Népszava, 1917. április (45. évfolyam, 88–112. sz.)
1917-04-29 / 112. szám
AZ ELŐFIZETÉS A35A. vy . . . . léi évr».. ... _. 3». kor. I ...IC. kor. I etcy nétca .. nojrjeo úrra., egy tóra M fillér. . 7.5* kor. 2.» kor.1 EGYES SZÁM ÁRA 10 FIXiÉR. RRRHniMIHHIRHISHNMSHMN^^mHHi^^^l IX7. évfolyam. Budapest, 1917. április 29. vasárnap. 112. szám. SZERKESZTŐSÉG: VIXI., CONTI-TOUTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADOHIvATAL: VIII., CONTI-TITCA 4. SZ. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. .. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) A MAGYAR SORSZAS! SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNIYL ! Munkások! Elvtársak! Május elsején munkaszünettel ünnepel az orosz, olasz, osztrák és magyar munkásság, összehozza őket közös proletárcselekvésre a közös eszmény és közös cél: a nemzetek szabad fejlődésén, a proletárság nemzetközi összetartozásánés az erőszak kiküszöbölésén épülő világbéke vágya és a dolgozó osztályok tikai szabadságáért való küzdelem. Béke és demokrácia, ez a lelke a májusi munkásünnepnek. Hogy eme eszmények mellett hitet tegyen, hogy az értük való küzdelemben megmutassa hatalmát, ezért és nem májusi mulatozásért jön ki a magyar munkásság a gyárakból, műhelyekből és fog összejönni ott "és úgy, ahogy és ahol a magyar szégyenletes gyülekezési jog azt lehetővé teszi. Május elsején délelőtt a szakmák helyiségeikben vagy az általuk megjelölt más helyiségekben tartanak öszszejövetelt, délután pedig, épp úgy, mint azelőtt a béke éveiben, a városligeti nagy kertekben gyűl össze a munkásság, hogy meghallgassa, mit jelent és milyen kötelességeket ró ez a májiis a magyar munkásosztály?« A gyülekezés helyei: Délelőtt az alább fölsorolt szakmák helyiségei. Délután a következő városligeti kerthelyiségek: a „Hungáriáikért (Erzsébet-királyné-ut ”), a „Zöld vadász" (Hermina-út), a „N Nagy Amadeus" (István-út és Aréna-út sarrik), a Stefánia-uti Kolegorszky-kioszk és a „Trieszti nő" (Erzsébet királyné-ut). A délutáni összejövetelek előadói: Bokányi, Bachinger, Garbai, Kunfiés Wittner elvtársak. *. * Budapesten május 1-én délelőtt a szakmák a következő helyeken tartanak összejöveteleket: Bőröndösök: VIII, Aggteleki utca 2/b. Cipészek: VII, Alsó erdősor 32. Cipőfelsőrészkészítők: VIII, Bökk Szilárdutca 8. Élelmezési munkások: VII, Dohány-utca 71. Építőmunkások: VII, Aréna-út 68. Famunkások: VIII, Népszínház-utca 16. Festőmunkások: VII, Dohány-utca 57. Grafikai munkások: VII, Damjanich-utca 51. Kéményseprők: VT, Bajza-utca 40. Kocsigyártóipariak: VIII, Kálvária-tér 19, HL emelet Könyvkötők: VI, Lövölde-tér 3. Magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak: Vil, Erzsébet-kort 41, I. emelet Mintakészítők: V, Visegrádi-utca 40. Nyomdászok:Vili, Régi képviselőház (Sándor-utca). Szabók: VII, Almássy-tér 2. Szállodai, kávéházi és éttermi segédek, kávéfőzők: VI, Király-utca 52, I. emelet (Vasmunkások: VII, Thököly-út 56, Váci út 57, Kálvária tér 19 és I, Margit körút 7. Délután a szakmák, szervezetek és gyárak munkásai a részükre kijelölt kerthelyiségekben a következő sorrendben gyülekeznek. A „Hungária"-kertben (Erzsébet királyné ut 2) gyülekeznek: a vas- és fémipari összes szakmák és gyárak munkásai, a cipészek, a cipőfelsőrészkészítők, szíjgyártók, bőröndösök, szűcsök, az összes szabóipari szakmák munkásai és az állami vasgyárak munkásai. A „Zöld vadász"-ban (Herminaut) az összes faipari szakmák, a gyárakban dolgozó faipari munkások és pedig: az asztalosok, bognárok, kárpitosok, faipari gépmunkások, kocsigyártók, kádárok, kefekötők, faesztergályosok, szobrászok, kosárfonók, bútorüzletmunkások és az összes építőipari szakínák munkásai: kőművesek, kőfaragók, fehér- és mennyezetmunkások, ácsok, festőmunkások és földmunkások. A „Nagy Amadeus" kerthelyiségben (Istvánut és Hermína-ut sarok): a vasúti munkások. A Stefánia - uti Kolegorszky - kioszkban : a nyomdászok, könyvkötők, grafikai munkások, magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak és a kereskedelmi segédmunkások és a nőmunkások. A „Trieszti nő"-nél (Vil. Erzsébet királyné út): aranyművesek, élelmezési munkások, húsipari