása következtében csapatainkat a Kolomeától nyugatra és délnyugatra fekvő területre visszavontuk. Obertyntől északra több orosz lovastámadás súlyos veszteségek között tüzünkben összeomlott. Sokultól nyugatra a Styrnél az ellenség hiába kisérelte meg, hogy az előtte való nap a német csapatok által elfoglalt állásokat visszafoglalja.Höfer altábornagy, a vezérkar főőnökének helyettese, a Linsingen-csoporf Earcaí. (Nagyfőhadiszállás, június 30.) Egy az Hsentótól északra (Dünaburgtól délnyugatra) lefolyt, reánk nézve sikeres ütközeten kívül az arcvonal északi részéről nincs lényeges jelenteni való. Linsingen tábornok hadcsoportja: Linievkától délkeletre a csapataink által állásaikból újból kivetett oroszok ellentámadásai eredménytelenek maradtak. Több mint 100 foglyot ejtettünk, 2 géppuskát zsákmányoltunk, 2 legfelsőbb hadvezetőség. Az orosz hivatalos jelentések. 1A sajtóhadiszállásról jelentik. Az orosz vezérkar június 27-én a következő jelentést adta ki: Rigánál és az üxkülli hídfőnél tüzérségi harcok folynak. Egyes szakaszokon az ellenség gyalogsági támadást kísérelt meg, de könnyű szerrel visszavertük. Dünaburgnál az ellenség hasztalanul támadott Az egyik szakaszban a parancsnok jelentése szerint különösen kitűnt Norkin hadnagy és Kononenko altiszt. Norkin hadnagy 15 sebet kapott. Ellenséges repülők Dünaburg városára számos bombát dobtak. Tegnap este a németek a Miadzsoi-tótól északra megtámadták árkainkat nehéz és könnyű ütegekkel. Időnként bombázták a Dolse-tó és a Valisca-tó közötti területet, azután támadtak, de tüzelésünkkel visszavertük őket. Az ellenséget újra és újra visszavertük kiinduló árkaiba, amíg végül kénytelen volt a támadásokkal fölhagyni. A schlucki mély út mellett a németek a június 26-ra virradó éjjelen rövid tüzérségi előkészítés után támadást kíséreltek meg. Tüzelésünk visszaverte őket. Az ellenség a lipski majortól délnyugatra és Vigonovskojetótól északkeletre támadást intézett és sikerült a Scara partjáig előnyomulnia. Sikeresen, visszavetettük, amire megszálltuk régi állásainkat. A Kolki—Bagusovka-harcvonalon, a Szochod mellett, az ellenség tartósan, ágyúzza állásainkat nehéz lövegekkel. Tovább délre gyalogsági és tüzérségi csaták voltak. Niesvic vidékén (Lucktól 15 kilométernyire délkeletre) egy osztrák repülőgépet tüzérségünk lelőtt. A vezető és a megügyelő megsebesülve jutott kezünkre. A Strypa középső folyásánál az ellenség több ponton nehéz tüzérséggel dolgozik. Június 25-én Orlov repülőhadnagyunk, aki e napon másodízben szállott föl, leszállított egy ellenséges repülőt 2400 méter magasságból és" kényszerítette, hogy Podhajce falu közelében szálljon le. A Cernovictól nyugatra fekvő vidéken csapatink az ellenséget átvetették a Duboviecpatakon, amely Zaplotochnál ömlik a Pruthba dél felől. A legutóbbi jelentés szerint a Brussilov hadserege által ejtett foglyok száma és a hadizsákmány a következően emelkedett. Június 4-től 22-ig 4031 tiszt, közöttük tábornokok és katonaorvosok, 194.041 katona, 219 löveg, 644 gépfegyver, 196 bombavető, 146 tüzérségi kocsi és 38 fényszóró jutott a kezünkre. A Balti-tengeren és az Irrheni tengerszorosban harc folyt három vízi repülőgépünk és négy német repülőgép között Egy ellenséges hydroplánt lelőttünk és a tengerbe esett. Az ellenség hasztalanul kisérelte meg a repülőgép megmentését Bomba- és gépfegyvertűzsel megsemmisíttetett Repülőgépeink sértetleül tértek vissza a kikötőbe. — Megjegyzés: Doni kozákjaink merészségének példájaként a következő esetet jelentik: A Dnyeszteren ,valfi Snovidovnál történt átkelés alkalmával a kozákok egy része teljesen mezítelenül, csak fegyvert tartva a kezében, kelt át a folyón. Miután a túlsó partot úszva elérték, az ellenséget szuronnyal támadták meg, egy részét leölték, a többit foglyul ejtették és az elfoglalt állást