Népszava, 1916. augusztus (44. évfolyam, 211–241. sz.)
1916-08-01 / 211. szám
tér kötelességszerű emberpusztítása megvadítja az emberi természetet, úgy a háború fokozott tömegszükségletei csak féktelenebbé teszi a nyereséghajszát. Hogy a hadseregszállító gazsága és lelketlensége háború idején ennyivel nagyobb felháborodást támaszt, annak oka egyszerűen abban áll, hogy béke idején ezek az üzleti jelességek nem járnak oly rettenetesen gyászos következményekkel. Ezeknek a kalmároknak a háború csak üzleti konjunktura, amelyet ki kell használni s talán csak a véletlentől függ, hogy az üzleti élelmesség a börtönbe vagy az ezerholdas birtokon emelkedő kastélyba viszi-e őket. A szociáldemokrata párt, amely ellene van a háborúnak, addig is, amíg annak lehetőségével a reális politikus számolni kénytelen, minden országban követelte a háborús ipar államosítását és a közszállítások legszigorúbb ellenőrzését. Ez önként folyik abból a szocialista elvből, amely szerint a termelés célja nem a magántőke minél nagyobb nyeresége, hanem az emberi szükségletek minél jobb kielégítése. A tőkének azonban mindegy, akár kisgyermekek vagy betegek tejét hamisítjaés rontja meg vízzel vagy más anyagokkal, akár tisztességes indok nélkül emeli az összehalmozott élelmiszereket, akár papirostalpú bakancsban és hitvány rongyanyagból készült ruhában küldi a halál útjára a katonákat. „Nem a minőség a fontos, hanem, hogy elfogadják", — mondották többször Fenyves Jakab és Fenyves Henrik. A fontos csak a pénz, aminél több pénz, hadd pusztuljanak százezrek és milliók csak egyeseknek a zsebe és pénzszekrénye teljék meg minél hamarabb. Most elitéltek kilenc ilyen pénzhajhászt, a háború óta már egész sereg ül a börtönökben, de még mindig sokkal több jár szabadlábon. És a háborúban és háború után is tovább folyik a szennyes vásár, emberek ezrei és milliói szenvednek és pusztulnak, hogy néhányan százezreket és milliókat szerezhessenek. IfJ ÉP&ZAVA 1916 augusztus 1g — In * M A' király kézirata a háború második évfordulóján. — 1z angolok új egységes támadását a németek feltartóztatták és az angolokat visszaverték. — Az angolok „egy talpalatnyi tért sem tudtak nyerni". — Heves tüzérharcok szerdán körül. — Repülőtámadások a harcvonalakon és a front mögött. Linsingen-csoport „diadalmasan" hárított el orosz tömegtámadásokat. — Az oroszok küzdelmes harcai Köveiért. — Orosz ,Jelentés Brody elfoglalásáról. Kétezer, orosz fogoly Rothyniállai. — A törökök sikert jelentenek a kaukázusi frontról. Az elkeseredettség őrületével megindított angol-francia offenzíva hosszas hetek óta tart immáron, a brit és a francia népnek látható nagyon kevés eredménnyel. Nem jelzőkkel és nagy, megállapításokkal dolgozó és dobálódzó haditudósítók. •— maga a rendszerint fölötte sóláraz német nagyfőhadiszállás föltűnően, szinte kiáltóan fokozta a jelzőit azokról a borzalmas, az embereket tíz- és tízezerszámra föláldozó, vad rohamokról, amikkel különösen a Somme északi vidékén operáló angolok kísérleteznek. A legvadabb rohamok, emlékezhetünk, július huszadika előtt kezdődtek, amikor negyvenkilométeres fronton, tizenhét hadosztállyal, 200.000 emberrel támadtak a német hivatalos megállapítás szerint „sovány" eredménnyel. Hardecourtnál három kilométer szélességben nyolcszáz méternyire, egyik árokból a másikba szoríthatták csak a németeket az angolok és délebben, Péronnetől délnyugatra, aerin and-Ovillersnél egy, kis erdőcskét