munkások, cukrászok, pincérek, hírlapterjesztő munkások, borbélyok és fodrászok, molnárok és malom munkások, közlekedési munkások, kéményseprők és gabona munkások. A vidéken. Eddig a következő vidéki városok csatlakoztak a mozgalomhoz: Arad, Győr, Debrecen, Kassa, Kaposvár, Pécs, Pozsony, Nagykanizsa, Soroksár, Szeged, Szolnok, Miskolc, Diósgyőr, Nagyvárad. * Munkások! Elvtársak. Készüljetek, hogy a bennetek élő békevágynak, az általános választójog kivívására irányuló készségteknek és a nemzetközi munkásszolidaritásnak méltó kifejezést adhassatok május elsején. Éljen a nemzetközi szociáldemokrácia! A magyarországi szociáldemokrata párt. M ktpály - Tiszához. A „Budapesti Tudósító" jelenti: A hivatalos lap vasárnapi száma a király őfelségének gróf Tisza István miniszterelnökhöz intézett következő legfelsőbb kéziratát közli: Kedves gróf Tisza! Trónraléptem után indíttatva éreztem Magamat, hogy közvetlen érintkezés útján közelebbről ismerjem meg a magyar közélet különböző irányzatait és a pártok vezetőinek a helyzetre é© az előttünk álló feladatokra vonatkozó fölfogását. Helyet adtam tehát azon előterjesztésének, hogy pártkülönbség nélkül kihallgatásra hívjam a magyar politikai pártok vezető tagjait és kérelmükre ismételten fogadtam a kisebbség vezéreit. E kihallgatások befejeztével nem látok indokot arra, hogy megváljak attól a kormánytól, amely a képviselőházban szilárd többséggel rendelkezik és nehéz időkben, közel négy éve fejt ki a haza védelmében és az ország lakossága súlyos helyzetének lehető megkönnyítése érdekében, ritka önfeláldozástól és mély hazafasságtól vezetett céltudatos működést, amiért különös elismerésemet és köszönetemet fejezem ki. Biztosítva önt és a kormány többi tagját, az önök irányában eddig is táplált teljes bizalmamról, fölszólítom a kormányt, hogy az ország ügyeit kipróbált hűségével továbbra is vezesse és megfelelőj javaslatokat terjesszen elém, amelyek a nemzetnek a jelen világmérkőzés sorsdöntő napjaiban tanúsított bámulatra méltó erőkifejtése és hazafias magatartása fölött érzett hálás elismerésemet a népjóléti intézkedések sorozatában és a választójognak oly kiterjesztésében juttassák kifejezésre, amely a magyar állam létérdekeinek tekintetbe vételvel a jelen időknek és a nép által hozott áldozatoknak megfelel .Kelt Hreenburgban, 1917 április hó 28-án. Károly,, s. k. Gróf Tisza István s. k. E leirat kapcsán kapja a „Budapesti Tudósító" illetékes helyről a következő közleményt: A kormány Őfelsége legkegyelmesebb meghagyásának a legrövidebb idő 5 alatt eleget fog tenni és elő fogja terjeszteni a szóban forgó javaslatokat. A népjóléti javaslatok a rokkantak, hadiözvegyeit és hadiárvák érdekében teendő intézkedéseken kívül a nép közegészségügyi és kulturális igényeinek kielégítésére, valamint arra fognak irányulni, hogy a birtokszerzés lehetőleg széles néprétegek számára hozzáférhetővé tétessék és a munkásbiztosító intézmények reformáltassanak és kiegészíttessenek, amihez természetszerűen járul a munkások szakszervezetei jogi állásának megfelelő elismerése és rendezése is. Emellett kiváló fontosságot tulajdonít a kormány a tisztviselők illetményei, előmenetele és megélhetési viszonyai rendezésének. A választójog terén szóba jöhető rendelkezések megtételénél nem téveszthetjük szem elől azt a tényt, hogy a magyar törvényhozás alig négy évvel ezelőtt alkotta meg a messzemenő demokratikus választójogi reformot, ,úgy hogy a jelen pillanatban ennek a meg sem próbált reformaműnek inkább csak kiegészítéséről lehet szó. E feladatok megoldásánál vezérfonalul azt az elvet kell elfogadnunk, hogy a választójog megadása terén is elismerésben részesítsük azokat akik a haza védelmében különösen kitüntették magukat. E téren úttörő az 1913. évi választójogi törvény, amely szavazati joggal ruházza föl mindazokat, akik katonai szolgálatuk közben altiszti rangot nyertek. A háború folytán maga ez a rendelkezés választójogot biztosít számos érdemes honpolgárnak. Ugyanezen elvből kiindulva, javasolni szándékozik a kormány, hogy szavazati jogot nyerjenek a vitézségi érem birtokosai. Ezenkívül abban az irányban kívánja a kor lapiunk mai száma 12 oldal. *