erősítések érkezéséig tartották. (Június 28.) A június 27-ére virradó éjjelen az ellenség nagyobb erőkkel támadást intézett Pulkarnnál, Rigától délkeletre, amelyet állásaink ellen zúdított pergőtűzzel és füstfelhőkkel készítették elő. A megerősítéseknek idejében való megérkezése és tüzérségünk segítsége lehetővé tette, hogy a németeket súlyos veszteségeikkel visszavessük. A Dunánál és Jakobstadtnál gyalogsági és tüzérségi tűz. Ellenséges repülőgépek gyakran röpülnek el vonalaink fölött és bombákat dobnak e. E hó 27-én Dünaburg éjjeli bombázása alkalmával német repülők 68 bombát dobtak le, amelyek azonban senkit sem sebesítettek meg. Az anyagi kár jelentéktelen: csak két petróleumtartály gyulladt ki. Az ellenségnek egy támadó kísérletét, Krevótól délre tüzelésünkkel föltartóztattuk. A harcvonal többi részén, egészen a Rokitnó-mocsarakig, tűzharcok. 26- án este az ellenség megtámadta Linievka falut a Stochod mellett, azonban visszavertük. A heves ellenséges tüzérségi tűz azonban tovább tart. Galíciában és Bukovináiban az ellenség helyenként arra törekszik, hogy minden lehetséges eszközzel föltartóztassa offenzívánkat. Állásokat készít a harc fölvevésére és álandó kísérleteket tesz hidak szétrombolására. Hídépítő és utász csapataink minden nehézség ellenére csodálatraméltó önfeláldozással teljesítik feladataikat Mennyi veszteséget okozott" az orosz offenzíva? A császári és királyi sajtóhadiszállásról jelenti a „Magyar Távirati Iroda". Már a június 18-iki orosz jelentéssel kapcsolatban helyes világításba helyeztük az orosz vezérkar szokását hogy óriási fogolyszámmal és zsákmánnyal bűvészkedik. Ha már most az e hó 27-iki pétervári jelentés egyszerűen közölhetni véli, hogy Brussilov harcosai összesen 194.041 foglyot, 219 ágyút és 644 gépfegyvert szállítottak be, úgy ez ama tapasztalatok után, amelyeket a háború két esztendeje alatt valamennyi ellenségünk jelentési módjaival csináltunk, igazán nem lephet meg minket többé. A harc első hete után, tekintettel a harcok nagy dimenziójára, alig volt lehetséges teljesen pontos képet nyerni veszteségeinkről, de azóta minden kívánatos részletet megállapíthattunk és ha rámutathatunk arra, hogy a modern harcban 25%-ot meghaladó összes veszteségek egyáltalában nem tartoznak a kivételek közé, úgy az a megállapításunk, hogy harcoló csapataink három heti súlyos küzdelem folyamán halottakban, sebesültekben és foglyokban 12%, de legföljebb 20% veszteségeket szenvedtek, bármennyire becsüljük is az emberéletet, bizonyára nyugtalanságra semmiféle okot nem ad. Ebből az arányszámból a legutóbb közölt okokból ugyan meglehetős nagy rész a foglyokban és eltűntekben való veszteségekre esik, de könnyen kiszámítható, hogy a fogolyszám az orosz jelentéstevők tollai alatt menynyire megsokszorozódhatott Ha igazán 200.000 embert vesztettünk volna foglyokban, úgy — hozzászámítva a véres veszteségek megfelelő kvótáját —sem Volhyniában, sem pedig a Dnyeszteren egyetlen katonánk sem maradt volna. Modern szerkezetű ágyukban 36 darab jutott az ellenség kezére, szétrobbantott vagy megsemmisített állapotban. Csak kevéssel nagyobb a beépített és az oroszoknak átengedett régibb mintájú ágyuk száma. Egészen aránytalanul magas, még a szokott orosz jelentőstílus mellett is, a pétervári vezérkartól közölt zsákmányolt gépfegyverek száma. A pótlások, amelyeket tábori formációinknak ebből a fegyverből küldenünk kellett — a meglehetősen jelentékeny elhasznált anyagot beleszámítva — nem teszi ki hatodrészét sem az oroszoktól közölt zsákmánynak. Hogy az ellenséges jelentéstétel eltéréseinek mik a forrásai, azt megállapítani fölösleges vállalkozás volna. Annyi bizonyos, hogy már az orosz alvezérek is jelentéseikben sok költői szabadságot engednek meg maguknak. Bebizonyult, hogy az orosz részről szeretetteljes bőséggel közölt