foglalhattak csak el a franciák. Nincs ennek két hete se, és a hivatalos jelentések olvasói folyton-folyvást ugyanazokkal a helységnevekkel találkozhatnak. Boziéres-rel, Longuval-lal, Delville-lel — és egyúttal a német nagyfőhadiszállásnak egyre markánsabbul rajzoló mondataival, a támadások nagy erejéről, a franciák és különösen az angolok nagy kudarcairól. „Megszámlálhatatlan hullámokban követték egymást a gyalogsági rohamok", majd: „a legnagyobb erősségig fokozott angol tüzelés", — a német nagyfőhadiszállás legutóbbi jelentéseiből valók ezek. Részlettel eléggel szolgálnak a haditudósítók táviratai, amikor beszámolnak a picardiai pokol borzalmairól.Julius huszadika után a Péronnetől Jelszaknyugatra levő északi Somme-vidéken igazi tömegtámadás nem volt. A hétfői német jelentés azután most kiemeli, hogy Longwoval vidékén ismét egységes támadást indítottak az angolok több mint hat hadosztállyal. A nagy támadás nem járt sikerrel. A németércfal megakasztotta az angolok tízezreit, az elszigetelt támadásokat meg visszaverték a németek, — a vezérkaruk megállapíthatta, hogy egy talpalatnyi tért sem nyerhettek az aegolok.— A franciák frontján, a Sommetől délre ágyuharc volt A Verdun vidékén való terepről is ágyuharcot, Thiaumont vidékéről külön csatározásokat jelent a német nagyfőhadiszállás. De a német vezérkarnak a nyugati frontról való jelentése egyebet is tartalmaz. Az angol-francia offenzívával együtt mintha a levegőben való harc is megerősödött volna A német jelentések állandóan, újabban a francia jelentések is külön kiemelik egyes repülőiknek nagy eredményét A legutóbbi francia jelentés is hangsúlyozta az egyik francia repülő sikerét, a hétfői német jelentés meg ismét két német aviatikus nevét emeli ki. Böleke rekordját (tizenkilenc ellenséges repülőgépet semmisített meg ez a katonai aviatikus!) erősen fenyegetik más német repülőtisztek. Immelmann, aki tizenöt aeroplánnal végzett, nem versenyez már a császár kegyéért és a főhadiszállás dicséretéért, de a ma is kiemelt Höhndorf és Wintgens hadnagyok Bökke nyomán járnak. Egész csoportjuk van már azoknak a német repülőknek, akik ötnél több ellenséges repülőgépet pusztítottak el. De a repülők nemcsak a harcvonalon drogoznak, nemcsak egymásra vadásznak, hanem az utóbbi napokban különösen nagy szorgalommal látogatnak el a front mögé is. A francia vezérkar is, a német is ismét olyan helyiségek nevét emeli ki, amelyeket a levegőből bombáztak. A badeni Mühlheimba nemsikerült eljutnia a francia repülőrajnak, bár ezt a 30-áról való francia jelentés kiemeli, viszont a francia vezérkar állítása szerint francia repülők Noyon-vidéki vasúti műveket bombáztak. Repülőrajok a keleti, harctéren is szorgalmasan dolgoznak, Hindenburg és Lipót bajor herceg frontjáról legutóbb emeltük ezt ki és a hétfői hivatalos jelentés megint hangsúlyozná ezt az orosz frontról. ZÍ7 orosz Tömegtámadások nemszünetelnek, — ez olvasható ki az osztrák-magyar és német hadvezetőség jelentéseiből. Hofer jelentése nem tér vissza a július 27-iki jelentésben feltűnően kiemelt előnyomulás megkezdése után várt eredményeire: orosz támadások visszaverését jelentette azóta is nem egyszer, jelenti hétfőn is. De a védekezés munkája bizonyosan derekas, az orosz Lesiczki-hadsereg, amelynek az előretörése olyan rohamos volt hetekkel ezelőtt, most nem tud előbbre jutni. Délkeleti Galíciáról is aránylagos nyugalmat jelent az osztrák-magyar vezérkar, makacs harcok voltak, de az orosz Cserbacsev-csoport előnyomuló kísérleteit a Bothmer gróf vezetése alatt álló szövetséges német és osztrákmagyar csapatok visszautasították, „diadalmasan" visszaverték a védekező csapatok az orosz előnyomulásokat. Ezt a megállapítás, diadalmasan, a német jelentésből való. De nemcsak a Bothmer-csoport harcai jellemzésénél alkalmazza ezt a legfelsőbb hadvezetőség megállapítja a Linsingen-csoport ellen indított újabb erős rohamok elhárításának a bejelentése alkalmával is. Az orosz fronton két óriási kiterjedésű nagy csata van. Volhyniában az egyik, Köveiért harcol itt a Kaledin tábornok vezette nagy orosz hadsereg és az állásokat iparkodik tartani a Linsingencsoport. A két óriási kiterjedésű harcvonal minden pontja fontos, mindenütt nagy erőkkel támadnak az oroszok. De a jelentésekből kivehetően (ha ugyan lehet különbségre rámutatni) a keleti harctéren a volohyniai front a leghevesebb támadások és a legelkeseredettebb védekezések színhelye. Innen jelentette a minap Hofer a nyolcvan kilométer vonalon való tizenöt kilométer mélységű frontvisszahúzást, innen jelentették legutóbb is egybehangzóan a német és az osztrák-magyar jelentések a frontváltozásokat. De a hétfői jelentésekből megállapíthatóan az újabb nagy tömegtámadások erős rohamai eredménytelenek voltak. A Köveiért való orosz küzdelmet emelik ki ismét a jelentések, annak a megállapításával, hogy az orosz támadások nem juttatták előbbre a vad erővel támadó orosz csapatokat. Luck körül folynak a harcok, nagyjából ugyanazon a vidéken, amelyeket a megelőző napokban ismertettünk e helyütt . Kiemelni valónak tartjuk még, hogy a Hoferjelentés szerint az orosz Saharov-sereg már Brodytól nyugatra harcol és hof-f az orosz hivatalos jelentés azt mondja, hogy Brodynak az oroszok részéről való elfoglalása július 28-án este történt Az olasz harctérnek még mindig nincsenek különösebb eseményei. Az óriási kiterjedésű harcvonalnak csak némely szakaszán van élénkség. A legutóbbi napokból a hivatalos jelentés csak a dolomitalpokbeli Panereggio vidékén való, koronkint az éjszakába is benyúló, hellyel-közzel fölötte heves tüzérségi harcokról adott hírt, mára azt jelenti, hogy az olasz harctereknek két nagy részén voltak heves csatározások. Az Isonzo-vonalon megint tüzérségi tűz alatt tartották az olaszok a tolmelni meg a görzi hídfőket de a Dolomitokban sincs szünet. Ezúttal a Paneveggiotól északkeletre jó negyven kilométerre, támadtak az alpiniek, a Tofana-szakaszon, de ez a támadásuk visszaverődött. .*. Új részleteket jelenti a török nagy főhadiszállás a kaukázusi harctérről, amelyről félhivatalos úton egy-két nappal ezelőtt nagyon szomorú részleteket kellett jelentenie: szárnyak visszavonását, Ersingyánnak, Gimüshanenak, Baiburtnak orosz kézre való jutását A török vonalaknak az orosz heves támadások elől való visszavonását a vezérkar megállapításainak és gondolatainak közlője, a Milli-ügynökség, azzal fejezte be, hogy a csorbát nagyon hamar reparálni fogja a török sereg. Néhány nap múlt csak el, immár magának a főhadiszállásnak van közölnivalója. Az elfoglalt, nagyobb jelentőségű helyek vidékén csönd van, sőt a török megállapítás szerint csak a minap orosz kézre került Gümüshanetől nyugatra 13 kilométernyire időlegesen, el is sáncolhatták magukat az oroszok, de kisebb jelentőségű kaukázusi helyiségek visszakerültek a törökök kezére. A török vezérkar jelentése szerint egyik